Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-19 / 168. szám

M SZM P S Z E G É D VÁ RÓ S I BIZ Ö T T SÁ G Á NAK LA PJ A 70. évfolyam 168. szám 1980 július 19., szombat Ara: 1.20 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Átadták a díjakat SZEGEBI IFA!!! ITASAR Tegnap, pénteken délelőtt 10 órakor ünnepélyesen megnyitották a Szegedi Ipari Vásárt. A meghívott vendégek, a kiállítók képviselői a főbejárattal szemben levő téren gyülekeztek. A Himnusz hangjai után dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi tanács vb titkára, a vásárigazgatóság nevében köszöntötte a megjelenteket. Külön üdvözölte Kovács Antalt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a KB osztályvezetőjét, dr. Komócsin Mihályt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a megyei pártbizottság első titkárát, Selmeczi Lajos nét, a belkereskedelmi miniszter helyettesét, Milán Verest Jugoszlávia budapesti és Halász Józsefet, hazánk belgrádi nagykövetét, a hazánkba akkreditált szovjet, finn, lengyel és jugoszláv diplomáciai testületek képviselőit, Kallós Ödönt, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét. Mészáros Vilmost, az OKISZ elnökhelyettesét. Csongrád megye és Szeged város pártás tanácsi vezetőit, közöttük Szabó Sándort, a megyei tanács elnökét Török Józsefet, a szegedi városi pártbizottság első titkárát. Papp Cyulát, a szegedi városi tanács elnökét. A külföldi delegációk vezetőit meleg szeretettel üdvözölte, kiemelvén, hogy a szomszédos Jugoszlávia hagyományos kiállító a szegedi vásáron. Köszöntötte Nikola Kmezicset, Jugoszlávia Vajdasági Tartományi Végrehajtótanácsának (kormányának) elnökét, Lajcso IvarUcot, a JKSZ szabadkai bizottságának elnökét, valamint a szabadkai és a vajdasági párt- tanácsi és gazdasági szervezetek képviselőit. örömének adott kifejezést, hogy a megye és Szeged város testvérterülete, illetve testvérvárosa. Odessza képviselői is eljöttek a vásárra, köszöntötte az odeszszai delegációt és annak vezetőjét. Alekszandr Trofimovics Taranenkót, az Ukrán Kommunista Párt odeszszai területi bizottságának titkárát. A lengyelországi testvérvárosának. Lődznak képviselőit, élükön Jozef Gizinskit, a Lódz megyei tanács osztályvezetőjét, finnországi testvérvárosunknak, Turkunak képviselőit, élükön Perti Niinistöt, a finn kiállítók igazgatóját. Ezután Kovács Antal mondott megnyitó beszédet. Beszéde elején elmondta Kovács Antal, hogy a szegedi vásár nem csupán Csongrád megye és Szeged életében fontos esemény, hanem jelentősége túllépi a terület határait. — A vásárok, legyenek azok nemzetközie}c, vagy regionálisak — mondotta a továbbiakban — mindenkor nagy szerepet töltöttek be a gazdasági életben. Tükrözik, meddig jutott'az emberi alkotó képesség, bemutatják az alkotás értelmét, eredményét. Fórumot adnak a fogyasztók és a termelők találkozóihoz, a termékek és a technika fejlettségi színvonalának megitéléséhez. egyebek között lemérhető itt a termékek versenyképessége. műszaki színvonala. Különösen fontos mindezt látni napjainkban, mert jól érzékelteti hol sikerült mór köaelíteni , pártunk XII.. kongresszusa által megeróA vásár ünnepélyes megnyitásán Kovács Antal beszél sitett gazdaságpolitikánk fő célkitűzéseihez és hol vannak további, teendőink. Beszédének további részében méltatta a szegedi ipári vásár szerepét, múltját, jelenét és további sikereket kívánt jövőjóhez. • Köszöntötte a vásár több mint 400 kiállítóját, közöttük a nagyszámban jelenlevő könnyűipari, gépipari, építő- és építőanyagipari, élelmiszeripari és kereskedelmi szervezeteket. — A kiállítás rangiát emeli — mondotta —, hogy a szegedi és a környékbeli kiállítókon kívül bemutatkozik 75 budapesti és 23 Bács-Kiskun megyei vállalat is. Jelenlétükkel emelik a vásár színvonalát a nagyipar • olyan vállalatai, mint az Orion és a Videoton, a Magyar Kábelművek, az Egyesült Vegyiművek. az EVIG. az Üvegipari Művek, a Pécsi Kesztyűgyár, a Pécsi Bőrgyár és más ismert cégek. — A külföldi kiállítók táboránalc gyarapodása erősíti a szegedi vásár nemzetközi jellegét — mondotta beszédének további részében Kovács Antal. — Külön köszöntöm a 160 külföldi bemutatkozót. akik részvételükkel hozzájárulnak a vásár sikeréhez. Köszöntőm a testvérmegyei és -városi kapcsolatok keretében résztvevőket: Odessza megye kiállítóit, közöttük Odessza várost, amelv szinte teljes keresztmetszetet mutatja be iparának. Beszédének további részében elismeréssel beszélt a lengyelek és finnek bemutatkozásáról. s külön is kiemelte a már hagyományosan résztvevő jugoszláv kiállítókat. Befejezésül a következőket mondta: — A vásár tehát teljes körben betölti hivatását, pezsdíti a gazdasági kapcsolatokat, javítja a termelők és fogyasztók kapcsolatát és a bemutatott termékek ösztönzőleg hatnak az iparvállalatok műszaki fejlesztésére is. Mindennek kedvező hatását érzékeljük a körzet gazdasági fejlődésében. A műszaki és kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésén túl nagy szerepe van a ..személyes kapcsolatoknak jsi mert elősegíti népeink közeledését, ncmr&lközi kapasolata' in-k ápolását, a barátság erősítése t, a kölcsönös, megértest. Kívánóm, hogy valamennyi résztvevő gazdagodjék hasznos tapasztalatokkal Az 1980. évi szegedi ipari vásárt megnyitom. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Csikós Ferenc bemutatta a kiállítást a vendégeknek, akik az odesszaiak pavilonjában kezdték a vásár megtekintését, majd a Taurus, a HÓDGÉP, a bórés textilárukat bemutató Apavilon, az élelmiszeriparnak otthont adó N-pavilon, majd a tartós fogyasztási cikkek következtek a B-pavilonban, a C-csarnokban a jugoszláv és a finn, illetve több hazai kiállító termékeit tekintették meg, a kiváló áruk bemutatója után a textilipar és a konfekcióipar standjai következtek, illetve a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat önálló kiállítási csarnoka. A vásár megtekintése után a vendégek elismeréssel szóltak a látottakról. Délután a szegedi városi tanács dísztermében adták át a díjakat. A Csongrád megyei Tanács vb nagydiját kapta: Odessza testvérmegye és testvérváros a bemutatott korszerű termékekért és színvonalas kiállításért, valamint az Ikarus Karosszéria és Járműgyár az 543 számú „Midi" autóbuszért. A Szeged megyei városi Tanács vb nagvdíját kapta a szabadkai UDRUZENA Társult Textilipari Vállalat magas színvonalú textilipari termékeinek kiállításáért, a Pécsi Bőrgyár a Niagara Junó hidrofobizált marhafelsőbőr termékeikért. a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát a Szegediner paprikás téliszalámiért és a szegedi gyömbéres szalámiért. az Orion Rádió és Villamossági Vállalat a CT 451. COLORIOK színes televíziójáért . és színvonalas kiállításáért, a Szegedi Ruhagyár a sportos férfikahátokért, és újszerű víkendrubárzati termékeiért, »V * | " A' Szeffedi''Ipari Vásár nagydíját kapta: ' a stára moravicatí MÉBLÓ Bittoripari Vállalat korszerű termékeiért. a turkui TELESTE Rt. bemutatott termékeiért. az Alföldi TÜZEP Vállalat színvonalas kiállításáért, és kereskedelmi szervező munkájáért, az Alföldi Vendéglátó Vállalat (Csongrád megyei igazgatósága) a Gasztrofol ételcsaládért és vendégváró szeletért. a Kenderfonó és Szövőipari Vállalát acriláttal kent rusztikus szövetcsaládjáért, a Bács megyei Állami Gazdaságok Társulásának Szakszolgálati. Állomása tájjeiegű italaiért, a Szolnoki BÖRTEX modern táskáiért és a lódzi Textilimpex kötöttáru termékeiért. A zsűri különdíját kapták: az Odesszai Pezsgö(Folytatás a 3. oldalon.) Az olimpiai játékok részvevőihez és vendégeihez Leonyid Brezsnyev üdvözlete Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov- ^ jeiunió Legfelsőbb Tanacsa Elnökségének elnöke üdVÖZÍO üzenetet intézett az 1980-as moszkvai olimpiai játékok résztvevőihez és vendégeihez. „A Szovjetunió Legíelsóbb Tanácsa Elnökségének, u „ÍJ: >+tu,.iu -^-..a^sánai!, a szovjez ih+piietv a nevében szívből üdvözlöm a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjait, a nemzetközi sportszövetségek és a Nemzeti Olimpiai Bizottságok vezetőit, az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok valamennyi résztvevőjét és vendégét." — Az olimpiai játékok — folytatódik az üdvözlet — a nemzetközi sportélet kiemelkedő eseménye, amely kifejezi a népek törekvését a békére, az egyetértésre, a szépre. Az olimpiai játékok mindig is magukra vorviáK ts tovapura is magusra vonjá»t a íoidKeretusegeit élők millióinak feszült figyelmét. A Szovjetunióban a nemzetközi olimpiai mozgalom őszinte megbecsülésnek és szilárd támogatásnak örvend. A tesűKuitura es a sport országunkoan mindig is nagy figyelemben és gondoskodásban részesült a kommunista párt, a szovjet állam, egész népünk részéről. AZ 1980-as olimpia rendezésének megtisztelő jogát megkapván a szovjet emberek mindent megtettek azért, hogy a moszkvai olimpiai játékok hatalmas nemzetközi sportfórummá váljanak, s a legteljesebb mértékben megtestesíted! a nemes olimpiai eszméket. A játékok egész előkészítő munkája szigorúan az olimpiai mozgalom hagyományainak, az olimpiai alapokmány szabályainak és előírásainak megfelelően ment végoe, azoknak a biztosítékoknak az alapján, amelyeket a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a NOB-nak adott. Örömmel mondhatom, hogy — hála a dolgozók. a műszakiak' és a népgazdaság különbőzé területein tevékenykedő szakértők önfeláldozó munkájának — rövid idő' alatt remek spörtlétfesjtmén.Veket és más (olimpiai objektumokat sikerült felépíteni, felújítani és kiváló technikával felszerelni, egyszóval megteremteni a XXII. Nyári Olimpiai Játékok magas sport-, szervezési és technikai színvonalú lebonyolításának feltételeit. A sokrétű előkészítő munka folyamán a 80-as moszkvai olimpia szervező bizotsága aktív és gyümölcsöző együttműködést valósított -meg a NOB-bal. a nemzetközi sportszövetségekkel, a Nemzeti Olimpiai Bizottságokkal. a világ sok országának üzleti köreivel és tömegtájékoztatási szerveivel. Ez hozzájárult a nemzetközi sport-, gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további fejlődéséhez. Azt szeretnénk, ha a különböző országok sportolóinak találkozóit mindig áthatnák a barátság és a kölcsönös megértés eszméi, amelyek az olimpiai mozgalmat vezérlik. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy valamennyi kontinens országainak többségéből öszegyűltek a sportolók Moszkvában az olimpiai zászlók alatt. Ez ismételten bizonyítja, hogy legyőzhetetlen a népek kapcsolattartási és együttműködési eltökéltsége, amelyet sok évszázados tapasztalat és hagyomány pecsétel meg. Végezetül Leonyid Brezsnyev a XXII. Nyári Olimpiai Játékok — e jelentős sportünnep — valamennyi résztvevőjének szívből jó sporteredményeket, örömteli és kellemes tartózkodást kívánt az olimpiai Moszkvában. (MTI) Téesztagok üdülése Az alkotmány minden magvar állampolgárnak biztosítja az üdüléshez, a pihenéshez való jogot. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a mezőgazdasági dolgozók egészen a legutóbbi időkig alig' vettek részt a szervezett üdültetési karmákban, a munka fáradalmait legfeljebb vasárnap dilutá-i heverészéssel igyekeztek kipihenni. A hagyományos mezőgazdasági termelés nem is kedvezett a nyári munkaszünetnek : egy-két hetes kihagyás kiesést okozhatott volna. A korszerű mezőgazdasági nagyüzemekben — természetesen a folyamatos termelési felad.'ttok ellátása mellett'— maámár biztosítható. hogy a tagok efív része nyáron is szabadságra "nehgssen. A téeszek támoi gatni igyekeznek dolgozóik nyári pihenéséi, Valódi korlátozást ma inkább a háztáji jelent. Megyénkben a téeszeknek körülbelül a fele teremtett valamilyen lehetőséget dolgozói üdültetésére. Üdülőt vásárolt, épített vagy bérel például a rüszkei Kossuth, az öttömösi Magyar László, a pusztamérgesi Rizling Tsz és a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet. .Említést érdemelnek a néhány napos hazai illetve külföldi kirándulások.- Ezek atúrák főleg az intenzív háztáji termeléssel foglalkozó tagok körében kedveltek, pár napra ugyanis könnyebben megoldható az állatokellátása. A korszerű üdültetés egyik formája a SZOT—TOT-akció. Ennek lénvege. hogv a két szervezet 1974-ben megállapodást kötött, hogv bizonyos feltételek mellett termelőszövetkezeti tagok is igénybe vehetik a SZOT-üdülőket. A termelőszövetkezetnek részjegyet kell váltani, amely jelenleg 480 ezer forintba kerül. A részjeg-et a fejlesztési alapból lehet kifizetni egy összegben vagv háromévi törlesztéssel. A törlesztés idején évente 14 dolgozó üdülhet 2 hétig, a teljes összeg befizetése .után pedig 21. A TOT elnöksége is foglalkozott nemrégiben a termelőszövetkezeti üdültetés helyzetével. Hangsúlyozták: a szűkös anyagi lehetőségeket csak a szövetkeztek ösz.efogásával lehet ellensúlyozni. Mindenképpen fejleszteni kell azonban a mezőgazdasági -dolgozók szervezett üdültetését