Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-02 / 180. szám

/ Szombat, 1980. augusztus 2. Táborozás Makón P^akón testnap. pénteken délután zárta kapuit a belvízvédelmi ifjúsági építőtábor. A második — a befejező turnus — fiataljait ünnepélyesen búcsúztatták. Négy héten keresztül két turnusban összesen 340 Baranya és Fejér megyei középiskolás. valamint jugoszláv fiatalok csoportja dolgozott. Ez idő alatt — szakemberek irányításával — több mint három kilométer hosszúságban építettek csapadékelvezető csatornát, illetve újítottak fel. Egyes szakaszokon betonlapokkal borították a földcsatornák alsó részét. Az így „bélelt" vízelvezető-rendszer tisztítását a későbbiekben könynyűszerrel elvégezheti a lakosság, ki-ki a saját portája előtt. A makói városi tanács vb műszaki osztályának vezetője Márton Ferenc elmondotta: becsülettel helytálltak. szorgalmasan dolgoztak a fiatalok. A Csongrád megyei KISZ-bizottság védnökségével négy éve kezdődött munka eredményességét bizonyítja, hogy a makói nyári építőtáborok résztvevői összesen 7 ezer 880 köbméter földet mozgattak meg és 13 kilométer hosszúságban építettek a helyi követelményeknek megfelelő csatornahálózatot. Csopsrtis utazások a mezőgazdasági kiállításra Megkezdődött a csoportos utazások szervezése az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárra. amely augusztus 19-én nyitja kapuit. A kiállításra több, mint egymillió vendéget várnak, a rendező szerv, a Hungexpo. már hetekkel korábban meghívólevelet küldött a mezőgazdasági nagyüzemekbe, és az élelmiszeripari vállalatokhoz a csoportos utazás biztosítására. A jelentkező brigádok, szakmai csoportok száma máris több ezer. A hazai utazási irodák is szervezik a csoportokat; a vidéki városokból, nagyközségekből autóbuszokkal, illetve vasúton, idegenvezető kíséretében utaznak majd Budapestre a látogatók, akik egésznapos program keretében ismerkednek meg a nagyszabású kiállítás látnivalóival. A bemutatóra 30 ezer szakembert is várnak, ők a különböző rendezvények előadásait és bemutatóit keresik maid fel. Az OMÉK-re 33 százalékos vasúti kedvezménnyel utazhatnak az érdeklődők. (MTI) A Tiszatáj augusztusi száma Sorsintézők a cfme Illyés Gyula új versének, mely a Tiszatál augusztusi számában jelent meg. A „régibb istenekre" való utalás itt alkalom csupán a nosztalgikus emlékezésre. A másik Illyésversben (Felülről nézve) az epikus jellegű elbeszélő hang tömörséggel és reflexív egyszerűséggel párosul. Csorba Győző. Tornai József. Koncsol László, Tandori Dezső, Pintér Lajos és Rakovszky Zsuzsa versei olvashatók még az augusztusi számban. Üj költótehetséget is bemutat a lap: Hévízt Ottó szegedi bölcsészhallgató művei először jelennek meg folyóiratban. A prózát Czakó Gábor és Mocsár Gábor novellája képviseli. (Mocsárnak A zászlóalj felzárkózik című írása a két évvel ezelőtt közölt A lemaradt zászlóalj című elbeszélés folytatása.) Örkény István vallomásai címmel Interjúk olvashatók az augusztusi Tisza tájban. Most jelent meg nyomtatásban először az a tv-beszélgetés, melyet Vitray Tamás készített az íróval ötszemközt című sorozatában. Belga, nyugatnémeti amerikai és francia lapok munkatársai izgalmas riportokban számoltak be Örkény Istvánnal való találkozásaikról a 70-es években. Az egyik ilyen, a magyar olvasó előtt eddig ismeretlen cikkben nyilatkozza az író: „Pártonkívüli vagyok. De a pártonkívülieknek is megvan a maguk kapcsolata a párttal. így hát en ls egyre csak várok. Hogy mire? Ö. egy apró semmiségre: arra, hogy csodákat műveljen." A kelet-európai népek egymásrautaltságáról egy Örkényi telitalálat: „A családi asztal fölött csak egyetlen lámpa lóg. Ha ezen osztozni akarunk, sötét lesz..." Tóth Béla Tarpa után — Tiszai árása során — a Szamoshátra kalauzol bennünket. Folytatódik a Hazai Tükör rovatban a Bakos István tanulmánya nyomán kialakult vita. melyhez most Róna-Tas András szól hozzá. „A regionális kutatásokat fontosnak tartom, de vigyázni kell, nehogy ezek érdektelen helyi kuriozitások, a közelség okozta perspektívavesztés. egyszóval provinciális. vidéki kutatások legyenek." — írja Rónas-Tas egy helyen. A nemrég elhunyt nagy francia író-filozófus, JeanPaul Sartre életművét, eszmei útját Suki Béla értékeli. A szerző szól Sartre-nak a kor nagy kérdéseire adott válaszairól, a marxizmussal folytatott viaskodásáról, szépirodalmi alkotásairól. A XX. század egyik legfontosabb szellemi dokumentumának cekinthető életmű jobb megismerését szolgálja Dékány András közleménye, mely részlet egy önéletrajzi film forgatókönyvéből. Az fró-filózófus itt az értelmiség hivatásáról beszél. Kós Károly Kosztolányi Dezsőhöz. Babits Mihályhoz es Meggyesi Jánoshoz írt, eddig publikálatlan levelei — az Örökség rovatban túlmutatnak a hasonló dokumentumközlések korlátozott filológiai érdekességén: minden levél egy-egy minieszszének is fölfogható. Az egyik Meggyeslhez Irt levél például a magyar történelem e századi menetének higgadt, objektív értékelése. 1919-ről például a következőket írja: „És ha a sokszoros túlerő végül le is tudta tiporni és ki is tudta akkor radírozni Európa térképéről a munkások. magyar államát, a magyar munkások nagyszerű helytállása négy hónapig lefogta a déli inváziós haderőt. s ezzel elegendő időt szerzett az orosz munkástestvéreknek, hogy felszuszszanjanak. új erőt gyűjtsenek... " Kritika jelent meg — Pomogáts Béla és Aczél Géza tollából — Szemlér Ferenc válogatott verseinek gyűjteményéről és Páskándi Géza A Sárikas anyós című kötetéről. A Tiszatáj augusztusi számát Imre Lajos metszetei illusztrálják, Növelni a műveltség tekintélyét Köpeczi Béla a nyári egyetem témáiról Befejeződött a kilencedik kurzus SZEGEDI ÜNNEPI .HETEK Páskándi Géza: Kálmán király. Előadás a Dóm téren, este 9 órakor, A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában, Tóth Valéria szobrászművész kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolájában. Csóti Péter iparművész kiállítása a Gulácsy Lajos-teremben. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Hermán Lipót emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A legszehb nyomdaipari termékek 1979. évi országos versenyének díjnyertes darabjaiból rendezett könyvkiállítás az MTESZ Csongrád megyei székházában (Kígyó u 4.). Papp György grafikusművész kiállítása a szentmihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Régi magyar könyv — a Somogyi-könyvtár ritkaságainak bemutatója. Lele József néprajzi gyűjteménye Tápén (Vártó u. 4.). A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek Hogyan kell művelődési értékekre nevelni az iskolában? — erről szólt a nyári egyetem utolsó előadása, amelyet Riesz Béla főiskolai docens tartott meg tegnap, vénteken délelőtt. A biológiai központban rendezett IX. vnűvelődéselméleti nyári egyetem, a TIT megyei szervezetének előadássorozata Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének zárszavával ért véget. Az „Érték és kultúra" összefoglaló címmel indított.' neves szakemberek előadásaira épülő nyári egyetemen körülbelül 270-en voltak a hallgatók. akik a közművelődés különféle területein dolaoznak. Elméleti ismereteket kapta1 az érték fogalmáról, sokat hallottak arról, mi a különféle társadalmi intézmények feladata a szocialista értékrendszer formálásában. Az érték és a kultúra öszszefüggéselt megvilágító, szerteágazó tematikájú nyári egyetemen áttekintő jellegű előadást tartott Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese csütörtökön délután. Érték, értékrend, művelődés címmel. A marxi értékfogalom elemzéséből kiindulva utalt arra, hogy az értékek történeti korokkal változnak, a szükségletek, az érdekek és az ezekről való gondolkodás függvényében. Az emberiség különféle értékeket hozott létre a fejlődése során, amelyek között vannak időtállóak, valósak. Különféle vitákban és a kutatók munkáiban is gyakori kérdés; van-e megfelelő. szocialista értékrendszerünk? — A válaszhoz előbb óhatatlanul fel kell tennünk egy másik kérdést: megfelelő-e a múltbeli értékrendszerekhez való viszonyunk? Nagyon fontos ugyanis, hogy mit veszünk át a már létrehozott értékek közül; a humánus értékrendszerektói nem lehet függetleníteni magunkat, megfelelő elemeiket be kell építeni a ml társadalmunk által kialakított, új értékek közé. Tanulságos vizsgálatokat végeztek Magyarországon arról, milyen értékek felé törekednek az emberek. Az 1968— 78 közötti éveket átfogó szociológiai fölmérés szerint a megkérdezettek közül legtöbben az életszínvonal emelkedését tartják elsőrendűen fontosnak a szocialista társadalom továbbfejlődése szempontjából. Figyelemreméltó, hogy nem jelentéktelen azoknak a száma, akik viszont az erkölcsi normák, a társadalmi érdek előtérbe kerülését, a műveltség emelkedését jelölték meg a fejlődés lendítőjeként. Az életcél iránt érdeklődő kérdésekre a legtöbben azt válaszolták, hogy anyagi biztonságot szeretnének, de a többi válasz — a tisztességgel végigdolgozott élet. a munka, az alkotás öröme — cáfolja, hogy az anyagiaknak kizárólagos jelentősége lenne. A fő értékkategórláSzegediek —o Kálmán királyból A Szegedi Nemzeti Színház három művésze ül velem szemben: mindnyájan Páskándi Géza drámájában, a Kálmán királyban szerepelnek. S mindhármuktól ugyanarra a kérdésre várunk választ: mit jelent számukra a darab, saiát szerepük és a szabadtéri játékok? — Kicsi szerepet is csak figyelve szabad alakítani — mondja Egervári Klári. — A Dada figurájánál kezdettől I fogva arra ügyeltem, hogy ' hallani, érteni lehessen, tiszta és egyértelmű legyen a nézőnek. S hogy mit jelent itt a Dóm téren szegedinek lenni? Nagyon-nagyon jóérzés ! Nemcsak a volt kollegákkal való találkozás mindenkori esélye miatti Teljesen más itt a miliő, mint a kőszínházban. Mondhatom úgy is. mintha nem is Szegeden lennék, úgy érzem magam: egészen más. És nagyon jő. élvezem. — Én ugyan még csak egy éve vagyok Szegeden — kezdi Máriáss Melinda —, ám először hét éve játszottam a szabadtérin, főiskolásként statisztáltam a Rómeó és Júliában Sára Bernadett mellett. Újdonság volt a hatezres nézőtér — elég mellbevágóan ... Hogy most újra együtt vagyunk itt Sárával. az küljin színfoltot télent. Egyébként: Páskándi, Ruszt József, fesztivár — együtt volt vonzerejük számomra. S mivel a legtöbb mostani vendéget jó néhány éve ismerem, igen könnyű volt házigazdának éreznem magam. Különben is sokkal szegedibb lettem egy év alatt, mint gondoltam volna. Engem lepett meg legjobban. mennyire befogadtak itt. — Nekem a legkönnyebb a válasz — így Kov/ícs János. — Én vagyok az. aki hoszszú évek óta minden nyáron szabadtérizem. A Kálmán királyról annyit, hogy valami új dolog kezdődhetett volna el vele a Dóm téri prózaelőadások történetében: igencsak Szegedre, erre a színpadra való elemeket képes fölsorakoztatni. Nagyon él a tér adta lehetőségekkel. ha a jelenetekkel még nem is igen tudja egybeötvözni az egészet. így a dolog kicsit felemás, de mindenképpen ígéretes. Az én szerepem rendkívül fontos: kevés szövegből azt és úgy kell felmutatnom Vata, az Álmos táborához tartozó magyar nagyúr alakjával. amire a darabnak nagy szüksége van. Vagyis a pogánybarbár, magyar úr típusát, „egy tömbben" képviselve. Egyébként évek óta abszolút házigazdának kell éreznem magam nyaranta itthon: a kollégák mindig mindent tőlem kérdeznek meg. tőlem Informálódnak a helyi tudnivalók felöl. Általában azt hiszem, minden szegedi színész, aki a szabadtérin játszhat. másnak, többnek érezheti Ilyenkor magát. És ez nem csekélység. D. L. Ma utoljára Ősbemutatóként került színre az idei Szegedi Szabadtéri Játékok nyitányaként Páskándi Géza történelmi drámája, a Ká'.mán király, mely Ruszt József rendezésében ma. szombaton este kilenctől látható ismét, a szezonban utoljára, a Dóm téren. Kénünkön: Álmos herceg (Trokán Péter) a kétkulacsos Marcellino püspök (Hetényi Pál, közénen) és .Vata (Kovács János, jobbról) társaságában kat tudakolva kiterült, hogy múltbeli, valós értékek élnek ma is, amelyekhez újak, a szocialista társadalomban léterejöttek kapcsolódnak. így például sokaknak a közösségben a közösségért végzett alkotó munka a legfőbb érték. Egy másik típusnak a munka és a siker, a harmadiknak a család, a munka, a biztonság, a negyediknek a család, az otthon, a nyugodt élet. Látható, hogy az értékek hierarchiája szinte egyénenként különbözik. A szocialista értékrendszer nem ls lehet zárt. Kellenek, vannak is domináns értékek, de az egyén választáséra kell bízni, milyen sorrendben, hogyan kapcsolja össze ezeket Helyes, ha megadjuk ebben a szabadságát, és igényeljük a felelősségét. A kérdésre válaszolva végül: természetesen van szocialista értékrendszer, az egyes emberek és a társadalom gyakorlatában nyilvánuló értékek összesége. — Az értékeknek, az értékrendszer alakulásának történeti meghatározottságáról is beszélt, ugyapakkor az értékválasztás szabadságáról is. Értékelő tudatunkat elsősorban a közvetlen gyakorlat alakítja. Minthogy a valóság tényei és összefüggései rendkívül sokfélék, nagyfokú tudatosság kell valamilyen saját értékrend fölállításához. Kaphat-e segítséget az ember, hogy a választás szabadságával felelősen élhessen? Másképpen stólva: lehet-e értékrendszert tanítani? — Eléggé elterjedt az a nézet, mely szerint a művelődési rendszerek által közvetített, valamint a valóság. a tapasztalat által diktált értékhierarchiák között akkora a különbség, hogy ezért nem lehet hatékony a nevelésünk. Nos, olyan társadalom soha nem létezett, amelyben megegyezett volna a propagált, például az iskolákban tanított, és a valóságos értékrend. Részben azért, mert az oktatás szükségképpen egyszerűsít, de főként azért, mert a „kell" és a „van" között mindig megvolt és megmaradt az ellentét Az ember természete szerint folytonosan törekszik valamire, és sohasem jut el valamiféle végcélhoz. Nehéz elképzelni. hogy az Iskoláktól megköveteljük: a valóságot teljességében tükrözzék, egyszersmind céltudatosan a társadalmi „kell", az ideális értékek felé kormányozzanak. De igenis tudatosítsák az eszményeket, tanítsanak a jobbításra ugyanakkor azt is mondják meg, hogy ezek az általuk közvetített értékek eltérnek a valóságosaktól. Az iskola így nevelhet kritikai szemléletre. elősegítve, hogy magunk is szembesíthessük az eszményt és a realitást, ne menekülhessünk a saiát értékrendszer megalkotásának kötelességétől, felelősségétői, emberi méltóságunk jogán választhassunk értékeket. Mindehhez valóban nagyfokú tudatosság szükséges, ami pedig a műveltség függvénye. Az oktatási és közművelődési intézmények tehát sokat tehetnek • azért, hogy az értékeket elsajátíthassuk. Hogyan? Nagyobb társadalmi jelentőséget kellene tulajdonítanunk a humán tudományoknak, a művészeteknek, az életbölcsességként felfogott filozófiának. Információ, tudás, tapasztalat, érzelmi kötődés, kritikai szellem szükséges az egyéni értékválasztáshoz, ebből egyenesen következik, hogy társadalmunkban növelni kell az iskola és a művelődés presztízsét. Sulyok Erzsébet 1 te