Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
3 Kedd, 1980. július 29. \ Gátszakadás a Kettős-Körösön Rendkívüli árhuna A Tisza mellékfolyóinak külföldi vízgyűjtőin lehullott nagy mennyiségű csapadék rendkívüli árhullámokat okozott. Magyar területen is heves és magas árhullámok alakultak ki a Körösökön és mellékvizein. A Fekete-Körös árhulláma a határon 48 centiméterrel haladta meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást. A védművek magasításával több, mint 20 kilométer bosszú nyúlgát építésével sikerült a rendkívüli víztömeget a töltések között tartani. Maximális szintet ért el az árvíz a Kettős-Körösön, és rendkívül nagy víztömeget hozott a Sebes-Körös és a Berettyó is. E vizek összefolyásánál, a Berettyó torkolatánál a 2100 hektár kiterjedésű halaspusztai szükségtározó víz alá került. A rendkívüli árhullám, amely hatalmas és tartós terhelést adott a Körösök valamennyi töltésére, a Kettős-Körös jobb parti töltését Hosszúfok térségében átszakította. A szakadás robbanásszerűen, mintegy 10 méter hosszúságban hétfőn reggel történt. Az elöntés mértékének csökkentése érdekében megnyitották a mérgesi szükséghatározót és a vízügyi erők felvonultak a szakadás elzárására. A honvédség segítségével kiürítik a veszélyeztetett területet, folyik a lokalizáció, Doboz és Tarhos községeket körtöltés védi, ezéken erősítik a gátakat. A Kraszna árhulláma Ágerdőmajomál ugyancsak elérte a 650 centiméteres, eddig észlelt legmagasabb szintet A Bodrog áradása Felsőbereckinél 4 centiméterrel haladta meg az eddig mért 747 centiméteres maximumot Az országban 1930 kilométer hosszúságban van a védvonalakon árvízvédelmi készültség. "* * A Tisza egyes mellékfolyóin bekövetkezett, minden eddigi rekordot megdöntő áradások tegnap már SzegedSzeghalom térségében, a Berettyó—Sebes-Körös deltájánál a magas vízállás miatt megnyitották a halaspusztai vcsztározót. A képen: a megnyitott gát védelme. (Oláh Tibor felvétele — MTI-telefotó—KS) nél is éreztették hatásukat: délutánra részben víz alá került a rakpart. Az a laikus számára is nyilvánvaló, hogy a Tisza vízszintje a következő napokban tovább emelkedik majd. Vágás Istvántól, a vízügyi igazgatóság főmunkatársától arról kértünk tájékoztatást, hogy a mellékfolyók áradása várhatóan milyen következményekkel jár majd a megyében. Mint megtudtuk, júliusban. Illetve augusztusban hasonló helyzet még ném alakúit lei a Tisza völgyében. Az árhullám igazi hatását még csali ezután érezteti majd a Tiszán. S hogy Csongrád megyében, illetve az ATIV1ZIG területén mi várható? A Tiszán a számítások szerint meglehetősen magasan tetőzik majd mintegy másfél hét múlva az árhullám, veszélyhelyzettel azonban nem kell számolni. Gondokat inkább az okoz, hogy a Tisza vízállása már eddig is magas volt, így az árhullám levonulása több hetet vesz majd igénybe. A tiszai strandok, a hullámtéren levő ydülők tehát néhány hétre víz alá kerülnek majd. Akinek tehát például víkendháza van a Sárgán, jól teszi, ha minél hamarabb kiüríti. A jelenlegi helyzet alapján úgy vélik a szakemberek, hogy a Tisza déli szakaszán komolyabb következményektől nem kell tartani, legföljebb az alpári nyári gátnál és a tervezett csongrádi vízlépcső körgátjánál kell majd védekezni. A jelenlegi helyzetben az ATIVIZIG területén csupán a Körös mentén rendeltek el harmadfokú készültséget, s 170 dolgozójuk Gyula köretében segít a védekezésben. •A Nem rosszabbodott a bclvlzhelyzet az elmúlt 34 órában. A vízügyi igazgatóságok 170 szivattyútelepet és szivattyúállomást üzemeltetnek, s ezekkel másodpercenként 210 köbméter vizet emelnek a befogadókba. A belvízzel borított területek nagysága 92 ezer hektár. Ebből 34 ezer hektár a vetett terület. A gyorsabb ütemű mentesítést a folyók magas vízállása és a víz iassú összegyűl ekezése hátráltatja. A belvízvédekezésben 1400en vesznek részt. Bezárta kapust a vásár A Videoton kapta a közönség nagydíját Vasárnap este bezárta kapuit a Szegedi Ipari Vásár. Az idén ötvenedszer megrendezett kiállítás minden tekintetben fölülmúlta az előzőeket. A kiállítók száma megközelítette az ötszázat ; háromszáz hazai, hetvennyolc jugoszláv, ötvenhat odesszai, hét turkui és a lódzi textilipari vállalatokat összefogó Textilimpex bemutatója nagy közönségsikert aratott. A vásár idén is az új termékeknek biztosított vezető szerepet, s a hazai iparvállalatok. ipari szövetkezetek, állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, kutatóintézetek. kereskedelmi szervezetek valóban sok újdonságot hoztak el a szegedi vásárra, nem egy terméket itt mutattak be első ízben. A vásáron fontos kereskedelmi megállapodásokat kötöttek, illetve készítettek elő. Több gyártó vállalat megegyezett termelési kooperációban. A szakmai napokon, különösen a magyar és a jugoszláv cégek között volt élénk az érdeklődés, tárgyalásaikat később realizálhatják. A rendezők gyorsmérlege szerint 125 ezren keresték föl a kiállítást július 18. és 27. között. A közönség is leadta szavazatait, a sok ezer voksot vasárnap délelőtt számlálták össze, majd a vásár igazgató tanácsának elnöke, dr. Csikós Ferenc átadta a díjakat. A közönséa nagydíját — gyönyörű, nagyméretű herendi vázát — a Videoton nyerte el. Közönségdíjat — herendi vázát — kapott a Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet és a Vetőmg Vállalat szentesi kutatóállomása. Közönségdíjat — szép kivitelű plakettet — nyert a Soltvadkerti ÁFÉSZ, valamint két kisiparos: Czinner István bőrdíszműves és Pósa György lakatosmester. A késő délutáni órákban dr. Csikós Ferenc a vásárigazgatóság nevében fogadást adott a külföldi kiállítók képviselőinek. A fogadáson megköszönte a testvérvárosok bemutatkozását, s annak a reményének adott kifejezést, hogy ezzel hagyományokat teremtettünk, s Szegeden, az ipari vásáron a jövőben is randevút adnak egymásnak a testvérvárosok, hogy ezzel is közelebb kerüljenek Viépeink egymáshoz, tovább mélyüljön a testvérvárosok barátsága. Az odesszai, a szabadkai. a lódzi és a turkui kiállítók vezetői elismeréssel szóltak a szegedi vásárról, megköszönték a megyei és a városi párt- és tanácsi vezetők, a vásár' igazgató SZEGEDI IPAR! VÁSÁR tanácsának segítségét, támogatását, hogy valóban sikeres lett bemutatkozásuk, s ők maguk is azzal búcsúztak, hogy két év múlva újra viszontlátjuk egymást Szegeden. Sok érdekességről is számot adtak a rendezők a zárás után. Akik árusították termékeiket, igen nagy forgalmat könyvelhetnek el: a kéziszerszámgyár kombinált fogóiból majd 3 ezer darabot vásároltak meg a látogatók. A legnépszerűbb az OFOTÉRT komputere volt, amely néhány perc alatt „megmondta" milyen szemüveget kell viselnie annak, akit megvizsgált. Naponta 500—600 páciens nézett a komputer lencséiébe. A közönség érdeklődését legjobban a háztartási és fogyasztási cikkek keltették föl. fekete doboz környéke F orog a gép. az alkotó új konstrukciós megoldásokon töri a fejét. Ekkorra már a gépkezelőké a főszerep. A probléma pedig ergonómiai természetűvé válik: milyen a gép és a kezelő kapcsolata? Elvileg és elméletileg az az igazság, hogy minél képzettebb a kezelő, annál kezesebb a jószág, a gép. amiből egyenesen következik a termelés ideális igénye: kezeljen minden gépet jól felkészült szakmunkás! Ám ugyanebben a gondolatsorban benne van kimondatlan a kétely is. Szükséges ez? A rendszerelméletnek nem véletlenül egyik kulcsfogalma a black box, a fekete doboz. Olyan rendszerek jellemezhetők vele. amelyeknél csak a bemenő mennyiséget (input) és a ki jövőt (output) ismerjük. Azt, hogy a rendszerben magában mi történik, nem. És ami fontos: sok esetben nincs is szükségünk az ismeretére. Megnyomjuk például a televízió kapcsológombját. folyni kezd a készülékben az áram. az antenna jeleket fog, s láthatjuk a képet. A készülék kezeléséhez ennyi pontosan elegendő. A katódcső működésének elvét szükségtelen tudnunk. A fekete doboz fogalmának pontos értelmezése teszi lehetővé azt is. hogy szelektáljunk lényeges és lényegtelen ismeretek között. Van olyan információ, amit szükséges, hogy ismerjünk munkánkhoz, és azt muszáj ismernünk, ha eredményre törekszünk. Ezt a cikket egy írógép segítségével írom. Kopogok rajta szépen, komótosan. A gépben papír van, használom. anélkül, hogy tudnám pontosan, milyen technológiával állítják elő ezt a fajtát; azt már tudnom kell viszont hogy a klaviatúra melyik sorában van például az „a" betű. Ha keresgélnem kellene, nem haladnék. A példa esetleges ugyan, de rávilágít a lényegre. Az egyszerű gép ismeretéhez kevés tudásra van szükség, a bonyolultéhoz többre. De mennyire pontosan? Hol az optimális szint? — ez a kérdés. Minden képzés alapvető kérdése ez. A korszerű elvek szerint az alapképességek kialakítása a fontos, az alapvető tudásé. melyet aztán speciális irányban lehet fejleszteni, s szükséges — ahogyan szakszóval mondják — karban is tartani. Igen ám. de itt is van némi bökkenő. Azok a fiatalok, akik mostanában végzik el a szakmunkásképző iskolát, panaszkodnak, hogy túl sok volt az elméleti képzés, a gyakorlati meg kevés, s így évek kellenek, amíg választott munkahelyükön úgyahogy megállják a helyüket. Az érvekre — hogy erre a tudásra később még szükségük lehet, mert a termelés rohamosan modernizálódik — csak a fejüket ingatják: addig háromszor is elfelejtjük. amit az iskolában tanultunk. Igaz lehet. Különösen, ha az elméleti tárgyakból szerzett érdemjegyek elég gyenge átlagára gondolunk. Érv is. ellenérv is van tehát garmadával. És cél is van, amely világos. A lehetséges optimumra kell törekedni; két meglehetősen csúnya szóval — túlképzés és alulképzés — jellemzett lehetőségünk között mert a termelési és a szakmai struktúrának optimális esetben fedniük kell egymást. A gondolatsort egy hír indította el bennem. Olvastam, hogy a szegedi gyufagyárban harminc dolgozó végzett szakmunkásképző tanfolyamot, munkaidő után. A gyárat ismerem. Nemrégiben rekonstruálták, három hatalmas automata gyártja, azaz mártja a piros vagy fekete masszába a gyufaszálakat, majd dobozba is tölti őket Ügy tűnt a gépet csak etetni kell. a többit csipálja magától. Miért kell a gép etetőjének szakmunkás-bizonyítvány? Miért vállalja harminc dolgozó, hogy egy éven át feláldozza szabad idejének jelentős részét s visszaül az iskolapadba, hogy utána ugyanazt csinálja, amit eddig, etesse a hatalmas gyufaszálokádó monstrumokat? Arra gondoltam, a túlképzés tipikus esetével állok szemben. Később meg arra. hogy az ember csak azokat az ismereteket szerzi meg önszántából, amelyekről felismeri, hogy szükségesek. A gyárban azián kaptam egy példányt a tanfolyam tantervéből, s láttam a tankönyvet magát A tanterv előszavában olvastam: „A vállalat rekonstrukciója új szakaszt nyitott az iparág történetében. A fadobozos technológiát a kartondoboz váltotta fel. A korábban használt mechanikus gépek helyett elektromechanikus, pneumatikus, hidraulikus és elektronikus vezérlésű automaták dolgoznak. Kezelésük összetettebb feladat lett." És még egy gondolat: „A magas szintű szervezettség, a politikailag és szakmailag jól képzett munkások tudják csak biztosítani, hogy az iparág a növekvő népgazdasági igényeknek megfeleljen." Bonyolultabb gépek kezeléséhez több tudomány szükségeltetik, gondoltam újra. s azt is. hogy etetésükhöz viszont nem. Ám amint később kiderült, a gyufagyári esetben korántsem egy ennyire lecsupaszított, ergonómiai kérdésről van szó. mert a betanított szakmunkásoknak legalább három különböző munkahelyen Jcell tudni dolgozni. mi több, 'a tanfolyam idején helyettesítettek művezetőt, meóst és csoportvezetőt is. Ez azt jelenti, hogy a gyufaipari gépkezelők a közvetlen termelésirányítók utánpótlásának bázisát adják. S ez már nem kis dolog. Az egyik művezető — szintén a tanfolyam hallgatója volt — elmondta: abban látja a tanulás hasznát, hogy amíg eddig csak részfolyamatokat ismert, ma már a gyártás egészének lényegét ismeri. És ha elromlik például a gép, azonnal és pontosan tudja informálni a szerelőt a hiba okáról. Ez pedig időmegtakarítás — tehát pénz. Később tudtam meg. hogy sajátságos szakmunkás-bizonyítvány a gyufagyári. Csak ebben az iparágban, azaz összesen két gyárban fogadják el végzettségként Újabb kételyem támadt. Akkor minek? Nem konvertálható tudomány ez... Az üzemvezető mondta el, hogy a harminc ember aiapórabére egy forinttal növekedett egy szakmunkás pedig azt. hogy ez a most megszerzett papiros idekött őket áz üzemhez. A fluktuáció szinte ismeretlen fogalom a gyárban. És mondta még azt is, hogy voltak a szaktársaik között akik kezdetben nem értették őket. amiért belefogtak, és ugyanezek ma bánják. hogy nem lettek a tanfolyam hallgatói. S nemcsak a többletórabér miatt... T ökéletes szakmastruktúra csak elméletben lehetséges, mert az igények gyorsabban változnak a lehetőségeknél. A szakmastruktúra javítása viszont szükségszerű, s bár népgazdasági feladat, nem lehet mindent központi döntésektől várr.i. Egészen bizonyos, hogy az általuk választott képzési forma nem mindenütt célravezető, s az is. hogy van hely. ahol nem alkalmazható. Itt azonban bevált. És ez a lényeg. Ügy pillantottak a fekete doboz belsejébe, hogy felesleges titkokat nem akartak megfejteni. A gyufagyári példának bárki számára leszűrhető tanulságai vannak, a tanulságok pedig közelebb vihetnek a képzésről folyó vita bizonyára sohasem végleges lezárásához. Petri Ferenc Emlékezés Csanádi Györgyre Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1905. július 28-án született Csanádi György, a magyar tudományos és közélet kiemelkedő személyisége, a közlekedés és hírközlés továbbfejlesztője, a közlekedéstudományok nemzetköziÜj szolgálat: energiaár Az energiatakarékosságért folyó széles körű társadalmi tevékenység fokozására energiaőr-szolgálatot szerveznek az Öntödei Vállalat gyáraiban. Az új szolgálat célja a pazarlások megelőzése, a műszaki hiányosságok felszámolása. Az energiaőrt az adott munkaterület üzemvezetője vagy művezetője jelöli ki. Naplót vezet, s ebben naponta tájékoztatja munkaterületének vezetőit az észlelt hiányosságokról, az energiapazarlásokra utaló jelenségekről. leg elismert tudósa. Élete, munkássága — 1974-ben bekövetkezett haláláig — összeforrott a közlekedés ügyével. Születésének 75. évfordulója alkalmából hétfőn sírjánál a Mező Imre úti temetőben, koszorúzási ünnepséget tartottak. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kovács Antal. a KB osztályvezetője és Szabó József, a Politikai Főiskola rektora, a Közlekedésés Postaügyi Minisztérium képviseletében Pullai Árpád miniszter és Katona Ferenc, a minisztérium pártbizottságának titkára helyezte el a megemlékezés koszorúját. " A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége vezető tisztségviselői szintén lerótták kegyeletüket. A kegyeletes aktus az Internacionálé hangjaival ért véget. A születési évforduló alkalmából Csanádi Györgyről nevezték el a XV. kerületi MÁV-lakótelepen a Wesselényi utcát. Itt. a 23. számú ház falán márványtáblát helyeztek el. s azt megkoszorúzták az MTA, a KPM. az MTESZ, a fővárosi és a XV. kerületi tanács képviselői. (MTI)