Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-20 / 169. szám

46 Vasárnap, 1980. július 20. Az orvostudományi egyetem kutatószobáiból A gyógyító anyag vallatói Ha beteg az ember, mi sem természetesebb: elmegy az or­voshoz. Aláveti1 magát különbö­ző vizsgálatoknak, s eközben ápolónőkkel, laboránsokicai ta­lálkozik, furcsa-okos gépekkelés kezelőikkel. Majd amikor kide­rítették a betegség okát, az or­vos meghatározza a gyógymódot; a paciens legtöbbször receptek­kel a kezében távozik a rende­lőből. A gyógyszertárban a pati­kustól még átveszi gyógyulása zálogát, az orvosságot, és ezzel úgy érzi. bezárult az egészség­ügy bűvös köre, nincs más hát­ra, mint várni a visszatérő egészségre. S eközben hálával gondol az egészségügy összes Játható szereplőjére, de aligha jut eszébe a kutató, akinek a betegséget gyorsan elűző tablet­ta köszönhető. • A Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszerésztudomá­nyi kara nagy szürke épület­tömb az Eötvös utcában. A be­járat mellett táblák sora tájé- • koztat. hányféle intézet kapott itt otthont. Dr. Kedvessy György professzor, a gyógyszertechnoló­giai intézet vezetője harmadik emeleti szobájában fogad. A tu­dós kutató egyenlő munkájával, igy a bemutatkozást alapfogal­makkal kezd. — Technológián olyan eljárá­sokat, műveleteket értünk, ame­lyek során az alapanyagból va­lamilyen terméket állítanak elő, rendszeres átalakítással. E meg­határozás alapján sok mindenre gondolhatunk, a kenyérgyártás­tól a vasúti sínek előállításáig. A gyógyszi rtechnológia azon­ban figyelembe veszi, hogy ez a termék gyógyszerkészítmény, va­lamilyen gyógyszerforma: tab­letta. injekció, kenőcs vagy por. Orvosságként használjuk föl, tehát nem lehet közömbös, hogy milyen hatású, ős nem el­hanyagolhatók alkalmazásának körülményei sem. De a gyógy­szertechnológia szakembereinek feladatuk az ls, hogy gondosan tanulmányozzák a szabályszerű­ségeket, törvényszerűségeket, az anyagrendszerben végbemenő változásokat is. Figyelnek arra is. hogy egy-egy gyógyszerfor­ma a terápia számára a legked­vezőbb körülmények között fejtse ki hatását az élő szerve­zetben. Előfordulhat, hogy gyor­san kifejlődő hatásra van szük­ség, például fájdalomcsillapítás­kor, altatáskor, vagy éppen az elhúzódó hatás vezet ered­ményre. — Minden kutatónak van egy fő, dédelgetett témája, amely a hosszú évek során különösen a szivéhez nőtt. — Munkatársaimmal csaknem húsz esztendeje tanulmányozzuk a gyógyszerformák kolloidfizi­kai sajátosságait és a hatóanyag fölszabadulásának körülményeit Ez egyébként tárcaszinten is el­fogadott téma és beletartozik a nagy. kiemelt országos irányba, a biológiailag aktív vegyületek kutatási területébe is. — A gyógyszergyártás sok év­tizedre. tekint vissza. A porokat, kenőcsöket, tablettákat rég al­kalmazták a gyógyításban, pedig gyógyszertechnológiai kutatás ab­ban az időben nem volt. — Ha tablettát préselnek, nem mindegy, hogy az egyes szemcsék miként kapcsolódnak egymáshoz. A szerkezettől függ, hogyan szabadulnak föl a gyógy­szer hatóanyagai. Az ilyon érte­lemben vett technológiai kuta­tásról csak 30—35 éve beszélhe­tünk. Korábban tapasztalati el­ven folyt a gyógyszergyártás. Ma ls vannak tablettázó meste­rek. akik tapintás után mond­ják ki, jó a préselés, vagy sem. A technológia fejlesztésében nem zetközileg is jelentős az intéze­ti kutatás: az elméleti gazdago­dás a gyártás tökéletesedéséhez vezet Ismernünk kell azokat az anyagrendszeri sajátságokat, amelyek a földolgozás során végbemennek, Ezek lehetnek hasznosak, de károsak ls. Pél­dául a kenőcsgélben — kenő­csök csoportjában — hálószerű váz alakul ki. Ha erő hatásának teszik ki, történetesen tubusba nyomják, akkor ez a váz szét­bomlik. állománya megváltozik. — Ez a kutatás mindenféle gyógyszerformára kiterjed? — Foglalkozunk a tabletták, a porok, a kenőcsgélek és a gyógyszeres kúpok előállításá­nak technológiájával. S mivel a tabletta a legelterjedtebb gyógy­szerforma. erről szólnék részle­tesebben. — Van annak valami prakti­kus oka. hogy a legtöbb orvos­ságot tablettaként kapjuk a gyógyszertárban ? — Tabletta formában a ható­anyag adagolása sokkal ponto­sabb, kényelmesebben veszi be az ember, nem tapad, egysze­rűbb, megbízhatóbb a tárolása, nem bomlik könnyen. Ma már nagyüzemi méretekben állítják elő. Mi laboratóriumi környe­zetben azt vizsgáljuk, hogy egy meghatározott anyagrendszerben milyen préselő erőt kell alkal­maznunk, hogy megfelelő szi­lárdságú. tömör készítményt kapjunk. Ezt a tömörülési folya­matot kísérjük figyelemmel, azt hogy elég szkárd-e a tabletta. Mert ha nem. a gyári csomago­lás után azonnal szétmálik. Nézze csak! Az elektromilcroszkóp néhány­ezerszeres nagyításán a tabletta szövethez hasonló képet mutat Egy másik fölvételen a kristá­lyok, mintha önálló egységgé akar nának válni, eltávolodnak egymástól, az anyagban repedéT sek láthatók. — Ez az íjrakristályosodás jelensége. Ezt a sajátosságot akarjuk ml módosítani. Sok anya end. erben megfelelő se­;édanyaggal kedvezővé tehető a tömörülési ki cség, kiküszöböl­hetők a belső feszülés káros kö­vetkezményei. — Ezek szerint Önök az ipar számára nagyon hasznos kuta­tásokat végeznek. — Több hazai gyógyszergyár­ral van szerződéses kapcsola­tunk. Mivel a termelésben rend­kívül fontos, hogy egy hosszú műveletsor kiiktatásával a por­keverékből közvetlenül présel­hessenek tablettát, ma már az intézet munkájának eredménye­ként — új anyagok segítségével ezt megoldották. A nagy teljesít­ményű, óránként 300 ezer tab­lettát préselő, új gépek is új technológiai előírásokat, gazda­gabb elméleti ismereteket köve­telnek. Ebben sem nélkülözhető a kutatók munkája. — De nemcsak a tablettaavár­tással kapcsolatos vizsgálatok tartoznak az intézet fő kutatási témájába. — Portechnológiai kutatása­ink során a szemcsék morfoló­giai hatásait tanulmányozzuk, a részecskék közti elektromos erő­ket, figyelembe véve, hogy a nagyüzemekben óriási teljesít­ményű keverő berendezésekkel dolgoznak. A kedvezőtlen ielen­ségeket járulékos anyagokkal igyekszünk módosítani A ható­anyag oldékonyságát megfelelő segédanyagokkal növelni lehet, s így a hatás is gyorsabbá vál­hat. Jelenleg a vérnyomást be­folyásoló készítményekkel kísér­letezünk. A kenőcsgélek kutatá­sa is feladatunk. A gyakorlat a nagyon lágy kenőcsalapanyago­kat állította az élőtérbe: a föl­lazított gélszerkezetben inten­zívebbé válik a gyógyszeres ha­tás. Összeköttetésben vagyunk a Vazelint előállító gyárral, amely kitűnően fölhasználja ed­digi eredményeinket: a magyar ásványolaj alapanyagú készít­ményekből jelentős mennyiséget exportál. A gyógyszeres kúpok­kal kapcsolatban is számos hi­vatalos előirat született az inté­zeti kutatások alapján. — Idehaza az ipar kamatoz­tatja az eredményeket. Hogyan folyik bele az intézet munkája a nemzetközi tudomány vérke­ringésébe? — Fő témánkból öt év alatt több mint 80 dolgozat jelent meg, főként tekintélyes, külföl­di folyóiratokban. Az elmúlt öt évben körülbelül 100 előadást tartottunk, sokat külföldön; az NDK-ban. az NSZK-ban. Len­gyelországban. Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, Svájcban, Hollandiában és Jugoszláviában is. Állandó szerződést kötöttünk a moszkvai szovjet össz-szövet­ségi kutatóintézettel, a Halle-i egyetemmel. A falra esik a pillantásom: a bekeretezett, díszes okmányon olvasom: A Halle-Wittenberg Egyetem természettudományi Kara díszdoktorrá avatta dr. Kedvessy Györgyöt A profesz­szor egyébként jó néhány kül­földi tudományos társaság ren­des és tiszteletbeli tagja, az MTA és a minisztérium több bizottságában vezető, illetve köz­reműködő szerepe van. A sok egyetemi doktori disszertáció mellett ott van a polcon Gyógy­szer-technológia című tankönyve, amelynek 5. kiadása átdolgozás alatt áll. — A sok munka, az eredmé­nyek jó munkatársakat is sej­tetnek. — Szerencsés vagyok: rendkí­vül szorgalmas, kitűnő fölké­szültségű szakemberekkel dolgo­zom. A 11 diplomás közül négy kandidátus. Hamarosan megje­lenik a dr. Selmeczi Béla do­censsel közösen írt. tablettázás­ról szóló monográfiánk. — Professzor urat annak ide­jén mint a népfront városi bi­zottságának elnökét ismertem meg. Ügy tudom, jelenle.i is vannak társadalmi tisztségei. — Az orvosegészségügyi szak­szervezet alelnökeként és az Országos Béketanács tagjaként is tevékenykedem. CHIKAN ÁGNES A becsület -tyora reggel. A lakótelepi ABC-áruházban a szokásos nyüzsgés. K A környező házakból az álomtól még dagadt szemekkel, sza­pora léptekkel érkeznek a fiatalasszonyok. Sietve pakolják kosarukba a tejet, számlálják zacskóba a kiflit, türelmetlenül topo­rogva állnak sorba a pultnál felvágottért, sajtért. Egy-két nagyma­ma kivételével láthatóan mindenki siet, idegesen pillantgat órájára s a pénztárak előtt várakozó hosszú sorokra. Két festékes-meszes munkaruhás férfi érkezik. — A reggeli alapozót ma én veszem — szól oda társának a fiatalabb és határozott léptekkel indul az italokkal megrakott pol­cokhoz. Kétdecis vegyes gyümölcspálinkával teli üveget tesz a kosa­rába. A pultról elvesz fél kiló kenyeret s beáll a felvágottért vára­kozók sorába. Lassan halad előre, várakozás közben az üvegezett polcon felhalmozott húsárukat nézegeti közömbösen. Alig veszi ész­re, hogy társa szorosan melléáll. Csak akkor kapja fel a fejét, amikor meghallja a suttogást: — Itt van a főnök! Hátrapillant, szeme összevillan kollégájáéval, kilép a sorból, gondosan maga előtt tartva, takargatva a kosarat elindul a bolt másik sarka felé. Megállt a hűtőpultnál, szemlélődik. Megvárja, amíg egyedül marad, sandán körbepislog és a mosóporokat kínáló polc „fedezékében" villámgyors mozdulattal munkanadrágja fene­ketlen nagy zsebébe csúsztatja a pálinkásüveget. Aztán mintegy megkönnyebbülve ismét körülnéz és kiemel a ládából egy zacskó tejet. Két ujja közé csippentve a zacskó egyik sarkit feltűnően rá­zogatja, mintha a ládában ráfolyt tejet akarná lecsöpögtetni róla. Így tér vissza » húsáruk részlegéhez. Főnöke mellé érve a tejet szinte hivalkodó mozdulattal ejti a kosárba. — Mindennapi betevőnk — mondja. — Csak ezért, a reggeliért ugrottunk át. • Felettese helyeslő bólogatását látva beáll a sor végére. Mig megveszi a töpörtőt, aztán a másik pultnál a zöldpaprikát lopva többször megtapogatja zsebében az üveget. A pénztárhoz érve a fő­nökétől legtávolabb eső sor végére áll. Szinte gyanakvó-félő tekin­tettel méregeti a körülötte várakozókat. Amikor a pénztárosnő kez­di beütni a gépbe a kosárban levő élelmiszerek árát közelebb hajol hozzá és odasúgja neki: — Tessék hozzáadni kétdeci vegyespálinkit is. A pénztárosnő még egyszer átforgatja a kosárban a csomagokat és értetlenül ránéz. A fiatalember elégedetten zsebére ütve kacsint. — Eltettem, mert itt van a művezetőm. Isten őrizz, hogy meg­lássa, mert akkor oda a becsület... SZABÓ MAGDOLNA U -1879-BEN EDDIQ ÉRT AZ ÁRVÍZ go 1979-BEN EDDIQ ÉRT A VALUTA BEVÉTEL... ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom