Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-20 / 195. szám

4 \ Szerda, 1980. augusztus 20. Kenyértörténet A kenyér az embernek mindenkor az egyik legfontosabb élelmiszere volt. Akár kovásszal készítették. akár anélkül, kenyér volt az. mindegy volt. hogv búzából, rozsból, kukoricából, árpából vagy zabból gyúrták is öszsze... A kenyeret minden nép tiszteletben tartotta, megbecsülte, és az élet. a táplálkozás. a megélhetés szimbólumának tartotta. Van-e ie-anyere? nincs kenyere stb. átvitt értelemben a keresetet vagy annak hiányét jelezte... A régi római uralkodók jelszava „Panem et circenses!" (azaz kenyeret és szórakozást. cirkuszt a népnek!) azt jelerfTette. hogy biztosítani kell a nép kenyerét, megélhetését és gondoskodni kell a szórakoztatásáról, hogy kormányozható legyen. ne lázadjon fel az uralkodóhatalom ellen. Itt a ..kenyér" átvitt értelemben a minimális táplálékot jelentette. A sütőket rendszeresen ellenőrizték. és a gondatlan* péket, akinek kenyere nem volt megfelelő minőségű vagy könnyebb volt az előírt súlynál. megbüntették, íme néhány példa: Egy angol utazó a XVII. században Isztambulban járt. és kenyeret akart vásárolni. Belépett a boltba, és nemsokára bejött egy hatósági személy is. két kísérővel. Az angol felfigyelt. hogy mi fog történni. és várt a vásárlással. Ekkor a hatósági személy és két segédje lemért minden kenyeret. ami csak a boltban található volt. Amelyek az előírt súlynál könnyebbek voltak, azokat félretették. Amikor végeztek, úira lemérték a könnyűnek talált darabokat, megszámolták és felírták Most intett a hatósági személy a két kísérőjének. és azok megragadták a péket, elővettek két nagy szöget, és a péket fülénél fogva az ajtóhoz szegezték. Az angol kérdésére elmondta az elöljáró, hogy csalásért ez az első büntetés. A második az lesz. hogv zsákba varrják, és beledobják a Boszporuszba. Ezután kinyitották az üzlet ajtaját, beengedték a kinn várakozókat, akik már ismerhették a szokást. és pillanatok alatt kipakolták az üzlet minden kenyerét és kalácsát. Egyik hatósági ember az ajtó elé állt. és estig ott is maradt; csak akkor szabadította ki a péket szorult helyzetéből, amikor a/ esti csillag feljött... A Budai Jogszabály Gyűjtemény. mely a város rendjét és munkáját szabályozta a 13—15. század között. a többi városunkban is példa volt. sok helyen alkalmazták az előírásokat. Eszerint például azt a péket aki a kenyeret könnyebbre sütötte, a Duna vizében meg kelleti mártani. Második esetben a' városból ki kellett űzni. Megemlítjük niég azt a.' érdekes és nemrég felfedezett könyvet, mely a közén kori csalások módszereit ír la le. Minden foglalkozásban leleplezi a visszaéléseket. hogy ezzel tájékoztassa a lakosságot és segítsen védekezni ezek ellen. Georg Hönn: Betrugs Lexikonjáról van szó (1720). mely abcsorrendben sorolja fel az egyes foglalkozások belső titkait. A pékekkel kapcsolatban a következőket írja: -csalnak a pékek, ha nem az előírt lisztből készítik a kenyeret. ha a kenyér súlva könnyebb a kötelező súlynál, ha a kenyér rpinősége nem megfelelő (kívül szép. belül szalonnás, vagy üreges, sűrű stb.). ha a kirakatban szép kenyér van. belül pedig nem ilyet hanem rosszul sültet, gyenge minőségűt vagy nem frisset adnak. Deákkor is csalnak a pékek, ha a sütésre behozott kenyer tésztájából mérés előtt ellopnak. és ezzel megkárosítják a kenyértészta gazdáját. A kenyér naponta a szemünk előtt van. bíráljuk, nézegetjük, mert nem közömbös. hogy milyen minőségű kenyeret fogyasztunk, főleg a „kenyérevő" Magyarországon ... Rudnay János \ Mire képes r mezőgazdaság? Ki beszéi itt szerelemről? Színes magyar film. Irta és rendezte: Bacsó Péter. Fényképezte: Andor Tamás. Zene: Vukán György. Főbb szereplők: Tarján Györgyi, Gálffy I.ászló, Szabó Sándor, Csapó Gábor. A válasz: Citrom Flóra kertészeti egyetemi hallgajtó. méghozzá parlamenti szűzbeszédében. A szüzességről és a parlamentről egyébként többet tudunk meg a filmből — mint a szerelemről. Ugyanis amit fent nevezett úrhölgy elmond róla — ama bizonyos eszmei mondanivalót egy damaturgiai fordulóponton látványosan megfogalmazandó — attól nem sokkal leszünk okosabbak. Bacsó Péter afféle könynyed fintort kívánt volna vágni új alkotásával — grimaszt a konvenciókra, a közhelyekre, általában az érzelemmentes, rohanó világra. arra. ahogyan emberi kapcsolatainkban időnként elmegyünk egymás mellett. Ám ami e szándékból sikew redett, az valami egészen más. A Bacsó Péter-i szatirikus véna fölöttébb vérszegény geg-ek révén csörgedezik csupán, a társadalomkritikai mondandó elnagyolt. zavaros, olykor mindössze öncélú játszadozás A sztori valahol a melodráma és a bugyuta giccs között lebeg, olykor komolykodó szociális cölöpökhöz igyekezvén kötődni, vajmi kevés sikerrel. A kimondottan .eredetinek nemigen nevezhető keretmegoldás két éretlen. idegesítően naiv, időnként pszichopata felhangokat sugalló ifjonc sorsát fogja közre, valamiféle (de miféle?) szociális képet próbálván felmutatni általuk. Csak találgatni lehet: vajon így vész el a romlatlan, szép ifjúi érzemény a felnőtt társadalom kíméletlen szorításában? Netán a tétovák örök sodródását látjuk, rendezői rokonszenvtől kísérve? S egyáltalán: miért kell mindehhez például egy Nobel-díj várományos magyar professzor? Avagy egy vízilabdás ex-férj ráadásul igazi: Csapó Gábor? (Csak karizmai lehenRerlőek.) Egyéb meglepetések: a saját bevallása szerint 1957ben született hősnő (Tarján Györgyi) gimnáziumi éveit felelevenítvén az osztály egvik tagját ama híres bűvös kockával játszadozva látjuk. Emberi számítás szerint valamikor a hetvenes évek elején, amikor magyar gimnazista e csodás találmányról még nem is hallhatott. Más: Citrom Flóra szerelme, Tamás (a tehetséges Gálffy László) halottak napja előestéjén, tehát november elején egy szál pólóingben búslakodik a falusi utca estéjében. Edzett fiú lehet. Aztán: az országgyűlés tavaszi ülésszaka (tehát április) idején dúsan zőldelnek a budai hegyoldalak. S mind eme kellemes anakronizmusok közben a szerelmi vágyódás Citrom Flóra kisasszonyból időnként ki-kitör és eget kér. De még az se szakad rá Ki beszélhet itt átgondolt. jó filmről? Domonkos László Üj kenyerünket is ünnepeljük augusztus huszadikán, amikor Budapesten százezrek, milliók előtt kinyílanak az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár kapui. Az ország figyelme jó két héten át a vásárvárosra irányul; aki teheti útra kél. hogy ott körülnézhessen. A mezőgazdasági termeléssel foglalkozó azért, hogy holnapi munkaeszközeit, az új növény- és állatfajtákat lássa, tapasztalatot cserélhessen — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar produktumainak fogyasztója. naponkénti minősítője pedig azért, mert neki is köze van élelmiszergazdaságunk állapotához. Valóban: valamennyien személyesen érdekeltek vagyunk élelmiszertermelésünk fejlettségében, a kenyeret termelő ember jó közérzetében, munkaés vállalkozó kedvében, megbecsültségében. 1. Az élelmiszertermelés ugyanis nem csupán a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók, s nem is csak a feldolgozó üzemekben tevékenykedők ügye. A társadalom egészének gondolkodásáról, felelősségérzeterői is tanúskodik, arról, mit tud megvalósítani a rendelkezésre álló élelmiszertermelés lehetőségéből. A gépet, az üzemanyagot, a sokféle vegyszert, az új növény és állatfajtákat, az építőanyagot és sok egyebet, de még a vetést az ár- és belvíztől védő gátakat is „kívülről" várja a mezőgazdasági termelő üzem. Éppúgy a termelési biztonságot, a bölcs irányítást. Nem kisebb, hanem nagyobb területen folyt a vermelés az ötvenes években, a termelők száma is lényegesen nagyobb volt a jelenleginél, s mégis üresek voltak az üzletek, hosszú sorol; álltak a kenyérboltok előtt, két deka paprikát épp oly nehéz volt beszerezni, mint egy kiló húst. egy vo.iásr. bizonyságául annak. • hogy az elhibázott politika és a rosszul irányított gazdaság ott is hiányt képes teremteni. ahol a bőségre is lehetőség van. Mezőgazdasági termelésünk több területen a világelsők közé küzdötte tol magát: az utolsó öt év atlagában elért 40 mázsás gabona, és csaknem ötven mázsás hektáronkénti kuk 5ricatermelésre méltán büszkék lehetünk. Arra ls, hogy az egy főre jutó tojástermelés terén egyetlen ország sem. a hústermelésben ls csak egy-két ország előz meg bennünket. Mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk termékeinek nagyjából harmadát exportáljuk, s ez a teljes magyar kivitel egynegyede. Az ötvenes években gabonát voltunk kénytelenek vásárolni tavaly több mint fél millió tonnát adtunk el A gyümölcsexport húsz év alaU kilenc- ezen belül az almáé tizenötszörösére. a gyümölcskonzerveké csaknem hétszeresére, a boré négyszeresére a húsféléké több mint ötszörösére nőtt. A következő évek fejlődésétől várható mezőgazdasági terméktöbblet csaknem egésze tovább növelheti az exportálható mennyiséget, hiszen a jelenleginél sokkal több élelmiszer hazai fogyasztására senki sem számít. Élelmiszerüzleteink, a piacok bőségéről, nagy választékról tanúskodnak. A számok is bizonyítják az elmúlt két évtized fejlődését Az 1960-as 48 kilogrammos személyenkénti húsfogyasztás 72 kilóra a 114 kilogrammos tejfogyasztás 157re. a cukoré csaknem a kétszeresére emelkedett. Primőr zöldséget. fagyasztott készítményeket, étel-, gyümölcs- és zöldségkonzerveket az év minden Szakában vásárolhatunk a bőségben rendelkezésre álló idénveikkekkel együtt, s ezt egyúttal mezőgazdasági termelésünkről kiállított bizonyítványnak is tekinthetjük. „A mezőgazdaság a1 szocialista átszervezés előtti évekhez viszonyítva jelenleg hét százalékkal kisebb földterületen 48 százalékkal kevesebb dolgozóval. 61 százalékkal több terméket ad az országnak" — hangzott ei a XII. pártkongresszuson, bizonyítékául annak, hogv a helyes politika, a mezőgazdasági termelés fontosságának felismerése alapján kialakított gazdaságirányítás szép sikereket hozhat. 2. Mázsákkal százalékokkal, de még válogatott jelzőkkel sein fejezhető ki azonban az a változás, ami az elmúlt két-két és fél évtizedben a mezőgazdasági termelők munkájában életében történt. A figyelmes szemlélő a mostani mezőgazdasági kiállításon is láthat ötven év fölötti falusi férfikat, asszonyokat; lassú mozgásuk, kidolgozott kezük és egészségüknek számtalan. — olykor még az orvosok által sem ismert károsodása — a tanúja a hajdani paraszti munka emberszakasztó gyötrelmeinek. Mert rettenetesen nehéz volt a kaszát húzni aratáskor, sarlóval szedni a markot a szederindás forró tarlón, emelgetni a kapát a vége sehol, gazos, cserepesföldű kukoricasorokban, térden csúszva egyelni a cukorrépát esővel naponta többször is megverten. porban, verejtékben fürdeni a cséplőgép töreklyukja mellett, hordani a szalmát a kazal tetejére, a nyolcvan kilós búzászsákokat magtárba, padlásra. A mai ötvenévesek gyerekkorukban még kézzel csavargatták, vagv egyenlrént.. késsel vagdosták le a cukorrépa sáros, olykor deres levelét, koronáját. heteken át törtéit a kukoricacsöveket Az elmúlt évtizedek legnagyobb igazságlétele. hogy az élelmiszeri ermelö ember számára is megszűnt a látástól vakulásig való munka, s hogv a tudomány vívmányai a technika legkorszerűbb eszközei a földművelő em'ber könnyebbségére és kezébe kerültek. A kőbányai vásárvárosban az idén is bizonyára sokan megfigyelik majd a legújabb típusú gépeket: a korábbinál is nagyobb teljesítményű traktorokat. a kombájnokat, a minden igény teljesítésére képes vetőgépeket, a speciális munkákra használható sok-sok technikai csodát. Akárcsak a hatékonyabb, ám kíméletesebb vegyszereket a valóban hatékony gazdasági együttműködésekről szóló tudósításokat. Kell is. hogy sokan és jól megfigyeljék; mezőgazdaságunk számára ugyanis nincs megállás. Terméseredményeink tovább növelhetők, a termelés szerkezete is finomítható. Megszoktuk és a jövőben is elváljuk az élelmiszerek bőségét. széles választékát, s eladni is akarunk a fölöslegből. Vannak tartalékaink — szoktuk mondani sok mindenre, s ez az élelmiszertermelés esetében szó szerint igaz. Az irányítási túlzásoktól le nem béklyózott nagyüzem a felvásárlók ár- és átvételi önkényétől tartani nem kényszerülő kistermelő az eddiginél is többre képes. 3. Uj diagnosztika A Jereváni Röntgenológiai és Onkológiai Intézet munkatársai olyan speciális műszert hoztak létre, amelynek segítségével néhánv másodperc alatt sikerül a belső szervek lappangó megbetegedéseit felderíteni. A betegségek megelőzésének és korai feltárásának ez az úi -módszere még a legkisebb rejtett elváltozásokat is jelzi. Az egyes patológikus helyekről pontos képet egy szinkron felvevő készíti, amely a filmkockát különböző vetületekben nagyítja fel. Az új diagnosztika segítségével a betegségek már korai stádiumban is gyorsan és hatásosan gyógyíthatók. Ásványi kincsek nyomában Az ásványi kincsek kj tatásához a szovjet geológusok már régóta alkalmazzák az elektromágneses legi feltárás módszerét. Repülőgépekre vagv helikopterekre szerelt nagy érzékeuvsegű műszerek segítségé/ei a banyakőzetekben villamos teret gerjesztenek a szak értők ennek kontúrja alap ián következtethetnek a fei derített lelőhely alakjara méreteire és településmélységére. A légi villamos kutatás alkalmazása azonoan a legutóbbi időkig egész sor nehézséggel járt egy üt:. Amíg a korszerű mérőberendezés nem súlyos addig a kőzetekben villamos tér gerjesztéséhez szükséges áramfejlesztő berendezések túlságosán terjedelmesek. Ez a körülmény, különösen a Hegyvidékeken és a • nehezen hozzáférhető térségekben megnehezítette a kutatásokat. A geofizikusok elha'ároztak. hogy tökéletesitik a'' alkalmazott módszert. Elsősorban az áramfellesztö berendezésektől kell megszabadulni Ügy határozlak hogy ezek helyett rádióállomásokat alkalmazna*, AZ általuk sugárzott 15—30 kilométer hosszúságú rádióhullámok képesek mélven a földbe hatolni és a felszíntől több száz méterre kimutatni a településeket. A7, új készülék, az ú' módszer geológiai térkepek készítésére, valamint különböző ásványi kincsek közvetlen kutatására szolgai. Megfizethetetlen nemzeti kincsünk no^y a mezőgazdasági termelésnek kiváló irányítói, szakemberei és gyakorlati művelői százezerszám találhatók nálunk. Ha az árak azt jelzik: kell a hízottsertés, hizlalnak ha úgy mutatkozik, ha igényli és megfizeti a piac a primőrzöldséget. már állnak is • a fóliasátrak. Sokmillió szakkönyv sorakozik a mezőgazdasági termeléssel foglalkozók polcain, s ezeket nem lakásdíszül, hanem a szakmai tudás forrásául vásárolták az új tudnivalókkal. fajtákkal, eljárásokkal ismerkedni nem rest. többet. jobbat termelni akaró emberek. Felmérhetetlen haszna lenne persze annak is. ha a termelés szervezésére is hivatott és a nagyközségekben. járási székhelyekre költözött szövetkezetek emberei a magukra hagyott községekben is megfordulhatnának néha. biztatnák a termelőket, szerveznék könnyítenék a munkájukat Mert a jövőben is egyre nagyobb mennyiségben lesz szükség az itthoni kifogástalan ellátást lehetővé tevő és gazdaságosan exportálható élelmiszerre. Nem egy ez a sokféle megvásárolható cikk között: nélkülözhetetlen az ember számára, örülhetünk annak. hogy előállításához lehetőségünk, erős szándékunk és szorgalmunk is van.