Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

2 Csütörtök, 1980. július t7. Ülést tartott a KISZ városa bizottsága Tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága Novákné Halász Anna első titkár el­nökletével. A bizottság tag­jai megvitatták az 1979/80-as politikai képzési év tapasz­talatairól előterjesztett jelen­tést, majd személyi kérdé­sekben döntött. A KISZ városi bizottsága agitációs és propagandafele­lősnek megválasztotta Szent­irmai Lászlót, iskolafelelős­nek Nagy Zsuzsannát. A KISZ Szeged városi bizott­ságának az utóbbi időben átalakult apparátusa: első titkár Novákné Halász An­na; titkár Vastag Györgyi és Havasi Zoltán; a városi út­törőelnökség elnöke Szabó Ágnes; agitációs és propa­gandafelelős Szentirmai László; iskolafelelős Nagy Zsuzsanna; ifjúmunkás-fele­lős Farkas László; gazdasági ügyintéző Szabó Mária. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Farkas Pál szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ udvarán. Hermán Lipót emlékki­állítás a Móra Ferenc Mú­•zeumban. Bálint Endre fotómontá­zsai a Bartók Béla Mű­velődési Központ nagyter­mében. Lóránt Zsuzsa szobrai a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában. Gluck: A jó úta tért ré­szeges, avagy az ördögi há­zasság — a Szegedi Kis­opera előadása. Tanyaszín­ház. Ma, csütörtökön este fél 8 órai kezdettel, Csen­gelén. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Á nevelőiskoláról Megkezdődött a pedagógiai nyári egyetem Átutalás, lakossági csekk Korszerűsítések a pénzforgalomban A készpénzforgalom nagy­mértékű növekedése és a la­kosság érdeke is szükségessé teszi, hogy .meghonosodjanak a készpénzforgalmat helyet­tesítő módszerek azokon a területeken, ahol annak a teltételei megteremthetők. A pénzforgalmat feleslege­ken növéli például az. hogy a lakosság a munkabérnek azt a részét is készpénzben veszi fel, amit azután a havi rendszeres fizetési kötelezett­ségeinek teljesítésére, a lak­bér. a gáz-, a villany-, a té­vé-, a telefonszámla ki­egyenlítésére postán felad, vagy takarékbetétben helyez el. Háromszázötvenezer csa­lád ma már átutalási betét­számlával rendelkezik; meg­bízásuk alapián a takarék­pénztár egyenlíti ki számlái­kat. munkabérüket azonban e számlatulajdonosok is tel­jes egészében*« /-készpénzben veszik fel,* s azután ennek egy részét postán, a takarék­pénztárnak befizetik, esetleg egy más részét a takarékbe­tétben helyezik el. A pénzügyminiszter most megjelent rendelete lehetővé teszi: az átutalási betétszám­Iával rendelkezők megbíz­hassák munkaadójukat, hogy munkabérüket rendszeres jö­vedelmüket illetve attnak egy részét, az Országos Nyugdíjfolyósító Igazgatóság pedig a nyugdíjat számlájuk­ra befizesse. A dolgozóknak a munkabér átutalására vo­natkozó megbízásait 1981. ja­nuár 1-től azok a munka­adók kötelesek teljesíteni, ahol azt a dolgozóknak több mint 20 százaléka kéri. a ki­emelt és az A-kategóriáiú gazdálkodó egységeknél pe­dig. a jelentkezők arányától függetlenül, eleget kell tenni az ilyen önkéntes megbízá­soknak. ha az adatok elekt­ronikus feldolgozásának meg­vannak a technikai feltételei. A munkabér vagy egy részé­nek közvetlen átutalása ré­vén csökken a készpénzfor­galom. A számlatulajdonosok időt takarítanak meg azzal, hogy nem kell havonta a pénz feladásával foglalkoz­niuk, visszavonásig adott megbízásaik alapján munka­adójuk ezt teljesíti helyet­tük. Hosszabb idő után a dolgozók többségének a bére az átutalási- betétszámlára kerülhet, és a rendszeres havi kötelezettségük teljesí­tése, valamint a takarékos­kodás is e számláról történ­het. Az átutalási betétszám­lával rendelkezők számára lehetővé válik, hogy követe­lésük meghatározott részét tartós betétként — ugyanúgy, mint a kamatozó takarékbe­tétkönyvben — egy évre le­köthessék évi 5 százalékos kamatra. Módosul az átutalási be­tétszámla kamatozása, meg­változnak a megbízások utá­ni költségek is. A kamat az eddigi három százalék he­lyett 4 százalék lesz. Ezzel is ösztönzik a számlatulajdo­nosokat arra. hogy nagyobb összegeket utaljanak, illető­leg utaltassanak át számlá­jukra. A megbízások téte­lenkénti költsége egy forint­ról három forintra emelke­dik. hogy a pénzintézeteknek a számla vezetésével kapcso­latos költsége legalább rész­ben megtérüljön. 1981. július 1-től az átuta­lási betétszámlán levő köve­telés felett a számlatulajdo­nos nemcsak átutalási meg­bízással. hanem csekkel, is rendelkezhet. Ez lehetővé te­szi számára, hogy számlájá­ról más fióknál, takarékszö­vetkezetnél és postahivatal­nál is felvehessen pénzt, il­letve betétjéből készpénz felvétele nélkül vásárolhas­son és csekkel fizethessen. (MTI) Tanulmánypályázat Az építészeti kultúra ter­jesztését és fejlesztését kí­vánja segíteni a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium, a Nép­művelési Intézet és az Or­szágos Pedagógiai Intézet most meghirdetett közös pá­lyázatával. Az építészekhez, iparművészekhez, pedagógu­sokhoz és más szakembe­rekhez, a művelődésügy lel­kes pártolóihoz fordultak az­zal, hogy tanulmányokban dolgozzák fel mindazokat a tapasztalatokat. javaslatokat, jó kezdeményezéseket, mód­szeréket, amelyek a nevelés-, ben és a közművelődésben egyaránt jól szolgálhatják az építészeti és lakáskultúra terjesztését, fejlesztését. Az építészeti kultúra ter­jesztése és fejlesztése nem­csak intézményes nevelési, hanem közművelődési fel­adat is. Ennél fogva a pá­lyázók rendkívül sokrétű té­mában tehetnek javaslatokat didaktikus eszközökről, ki­adványtervekről. Jótékmo­dellekről, cűafilmtervekről vagy később kidolgozható nagyobb munkák — könyv­javaslat, könyvrész, kiállí­tásterv — részletes leírásó­val, szinopszisával is. A pá­lyázók választhatnak témát a családban, az óvodai-isko­lai nevelésben, a közművelő­désben jól hasznosítható megoldásokból. Pályázni le­het az általános iskolai és a gimnáziumi „Technika" cí­mű tantárgyba jól beilleszt­hető építészeti oktatási ja­vaslattal' is. A legjobb pó­lyaművek szerinti oktatás is­kolai kísérleteire is sor ke­rülhet majd a Művelődési Minisztérium döntése sze­rint. Az építészeti tanulmány­pályázatokat legkésőbb októ­ber 31-ig kell postán elkül­deni a Magyar Építőművé­szek Szövetségének. A bíráló bizottság legkésőbb decem­ber közepéig hirdeti ki a pályázat eredményét. (MTI). A műhöz méltóan Horváth Zoltán rendezi . a Falstaffot — A Falstaff bemutatója előtt, bevallom, kissé zavar­ban vagyok a rendező előtt. Koncepciójáról kellene fag­gatnom. — Ha nem teszi. nagy örömet szerez nekem. Utá­lom ezt a szót! Elkoptatott, •lejáratott, közhellyé degra­dált. Általában szinte pato­logikusán rettegek a frázi­soktól, s épp elég van belő­lük, hogy idegesítsenek. „Koncepció!" Természetes, hogy minden rendezőnek! van valamiféle elképzelése, de ha ez nem a darabhoz kapcsolódik, nem arra kon­centrálódik, hanem valami­képpen fölé helyeződik, ak­kor két eset állhat elő: a rendező vagy pápább akar lenni a pápánál, okosabb, több mondjuk Shakespeare­nél vagy Verdinél, vagy pe­dig egyszerűen okoskodik, tu­dálékoskodik, olyasmit pró­bálgat hiú önmutogatásból, gmiben maga sem biztos igazán. Lehet, hogy túl sar­kosan fogalmazok, túlzottan egyszerűsítek, sőt azt is be­látom, prózánál más a hely­zet a Dóm téren, de ami az operát, ezen belül a Falstaf­fot illeti... — ... amiről már számta­lanszor elhangzott, hogy nem az Aidához hasonló, igazán szabad térre „szabott" pro­dukció, nincsenek benne tö­megjelenetek, a főszereplő személye lehet elsősorban garancia. — Meg Verdi, mindenek fölött Kiváló mű. Mitől? Éppen attól, hogy nem lehet különféleképpen agyonértel­mezni, Egyszerűen méltónak kell lenni hozzá. Mindenki­nek. Nagyszerűen kell elját­szani. Kész. Ennyi az egész. A Falstaff az angol és az olasz humor sajátos ötvözete. Maga az alapszituáció vérbő, mediterrán jellegű, de két­féle látásmód „turmixolása" jön létre: s kiváló ital lesz belőle. Ebből a két alkotó­elemből születik meg valami, amiről csak némi színháztör­téneti „mögöttessel" lehet beszélni: Shakespeare jól tudta, hogy a mediterránból fejlődött ki az európai szín­játszás. A commedia dell'arte figurái később motiválódtak, s vagy a mitológiából vagy a karakterekből nőttek ki. váltak teljessé. Adott három pompás teljesítmény: Shakes­peare-é, a szövegíró Boitóé és Verdié. A mai angol hu­mor nagyon szarkasztikus. Fanyar. Az olasz- harsány, életteli. A Falstaff: tükör, elénk tartva. Az ember be­lenéz, letörli lehellete homá­lyát róla, s láthatóvá válik igazi arca. Erről van szó. Falstaff középponti figurája ezt példázza: ő. a plautusi hetvenkedő katona egyenes­ági leszármazottja — maga az ember. Aki rádöbben, hogy imigyen kiröhögik, a konklúzió pedig: végső so­ron egyformák vagyunk. Ez az a pont, ahol az angol szituációhumor átcsap a me­diterránba: a kör bezárul. S közben szerencsére végig je­len van a zenében a nan­sugaras. meleg itáliai világ, így ötvöződve a fanyar észa­ki angolsággal. — Ügy tudom, eddig a Megnyitóünnepségen a biológiai központban A téren, munka közben szabadtérin csak daljátéko­kat rendezett. — Igen, mégis operarende­zőnek tartom magam első­sorban. A Falstaff rendezése megtisztelő feladat tisztá­ban vagyok a súlyával. A felelősséggel is. Hogy visz­szakanyarodjak kiindulópon­tunkhoz: azért is nem sze­retem a koncepció szót mert éppen ez a mostani felada­tom a legjobb bizonyítéka gnnak, hogy az eredetit kell maximális igényességgel tel­jesíteni, interpretálni. Hű­séggel és megint csak hűség­gel. Hűségen azt értem, ami a művészetben a legmaga­sabb rendű: szabad téren is ugyanolyannak kell látni a darabot, mint kőszínházban! A különbség legfeljebb any­nyi, hogy a szó igazi, leg­szebb értelmében vett nép­színházi produkciót kell ad­ni, hatezer ember előtt. És ez az igazi hűség. Ennek eredménye legyen az, hogy jó érzéssel távozzon a néző, s ha megérti Shakespeare és Verdi, tehát Falstaff tanítá­sát. akkor nemcsak végig jól érzi magát, hanem úgy is néz a tükörbe, hogy talán egy icipicit jobb ember lesz uiána. Éppen a tükör miatt. S ez sem akármilyen fon­tosságú szempont. Pláne, ha a hűség oldaláról nézzük. Ha úgy tetszik, ez az én felfo­gásom lényege. — Hadd legyek egy kicsit csúfondáros: szóval koncep­ció? Horváth Zoltán elneveti magát. — Üsse kő. Bár fenntar­tom: a szót utálom. De re­mélem. most már, a Falstaff apropóján, talán jobban ért­hető: miért. Domonkos László Tugnap, szerdán délelőtt ünnepélyes megnyitóval kez­dődött meg a 17. pedagógiai nyári egyetem előadássoro­zata. Az idei tíznapos kur­zus központi témája: a neve­löiskola. A nyári egyetemre az ország legkülönbözőbb részeiből pedagógusok, vala­mint az oktatásügyet irányí­tó szakemberek, összesen 304-en érkeztek Szegedre. A biológiai kutatóköz­pontban tartott tegnap dél­előtti megnyitóünepségen, amelyen ott volt dr. Sebe Já­nos, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Székely Sándor, a városi pártbizott­ság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács-, Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese, Ök­rös János, a pedagógus szak­szervezet megyei titkára, va­lamint a szegedi tudományos és felsőoktatási intézmények­nek, a TIT országos és me­gyei szerveinek több képvi­selője— dr. Ágoston György, tanszékvezető egyetemi ta­nár, a pedagógus-továbbkép­ző fórum Igazgatója köszön­tötte a hallgatóságot. El­mondta, hogy 17 év tapaszta­latai szerint a nyári egye­tem iránti érdeklődés nem csökken a pedagógusok köré­ben. Nyilvánvalóan azért, mert az előadássorozatok központi témáját mindig úgy választják meg, hogy az el­sősorban időszerűsége miatt tartson számot közérdeklő­désre. Az évenkénti kurzu­soknak nem egyszerűen az a funkciójuk, hogy a résztve­vő nevelőket tájékoztassák az oktatás, és nevelésügy ép­pen legfontosabbnak ítélt té­máiról; minthogy a gyakorló pedagógusokon kívül számos szakfelügyelő, iskolaigazgató, művelődésügyi osztályvezető, továbbképzési szakember hallgatja a szegedi előadáso­kat, akik hazatérve tovább­adják itt szerzett ismeretei­ket, a nyári egyetem orszá­gos hatókörű, a pedagóguso­kat foylamatos tájékozódásra és alkotó jellegű munkára inspiráló fórum. Az idei té­máról szólva kiemelte az utóbbi időben különösen so­kat foglalkoznak a szocialis­ta nevelőiskola feladataival, A premieren: Sudlik Mária Mint korábban beszámoltunk róla. a múlt hét péntek­jén kezdődtek meg a Dóm téren Verdi operájának, a Falstaffnak színpadi próbái a július 20-i bemutatóra. Már az eredetileg kiírt szereposztáson is módosítani kellett, Kó­nya Lajos lemondása okán Gyimesi Kálmán ugrott be Ford szerepére, a múlt hét végi próbák során pedig kide­rült. további változásra kell számítani, hiszen nem érke­zett meg a másik kolozsvári művész. Kriza Ágnes sem. Aki itt énekelte volna először Alice Fordot. Persze még megteheti: ha késve is. de. kedd estére befutott, ám ad­digra — érthető biztonsági megfontolásokból — Szegedre hívták Sudlik Máriát, az Operaház kiválóságát, aki a pesti előadásokon is énekelte a szerepet, s a szegedi premieren is fogja; Kriza Ágnes a másik két előadáson lép színpadra. a kutatók is és a gyakorló tanárok Is. Mindazonáltal egyelőre nem tisztázott, hogy pontosan mit is értünk a szocialista nevelőiskola fo­galmán. A vélekedések gyak­ran zavarbaejtően ellent­mondásosak, ezért érthető, hogy a pedagógusok szeret­nének józan és egységes ál­láspontot megismerni, amelynek szellemében mun­kálkodhatnak — az iskolai élet hétköznapjaiban. A nyá­ri egyetem programját úgy állították össze, hogy lehető­ség legyen a vitás nézetek szembesítésére, az alapos vé­leménycserékre. Ezután a nyári egyetem megkezdte munkáját. Az előadasok sorát a „Nevelési feladataink az MSZMP Xll. kongresszusának szelleme­ben" című nyitotta, ame­lyet Szűcs Istvánné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Úttörők Szövetsége főtitKára tartott. Megállapította; a kongresszusi dokumentumok megfogalmazzák azokat a társadalmi, politikai, nevelé­si követelményeket, ame­lyekért közösen, az iskolák­ban is, dolgoznunk kell; fel­sorolják a feladatokat, me­lyekre az egész társadalmat s benne az iskolát mozgósí­tani szükséges; mélyreható­an elemzik az ellentmondá­sos nemzetközi és hazai vi­szonyokat, amelyek sajátoa (eladatok elé állítanak min­denkit, a pedagógusokat is. Megkönnyítik a pedagógu­sok eligazodását, hiszen magukba foglalják az isko­lai nevelés irányait, és meg­határozzák a nevelők csefek* vési területeit is. Szűcs Ist­vánné ezután a kongresszusi határozat egyes fejezeteihez kapcsolódva elemezte az is­kola ügy irányítóinak és a gyakorló pedagógusoknak sajátos, elsősorban a gyere­kek nevelésében jelentkező feladatait. Számos konkrét példát sorolt fel, amelyekből nyilvánvaló, hogy az oktatás­ügyi reform már bevezetett dokumentumai, az iskolai élet mai tendenciái jelzik, milyen lesz a jövő iskolája, amelynek képét fontos pártdokumentumok már kör vonalaztak. A nyári egyetem előadásai ma, csütörtökön délelőtt folytatódnak: öt szakember számol be a szentlőrinci kí­sérleti általános iskola el­múlt tíz évi nevelömunkája­nak tapasztalatairól. A to­vábbiakban a gyerekek tan­órgn kívüli kulturális tevé­kenységének nevelő hatásá­ról, az oktatás és a nevelés összefüggéseiről, a közösségi életre nevelés tapasztalatai­ról ballhatnak a résztvevők, majd több napos vitában tisztázzák a szocialista ne­velőiskola fogalomkörét, tar­talmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom