Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

Péntek, 1980. augusztus 15. 3 Szegeden korszerűsítik n Kígyó gyógyszertárat Hány éve panaszkodnak Szegeden a Kígyó gyógy­szertár dolgozói: „kinőtték" már a megye legnagyobb forgalmú patikáját! S mióta morgolódnak a hosszú sor­ban várakozó betegek: elég lassan jutnak gyógyszerhez a zsúfolt várakozó helyiség­ben. Ha nem is minden ál­dozat nélkül, de végre meg­oldódik a város régi gond­ja: fölújítják, bővítik a Belváros központjában levő gyógyszertárat. Az átalakítás során a régi, 341 négyzetméteres alapte­rület 446 méterre bővül, több mint a kétszeresére „nő" a várakozó helyiség: 84 négyzetméter lesz. A gyógyszertár 54 dolgozója eddig a 25 négyzetméternyi területen kialakított szociá­lis helyiségekben szorongott A korszerűsítés után négy­szer ekkora helyet kapnak, hogy megfelelő körülmé­nyek között láthassák el felelősségteljes munkájukat Nem lényegtelen az sem: végre lesz lehetőség a gyógy­szerek megfelelő tárolásá­ra is. A tervezők és a gyógyszer­tári központ vezetői a hasz­nosság mellett gondoltak az esztétikai igényekre ls: a tetszetős burkolatokkal, új berendezésekkel ellátott •gyógyszertár a Belváros elegáns, reprezentatív egész­ségügyi intézménye lesz. És mindennek az ára: négy és fél millió forint. Na meg még valami: a gyógyszerészek szervezet­tebb munkája, a lakosság türelme és alkalmazkodása. Augusztus 21-én ugyanis — előreláthatóan 1982. elejéig — bezárják a Kígyó gyógy­szertárat. A gyógyszertári központ ez idő alatt a város többi patikáját — a mun­kaerő és a készletek meg­felelő elosztásával — alkal­massá teszi a nagyobb for­galom fogadására. Az éjsza­kai ügyeletet a Dugonics téri gyógyszertár látja el, a közületi állatgyógyászati készítményeket az újszegedi Odessza városrész patikája adja ki. A megyei egészségügyi osztály mindehhez megadta az engedélyt Csütörtöktől tehát zárt ajtók fogadják a Kígyó gyógyszertárban a betegeket, helyüket — a költözés után — az építők foglalják el. A Szegedi Építőipari Szövetkezet dol­gozói szeptember 10-én lát­nak munkához. Reméljük, hogy a vállalt határidőt si­kerül betartaniuk, és remél­jük azt is, hogy a város la­kóinak, akár a Takaréktár utcai gyógyszertár átépíté­sét, sikerül majd kellő türe­lemmel és megértéssel fo­gadniuk. Ez természetesen csak akkor várható el a be­teg emberektől, ha ezután is megfelelő időben hozzá­juthatnak a megfelelő gyógyszerekhez. Ch. A. „Néköd a gonosz szöm ne ártson..." Ezzel a címmel sugároz­nak bő félórás riportfilmet ma, pénteken 17.50-kor a Magyar Televízió l-es csa­tornáján. A szegedi költő, Polner Zoltán csaknem két évtizedes gyűjtőmunkájának eredményei nyomán szólal­tatnak meg idős embereket, akik a Dél-Alföldön helyen­ként még ma is élő népi gyógyítási szokásokról val­lanak. Olajos Csongor szer­kesztő és a rendező-opera­tőr Rozsnyai Aladár Apát­falváról, Deszkről, Dócról, Földeákról, Kiszomborról, Mindszentről. Sándorfalvá­ról, Szegvárról és Szeged­Szőregről gyűjtötte anyagát, s a műsorban közreműködik (énekel) Lele Józsefné és ifj. Lele József is. Tanácskozás a paprikáról X fűszerpaprika valaha rendkívül sok kézi munkát igényelt. A kézi munkaerő mára alaposan megfogyat­kozott. s a termelés csak gyomirtó és betakarító gé­pek alkalmazásával tartha­tó fenn. A gyomirtó gépek­ről és vegyszerekről, ezek alkalmazásáról tartottak ta­nácskozást Mihályteleken, a Móricz Zsigmond Művelődé­si Otthonban. A tanácsko­záson részt vett dr. Tóth Mihály megyei főkertész is. Kaczor Balázsnak, az Üj Élet Tsz elnökének megnyi­tó szavai után dr. Kádár Aurél, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agroké­miai Központjának főmun­katársa tartott előadást. A paprika gyomirtása csak megfelelő gépparkkal, megfelelő vegyszerekkel, a technológiai előírások szigo­rú betartásával lehet, ered­ményes és gazdaságos. A gépeket rendszeresen, precí­zen kell beállítani, külön­ben egyes területekre az előírttól eltérő vegyszeradag kerül, ez pedig károkat okozhat a paprikában. Ezután F. Danklmaier. a Stauffer Chemical Corpora­tion európai igazgatója és munkatársai bemutatták a hazánkban is engedélyezett új gyomirtó szert, a Devi­nolt. Főleg spárga, káposzta­félék, paprika, paradicsom, dohány, szőlő. alma. körte, cseresznye, szőlő gyommen­tesítésére alkalmas Hatását főleg egyszikű fűfélék ellen fejti ki. Rögmentes, gyom­mentes talajba kell bedol­gozni. kikelt gyomok ellen már hatástalan. Mivel ha­tása hosszan tartó, gabona­féléket nem ajánlatos a De­vinollal kezelt területre vetni. Bokor Andor, a Szegedi Fűszerpaprika Termelési Rendszer vezetője a rend­szer gazdaságainak gyomir­tó munkáját értékelte. Dél­után a terepen tartottak be­mutatót a tanácskozásra összegyűlt növényvédelmi szakembereknek. Ezen Kiss Ernő. a Csongrád megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás szakelőadója és Kurucz Pál, az Űj Élet Tsz műszaki főmérnöke mu­tatta be az egyes gyomirtó szerek hatását különböző ta­lajok és technológiák eseté­ben. Tanács István Tapasz ía la lesere Kis matematikusok találkozója Csütörtökön, tegnap befe­jezte munkáját a kis mate­matikus baráti körök veze­tőinek országos értekezlete Győrött. Mintegy 250 szak­ember vett részt a négyna­pos tapasztalatcserén, ame­lyen számba vették az or­szág minden részében műkö­dő baráti körök munkáját és a következő tanév feladatait.' A tanácskozáson bejelen­tették: elkészültek az új fel­adatlapok a harmadik, a ne­gyedik és az ötödik osztályo­sok számára, amelyeket ősz­től már használhatnak a ma­tematikát szerető gyerekek a baráti körök foglalkozásain. Ismertették a résztvevőkkel az oktatást segítő új doku­mentumokat, amelyek kap­csolódnak az iskolai tan­anyaghoz, s hozzájárulnak az új matematikai gondolkodás kialakításához. A feladatla­pokat — mint mondották — úgy állította össze a TIT matematikai választmánya, hogy a gyerekek játékosan közelíthessék meg a bonyo­lult matematikai összefüggé­seket. (MTI) SZEGEDI ÜNNEPI HETEK A Magyar Állam! Népi Együttes műsora. Bemutató a Dóm térén, ma este 9 órakor. A XXI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Lehoczky János kovács iparművész kiállítása a Gu­lácsy Lajos teremben. Tóth Valéria szobrászmű­vész kiállítása a Móra Fe­renc Múzeum kupolájában. Fotóklubok 16. szegedi szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban. Bahget Iskander fotókiál­lítása a Bartók Béla Mű­velődési Központban. Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Papp György grafikus­művész kiállítása a szent­mihályteleki Móricz Zsig­mond Művelődési Házban. Régi magyar könyv — a Somogyi-könyvtár ritka­ságainak bemutatója. Lele József néprajzi gyűj­teménye Tápén (Vártó u. 4.). A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Bemutatkozik az állami népi együttes A Magyar Állami Népi Együttes mai. péntek esti bemu­tató előadását Létai Dezső állította össze, a repertoár régi. nagy sikerű számaiból, valamint vendégkoreográfusok új műveiből. A kétrészes műsorban a Rossa László—Nóvák Ferenc szerzőpáros következő munkál kaptak helyet: Szat­mári táncok. Rábaközi páros dustánc Palóc karikr-ó. vala­mint Palóc verbunk és csárdás. Sebő Ferenc és Timár Sán­dor alkotásai közül kalotaszegi és sárközi táncszámokat lát­hatunk. Az új koreográfiák mellett az est második részé­ben több Rábai Miklós-koreográfiát, köztük az Ecseri la­kodalmast a Háromugróst. a Pontozót mutatja be az együttes, valamint Létai Dezső: Kunsági pásztorbotolóját. Vezényel: Daróczy Bárdos Tamás és Bíró Attila: az önálló zenekari számokat a Berki László vezette együttes előadá­sában halljuk. 99 Új és régi ötvözete 99 Mint mindig, a bemutató előtti napon érkeztek. Lepa­kolni is alig volt idő. menni kellett a színpadra, este nyil­vános főpróba. Létai Dezső, a népi együttes művészeti vezetője ugyan megérkezett már szerdán, de aznap az éjszakába nyúlt a szcenikai próba, tegnap pedig majd­hogynem délig tartott az ér­kező táncosok, zenészek, éne­kesek „eligazítása". Közben volt tíz perce. — Ügy tűnik, az utóbbi időben igencsak fölgyorsult az élet a népi együttes háza táján. Szinte folyamatosan hallani vendégszerepléseik­ről. az országnak hol az egyik, hol a másik sarkában lépnek fel. — Mióta hazajöttünk a kéthónapos latin-amerikai turnéról, nincs pihenőnk. Májusban és júniusban 46 fellépésünk volt Mexikóban, Costa Ricában, Panamában, Kolumbiában, Brazíliában. Alig fújtuk ki magunkat — három napunk jutott rá — a Egyből a mélyvízbe Sok nézője van a színes tollú, szép hangú madársereg­nek Szegeden, a Marx téri C pavilonban. A TIT Csongrád megyei Szervezet Díszmadártenyésztő Szakkörének rende­zésében olyan egzotikus, ritka énekes- és díszmadarakat is bemutatnak ezen a kiállításon, amilyeneket hazánkban ed­.dig nem láthattak az érdeklődők. A 4 ezer négyzetméteres területen számos külföldi tenvésztő is bemutatja madarait. A kiállítást vasárnap délutánig tekinthetik meg az ér­deklődők. Ha másutt találkoznék ve­le, gimnazistának nézném. Törékeny, kislányos alkat, egész megjelenése diákos: Sásdi Veronika megnyugtat — feltevésem majdnem stim­mel. — Tavaly kaptam meg a diplomámat, az érettségivel együtt. Az Állami Balett In­tézetben tanultam, előbb ba­lett, azután néptánc-tagoza­ton. A végzettek közül vá­lasztottak ki többedmagam­mal a Magyar Állami Népi Együttes vezetői, így lettem 1979 szeptemberében az együttes tagja. Már táncol­tam az új műsorunkban, majd a felújított Ecseri la­kodalmasban, és persze fo­gok a szabadtéri játékokon, a ma este bemutatandó programunkban is. Egyéb­ként minden szempontból szerencsésnek mondhatom magam: ebben a nagyhírű együttesben táncolhatok, rá­adásul az új tagok egyből abba a bizonyos mélyvízbe kerültek, a kiválasztás után nem sokat kísérletezgettek velünk. S már az első évben rengeteget utaztam is: jár­i tunk Franciaországban, az 1 NSZK-ban, Nyugat-Berlin­i ben, két hónapot Dél-Ameri­. kában töltöttünk. ] — Fiatal táncos. Mit je­. lent életében a tánc? | — Egyszerűen mindent. Az egész család táncolt, anyám i szintén az állami népi együt­j tesben, apám a honvéd mű­í vószegyüttesben. így nőttem fel, állandó „tánclégkörben". Nélküle el sem tudnám képzelni az életemet. Ez a kifejezési forma lehetőséget biztosít az embernek, hogy adhasson magából valamit a többieknek. És örömet okozhasson. Persze, sikerél­ményeket is ad: jó hallani, ha tapsolnak. Egyébként a színpad, az iskola után, ki­csit még most is érezhetően, teljesen más világ, külön varázsa van. — Gyanítom, nemcsak a ^Nll I Sásdi Veronika táncos adhat közönségének. Neki mit nyújt a mozgás? — Azt hiszem, finomíthat­ja a személyiséget. A testtel kifejezett esztétikumot lélek­kel is át kell tudni élni, kü­lönben a fizikai mozgás sem lehet képes igazán arra, hogy valamiféle mélyebb tartal­mat felmutasson. Ügy mond­ják, a zene neveL Nos, a tánc is, biztos vagyok benne. — Központi kategória éle­tében a táncolás. Mit vár még tőle? — Mindenekelőtt a tovább­lépés, a fejlődés megannyi lehetőségét. Jól tudom, na­gyon fiatalon értem el azt, hogy az ország lerangosabb népi együttesének tagja lehe­tek, nagyobbat innen már nemigen lehet lépni. Ezen belül kell új formákat, még hitelesebb, kiforrottabb, egyé­nibb kifejezésmódokat talál­nom. S tudatában kell lenni a felelősségnek. A mélyvíz felelősségnek. Az elhivatott­ság tudata a legfontosabb. Átélni, mit tesz az, hogy sa­ját népünk ősi mozgáskultú­ráját közvetíthetem. Domonkos László Létai Dczsó, a népi együttes művészeti vezetője fizikailag is megerőltető ven­dégszereplés után, a Margit­szigeten és a Park-színpadon tartottunk előadásokat, szek­szárdi, fertőrákosi és Bala­ton-környéki turnék követ­keztek. 1—1 hetes vala­mennyi. Az utolsó, a szerdai szegedi előadást követően másnap. 21-én szintén egy­hetes zalai szereplésre indu­lunk. — Hiába, a népi együttes: nyári színház. Lehetséges, hogy a külföldi turnék na­gyobb visszhangja okozza az ..érzéki csalódást", de időn­ként fel-felröppen a vád: keveset van az együttes a hazai színpadokon. — Az itthoni kötelező elő­adásszámot évente rendsze­resen túlteljesítjük. 90 he­lyett legalább 110—120 ha­zai szereplésünk számolható össze. — Az idén tavasszal új műsort mutattak be az Erkel Színházban. A háromrészes előadást három vendégmű­vész. Timár Sándor. Nóvák Ferenc és Kricskovics Antal koreográfiáiból állították össze. Korábban is dolgoz­tak „külső" koreográfusok­kal. de emlékezetem szerint ez az első. egész estét betöltő műsoruk, amelybe kizárólag vendégművészek munkái ke­rültek. — Azt is mondhatnám, ez az első eredménye annak a törekvésünknek, hogy hivatá­sos együttesünk nyitott le­gyen. Olyan kapunyitásról van szó. amely talán segíti megvalósulni az ideát, mi­szerint a népi együttes ad­jon teret a népművészeti ágak legjobb alkotóinak és a művek legjobb közvetítőinek. — A szegedi bemutató el­ső részében az emlegetett új műsor, az Életfa darabjai­val. Nóvák- és Timár-ko­reográfiákkal találkozunk, a másodikban viszont az együt­tes repertoárjának régi siker­számaival. — Azért döntöttünk így. mert a dómszínpadra terje­delmesnek ítéltük a teljes, háromrészes új műsort. Mint­hogy a harmadik része. Kricskovics munkája önálló, megbonthatatlan egész, csak a másik két részből válogat­tunk különálló táncszámokat. A szabadtéri igazgatóságának kérésére kerültek műsorunk­ba ázott a régi repertoár­darabok. főként Rábai Mik­lós művei, amelyeknek már sok-sok forró hangulatú es­tén tapsoltak a szegedi né­zők. Sulyok Erzsébet Vh t

Next

/
Oldalképek
Tartalom