Délmagyarország, 1980. augusztus (70. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-15 / 191. szám

Péntek, 1980. augusztus 15. 3 Teljes üzem a malmokban Befejezéséhez közeledik az aratás és a gabonafelvásár­lás. Baranya, Csongrád, Szolnok, Bács-Kiskun és Fe­jér megyében már minde­nütt magtárban a termés, máshol a hét végéig szál­lítják a malmokba és a rak­tárakba a kenyérnekvalót. Egyedül Borsod. Szabolcs és Hajdú megye árvízjárta vagy a belvizektől felázott, tocsogós, vizes tábláin, illet­ve az esők miatt még min­dig megdőlt kalászoknál vá­rat még magára az aratás befejezése, a termény el­szállítása. A Gabona Trösztnél el­mondták ; a mezőgazdaság és az ipar összhangjának eredményeként a termésfel­vásárlás mindenütt zökke­nőmentes, az aratás ütemé­hez igazodik. A malmok mindenütt teljes üzemmel dolgoznak: a beszállított bú­zát osztályozzák, tisztítják, s az újbúzát a tavalyi óbú­zával keverik. Fokozatosan állnak át az ez évi termés őrlésére. Előreláthatóan szeptember második felében már az új termésből sütött kenyér kerül a boltokba. Sok helyen a szárítóüze­mek három műszakban dol­goznak, hogy az árvíz miatt víz alá került, s a folyók visszahúzódása nyomán már aratható termés szárításába besegítsenak a gazdaságok­nak. A vízjárta termés dön­tő többsége sem vész kárba, takarmánybúzaként az ál­lattenyésztő üzemek hasz­nálják fel. Jelenleg többi között Mátészalka. Nyíregy­háza, Hajdúszoboszló és Debrecen szárítóüzemei dol­goznak éjjel-nappal teljes erővel, hogy hasznosítani le­hessen az árvíz után beta­karított terményt. (MTI) Ismét Planetárium A nyári nagy karbantar­tási munkák befejezése után ismét fogadja látogatóit a csillagos égbolt színháza, a TIT budapesti planetáriu­ma. Augusztusban az első­sorban felnőtt vendégek ér­deklődésére számot tartó programok és a hagyományos vasárnapi matinék mellett kedden és csütörtökön is tartanak ifjúsági előadáso­kat. A legkisebbek csilla­gászat iránti érdeklődésének felkeltését célozza a vakáció utolsó heteiben A nap csa­ládjai című átdolgozott és felújított műsor, amely me­seszerűen dolgozza fel a csillagászati ismereteket. Ugyancsak ifjúsági előadá­son kerül az érdeklődők elé a következő hetekben Űrkutatás-űrhajózás műsor. (MTI) az című Naposcsibék Bábolnáról Kijevbe Két különrepülőgéppel het­venhétezer Tetra B napos­csibét küldött csütörtökön, tegnap, Kijevbe a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát. Ez­zel jelentős állomásához ér­kezett eddigi legnagyobb szerződésük teljesítése: a nemzetközi viszonylatban is számottevő szovjet bábolnai baromfiprogramban munká­hoz kezdett — pontosan ha­táridőre — az első telep. A 12 istállóból álló tele­pen szülőpárokat tartanak, s ezeknek utódai, a pecse­nyecsibék, jövő év áprilisá­ban kerülnek a szovjet fo­gyasztók asztalára. A kijevi baromfigyárban még 12 ugyanilyen méretű telep épül fel. (MTI) Lelassult a növények fejlődése A rossz időjárás telte — Felmelegedés várható SÍ termelés ára A A hűvösre, csapadékosra fordult idő nem kedvez a téli almát a varasodás ve­szélyezteti. Ezért a gazdasá­növények fejlődésének. Az gok, mezőgazdasági üzemek elmúlt tíz nap gazdag nap­sütése nyomán a zöldségek, gyümölcsök, szántóföldi nö­vények „megugrottak", s így lefaragtak a tavaszi rossz idő miatt tartó két-három hetes késésből. Most azon­ban lelassult a paradicsom, a paprika, a dinnye, a ba­rack, s különösen a meleg­ben elmondták — a hűvös idő kedves a kórokozóknak. Ráadásul — amint a MÉM­ezekben a napokban külö­nösen nagy gondot kell, hogy fordítsanak a növény­védelemre. A hétvégi piaci felhoza­talban szerencsére nem ér­ződik a mostoha időjárás hatása. Bőséges kínálat vár­ható zöldségből, paprikából, paradicsomból, gyümölcsből. A Zöldért tájékoztatása sze­rint olcsóbb lesz a karfiol, 14 forint helyett 10 forin­igényes kukorica fejlődése, tért kínálják, a burgonya A szőlőt a peronoszpóra, a U| cipögy^s­Három évvel ezelőtt megkezdődött Komlón egy ű.i cipő­gyár építése. A CARBON Cipőgyárat a napokban adták át rendeltetésének. A korszerű géppark részben szocialista országokból származik, részben a hazai ipar terméke. A gyárban műszakonként ezer. ezerkétszáz pár rövid szárú csizmát gyártanak. Képünkön: a felsőrészkészítő műhely varrógépsorának részlete Vetélkedő di§ainak átadása Csütörtökön, tegnap a Magyar Honvédelmi Szövet­ség székházában Kiss Lajos vezérőrnagy, az MHSZ fő­titkára átadta a ..35 év sza­bad hazában" vetélkedő dí­jait. Az első díjat, egy Lada személygépkocsit Orbán Fe­xencne nyékládházi lakos nyerte, továbbá 31 nyertes Ingyen részt vehet az MHSZ gépjárművezető-tanfolyamán. A hazánk felszabadulásának tiszteletére szervezett vetél­kedő sikerét lói bizonyítja hogy mintegy 460 ezren — főleg fiatalok — kapcsolód­tak be a versengésbe. (MTI) ára pedig a jövő héttől 6,40-ről 6 forintra csökken. Heves megyéből megindul­nak a „dinnyevonatok", pén­teken már 15—20 vagon jut a fővárosi piacokra, s a bő­ség az árban is megmutat­kozik, 14-ről 10 forintra csökken kilónkénti ára. Új fajta, az eddigieknél ízlete­sebb őszibarack, a Szatymaz vidékén termő Ford is meg­jelenik sárga és fehér húsú változatban, s emellett az alma, valamint a körte vá­lasztéka is bővül. Az országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint nemcsak a piacok mutatnak a hét végén igazi nyárias képet, az idő is jobbra for­dul. Szombat-vasárnapra a déli órákban már a 28 fo­kot is elérheti a felmelege­dés. (MTI) mezőgazdasági termelés egyre költ­ségesebb. A munkafolyamatok gépe­sítésének. a növényvédő szerek al­kalmazásának. az állattenyésztés növekvő arányának, az egyre nagyobb szállítási igénynek, egyáltalán, a termelés iparoso­dásának következtében ez a megállapítás igazsága egyre érezhetőbb. A gépek és alkatrészek árai. az építő­anyagok, a műtrágya, az energiahordozók é.s a termeléshez használt egyéb segéd­anyagok árának számottevő növekedése je­lentősen drágítja a termelést. A traktor­munka költségei két év alatt majdnem négy százalékkal nőttek. Az 1976. évi. il­letve az 1979. évi üzemanvag-áremelések miatt többe kerül a szállítás. 1976-ban 39 fillér volt. 1979-ben már elérte a 45 fil­lért az egy tonnakilométerre jutó üzem­anyag-fogyasztás költsége. A búza termelése — a növekvő hoza­mok ellenére — 4—5 év alatt 38—40 száza­lékkal. a kukoricatermelés 15—16 száza­lékkal drágult. Az említett két meghatá­rozó termék költségeinek növekedése már önmagában is drágítja a hústermelést. Az istállók drágulása még inkább erősíti ezt a tendenciát. Egy szarvasmarha-férőhely értéke 1975 óta mintegy 22 százalékkal nőtt. Drágult tehát az eszköz, az ener­gia. meg sok más is. mégis mondhat­juk-e. hogy ez afféle sorscsapás, ami el­len nincs mit tennünk? Nem! A költségek növekedéséért ugyanis nemcsak úgv álta­lában a világpiac a „felelős". Termékszer­kezetünk sokszor nem követte a vevők igénveit. és a gazdaságosság követelménye­it. Termelékenységünk elmaradt az élvo­naltól. Nem használt nekünk a pazarlás sem. ami a kacsalábon forgó üzemi épüle­tekben. a vasbeton istállócsodákban, a „legmodernebb" hajszolásában mutatko­zott meg. Tudomásul kell végre venni, hogy az adott helyzetben nem mindig a legmodernebb a leggazdaságosabb. Tenni kell tehát — a szemléletváltozásban is —. mégpedig inkább ma. mint holnap, mert minden elvesztegetett nap elveszett millió­kat jelent. Gondoljunk például a modern, de iszonyatosan költséges, gázolajjal mű­ködő szárítóberendezésekre. Nem hiába, hogy manapság sokat be­szélünk a tartalékokról. Valóban bőven vannak ilyenek. És miután nemcsak beszé­lünk róluk, hanem teszünk is. máris mu­tatkoznak az eredmények. Csökkent pél­dául a termőföld pazarlása. A parlag föld 45, a vetetlen szántó 15 százalékkal ke­vesebb. Meggyorsult a romos tanyák le­bontása és helyük művelésbe vétele. Mér­séklődött a drága abraktakarmányok pa­zarló etetése és még sok minden más ha­sonló eredmény született, olyan eredmé­nyek, amelyek érdemesek a figyelemre, de mindez nem elég. A nagyüzemekben használható legolcsóbb traktor ára 133 ezer forint. A legdrágább közel másfél millióba kerül, és ezekből a drága gépekből a mezőgazdaságban több mint 56 ezer dolgozik. Valóban dolgozik? A gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen kifejlesztették a ter­melésarányos üzemóra-számlálót, ami jel­zi a teljesítmény-kihasználást. Vajon mi­kor szerelik fel a traktorokat ezzel az okos műszerrel? Esetleg miért nem már a műszerrel együtt árusítják? A lehetősé­gekre a példákat hosszan lehetne sorolni. A kukoricának a ma szinte általánosan használt szárítása például még az olcsó üzemanyagárak mellett alakult ki. ma már erősen vitatható a létjogosultsága, de azért mégis csinálják. Űj felfogásra volna szükség a talajerő­utánpótlásnál. a műtrágyázási tervek ké­szítésénél és a gyakorlati végrehajtásnál. A talajkémiai vizsgálatok elvégzése most már mindenütt halaszthatatlan. Jó lenne, ha tavasszal nem lennének csíkosak, folto­sak a mezők, mert ez nemcsak esztétikai­lag rassz, hanem nagvon drága is. Nézzünk néhány példát az állattenyész­tés területéről is. Évente kereken százezer üsző kerül hizlalásra és levágásra. Ha eze­ket fedeztetnék, akkor minimálisan 70 ezerrel több borjú születne. Nem nehéz kiszámolni, mennyi többlethúst jelentene és bizonyos, hogy a költség csökkenését is eredményezné. Az állategészségügyi szabályok betartás sával. megfelelő gondossággal is sokat le­het elérni. A borjúelhullás egyetlen szá­zalékkal való mérséklése ötezer borjú fel­nevelését tenné lehetővé. Az elhullás mér­téke jelenleg még mindig 6 százalék fölött van. Hasonló a kép a malacelhullásnál is. Ennek egyetlen százalékos csökkentése ré­vén körülbelül 50 ezer választási malaccal lehetne többet felnevelni. A broilerhizla­lás eredményét is nagymértékben a 9 szá­zalékos, magas elhullási arány rontja. S a kiragadott példák bizonyítják. hogv vannak még lehetőségek. Természe­tesen nem tagadható, hogv az ipari termékek árának emelkedése, újabb eszkö­zök és anyagok alkalmazása minden gon­dosság. minden tartalékfeltárás ellenére drágítja a mezőgazdasági termelést. Az ösztönző .jövedelem-színvonal fenntartása pedig megköveteli, hogv a termékekben megtestesülő költséget a fogyasztó elis­merje. megfizesse. Természetesen csak azt a többletköltséget ismerheti el. ami reális. A lehetőségek ki nem használásából kelet­kező pazarlás következményeit a jövőben egyre kevésbé lesznek hajlandók viselni a fogyasztók, a felhasználók. Keserű József Több koksioliialo szén a mecseki bányákból Több mint húsz országos nagyvállalat közreműködé­sét kérték a Mecseki Szén­bányák vezetői csütörtökön, tegnap Pécsett, a vállalati székházban tartott tanács­kozáson annak a program­nak a megvalósításához, amelynek célja a hazai kokszszéntermelés fokozása Tanácskozás az SZMT-nél a rekahililációról A rehabilitáció olyan komp­lex társadalompolitikai tevé­kenység, amelyben összefo­nódnak az egészségügyi, a szociális és a munkaerő-gaz­dálkodási teendők. Nemcsak orvost feladat és nemcsak a szociálpolitika része, hanem a vállalatok gazdasági és munkahelyi gazdálkodási te­vékenységének eleme is. A rehabilitációról, a meg­változott munkaképességűek foglalkoztatásáról, valamint a megyében erre hivatott Fonalfeldolgozó Vállalat te­vékenységéről tartottak mun­kavédelmi tanácskozást teg­nap. csütörtökön délelőtt Szegeden, az SZÍIT székhá­zában. Sebők János. a iVDSZ megyei bizottságá­nak titkára köszöntötte a megjelenteket, a városi ta­nács vb munkaügyi és ipari osztálya, valamint a köz­egészségügyi és járványügyi szolgálat képviselőit, a HV­DSZ szociálpolitikai osztá­lyának képviselőit, valamint a HVDSZ megyei bizottsága és az SZMT munkatársait. Ezt követően Ludányiné Richter Aranka, az SZMT munkavédelmi felügyelője fűzött szóbeli kiegészítést a Fonalfeldolgozó Vállalat munkavédelmi tevékenységét értékelő jelentéshez. Kiemel­te azokat a feladatokat, ame­lyeket a megváltozott mun­kaképességűek foglalkoztatá­sa érdekében sürgősen meg kell valósítani. A tanácskozás résztvevői a vita után meghatározták a munkakörülmények tovább javítását szolgáló teendőket. a következő két ötéves terv­időszakban. Magyarországon egyedül a Mecsekben található kok­szolásra alkalmas szén, ami­re mind nagyobb igényt tá­maszt a Dunai Vasmű. Ezért kiemelt népgazdasági fel­adat. hogy a jelenlegi 470 ezer tonna, közvetlenül kamrába tölthető kokszszén­koncentrátum az 1980-as évek közepéig 670 000 ton­nára, majd 1990-ig 900 000 tonnára növekedjen. A következő évtized fel­adatait tartalmazó beruhá­zási célprogram magában foglalja a jelenleg termelő bányák korszerűsítését, gé­pesítettségének fokozását, új szállítóberendezések beépí­tését. akna nyitását Pécs­bányaüzem területén. A tanácskozáson részt vett vállalatok vezetői minderről részletes tájékoztatást kap­tak, s egyben írásban kéz­hez vették, milyen berende­zések gyártására, szerelésé­re építési munkák elvégzé­sére számítanak rájuk, pon­tos határidő-megjelöléssel Ennek alapján tesznek rö­vid időn belül nyilatkozatot a megbízások elvállalásáról A mintegy húszmilliárd forint értékű fejlesztési program megvalósítása azt jelenti, hogy a jelenlegi vi­lágpiaci árakon számolva. Hz év alatt több mint ion milliárd forint értékű tőkés importot takaríthat meg a népgazdaság. (MTI) Nemzetiségi fesztivál Augusztus 18—20 között Gyulán tartják a 18. orszá­gos nemzetiségi fesztivált. A hazánkban élő délszláv, né­met és román nemzetiségek ének- és táncegyüttesei, szó­listái hagyományosan, alkot­mányunk ünnepe alkalmá­ból kulturális seregszemlén demonstrálják: Magyarorszá­gon él és virágzik a nemze­tiségi kultúra és népművé­szet. A fesztiválon részt vevő együttesek 18-án Békés me­gye két községében, Mező­berényben és Tótkomlóson lépnek színpadra. Az ünnep előestéjén, 19-én népviselet­ben vonulnak fel Gyula fő­utcáján, s bemutatót tarta­nak. Ezután a szabadtéri színpadon adják elő a nem­zetiségek dalait, táncait. A gálaesten fellép a helybeli Körös magyar néptáncegyüt­tes is. A fesztiválon nyútják át a Szocialista Kultúráért kitün­tetéseket azoknak az együt­teseknek. pedagógusoknak, népművelőknek, akik tevéke­nyen ápolják a nemzetiségi kultúrát. k Vh

Next

/
Oldalképek
Tartalom