Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-10 / 160. szám

4 Csütörtök, 1980. július 10. Bevásárló csütörtök Van egy kispénzűnk: költ•ük el! Mondjuk egy fizetés utáni bevásárló csütörtökön, amikor a munkaidő lejárta után is nyitva tartanak a boltok. Az elsó, ami feltűnik: feltehetően másnak is van egy kis pénze,' másnak is lejárt a munkaideje. Minden üzlet zsúfolásig teli vásárlókkal. Sereglünk üzletről üzletre. Van, akinek ez passzió, másnak azonban kínszenvedés. Mégis rákényszerülünk néha, mert az emberről egy idő után leszakad a nadrág, a lábán elvásik a cipő, a gyerek kinövi a tipegőjét. Kezdjük a Centrum Áruházban: ami ott nincs, azt majd megnézzük másutt. Turkálunk a nadrágok közt. Odajön egy fiatalember, megkérdezi, mit parancsolunk. Ez jólesik. Legtöbb helyen csak akkor kérdezik meg, ha potenciális tolvajnak néznek és ürügyet keresitek a szemmeltartásunkra. A fiatalember végigmér, mint a békebeli eladók. — Negyvenhetes normái — mondja megfellebbezhetetlenül. (Később kiderült, nem 47-es, hanem 50-es, de nem „normál".) Negyvenhetes normál nadrágból két-három darab szomorkodik az akasztói. Mindegyik fekete vagy barna. — Világos nincs? — Ez van — mulatja a fiatalember. • Nehezen tudnám megindokolni, miért akarok éppen világos nadrágot. Ám, ha ilyen teljesíthetetlen igényeket támasztok, aligha lehet rajtam segíteni. Az eladó is így gondolkodhat, vállat vonva faképnél hagy. A gyerek megszeppenve ül B kocsijában Vigaszképpen elsodródunk a bébiosztályra, hogy velúr totyogót vegyünk neki. Pár csúnyácska frottírtotyogó van csak. Igaz, felnőtt egynéhány nemzedék velúrtotyogó nélkül, de akkor is: ha más gyerekének jut, jusson a miénknek is! Feleségem már fél kérdezősködni, annyiszor válaszoltak neki foghegyről. Most azonban egy idősebb nő áll a pult mögött, ö is akkor kezdhette a szakmát, amikor a munkának még volt becsülete, szóba áll velünk. — A velúrt azonnal elviszik, ahogy megkapjuk. Naponta kellene érdeklődniük. Az emberséges hangtól vérszemet kapunk, nézzük, mit lehetne még venni. Az eladónő nem grimaszol, sorban leszedi a kért holmikat a polcról. Amelyikből van választék, kettőt-hármat is. Zsebünkben a pénzecske, vándorolunk tovább. Alföldi Ruhaház: fagyos udvariasság, olyan nadrágunk nincs, amilyet a kedves vevő szeretne. (Lehet, maga sem tudja, milyet szeretne.) Lurkó gyerekruhabolt: se udvariasság, se velúrtotyogó. Hófehérke gyerekruhabolt: itt lehet turkálni, legfeljebb a vevőtársak tülekednek erőszakosan és retkes kézzel fogdossák a babaholmit. Ádám-konfekció: nadrág ls van, kiválasztani is segítenek, még az sem zavar: kedvesen elironizálnak azon, hogy 160 centis embernek 90-es derékbőséggel a konfekcióipar mai állása szerint nem könnyű nadrágot találni. Camea illatszerbolt: Chlcco cumisüveget szeretnénk. Ez Szeged exkluzív illatszerboltja. Qutsiderek vagyunk, alig akad valaki, aki megmondaná, hogy nincs Chicco cumisüveg. Gála cipőbolt: ez annyival előkelőbb az önkiszolgáló üzleteknél, hogy üveg alatt vannak a cipők, a párjukat a raktárból kell előkeresni. Ami egyébként nem lenne baj, csakhogy az eladók lassan járnak. Itt is tömeg van, nem győzzük kivárni, míg velünk is foglalkoznának, elmenekülünk. Estére idegesek és fáradtak vagyunk. A pénzt nemcsak megkeresni kimerítő munka, hanem elkölteni ls. El lehetne gondolkodni az okokon. De minek? Az ember vásárolni szeretne. Ki szeretné "Választani az amúgy is hiányos választékból á legmegfelelőbbet. Magyarázatból hem lenne hiány. Az udvariatlanságra azonban csak egy magyarázat van: így is van munkájuk; így is egyformán keresnek azokkal, akik emberszámba veszik a vásárlót. És mit ls tehet az ember? Ha kedve van, beír a vásárlók könyvébe. Oda legfeljebb a kirívóbb eseteket érdemes bejegyezni. Azt, hogy fintorognak, ha kér valamit a vásárló, hogy soha nem derül ki, ha valamire azt mondják, nincs, az valóban nlncs-e. A bevásárló csütörtök utolsó állomásaként betérünk az ABC-be. Itt ls tömeg, kígyózó sorok. Beállunk a hentespult előtti sorba, álldogálunk, csosszanunk, újra álldogálunk. Hétéves forma kisfiú ácsorog előttünk az anyjával. — Anyuci, szólj a nénim légy mászik a sajton! Anyuci már tapasztaltabb, tudja, nem érdemes ilyenkor szólni, csitítja a gyereket: — Nem ér rá a néni. A légy ide-oda futkos a trappistán, szívókájával kóstolgatja a sajtot. — Ott van, nézd, ottt — lármázik a gyerek. A körmével odakoppant az üvegre. A légy lustán felrebben a trappistáról, aztán megnyugodva letelepszik egy darab ementálira Tanács István a világűrből A földi erőforrásokat felmérő Landsát mesterséges holdak közül kettő kering a Föld körül, és végzi felméréseit a mező-, az erdőgazdaság, a hidrológia, a geológia és más tudományok szolgálatában. Az amerikai erőforrásokat felmérő holdak felvételeit ma már 200 ország hasznosítja, elsősorban a saját természeti kincsek felmérésére és későbbi kiaknázása érdekében. Az Egyesült Államokban 1975—78. között mintegy 54 millió dollárt áldoztak a LACIÉ- (Large Aera Crop Inventory Experiment) programra. Lényege: mezőgazdasági termésbecslés a világűrből. Az USA és Kanada számára végezték a felméréseket, de az első két év eredményei nem voltak biztatóak. 1977-től sikerült finomítani a módszert, és leszorítani a tévedési százalékot. A légi felmérési módszerrel viszonylag pontos eredményeket értek el: az előrejelzés mínusz 5 százalékos tévedési arányt mutatott a téli, és plusz 4 százalékot a tavaszi gabonák esetében. A következő Landsat-holdat, a D-t 1981-ben állítják pályára Thor-Delta rakéta segítségével. „Csapatjáték" - szótárral Már az ókorban is tudták A kismama felelős minden kortyéri Az Alkoholellenes Orszá- teljes részletezése nélkül ís hes nő túlzott alkoholfogos Bizottság megbízta az világos, hogy súlyos követ- gyasztásának súlyos követOKI Humángenetikai Labo- kezményei vannak az anya kezményei vannak. A vizslatárjumát, hogy végezzen iszákosságának a gyerekre, gált gyerekek 55.5 százaiészéles körű vizsgálatot al- A terhesség 12. hetétől vé- kánál arra vezethető vissza koholista anyák gyermekei gig az agy mutatja a legdi- a központi idegrendszer sékörében, az anya iszákos- namikusabb fejlődést, az rülése, hogy az anya jobban Í ágának kihatásáról a mag- anyai szervezet nem képes szerette az italt, mint lezat fejlődésére, az utód ér- _ „„ükséces fehérjéket vi- endő gyermekét. Az ilyen telmi szintjére, fizikai és ? f™fet' vl" anyától származó fiúk és pszichikai felépítésére. 'T.T H TlÜ , ' zatnak, ha az alkohfel rom- annyi az ertelmi fogyatékos, A dr. Czeizel Endre írá- boi(5 hatása éri. Az értelmi mint azoknál, akiknek szünyításával végzett felmérés- fogyatékosság mellett pszl- ^ egyáltalán nem fogyaszt ben közreműködött az ELTE chés károsodás is kimutat- alkoholtEmbertani Intézete, a Bárczi hat6 a szóbanforgó gyerme- A vizsgálatba bevont gyeGéza Gyógypedagógiai Főis- keknél: számos esetben be_ egSkola és a Péterfy Sándor következik a személyi.ség ges életmódot folytató utcai kórház Csecsemő- és torzulása, a neurotikus ma- anyáké. Az elfogadható, alsó Gyermekosztálya. Az adatok gatartás. Jellemző továbbá határnak tekintett 2500 összegyűjtésének és számító- a nem kielégit5 testl fejlő. ^ agti születésig gepes feldolgoztatásanak dés _ az alacsony születési ellenesség pedig tízszer munkáját a labor munka- súiy> a testmagasság, a fej- olyan gyakori volt náluk, társa. Vitéz Márta végezte; kerület átlag alatti volta — lnint a másik kategóriában. 6 tájékoztatott az eredmény- továbbá néhány jól látható A Medicina Az alkoholizről: testi jegy. A szem például mus és az utódok címmel — Már az ókorban köztu- az alkoholista nő gyerme- készül az anyagból összefcott volt, hogy az alkoholista kénél sok esetben erősen be- foglaló szakmunka kiadánők káros szenvedélye hát- szűkült a rövid és keskeny sára. Ezenkívül a könyv anrányosan befolyásolja a mag- szemrés következtében. A gol nyelvű kiadását is tervzat fejlődését. A Bibliában felső ajak hármas, maga- be vették. is találhatunk utalást erre. sodó íve hiányzik, az ajakpír Csorna Bela Most két körülmény tette nem látszik, s jellegzetes a időszerűvé, hogy napjaink- „tölcsérmellkas", amely az ban alapos vizsgálatot végez- alsób bordák kisebb keriizünk ebben a témakörben:, lete folytán összeszűkül és a Az egyik, hogy világszerte mellkasi szervek összeszo— és nálunk ls — erőtelje- rulását okozza. Sajnos a sen növekszik az alkoholista szívrendellenesség is gyanök arányszáma, a másik kori ezeknél az utódoknál, pedig: a hetvenes években A világviszonylatban is jelentős előrelépés történt legajaposabbak közé tartozó az alkoholt fogyasztó anyák felmérés sok száz anyára és leszármazottai veleszületett gyermekre terjedt ki. A larendellenességeinek íelis- boratórium mindegyiknél 72 merése terén. kérdésre keresett választ, s A veleszületett rendelle- az összesítés kemény törli esség tünetegyüttesének yényszerűséget mutat; a terr Sok szó esik az integrációról, hatalmas lehetőségeiről, kevesebb a hozzá vezető rögös útról. Az integráció legkifizetődőbb módszerei közé tartozik a közös vállalkozás, közös gyártás. Ez már, természetesen, feltételezi a legtökéletesebb, olajozottan futó együttműködést, „csapatjátékot". De mi történik akkor, ha a két „csapat", azaz két ország „szabályai" nem egyformák? Azok az építőink tudnának erről beszélni, akik már beleütköztek más állam szabványaiba. El ne feledjük ugyanis, hogy az elektromos, a gáz-, a vízvezeték szabványait minden országban rég kidolgozták már, s ezek a szabványok nem feltétlenül (esetleg még véletlenül sem) egyformák, viszont például a tűzoltóság feltétlenül ragaszkodik hozzájuk. Miért is lennének egyformák, amit^r a helyi körülményekhez alkalmazkodnak? Nem új probléma ez, s a KGST egyik nagy gondja. A hivatalos meghatározás szerint „a szabványosítás közös megoldását megkívánja a fűtőanyag- és a nyersanyag-előállítás, az energiaszolgáltatás, az ipari termelés szakosítása és kooperációja. Enélkül, a cserélhetőség, a csatlakoztathatóság nélkül nem oldható meg a kooperáció, a biztonság, nem garantálható , a minőség. „Éppen ezért a KGST-országok 18 év alatt mintegy 8000 szabványt fogadtak el a kohászatban, a vegy- és gépiparban, az elektrotechnikában, a mérés- és biztonságtechnikában, s az építőiparban. Meglepő mindez? Talán i»ég meglepőbb, hogy a szavaink sem egyformák. Természetesen nem a bolgár, a cseh, a lengyel, a magyar, a német, az orosz, a román, a spanyol, a szlovák, a vietnami szavíikra gondolunk, hiszen ez természetes. Azokat a jó tolmács nyelvtanilag pontosan fordítja. Csakhogy, a pontosan fordítható fogalmaknak . másmás nyelvben esetleg egészen más az értelmük. Példának talán csak egyetlen -kifejezést: „anyagi érdekeltség". E két szó hajszálpontosan fordítható valamennyi nyelvre, de sok helyütt mást értenek rajta... Az egymástól eltérő hagyományok nyomán, a közös politikai, tárgyalási nyelv mellett — az első évtizedek tanulságai alapján — most alakítják ki a közös közgazdasági nyelvezetet. Moszkvában, a Kalinyin sugárúti toronyházban, készül a „KGST-szótár", s vele együtt hoznak közös nevezőre tízés tízezernyi szempontot a mértékegységektől, a statisztika módszerein át a nemzeti adottságokig. Növényvédelem — környezetvédelem A károkat kétszer fizetjük raeg Rossz géppel nem lehet dolgozni! Helyesebben: rossz géppel nem lehet pontos munkát végezni. Mindegyik mezőgazdasági gépre érvényes ez a tétel, de különösen a növényvédelmi gépekre mondható. Ugyanis a kiszórt vegyszermennyiségtől függ jórészt az egész növénytermesztés sikere, a i betakarított termés inennyljsége. Sőt, miután a növényi védő szerek árai alaposan megemelkedtek, a jó vagy rossz > növényvédelem meghatározza a termelés gazdaságosságát is., A növényvédelem csak akkor lehet gazdaságos, ha az alkalmazott szerek termésnövelő hatása meghaladja a költségeket. A költségek szempontjából lényeges, hogy a vegyszer a megfelelő időpontban, s megfelelő összetételben jusson a védendő felületre A környezetvédelem és a gazdaságosságra való törekvés megköveteli, hogy a vegyszereket csak a szükséges dózisban juttassuk ki. Környezetszennyezőnek lehet tekinteni mindazt a vegyszermennyiséget, amely nem az adott célfelületre jut, vagy nem megfelelően hasznosul. A svájci CÍ3A-GEIGY cég szakemberei mérésekkel bizonyították, hogy ha a megfelelően porlasztott vegyszerből csupán az eredeti mennyiség egytizedét juttatják a védendő növényre, a védekezés hatásfoka az eredgti száz százalékról mindössze 99-re csökken. A kísérletek kimutatták: a kisebb vegyszercseppek gyorsabban jutnak be a növényi szövetekbe mint a nagyobbak, A lézer új tulajdonsága A Leningrádi Finommechanikai és Optikai Intézetben lézerberendezést szerkesztettek, melynek segítségével megmérhető a néhány ezred mikron átmérőjű fémszál vastagsága. Elegendő egy elektromágneses impulzussal megcélozni a tárgyat, s a lézerrel egy pillanat alatt megállapítható a munkadarab mérete, A berendezéssel egyetlen másodperc alatt akár 50 ilyen mérést is végezhetnek. A szakemberek véleménye szerint a lézerágyú jól felhasználható a legvékonyabb mikroelektronikai elemek gyártásában, s általa jelentősen növelhető az előállított optikai hullámvezetők és vegyi szálak minősége. és az eső ls nehezebben mossa le őket. A megfelelő cseppméret kialakítása a növényvédőgépek feladata. Ehhez megfelelő nyomást előállító szivittyúkra, és jól porlasztó szórófejekre van szükség. Noha ma még nincsenek a növényvédőgép-gyártásban nemzetközi előírások, mégis kimondható: a nálunk jelenleg forgalomban levő növényvédőgépek alkalmasak a növényvédelmi technológia végrehajtására. A gödöllői MÉM Műszaki Intézet elmúlt évi vizsgálata azonban meglepetéssel is szolgál. Tizenkét Pest megyei gyümölcstermelő gazdaságban összesen 75 permetezőgépet vizsgáltak meg. A gépek 25 százaléka növényvédelmi munkára alkalmatlan volt; ezeknek a munkára való felkészítése nem történt meg. Így a gépekkel a szükségesnél több vegyszer került a védendő felületre, ez pedig környezetszennyezésnek tekinthető. Gyanítható, hogy az országban máshol sem jobb a helyzet, különösen nem a szántóföldi növényvédelemben. A gépek karbantartását nem végzik el az előírásoknak megfelelően, a szűrőket, a szórófejeket nem tisztítják ki és nem szabályozzák be a kívánt értékre. A szórófejek érzékeny, pici „műszerek". A szerelők, a traktorosok mégis gyakorta avatatlan kézzel, kombinált fogóval és bicskával nyúlnak hozzájuk.- Igy megnövelik a szórófejek réseit, ezáltal pedig megnő a cseppek mérete, s a gép többet szór a szükségesnél. Érdemes kiszámítani, hogy milyen mértékben szennyezzük környezetünket (mégpedig: drágán!) ha — mondjuk — a hektáronkénti szükséges 30Ü liter helyett 500—600 liter vegyszert használunk. A növénytermelési rendszerek tanácsadó szolgálatai már ma is sokat tesznek a helyesen végzett növényvédelem érdekében. A szekszárdi Kukoricatermelési Szocialista Együttműködés (KSZE) például több mozgó vizsgáló állomást is létesített az elmúlt esztendőben. A hordozható mérőberendezésekkel felszerelt Barkas-gépkocsik járják a gazdaságokat, és a földeken, munka közben ellenőrzik a növényvédő gépeket. A mérés után elvégzik a beszabályozást, s ha kell javítanak ls. A kezdeti 6ikerek hatására — ugyancsak a KSZE-nél — úgynevezett növényvédő gép bemérötáskát konstruáltak, amelyeket nemsokára sorozatban is gyártanak majd. Ez már az üzemi szakemberek mindennapos munkaeszköze lesz. Segítségével percek alatt elvégezhetők a szükséges mérések, akár a reggeli induláskor, a gépudvaron, akár menet közben a szántóföldön. A mérőeszközök persze csak annyit érnek, amennyit használják őket. Mert ma is előfordul, hogy a mérőkocsi távoztával az üzemben , többé nem nyúlnak a gépekhez, és meglehet, hogy az ötezer forintért megvásárolt mérőtáska ls valahol a műhelysarokban porosodik majd. Az emberi értelem a legfőbb érzékelő műszer — mondjuk. Ezért szükséges gondoskodni a növényvédő gépekkel dolgozók megfelelő ösztönzéséről. De nem úgy, mint ahogyan ma történik: a traktorvezetőt terület teljesítményre vagy a kiszórt lémennyiségre fizetik, holott a vegyszerezés minőségi munkát követel. Következésképpen, a traktorost nem érdekli a minőség, a szórásegyenletesség, csak a kiszórt mennyiség. Ilyenkor még az is előfordul, hogy a tábla szélén valahol az árok mélyére jut a vegyszer egyrésze. Vagy ami még ennél is" rosszabb: egyik hektárra túl sokat permetez ki, míg a másikra keveset. Mind a két „módszer" nagy károkat okoz. A károkat pedig kétszer fizeijük meg. Először a vegyszerekért fizetett összeggel, másodszor a kevesebb terméssel. Mindamellett: környezetünket is szennyezzük a saját pénzünkön. Zala Simon Tibor .