Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-13 / 163. szám
MAGA JÍÍl'. í-'" "t a. nzf y • iMJZi {i*á fe; t? Vasárnap, 1980. július 13< Csanády János Lődl Ferenc Mártélyi nyár Hívlak a partra... Kedveszegett madár a nyár. ül. csak ül egy csonka ágon. a víz fölött a lomb sugárzik zölden, ahogy a partot járom, nem is a nyár. talán magam vagyok — ahogy vagyok Uv szomorú, a közelben elhúz egy néma. ladikforma szurkos hajó, a nádas mentén pillangózik egy pár csillogó evező, néha a zöld súlyom-ba botlik, a levelek rendje megbomlik, de aztán viszi utasát úi, kalandos horgász-vizekre, hallgatózom, akár az őzek, őzek az ártér vadonén, avar roppan, a puha kőzet, meg-megsüpped közte bokám. t ' s ezer év csöndje ül nyomasztón azon a csonka ágú fán. i . Hajlik az erdő. bömböl a szél, bűvik a Nap, a tüzén. parazsán jönnek a felhők, mind fekete s tűz nyilaiktól leszakad az ég. Szőke vizem, a Tisza csupa tajték. Így szeretem: haragos, szomorú. Jó hala mind az iszapba' tanyázik, félnek, az istenek tánca ez itt Félts, ha te tudsz, mert hívtak is egyre. Táncaik ármány, szédületes. Merre szaladjak? Bújjak el én is? Jönnek utánam, félni muszáj. Szembeszegülve mersz-e kiállni, mondani értem szót. ami véd? Jó ölelésed, csókod is várom. Merre találsz meg? Merre vagyok? Jöjj, gyere gyorsan, hívlak a partra, tisztul az ég, már itt van a csönd, s fölkel a Nap. a tüzén. parazsán nyílik az élet nyílj, szerelem. Pillanuás a dombról A gólyavédelem eve É|ii§ A Magyar Madártani Egyesültet minden évben kiemeli programjában valamely madárfaj védelmét, állományának felmérését és tanulmányozását. Ebben az évben a fehér gólyák lettek kijelölve. A gólyát szinte valamennyien gyermekkorunk óta jól ismerjük. hiszen életük is részben sze.münk előtt zajlik. A városok, falvak házainak kéményén ütnek tanyát, sőt újabban a fészkelésre alkalmas kemencekémények ritkulásával egyre többen foglalják el a villanyoszlopok tetejét is. Tavasszal az ősi ösztönöktől hajtott piroscsőrű madaraink igen rövid idő alatt teszik meg hatalmas útjukat az afrikai telelőhelyről. Ezalatt 300—400 km-t ls legyűrnek naponta, hogy mihamarabb viszontláthassák régi fészküket. A párok nem egyszerre érkeznek vissza, de rövidesen a hím és tojó már hangos kelepeléssel üdvözlik egymást. Galylyakkal és földdarabokkal felszerelve hozzálátnak a széltől, esőtől megrongálódott régi fészkük újjáépítéséhez. (Egy-egy öreg fészek nagysága a folytonos tatarozás révén meghaladja az egvmétert. súlya pedig egy-két mázsát is nyomhat.) Hamarosan lerakja a tojó 4—6 fehér színű tojását. melyekből egyhónap múltán kelnek kl a nagyfejű fiókák. A gyámoltalan kicsinyek felett az egyik szülő mindig éberen őrködik. s a tűző naptól vagy esőtől hatalmas szárnyaival védelmezi őket A másik gólya ezalatt a környező rétekből, mocsarakból szakadatlanul hordja nekik a különböző állatokat: vízirovart, siklót halat, pockot Az őrző madár feladata ezek felaprítása és az etetés is. Az etetés mindig nagy esemény náluk, melyet kaffogó. morgó hangok és óriási csatározások kísérnek. Heves szárnycsapások közepette rángatják egymás csőréből a felkínált pockot vagy kígyót. Rendszerint az erősebb győz, így táplálékhiányos években előfordul, hogy a legkisebb fiókák éhen pusztulnak. A kicsinyekre nézve a kettős etetés időszaka a legkritikusabb. Egy nagyobb esőzés és a velejáró hideg napok alatt gyorsan megfáznak és elpusztulnak a fészekben magukra hagyatott fiókák. A megerősödött fiatalok később már a fészekben ácsorogva várják szüleiket és szárnyukat is egyre gyakrabban próbálgatják. Az öreg madarak a kéthónapos nevelési időszak végén hirtelen abbahagyják az etetést és a szomszédos tetőről csalogatják fészekülő ldcsinyeiket A türelmetlenül csapdosó fiatalokon lassan úrrá lesz a félelmüket is leküzdő éhség. Először a legbátrabb hagyja el a fészket, s jutalmul az öreg gólya meg is eteti őt Az első kirepülés egyaránt nagy próbatétel mindegyik számára, de ezután egyre rutinosabban húznak ki reggelente a környező láprétekre, ahol az öregek vezetésével már önállóan vadászgatnak. Éjszakázni azonban még visszatérnek fészkükhöz, majd lassan ez is elmarad, és augusztus végére egyre nagyobb csapatokban gyülekeznek a vonulni készülő madarak. A mi gólyáink a Boszporuszon és a Szuezi-csatornán keresztül vezető úton érik el Afrikát és a Nílus folyását követve vándorolnak dél felé. Kelet-Afrika földjén egész télen a nagytömegű vándorsáskákkal táplálkoznak. A gólyák vonulási útját aránylag régóta ismerjük, gyűrűzésüket mégis tovább folytatja a Madártani Egyesület. A madarak jelölésén keresztül értékes információkat nyerhetünk a még pontosabb elterjedésükre, a vonulás időbeli lezajlására. pusztulásuk okaira és mértékére vonatkozóan. A gyűrűzésekből derült k' például, hogy a gólyák életkora általában nem haladja meg a 15—20 évet. sőt a fiataloknak legfeljebb a fele éri meg a következő őszt. A gólyák létszáma sajnos Európa szerte évről évre csökken, bár ez a csökkenés az utóbbi években szerencsére mérséklődött valamelyest. • Pusztulásuk közvetlenül vagy közvetett módon az emberi tevékenységre vezethető vissza. A tájrendezések, mocsárlecsapolások révén élőhelyei beszűkültek, a növényvédő szerek is lassú, de hatásos pusztítói a gólyáknak, s emellett igen sokuk a magasfeszültségű vezetékeknek repülve leli halálát Nálunk a gólya szigorúan védett madár, eszmei értéke tízezer forint. Fészkét ugyancsak törvény védi. ezért a helyi tanács írásbeli engedélye szükséges a fészek lebontásához. GYOVAIFERENC A mocsarak réges-rég kiszáradtak. kukoricaföldek vannak az austerlitzi domb körül. Az emlékműnél kosztümös katona. Az austerlitzi dombon áll az idő. A naptár ezernyolcszázötöt mutat. Kalauza lelkes magyarázatára a látogató becsukja szemét, látja a felsorakozott hadoszlopokat, magát a nagy korzikait is látja. Áll a dombtetőn, kezében látcső. Napóleon sikerei teliében van. Csodálják. Kisebb és gyengébb sereget vezeti most is győzelemre, innen, az austerlitzi dombróL Az austerlitzi múzeumban később a látogató meglepetve tapasztalja. hogy sehol sem találkozik sem Bourcet. sem Guibert nevével. Nem szól róluk a fáma itt. Pedig Napóleon sikereinek alapját a szervezési és vezetési tudományok e két korai előfutára teremtette meg azzal, hogy a hadvezetés és hadszervezés akkor legmodernebb elveit papírra vetette. Bourcet-tól azt tanulta meg Napóleon, hogy a terveket több változatban kell elkészíteni, Guibert-től azt. decentralizálni kell a vezetést, s azt hogy az erőket azok veszélyeztetése nélkül kell szétosztani. Napóleonnak legalább három forgatókönyve volt az austerlitzi csatához, ellenfeleinek a Weiroter készítette egy. Napóleonnak hadosztályai voltak, ellenfelének csak serege. A francia hadnak kellett győznie. A korszerűen szervezett erő hatékonyabb ugyani*, ha alkotásra képes vezető irányítja. Ez Austerlitz máig érvényes tanulsága; olyan tanulság — ahogyan. a modern vezetéstudomány t+o'etikusai közül Pietrasinski megállapítja —. melyet minden embernek figyelembe kell vennie, ha vezetővé lett. Stratégiákra vonatkozó teóriák, és igazán korszerűek ma is vannak. méghozzá százszámra. Summa summárum; olyan emberekre van tehát szükség, akik ezeket alkotó módon felhasználják. Olyanokra. akiknek önmaguk megújítására is van stratégiájuk. Ezt azért mondom, mert Austerlitz után is történt valami, aminek s.' intén van megszívlelendő tanulsága. A súlyos vereség felrázta Napóleon ellenfeleit, felhagytak konzervatizmusukkal. reformokat hajtottak végre. A következményeket ismerjük. De ez már nem Austerlitz, hanem Waterloo tanulsága. Régi igazság, hogy ..aki sikerek sorozatát aratta, hajlamos rá. hogy a megszerzett és bevált tapasztalatokhoz tovább ragaszkodjék. mint ameddig célszerű és eredményes." Napóleon ezekhez ragaszkodott. És hibáján Szent Ilona szigetén kellett toprengenie később. Az austerlitzi dombon megállt az idő. ami a múlt század elején egyébként sem volt sebes szárnyú. Manapság sokkal gyorsabban repül velünk és fölöttünk. És nem alkalmazkodik hozzánk, ha lassítani akarjuk, mosolyog, s állva hagy minket Szállnunk kell vele. Muszáj. Kutatásra és fejlesztésre milliárdokat költünk évente. Jelentős része ennek szervezésre fordíttatik. s nem lebecsülendő hányada operációkutatásra. Szükségszerű dolog ez napjainkban, hiszen legfőbb tartalékunk, s legnagyobb lehetőségünk is egyben az. amit mai napság emberi tényezőnek szoktunk nevezni. A közgazdászok legutóbbi. Szegeden rendezett országos tanácskozásán Aczél György beszélt erről, s erről volt szó a legutóbbi kongresszuson is: mármint hogy gazdasági előrehaladásunk igen nagy mértékben függ a termelésben dolgozók szakképzettségétől, felkészültségétől; hogy fejlődésünk megoldásra váró feladatai növekvő felelősséget rónak éppen ezért a tudományok művelőire. A tudomány egyre inkább termelőerővé válik, hatékonysága abban mérhető, milyen segítséget ad a gyakorlatnak. Ez alól nem kivétel a vezetés tudománya sem. Relatíve kisebb csapattal kell győzni, és szinte naponta. Ez csak akkor lehetséges, ha a mennyiség helyett a minőség lesz a döntő kategória. Ismét lepillantván az austerlitzi dombtetőről, talán már azt is észrevesszük, hogy Itt két korszak is csatázik; a fejlesztés extenzív korszakát a fejlesztés intenzív korszaka győzi le az intenzifikáció lényegét tudó vezető segítségével. A többlet pusztán tudásbéli többlet. A győzelem a korszerű stratégiai, s az abból következő taktikai variációk jobb minőségének köszönhető. Csak annak! Ezt kell világosan látnunk, ha le akarjuk vonni Austerlitz tanulságát. s világosan kell látnunk azt is hogy a többlet a tudásbéli többlet is. elfogyhat, ha nem gyarapítjuk^ állandóan. A legegyszerűbb. s egyben majdnem egyedüli módja ennek a szervezett oktatás' korszerűsítése. Ez a mód azonban csak maidnem egyedüli, mert a sikerhez más út is vezet. Ez inkább vezetéstudományi kérdés, a vezetés hatékonyságának ügye. Arról van szó. hoo? a rendelkezésre álló anyagi eszközöket és elméleti tudást milyen hatásfokkal hasznosítjuk. mert vétkes hiba annak a Sép<isznek a hibájába esni. akinek rendelkezésére állnak a legmodernebb konstrukciós elvek, de ő maga a gőzgép szintjén marad, mint ahogy a betonkorszakban téglában gondolkodó építész példája sem követendő, annak ellenére nem. hogy kényelmes. Övezze nagyobb társadalmi elismerés azokat a vezetőket, akik törődnek az emberekkel —» mondta Kádár János a kongresszuson, s hozzátette: — akik kezdeményeznek. Ez a két dolog a legfontosabb: mert az ember, ha törődnek vele. szárnyakat kap. ha kezdeményező vezetők vezetik, szinte csodákra is képes. Nem áll meg fölötte az idő. mint az austerlitzi domb fölött. PETRI FERENC Az első éves medikust megkérdezte a tanára miközben a saját szíve felé mutatott: — Hová jut, ha bonckésével ezen a helyen hat cehtiméter mélyre hatol. Erre a diák habozás nélkül kivágta: — A börtönbe. * Szemléltetés: — Ha ezt a krétát a két ujjam között megforgatom, akkor ez forgó mozgást végez. Mire egy hang az utolsó padból: — Mi pedig szédülünk, ugye? * Kórházi gyakorlat: Vizsgálat után a szigorló orvos igy szól a beteg férjéhez: — Nem teszik nekem az ön felesége. „Tudományos történetek" Mire a férj: — Már nekem Be..', * Matematika gyakorlaton hallottuk az egyetemen: — Mondja kolléga— szólítja fel az oktató a diákot — hogyan oldaná meg ezt a feladatot? — Őszintén szólva nehezen. * — Ki az abszolút fukar? ???? — A történész. — ??? * — A múltban él. mert akkor olcsóbb volt az élet * Professzori bölcsesség: — Az árak emelkedésekor az igazság egyre olcsóbb lesz... Tanári magyarázat a változások érzékeltetésére: — Régen távozáskor felégették maguk mögött a hidakat. ma égve felejtik a villanyt. * Intelem: — Hallgatóim! Ha megtalálják . a bölcsek kövét akkor se vágják senkinek a fejéhez! * A ballagást követő banketten a patronáló tanár pohárköszöntőt mondott. Elérzékenyülve emlékezett vissza az együtt töltött évekre, maid ió tanácsokat adott a friss diplomásoknak az ..Elet"-re. Amikor azzal biztatta tanítványait. hogy ezentúl övék a világ, a mellette ülő kollégája megráncigálta a szónok kabátujját és odasúgta: — Ijesztgetni azért nem kell őket... Szociológusok új tudományos megállapítása: Légvárak építéséhez még a lusta és tehetetlen emberek ls mindig tudnak építőanyagot szerezni... * Magyarázat: — A kör szögek nélküli görbe vonal, amely azért zárt. hogy ne lehessen látni, hol kezdődik. * Matematikus professzor kedvenc Idézete: Mér Euklidesz is sokszor hangsúlyozta, hogy ha a tételt nem sikerül bizonyítani, axiómaként kell (elfogni. Sz. M.