Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

Péntek, 1980. július '18. Szemben az operával SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Hermán Lipót emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. Bálint Endre fotómontázsai a Bartók Béla Művelődési Központ nagytermében. Lóránt Zsuzsa szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Papp György grafikusművész kiállítása nyílik meg ma, pénteken délután 6 órakor a szentmihályteleki Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Gluck: A jó útra tért részeges, avagy az ördögi házasság — a Szegedi Kisopera előadása. Tanyaszínház. Ma, pénteken este fél 8 órai kezdettel, Rúzsán. A 11. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai ma, pénteken délelőtt 9 órától. Karolosz TrikocLilisz vaskos paksamétával a hóna alatt siet kifelé a próbateremből. Déli egy óra van, a hőség rekkenő. Amint az utcára ér, szinte hálával a szemében pillantja meg a padot, majdhogynem leroskad rá. Fürtjei kissé ziláltak, fáradt mozdulattal törli meg a homlokát De — mosolyog. — A munka , a próbák kellős közepén vannak. A premierig már csak néhány nap van hátra Milyen helyzetjelentést tudna adni? Tovább mosolyog. És viszszakérdez, nyugodtan: — Művészi vagy pszichológiai szempontból? — Mindkettőből. — Igaz, a kettő összefügg. Nos, újra megmutatkozott mindnyájunk előtt, hogy a Falstaff egyike a legfontosabb, következésképpen a legnehezebb operáknak. Amilyen munkát követel, amilyen feladatokat állít elénk: minden ezt bizonyítja. Nagyon nehéz. Küszködünk az idővel is. Személy szerint nem bánnám, ha még egy hetünk lenne. Így a tempó rendkívül feszített A zenekarral is, az énekesekkel is azonban elégedett vagyok: tapasztalataik nagy hasznomra vannak. Türelmesek, megértőek, felkészültek. így elmondhatom —főleg a látott dinamizmus okán —, hogy a lehetőségek adottak a sikerre. Van „sanszunk" úgy érzem. — A karmesternek milyen feladatokat jelent a Falstaff és a szabadtéri színpad? Trikolidisz vezényli a Falstaffot — A Falstaff instrumentálisabb mű, mint más operák. Az énekeseknek bonyolultabb, összetettebb erőpróbát jelent. Egyszerre kell teljesíteniük színészi és instrumentális követelményeket természetesen mindkettőt magas szinten. Játszani színészekként és énekesekként egyaránt, „zenében lenni", nehéz részletekre dramaturgiailag és zeneileg is koncentrálni, egyben határozott, éles kontúrokkal rendelkező figurákat alakítani, nincs mese: mindezt kell tenniük. Az én összes tennivalóm e tényekbői következik. Sőt, Egymást nevetjük Gregor József esete Sir Johnnal A szegedi színház 1973. január 6-án mutatta be a Falstaffot Vaszy Viktor ve zényletével. A címszereplő Gregor József és a karmester jó másfél évvel korábban, éppen egy közös szabadtéri munka, a Borisz Godunov előkészületei közben^ váltott szót először róla. — Kezembe nyom Vaszy Viktor egy zöld borítású partitúrát — idézi föl a történteket Gregor József —, nézegessem, olvasgassam, s hogy látom, a Falstaffé, azonnal tuszkolom is vissza, minek ez nekem, bariton szerep. Mire Vaszy, csak ügy flegmán: nem vérre megy, figyelje, kóstolgassa. Néhány hónapig íróasztalomon hevert a kotta. Tényleg csak ízlelgettem, előbb nemigen ismertem, aztán változatlanul úgy éreztem, magas a lágéja, megköszöntem a bizalmat, s a magam részéről tetettem róla. Telt, múlt az idő, majd a következő ősszel lilom a színház portáján kilüggesztve a szereposztást, s mindjárt az első sorban a nevemet. Mit mondjak? Elkapott a harctéri idegesség. Futás a direktorhoz, aki hajlíthatatlan 6zabad kezet ad, jelöljem meg a partitúrán, hol könnyítsenek a szólamon, líem volt mit tenni, nekifogtam tanulni. Végül is az sült ki belőle, hogy mindössze egyetlen ponton, a becsületmonológ felső géjénél kellett áthidaló megoldást találnunk, ámbátor előfordult azóta nem egyszer, hogy sikerült kiénekelnem. — Jó szemmel vette észre Vaszy mester, hogy a figura valósággal kiált Gregor után Ahogy mondani szokás, zsinórban énekli-játssza nyolc esztendeje a szegedi színházban, s mintha nagyobb sikere volna itt, mint a műnek általában, a köztudatban. — Azt hiszem, a szakma fetisizálja a Falstaffot. Nem is oly nehéz a megszólaltassa, befogadása, mint tartják. Kétségtelen, Verdinek ÍJ gyszólván egyetlen nem Virdi-stílusú operája, hiszen nélkülözi a maestrótól megszokott zárt áriákat, mindA címszereplő össze három monológja őrzi a formai hagyományokat. Sokan félnek tőle, mert kétségtelenül . problematikus, szerepeit nehéz kiosztani, nemcsak énekesi követelményeket támaszt, de színészieket is. nem könnyű rendezni. Véleményem szerint csak azt szabad benne eljátszani, amit Verdi megírt, méghozzá nagyfokú jókedvvel, életszeretettel. Magam is vitatkoztam eleget azokkal, akik szememre vetették, hogy a harmadik felvonás első képében a tragikus Falstaff jelenik meg, én meg a lábamat áztatom, s röhög a közönség. Ilyenkor el szoktam mondani egy példát: télen a csúszós úttesten elesik valaki, esetleg iábát töri, neki tragédia, a külső szemlélő első reagálása viszont akarva-akaratlanul a nevetés. Hasonlóképpen Falstaff is csupán maga érzi tragikusnak, hogy a Themzébe dobják, náthás lesz, kinevetik. Mindenki kacag rajta, s kacagnak ellenlábasán, Fordon is, aki szintén fölsül, hiszen lánya ahhoz megy feleségül, akit szeret. A darab lényege a kacagás, egymást nevetjük ki, s miközben tragédiákat élünk át. sohasem tudhatjuk, mikor, mivel vagyunk mások szemében nevetségesek. A tragikus értelmezéssel tehát nem jutunk messzire. A valóságos életünk sem más, mint a szomorú és a vidám órák, percek változtatása, s én azt hiszem, az öreg Verdinek is ez lehetett a véleménye: cseppet sem véletlen, ha erről dalolt utoljára. — Bizonyára nemcsak énekelte, látta, hallotta is a Falstaffot. Benyomásai a „stimmkollégákról"? — Pesten Tito Gobbival és Giuseppe Taddeivel is láttam, az igazán nagy élmény Gobbi volt Sokáig töprengtem rajta, vajon mitől, s a titok egyéb nyitját nem találtam: valószínűleg attól, hogy Gobbinak a lényéből fakadt. Egy ideje rájöttem arra, hogy a külsőségek teljesen feleslegesek a színpadon. Ha az ember elhiszi azt. amit csinál, 's van képessége hozzá, hogy el is tudja másokkal hitetni, nyert ügye van, minden külsőséges máz, festés, fölösleges. Miképpen az akkumulátorról sem tudjuk, föl van-e töltve vagy sem, csak akkor derül ki, ha bekapcsoljuk a világítást. Gobbi mást sem tett, csak világított. Gregor Józsefnek a Falstaff bemutatója után még egy premiert tartogat az idei szegedi nyár Zuniga hadnagy lesz Bizet operájában, a Carmenben. Nikolényi István ezeknek alárendelt. A megfelelő kontaktust korábbi közös munkáink révén már megalapoztam, abban is optimista vagyok, hogy sikerül megfelelően együtt tartanom az előadás egészét. Régebben egyszer már elmondtam: nem az az igazán fontos, hogy a színpad szabadtéren vagy kőszfnházban van-e. Ha a szereplők és a zenekar megfelelő színvonalú, akkor már csak a közönséget kell képessé tenni arra, hogy a produkcióban minden rezdülést a legapróbbat is, érzékelni tudja. Ezen dolgozunk. Csak az idő, az idő ... — Fáradt? Széttárja a karjait — Hát nem látszik rajtam? — A próbákon kívül volt már egyáltalán ideje szétnézni fesztivál Szegeden? Szerencsére igen. És el kell mondanom, hogy véleményem szerint Szeged ideális hely egy valóban jó, nyári fesztiválsorozat rendezéséhez. A szó igazi értelmében nagy nemzetközi fesztivál várossá lehet. Űj Bayreuth-tá vagy Salzburggá. Ismerem ezt a két várost, bátran állíthatom. A városnak adottságai következtében van esélye arra, hogy Európa egyik legnagyobb nyári ünnepi játékokat tartó centrumává nője ki magát. Szélesebb repertoárral, másfajta, izgalmasabb adottságokkal, mint a már említett városok. Salzburg túl drága, Bayreuth jófoímán csak a Wagner-rajongóké... Itt valami egészen mást lehetne produkálni Vérbeli fesztiválváros, mondom! Ahogyan körülnéztem, elámultam: fantasztikus! — Köszönjük az elismerő szavakat. Jelenthetik vajon azt, hogy Karolosz Trikodiliszt újabb szegedi fesztiválnyarakon is vendégül láthatjuk? — Természetesen. Éppen mondani akartam, hogy a jövőben is boldogan ajánlom fel személyes részvételemet a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Feláll a padról, készülődik. Fürtjei még mindig ziláltak, de a mosoly még most sem tűnt el az arcáról. Mozdulatai viszont már fürgék, siet, hiszen este újabb Falstaffpróba lesz, a Dóm téren. D. L. Parkolóknak A Szabadtéri Játékok előadásaira érkező nézők az idén is az Aradi vértanúk tere felőli főbejáraton át juthatnak be a nézőtérre, s hogy a harmadik fanfár megszólalásáig, este 9-ig mindenki elfoglalhassa ülőhelyét, a forgalomszervezők a Dóm tér környékén szabályozták a járművek várakozási rendjét. Az autóbuszok számára kijelölt parkolóhely az Április 4. útja két oldalán lesz. A személykocsival érkezőknek a Lenin körútnak a Tisza és a Hősök kapuja közötti várakozóhelyein parkolási díjat kell fizetniük: az alsó rakparton, ahol 30 kilométeres sebességkorlátozás van érvényben, a várakozás díjtalan. Az 5-ös jelzésű trolibusz, a Kiskundorozsmára menő 35-ös jelzésű autóbusz (a Xolbuhin sugárút elején levő megállóban}, valamint a villamosok megvárják az előadások végét. Ülést tartott a KISZ negyei bizottsága Tegnap, csütörtökön ülést tartott a KISZ megyei bizottsága. Bódi György első titkár elnökletével. A testület megtárgyalta és elfogadta a tavalyi mozgalmi év politikai képzésének valamint a „Művelt ifjúságért, korszerű műveltségért" akcióknak tapasztalatairól szóló beszámolókat. Nyugdíjasok klubja Tarjánban Nyugdijasklubot hozott létre Tarjánban, a népfront körzeti bizottsága, és a Vöröskereszt. Az idős emberek — egyelőre 25-en — hetente, csütörtökönként találkoznak a tarjáni pártházban, ahol már eddig is gazdag programok részesei lehettek. A filmvetítés, orvosi előadás, kerekasztal-beszélgetés mellett egyéb rendezvényeken is szívesen részt vettek a klubtagok: ellátogattak a Füvészkertbe, és egésznapos kirándulást szerveztek Széksós-fürdőbe. S, hogy jól érezték magukat, az a DÉLÉP, valamint a Vízművek és Fürdők vezetőinek is köszönhető: általuk jutottak hozzá ugyanis a kényelmes utazást biztosító autóbuszhoz, és az ő jóvoltukból használhatták a vízművek jól felszerelt vendégházát is. Az alig több, mint egyhónapos klubnak természetesen tervei vannak, hogy csak a legközelebbit említsük: két előadást is megtekintenek közösen a »zabadtéri játékokon. S ha híre száll a gazdag klubéletnek, bizonyára egyre több társaságba vágyó nyugdíjas találja meg az utat csütörtökön délutánonként a tarjáni nyugdíjasklubig. Legyen nekünk dzsessz A terem jóformán teljesen megtelt. A meleg pedig szinte elviselhetetlen. A néző azonban csak ül a székén, közben ugyan kissé piheg, de mást nem csinál. Odafent a színpadon viszont négy fiatalember mozog, dolgozik: zenél. Pár perccel ezelőtt, még odakünn, azt mondta egyikük, hogy harmincegynéhány fokos meleget hozó nap után, este ebben a fülledt teremben, akik most itt ülnek — azok nagyon-nagyon szerethetik a dzsesszt. Az a fehéringes, szakállas férfi, aki a zongoránál ül, ötéves etiópiai tartózkodás után tért most vissza városába. összehívta azokat a zenésztársaltat, akikkel valaha azelőtt együtt játszott. Nceztalgikusan feleleveníteni a régi időket, az evergreenszámokat. Üjra együtt. * (A zongora) Egyszer a magas hangokon csilingel, máskor a mélyebb fekvésű akkordokon pattan, dörren, robban. Dr. Hulin István, az a fehéringes, szakállas férfiú, időről időre kalandos útra indul a billentyűkön. Hol melankolikusan, mármár tétován jár-kél, hol nekilódul, azt hihetnénk, meg sem áll többet, s végül — a varázslat vége — viszszatér az eredeti téma: hol az Öz-film Túl a szivarványon-dala, hol a Kozmaféle Hulló levelek, hol Dizzy Gillespie egyik régi, nagy száma, a Night Tuncsa. (A basszusgitár) Méltóságteljes. Nincs rá jobb szó Nyugodtan, kimérten, higgadtan búg, dúdol és brummog. A hármashangzatok felbomlanak. Mentes Adám improvizativ készsége kiváló. A gyönyörű Framunéha szinte megnyúlik, máskor összezsugorodik, mintha gumiból lenne. Könnyedé", rugalmasan. És méltósággá (A szólógitár) Ez az a hangszer, 'amellyel szemben alapvetően elfogult vagyok A bundok. Hat húr csodája. Kedvencem a felső e. A da g- és a h-húr ott közé pen, ahogyan együtt tolja, rúgja egymás után azokat a bal kéz újjaival előcsalt hangokat — Farkas Mihály. Néha felnéz, vélem, mintha látnám szemeiben az elragadtatottságot (A dobok) A ritmus, az ellenpontozás örök dicsősége. Szanisz ló János izzad, rázkódik, remeg, a „szerelés", úgy tűnik, már-már megindul vele együtt. Kelemen István a kongán játszó afrikai, dél-amerikai meg európai egyszerre. Az ütem lüktetése. Megint és megint. Végtelenül. * Dr. Hulin István hazatért, s örömében együtt játszott régi társaival. Semmi más nem történt szerdán este » Bartók Béla Művelődési Központban. Látszólag. Csak még annyi, hogy aznap délután a könyvesboltban láttán) egy könyvet, aminek ez volt a címe: Legyen nekác dzsessz. A cím forgott a fejemben, mindvégig. Legyen nekünk dzsessz. Domonkos László Tévé-kínálat Újabb filmsorozatok Nagyobb .terjedelmű, újabb filmsorozat vetítését kezdi meg július 20-án, vasárnap este a televízió Menekülés az arany földjéről címmel. A csehszlovák televízió Jack London: Tüzes napsugár című, 1910-ben megjelent regényéből készített hétrészes alkotása önéletrajzi elemeket is tartalmaz. Az író saját kalandos életéből merített történetének főszereplője egy alaszkai aranyásó. Augusztusban kezdi vetíteni a televízió Az utaktól távol című, hétrészes lengyel sorozatot. A délutáni programként képernyőre kerülő epizódok egy fiatalember életútján keresztül a lengyel fiatalok mai gondjaival, pályaválasztási kérdéseivel foglalkoznak. Szeptembertől péntek esténként a 2-es csatornán mutatja be a televízió az Ante Kovacic regényéből készült. Nyilvántartó hivatal című, 9 részből álló jugoszláv sorozatot A 19. századi horvát irodalom nagy sikerű regényeként számon tartott mű adaptációja a főhős életén keresztül — gyermekkorától haláláig — tárja a nézők elé a múlt század második fele Horvátországának társadalmi, gazdasági problémáit. (MTIj 1