Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-18 / 167. szám

3 Pénfek, 1980. július 18. Szakszervezeti tanácskozás Á Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége csütörtökön ülést tartott Megtárgyalta a szak­szervezet legutóbbi kongresz­szusa óta végzett munkáról és az idei szakszervezeti vá­lasztások . tapasztalatairól előterjesztett jelentést, majd személyi kérdésekben dön­tött. Az ülésen részt vett és felszólalt Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese. A központi vezetőség Tóth Tibornét, a szakszervezet fő­titkárát érdemei elismerése mellett — központi vezető­ségi és elnökségi tagsága érintetlenül hagyásával — felmentette főtitkári tisztsé­géből és megválasztotta a szakszervezet elnökének. Czerván Mártonnét, a SZOT szociálpolitikai osztályának vezetőjét behívta soraiba, s megválasztotta az elnökség és a titkárság tagjának, a szakszervezet főtitkárának. Fekete Sándornét érdemeinek elismerésével, központi veze­tőségi tagságának érintetle­nül hagyásával felmentette elnökségi tagságából és al­elnöki funkciójából. A köz­ponti vezetőség behívta so­raiba Tuli Istvánt és megvá­lasztotta az elnökség tagjá­nak, a szakszervezet alelnö­kének. A SZOT elnökségének ja­vaslatára, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa Tóth Tibornénak. több évti­zedes eredményes munkájá­nak elismeréséül, nyugállo­mányba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrend kitüntetést adományozta. A SZOT elnök­sége Fekete Sándornét ered­ményes munkája elismeré­seként a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés arany foko­zatában részesítette. Magyar-török kereskedelmi tárgyaiások A megbeszélések záró jegyzőkönyvének aláírásával csütörtökön befejezte mun­káját Budapesten a magyar — török kooperációs és keres­kedelmi vegyes bizottság harmadik ülése. A jegyző­könyvet Simon Pál nehéz­ipari miniszter és Ekrem Ceyhün államminiszter, a két delegáció vezetője irta alá. Budapesti tartózkodása so­rán Ekrem Ceyhün állam­minisztert fogadta Lázár György miniszterelnök és Marjai József miniszterelnök­helyettes. Import helyett hazai Kizárólag hazai polipropi­lénből és szocialista import­alapanyagból gyárt mind több színes, praktikus für­dőszoba-felszerelési cikket az Általános Gép- és Műanyag­ipari Szövetkezet, amely a Szak-nagykereskedelmi Vál­lalattal, az Amforával együtt­működve szervezett fejlesz­tésbe kezdett a drága nyu­gati importtermékek helyet­tesítésére. A múlt évben for­galomba hozott műanyag­keretes, szögletes falitükör például finn importot pótol, s évi 100 ezer dollárt taka­rít meg vele a kereskede­lem. Méretben, formában és színben hozzáillő egy—há­romrészes fürdőszobai . pol­cot, s az idén már négy­gombos műanyag fogast is gyárt a szövetkezet. Díjnyertes kirakatok Á Szeged megyei városi tanács felhívására immár 22. alkalommai rendezték meg az ünnepi hetek ese­ményeinek sorába illeszke­dő kirakatversenyt. Ezúttal — a Csongrád megyeiek mellett — Veszprém, Szól­ítok és Heves megyéből, va­lamint Budapestről jelent­keztek kirakatrendezők, hogy a versenykirakataikkal összemérjék szakmai tudá­sukat, próbára - tegyék fan* táziájukat. A kirakatverseny díjki­osztó ünnepségét tegnap délelőtt a városi tanács dísztermében tartották. Az eseményen részt vett dr. Solymossy Margit. az MSZMP városi bizottságá­nak munkatársa és Csada László, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője. A meg­jelenteket Jójárt Katalin, a városi tanács vb kereske­delmi osztályának helyettes vezetője köszöntötte. A ki­rakatrendezők munkáját Mercna Sándor, a Magyar Reklám Szövetség dekora­tőr-szakosztályának titkára, a zsűri elnöke értékelte. El­ismeréssel szólt a jó ötle­tekről; méltatta azt a fej­lődést. mely az utóbbi évek­ben az élelmiszeripari Cik­keket bemutató, reklámozó kirakatok rendezésében ta­pasztalható. Egyben felhív­ta a figyelmet a követésre semmiképp sem alkalmas példákra is, szólt egyik-má­sik kirakat ízléstelen deko­rációjáról. A zsűri három kategóriá­ban értékelte a versenyfel­hívásra rendezett 25 szege­di kirakatot. Az élelmiszer­ipari szakmában Mező Ká­roly, a Szegedi Éliker kira­katrendezője nyerte el az első díjat az Oskola utcai 16. számú élelmiszerbolt ki­rakatáért. A második díjat Zentai Kálmán, a Csongrád megyei Éliker kirakatrende­zője kapta, a Takaréktár utcai üzletben készített ki­rakatáért. A harmadik díjat Révész László, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ kirakatren­dezője vette át; ő a 63. szá­mú. Széchenyi téri önkiszol­gáló üzletben alakította ki kirakatát. Az iparcikkszakmában Majoros László és Pelyhe Tibor, az Egri' Centrum Közlekedésbiztonsági hét Csongrád megyében Az elkövetkező napokban a szokottnál is több szó esik arról, hogyan lehetne meg­előzni. elkerülni a közúti baleseteket; hol kell külö­nösen óvatosan közlekedni Szeged és a megye más vá­rosainak útjain. Az üze­mekben. az iskolások nyári napközis táboraiban előadá­sok, filmmel kísért ismerte­tők hangzanak el a bizton­ságos közlekedés tudnivalói­ról. Az érdeklődők vetélke­dőkön is bizonyíthatják: is­merik, biztonsággal alkal­mazzák a KRESZ szabá­lyait. A Megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács által rende­zett — tegnap kezdődött, jövő hét végéig tartó — közlekedésbiztonsági hét keretében elsősorban a gyermekbalesetek megelő­zésére kívánják a gépjár­művezetők és a gyalogosok figyelmét felhívni a szerve­zők. Ez idő alatt a rendőr­ség fokozottan ellenőrzi a közutakon közlekedő gép­járműveket. Az autóvezetők figyelmébe ajánljuk a me­gyei KBT és a Magyar Au­tóklub szegedi szervezeté­nek kezdeményezését.' A közlekedésbiztonsági hét idején holnap, szombaton reggel 7-től 14 óráig. az autóklub műszaki állomá­sán díjmentesen állítják be a gépkocsik fényszóróit, próbálják ki a fékhatást — nemcsak klubtagoknak. Az AFIT XI. számú vál­lalata KISZ-eseinek közre­működésével ma. pénteken 6-tól 14 óráig ellenőrzik az országutakon futó gépjár­művek fényszóróit. Ha hi­bát találnak, a helyszínen beállítják a lámpákat. Jú­lius 27-én — az ifjúsági napok keretében — meg­rendezik Szegeden a hagyo­mányos kerékpáros és se­gédmotor-kerékpáros vetél­kedőt. melyen elméleti és gyakorlati tudásukról kell számot adniuk a fiatalok­nak. Közlekedésbiztonsági hét keretében számos vállalat­nál vizsgára invitálják — a deffénzív vezetés tudniva­lóinak népszerűsítésére — a gépjárművezetőket. Áruház dolgozói nyerték el az első díjat; a Szegedi Centrum Áruház 2. számú vitrinjéért. A második dí­jat a zsűri nem adta ki. A harmadik díjat az Óra. és Ékszer Kereskedelmi Válla­lat Derkovits Gyula szocia­lista brigádjának — a Ká­rász utcai óra-, ékszerbolt kirakatáért — és a szegedi ÁFÉSZ kirakatrendezőinek Popovics Lőrincnek és Szú­nyog Zoltánnak adták át. a Somogyi utcai Vénusz bolt kirakatának rendezéséért. A ruházati szakmában Sárai Péter és Sárai Péter­né, a Devecsér Vidéke ÁFÉSZ kirakatrendezői nyerték el az első díjat. Ok a Kárász utcai sportszer­boltban készítettek valóban ötletes, ízléses kirakatot. A második díjat Kocsis Lajos, a Komplett Ruházati Vál­lalat kirakatrendezője. az Ádám konfekcióbolt kira­katáért kapta. A harmadik díjat Hős Nagy Dezsöné, Varga Katalin, a Delta Ke­reskedelmi Vállalat dekora­tőre vette át a Kárász utcai ajándékbolt kirakatáért. A zsűri pénzjutalomban részesítette a Kárász utcai Sirály női fehérneműüzlet kirakatának rendezőjét, Stehlik Ferencet, a Komp­lett dolgozóját. A Magyar Reklám Szövet­ség fődíját Dudás József, az egri ÁFÉSZ kirakatrendező­je kapta, a Centrum Áru­ház egyik vitrinjének be­rendezéséért. A kirakatver­seny vándorserlegét idén Majoros László vette át. A díjkiosztó ünnepség résztvevői meghallgatták Komái Tamásnak, az OTP Sportfogadási és Lottó Igaz­gatósága propagandaigazga­tójának időszerű reklám- és propagandakérdésekről szóló előadását. Meditáció az G yűlölöm, mert semmit sem tehetek ellene. Csöpög a jószándéktól, ho­gyan bánthatnám meg? <5 csak tá­jékoztat. Olyan dolgokról, amik nem érde­kelnek. munkámhoz nem szükségesek. Hátradől a széken, kávét hozat, üdítőt, s közben beszél, beszél. Még levegőt is alig vesz közben. Ugyanő egy másik vállalatnál huszad­szor invitál körsétára, hogy nézzünk meg mindent a gyakorlatban is. Magam csak két adatra vagyok kíváncsi... És sorolhatnám a példákat tovább. Túl­beszélt értekezletek garmadája legyen reá tanúm, fölösleges jelentések papírtonnái és fölösleges telefonok sok-sok forintjai. A nemzet locsogányai sokfélék és nagyon sokan vannak. Ha igaz. hogv az idő pénz. akkor ha­zánkban igen sok a milliomos. Van pél­dául olyan intézmény, akinek van ideje ugyanarról az eseményről tizenkét meghí­vóval (mindegyiket külön meg is címzi, úgy borítékolja) értesíteni szerkesztősé­günket. Nyilván azért, hogy ne sértődjön meg senki. Egyik kollegám megírta ugyan, hogv éppen emiatt vagyunk megsértődve, s méghozzá a köz nevében, de a dolgok azóta sem változtak szemernyit sem. Jön­nek a meghivók tucatjával, mert készíté­sükre, postázásukra, kézbesítésükre van idő és energia. Nemrégiben egy úgynevezett operatív értekezleten, amely egy szállító vállalat és partnerei munkáját lett volna hivatott összehangolni, ötven ember bosszúsan unatkozott, mert egy másik negyven per­cig beszélt, holott két percre való mon­danivalója sem volt. Pisszegtek, sokan már hangosan is odaszóltak neki. És mi tör­tént? Mondókáiának befejezte után tíz perccel visszakérte a szót! Mert tehette, mert a hozzászólások idejét nem határoz­ta meg senki. Pedig ezt a módszert már réges régen feltalálták. Tudományos ta­nácskozásokon például egyetlen referáló sem lépheti túl a számára kijelölt időt. mert megszólal a csengő, vagy az ülés el­nöke. És az is baj. ha nem az megy el egy­egy tanácskozásra, akinek a dolga volna, ismerősöm főosztályvezető. Panaszkodik. Tulajdonképpen a beosztottja foglalkozik a témával, mégis neki kell az avval fog­lalkozó értekezletet végigülni. Hogv mi­ért? Mert a másik vállalattól is. a harma­diktól is a főosztályvezető szokott ezeken az értekezleteken megjelenni. Hogv ezt a rossz szokást ki kezdeményezte, teljesen kideríthetetlen, a tettest az eltűnt idő homályában megtalálni már nem lehet. A jelenségre van már egy szó is. így mond­ják: szinten tárgyalunk. Arra viszont hogy ez a szint nem megfelelő szint, sen­ki sem gondol. Főosztályvezetőnk lelkiis­meretes ember. Felkészül az értekezletre. Olyan információkat szivattyúz át beosz­tottja fejéből és kimutatásaiból, amelyekre semmi szüksége. Neki ugyanis nem az ap­ró részletekkel kell foglalkozni, hanem a döntésekkel. Bajban vagyunk az idővel. Van. akinek túlságosan sok jut belőle, míg másnak tú­lontúl kevés. Sok oka van ennek. Az egyik például az úgynevezett kapun belüli munkanélküliség. Sokhelyütt egész státusz­ban alkalmaznak olyan szakembereket, akikre csak időnként van szükség. De per­sze érdekükben áll. hogy hasznosságukat állandóan bizonygassák. Fölösleges jelen­téseket gyártanak, kimutatásokat készíte­nek. Ez is baj. Nagyobb baj azonban, hogy ezekkel a fölösleges jelentésekkel olyan embereket traktálnak, akik nem tudnak mit kezdeni velük, de kénytelenek elolvas­ni, s ez jelentős időt rabol el tőlük. Van erre példa másféle is. Egy kutató­intézet igazgatójától hallottam, hogy inté­zetében van egy sor olyan ember, aki so­ha nem fedezett fel semmit, kicsikét jelen­tős dolgot sem. És szerinte nem is fog. De publikál azért, öt-hat-tíz szakmunkából megírja a tizenegyediket. Mert teheti. Mert kell. hogy valamit kezdjen az idejével, ha már hasznos dologra fordítani nem tudja. Időmérleget tulajdonképpen mindenki­nek kellene készíteni. Mindenkinek meg kellene kérdeznie legalább önmagától: ho­gyan gazdálkodom az időmmel? Már csak azért is. mert a vizsgálatok azt mutatják, hogy külső környezetünk időigényének ne­gyedrészét nyugodtan papírkosárba dob­hatnánk. Munkánk eredménye szempont­jából haszontalanok ugyanis. És vajon me­lyikünk kérdezte meg már valakitől, hogy: mondja, nem teszek én olyasmit, ami időt rabol el öntől, de nem segíti munkája ha­tékonyságát? Mert ez is fontos. Akinek sok ideje van. hajlamos annak a téves eszmének a bűv­körében élni. hogy más is ráér locsogni­fecsegni naphosszat. A dolognak mind­ezentúl többféle veszélye van még. Vizsgá­latok bizonyítják, hogy abban az esetben, ha munkaidőnket felesleges melléktevé­kenységekkel többször megszakítjuk, meg­oldandó feladatainkra nem tudunk kon­centrálni. Mindezt csak azért mondom el, mert divat lett manapság arról beszélni, hogy milyen módszerekkel lehetne leg­eredményesebben bővíteni a társadalom hasznos munkaidőalapját. Közismert tény, háborgunk rajta, mióta tudjuk, hogy gyá­rainkban. üzemeinkben sok helyütt csak hat óra a munkaidő. Mondom, a munka­idő. ^em az ottlét ideje. A szalagrend­szer'. dolgozó üzemek persze kivételek, mert a szalag sebessége, ha a munka mi­nőségét nem is. de intenzitását minden­képpen meghatározza. Aztán ezeken a te­rületeken vannak már korszerű munka­szervezési formák, a három M-rendszer például. De kidolgozta-e már valaki a szellemi, vagy az irodalmi munka DH-rendszerét? A kérdés költői. Jól tudom, hogy nincs ilyen tanulmány. Vannak emberek, akik szorgalmasak, és vannak ugvanakkor lus­ták. Itt tartunk, s ennél alig tudunk töb­bet. Erről jut eszembe, nekem tulajdon­képpen a túl sok funkciót vállaló, a min­den megmozdulásban részt vevő emberek is gyanúsak néha. Elképzelhetőnek tartom ugyanis — ha már az időnél tartunk —, hogy éppen arra a munkára nem marad elég idejük, amiért fizetik őket. B ajban vagyunk az idővel. Van. aki­nek túlságosan sok jut belőle, más­nak túlontúl kevés. Az utóbbi vol­na az ideális állapot. Mivel feltételezem, hogy lapunk olvasói közül az utóbbiak vannak többségben, kénytelen vpgvok ma­gamnak is feltenni a kérdést. Vajon nem rabolom-e most az önök drága idejét, mi­kor meditációmat olvassák az idő termé­szetérő!. Remélem, nem. Fetri Ferenc A termelési rendszerek előnyei Ujabbak működését engedélyezték Harmincnégyre nőtt a A jól működő kertészeti zöldborsó szűkített önkölt­kertészeti termelési rend- termelési rendszerek termő- sége 7—20 százalékkal ala­szerek száma: összesen 530 területe mintegy 80 ezer csonyabb a rendszerekben, partnerüzem termelését szer- hektár, ami a nagyüzemi mint az azokon kívüli nagy­vezik. A MÉM két újabb zöldség-gyümölcs-, szőlő- és üzemekben, termelési rendszer műkő- gyógynövényterületnek több A MÉM adatai szerint vi­dését engedélyezte, az egyik mint negyedét teszi ki. Vár- szont nem bizonyosodott be az egri szőlő- és borgazdasá- ható, hogy a rendszerek szá- a rendszerek fölénye a mű­gi, a másik pedig a törökbá- ma a jövőben emelkedik, trágyázás hatékonyságában linti csonthéjasgyümölcs- mert az a tapasztalat, hogy a paradicsomnál és a fű­termelésirendszer. Magyar szakemberek lengyel kitüntetése A magyar—lengyel hajó- si, külkereskedelmi, ' szállít­zási gazdasági együttműkö- mányozási szakembernek, désben, a kikötői és a tenge- A kitüntetéseket csütörtö­ri fuvarozás fejlesztésében kön Tadeusz Pietrzak, Len­végzett munkájuk, a lengyel gyelország budapesti nagykö­téngergazdálkodás érdekében vete ünnepélyesen adta át kifejtett tevékenységük elis- a lengyel kereskedelmi taná­meréséül a Lengyel Népköz- csos hivatalában. Az ünnep­társaság külkereskedelmi és ségen részt vett Cseri István tengergazdálkodási miniszte- közlekedés- és postaügyi mi­re ..A Tenger Érdemes Dol- niszterhelyettes és Vas Já­gozója'' kitüntetést adoma- nos külkereskedelmi minisz-! dicsőmből. A szőlő, a fűszer- zalékos területi részarán.vuk­nyozta 14 magyar köziekedé- torhelyet tes. | paprika, a vöröshagyma, a kai szemben. (MTI; egy-egy rendszerszervező bi- szerpaprikánál, valamint az zonyos területen felül nem önköltség tekintetében a téli szívesen terjeszti ki az aimánál és a paradicsom­együttműködést. A legna- nai gyobb integrált területek a A szől-. & gyümölcster. pumolcstermelesben ala- lő rendszerek telepités­kultak ki, kozuluk is az el- szervez6 munkája kiemei­so helyen all a Nyirkert- kedd A tervezési szolgálta­tarsulas, 9500 hektarral. tásban> a szaporítóan;agok Az eredményeket mutat- beszerzésében, a telepítés ki­ja, hogy sok fontos növény- vitelezésének irányításában faj hektáronkénti hozama 8— és a speciális géppark fel­20 százalékkal magasabb, állításában egyaránt elis­mint amennyi a rendszer . . . , , megalakulása előtti időszak merest erdemel szervező átlaga volt. A kívülálló üze- munkájuk. Ezek eredménye­inek hozamaihoz viszonyítva ként a rendszerek az V. 10—30 százalékkal tübb a ötéves tervidőszak üzemi te­rendszerek átlagtermése, lepítéseiböl eddig 42 száza­szőlőből, téli almából, őszi- lékos arányban vették ki barackból, meggyből, para- részüket a mintegy 25 szá­t

Next

/
Oldalképek
Tartalom