Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-02 / 153. szám

Szerda, 1980. július 2. 3 SüfiffBtlI olajbányászok Irakban Sajnos bevált a meteorológusok jóslata — méltatlankodik a hűvös nyár miatt a, postás. Kabátja ujjával itatgatja esőáztatta táskáját. De fnár nyitja is, és csodák csodája, keresgélés nélkül, azonnal kiemeli a levélhalmazból a nekem címzett borítékot. Kíváncsian bontom fel; messziről, Irakból küldte Plaukity Ferenc és Magyar József. Mindketten szegedi olajbányászok, fúrómestereit. Több mint egy esztendőt töltenek hazájuktól, családjuktól távol, a Majnoon-Inoci olajmezőn. E rövidke magyarázatból Is kitűnt tán, félig-meddig hivatalos a baráti jókívánságokkal nekem küldött levél. Pór hónapja ugyanis, amikor Plaukity Ferenc és Magyar József rövidke szabadságra haza érkezett, megállapodtunk, időnként hírt adnak magukról. Tudósításuk és itthon folytatott beszélgetésünk alapján próbáljuk felidézni a messzi idegenben dolgozó olajbányászok életét. Környezet és egészség Plaukity Ferenc (balról) és Magyar József (jobbról) itthon, szabadságon és Koszów István főfúrómcster, aki az előző csapattal dolgozott kint A postás menni készül, még zsörtölődik kicsit, amiért a nyár ily hűvös és szeszélyes. „Cseppet se búsuljon — nyugtatgatom — akiktől a levelet kaptam, biztosan szíves-örömest cserélnének velünk, jellehet ők mindig a szabad ég alatt dolgoznak." Hogy is mondta nemrég Koszów István. aki tavaly novemberben tért haza tizenhárom hónapi iraki kiküldetéséből? — Kétszemélyes, légkondicionált szobákban élnek a 36 fős magyar kolónia tagjai. A lakásokban még csak elviselhető a meleg, de odakinn, srinte kibírhatatlan a hőség. A klímához alkalmazkodni a legnehezebb feladat. Tűző napon hetven fokot mutat a hőmérő, árnyékban ötvenet. Februártól október végéig fürdőnadrágban dolgoztunk de így is melegünk volt. Nyolc óra alatt 25—30 üveg kólát is megisznak az emberek, hogy a bőrükön elpárolgó folyadékveszteséget pótolják. Emellett mindenféle apró rovarokkal kell hadakozniuk. Emlékszem, éjszakánként a fúrótoronyban kénytelenek voltunk eloltani a villanyokat, elviselhetetlen a szúnyogok ostroma. Engem egy év alatt több szúnyog csípett meg. mint Szeged lakosságát együttvéve. — Ne félj, pajtás, most sincs ez másként — kapcsolódott a beszélgetésbe Plaukity Ferenc, főfűrómester. — Persze a klímát is meg lehet szokni, ahogyan az itthonitól lényegesen eltérő munkakörülményekhez is sikerült alkalmazkodnunk. Algyőn két hét alatt fúrunk meg egy 2 ezer méteres kutat, odakinn közel négy hónapba telik amíg a 3 ezer méteres kút fúrásával végzünk. A merőben különböző rétegek átfúrása nagy szakmai tapasztalatot, figyelmet igényel. Csak rövid időt töltöttünk még kint — tavaly szeptember 12-én érkeztünk meg Irakba —, s máris komoly erőpróbán kellett átesnünk. Az egyik fúrási ponton 1500 méteres ipélységnél megszorult a fú.rószei^záji}. Az . arab .szakemberek utasítására, további intézkedésig lezártuk a kutat. De mert a nyomás fokozatosan emelkedett, a béléscső megrepedt, a fúrás mellett vulkánszerűen tört fel az olaj és a gáz. Nem volt mese — noha utasítást nem kaptunk rá —, azonnal megnyitottuk a lefújató rendszert. A kutat így sikerült megmenteni. A gyors intézkedésben nyilván része volt annak, hogy Plaukity Ferenc nem akármilyen szakmai tapasztalattal tevékenykedik odakinn. Részt vett az algyői 168-as és a tavalyi zsanai gázkitörés elfojtásán. Eredményes, önfeláldozó munkájáért tarvaly a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Most azt mondja, örül, hogy tudását az iraki körülmények között is próbára teheti, hisz olyan ismereteket szerezhet, melyeket majd hazatérése után, itthon nyilván alkalma lesz kamatoztatni. Kiküldetésük decemberben zárul, a karácsonyt már itthon töltik. Várják már nagyon a visszatérés napjat, noha máris számtalan szép élménnyel gazdagodtak. Magyar József a repülőből szemünk elé táruló csodálatos tájakról,az arab növény- és állatvilágról mesél szívesen. Megismerkedtek a messzi ország nagy városaival, az Ezeregyéjszaka mesés tolvajának 'működési területével; Bagdaddal. Számos barátságot kötöttek, francia, olasz, csehszlovák, kanadai olajmunkásokkal. Belekóstoltak több idegen ételbe, „megízleltek" néhány idegen nyelvet. Ha a szegedi Kék Csillag étteremből velük tartó szakács, Oláh Pál nyersanyaghiányra panaszkodik, nem jönnek zavarba, kprnek • kölcsön néhány tojást, egy kis paprikát a szomszédoktól. Az olaszok szívesen segítenek, hasonló esetben ők kopogtatnak a magyarokhoz. Ladányi Zsuzsa Napjában százszor is elmondjuk gyermekeinknek: evés előtt moSs kezet. Ha vendégeink úgy teleíüstölik a szobát, hogy egymás körvonalait látjuk csak a szobában, szélesre tárjuk az ablakot. Vagyunk olyan fölvilágosultak, hogy tudjuk: a gyümölcs nemcsak íze-zamata miatt eteti magát, vitaminja is nélkülözhetetlen szervezetünknek. Víz, levegő, táplálék — tág környezetünkből kerül falaink közé. Nincsenek kis „magán világok", amelyek megőrzik makulátlan tisztaságukat, csak a világ létezik, az egyetemes környezet, amelyet az egész emberiségnek óvnia kell, függetlenül attól, ki mely országhatárok között él. Mert a víz, a levegő, a talaj természettől fogva „nemzetközi". 1. Semmelweis-ünnepségek Egészségügyi dolgozók kitüntetése A gyermekágyi láz kórokozójának felfedezőjére, az anyák megmentőjére, Semmelweis Ignácra emlékeztek — születésének napján — kedden a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Sokéves szép hagyománynak megfelelően, az évforduló alkalmából kitüntetéseket adtak át kiváló orvosoknak, , gyógyszerészeknek és egészségügyi szakdolgozóknak. Az ünnepségen jelen volt Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja,' a Központi Bizottság titkára. Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke köszöntötte az ünnepség résztvevőit, majd Schultheisz Emil egészségügyi miniszter idézte fel Semmelweis alakját, kimagasló tudósi érdemeit, majd átadta a kitüntetéseket. Kiváló Orvos kitüntetést 37-en, Kiváló Gyógyszerész kitüntetést nyolcan kaptak, s 50 egészségügyi szakdolgozó részesült Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben. A Bzegediek közül a Kiváló ®rvos kitüntetést dr. Ormos Jenő, a Szegedi Orvostudományi Egyetem egyetemi tanára és dr. Rózsa József, a Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztályának vezetője, a Kiváló Gyógyszerész kitüntetést dr. Selmeczi Béla, a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyógyszertechnológiai intézetének egyetemi docense vette át. Kőmíves Jenőné ápolónővér, valamint Máasai Lászlóné szakasszisztens, a SZOTE dolgozói a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapták. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen is tegnap emlékeztek meg Semmelweis Ignác orvostudós születésének évfordulójáról. Dr. Cserháti István egyetemi tanár, általános rektorhelyettes köszönetét és megbecsülését fejezte ki azoknak a törzsgárdatagoknak. akik ezt az áldozatos élethivatást vállalva, hűségesen teljesítették kötelességüket 25, 20, 15, 10 és 5 éven át az egyetemen, a betegellátás szolgálatában. Az egyetemi rendezvényen 41 aranykoszorús, 40 arany, 43 ezüst, 57 bronz törzsgárda kitüntetést és 196 oklevelet vettek át a dolgozók. A Kiváló Véradó kitüntetés ezüst fokozatát kapta dr. Imre József egyetemi tanár. Szendrényi Gézáné laborasszisztens és Paksi Zoltánné intézeti főgyógyszerész; bronz fokozatát dr. Apró György tanársegéd. Komáromi Mihályné asszisztens és Szilágyi lmréné csoportvezető érdemelte ki. Az ünnepségen ezen kívül átadták az Intézmény Kiváló Dolgozója kitüntető jelvényeket és okleveleket. a kiváló munkabrigád címet és okleveleket, valamint a Kiváló Ifjú Szakember kitüntető okleveleket Tíz Csongrád megyei intézmény a környezet- és természetvédelemnek szentelte ezt a hónapot. Orvosok, természettudománnyal foglalkozó szakemberek, különböző társadalmi szervezetek képviselői tanácskoztak arról, ami a világ természetvédőit napjainkban leginkább foglalkoztatja, és arról, milyen teendők várnak ránk magyarokra, különösen a Csongrád megyében élőkre. Sok érdekes kutatási eredmény került napvilágra ezekben a napokban. Igen nagy haszna az efféle rendezvényeknek, hogy a különböző szakterületeken dolgozó emberek értesülhetnek egymás vizsgálatairól, egymás nézőpontjáról, megoldásra tett javaslatairól, s mindez feltételezi az egységes szemlélet kialakítását, a majdani egységes cselekvést is. Mert a tanácskozások végső célja mégiscsak ez: ébren tartani a cselekvés szükségességének gondolatát, figyelmeztetni arra, hogy nem nézhetjük" ölbe tett kézzel a talaj, a víz, a lev^ő életet veszélyeztető szenynyeződését. Mert mindaz, amit a Földön kialakult élet feltételeiként tartunk számon, a legféltettebb kincsünk kell, hogy legyen. Orvosok ugyanis megállapították, hogy a betegségek legnagyobb része környezeti hatásokra jön létre. Ha ezek a károsító tényezők nem szólnának közbe, az ember 100 évig élne, hisz ennyi, vagy még több is biológiai i életkora. Egészségünkre szűkebb környezetünk van közvetlen hatással, a betegségek okait elsősorban abban kell keresnünk. Sokan állítják, hogy a tudományos-technikai fejlődés, a mesterséges környezet kifejezetten hátrányos az ember számára. Az orvosok nem értenek ezzel egyet egészen, hiszen még a hordákban vándorló őseink átlagéletkora 16 év volt, a fómaiaké 29—30, ma Európa lakóié 70 esztendő. Hazánkban jelenleg a lakosság 20 százaléka 60 éven felüli. Ennek ellenére — mondta előadásában dr. Berencsi György professzor — mégis foglalkoznunk kell azokkal az ártalmakkal, amelyek nem engedik, hogy 100 vagy még több esztendőt éljünk meg. A gázok közül /a közlekedés termelte kéndioxid, a nitrogéndioxid a fő ellenségünk. Sajátosságuk, hogy izgatják a légutak nyálkahártyáját. Nemcsak köhécselünk tőle, de hatására krónikus bronchitisz is kialakulhat, s következménye lehet tüdőtágulás, a szívműködés romlása is. Hazánkban 120 ezer emberből 60 ezer szív- és vérkeringési betegségben hal meg. Ezen az alapon a cigarettázást túlzás nélkül nevezhetjük öngyilkosságnak, hisz füstjében az ezerféle különböző anyag közt ott vannak a kéndioxidok is. 2. Egyre több a bizonyíték arra, hogy félnünk kell a vegyi anyagoktól is. Mintegy ezer olyan anyagot tartanak számon, amellyel állatkísérletek során rákot idéztek elő, közülük harminc emberre nézve is veszélyes. Minden olyan égésből, amely füstlermeléssel jár, rákkeltő anyagok keletkeznek. Ezek a lebegő porszemekre ülve a levegővel együtt bejutnak a szervezetbe, és a sejtekben rákot hoznak létre. Egy belgrádi fölmérés szerint a belvárosban 25 éve élők között gyakoribb a tüdőrák, mint a periférián lakók soraiban. Ebben fpként az autók kipufogó gázai a ludasok. Sajnos, hazánkban is vannak erre bizonyítékok: míg 1910-ig — az István-kórház kórboncnokainak statisztikája szerint — a 11.helyen állt a tüdőrák, ma a gyomorrák után a második halálok. Az erős dohányzás is kárhoztatható ezért. S, hogy milyen levegőt szívunk mi itt Szegeden. Erre a KÖJÁL-nak vannak adatai: 1976 óta mérik a»..város levegőjének szennyezettségét. A tüzelési mód és a kipufogó gázok befolyásolják a kéndjoxidtartalmat, ezért a gázfűtés bevezetésével tisztább lett a levegő, a kéndioxid-koncentráció sehol sem haladja meg, meg sem közelíti a megengedett mértéket. Ez annak is köszönhető, hogy a Belvárosban nincs levegőt szennye?. iparvállalat. A nitrogéndioxid, amely a gépjárművek és a földgáztüzelésű kazánok égésterméke, szintén alul marad a határértéknek, még a Bécsi körút, Petőfi Sándor sugárút kereszteződésében .is. A város legnagyobb ellensége az ülepedő por, amelyben a laza, homokos talaj, az építkezések, földes utak miatt vagyunk oly gazdagok, meg talán azért is, mert nem szeretjük eléggé a fákat... A KÖJÁL őrködik ivóvizünkön és fürdővizeinken is. Nyaranta, amikor nagyon sok vizet igényelnek a kertek, a nyomáscsökkenés miatt talajvízzel szennyeződhet az ivóvíz, fertőzésveszéllyel fenyegetve a lakosságot. Ezérj fontos, hogy alkalomadtán betartsák a locsolási tilalmat. Nagy gond itt, Szegeden a szennyvízelvezetés is. Szegényes a csatornahálózat, s tisztítótelep híján tisztítatlanul ömlik a Tiszába a város szennyvize. A KÖJÁL főorvosa, dr. Fodré Zsófia azt is elmondta, közegészségügyi-környezetvédelmi szempontból komoly veszélyt jelent, hogy megoldatlan a híg trágya, a szemét és a hulladék elhelyezése, felszíni vizeink öntisztuló-képességét akadályozzák. Az ATIVIZIG-gel együtt végzett vizsgálatok szerint a Tisza és mellékfolyói vízminősége fokozatosan romlik. A tavalyi eredmények alapján csak a Körös-torok és a mártélyi Holt-Tisza felel meg a közegészségügyi feltételeknek. Az idei vizsgálatok adatai azonban arra kényszerítik a KÖJÁL-t, hogy ne ajánlja a folyókban való fürdést. Akkor hát hol lubickoljon a Tisza-parti város lakossága? Mondhatnánk: a megye 59 medencéjében. Csakhogy, gond a folyamatos vízcsere, túlzsúfoltak a fürdők, s a tavalyi mérések szerint a vízminták 70,5 százaléka bakteriológiailag kifogásolt volt. És a Liget-fürdő? Az eddigi idei legmelegebb hétvégeken, június 14-én és 15én naponta több mint 30 ezer ember szorongott ott. Műszerek nélkül is elképzelhető, milyen volt a medencék vize. Ezúttal csak vízről, levegőről ejtettünk szót. Egyik sem makulátlan itt, közvetlen környezetünkben. De tudjuk, mi az, aminek megőrzésén fáradoznunk kell, és hol van szükség azonnali, sürgős beavatkozásra, hogy nehogy későn kapjunk észhez. Tudjuk, nem csak érl«S lem kérdése a környezetvédelem: mélyen a pénztárcába kell nyúlni, ha tenni akarunk érte. Ckakhogy, a helyes sorrend, az időben való beavatkozás későbbi tetemesebb kiadásoktól ment meg bennünket —, hacsak nem az egyszer csak vissza nem fordítható végzettől. Chikán Ágnes Belső ellenőrzés a közös gazdaságokban A téeszek üzemi szervezete és vezetési rendszere általában rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez — ezt állapította meg a TOT elnöksége keddi ülésén, amelyen a mezőgazdasági szövetkezeKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke búcsúlátogatáson fogadta Donojn Purevet, a Mongol Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki végleg elutazott Magyarországról. (MTI) tek és társulásaik területi szövetségi ellenőrzési irodáinak elmúlt évi tevékenységét vitatta meg. Az ellen' őrzési irodák nagy szolgálatot tettek a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalomnak; tavaly például 1900 különféle ellenőrzést végeztek. Megállapították, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek vagyonvédelmi tevékenysége tovább javult, és jelentősen csökkent a szövetkezetek sérelmére elkövetett bűncselekmények száma. Egyebek között azért, mert a téeszek az elmúlt két év alatt 1100zal növelték belső ellenőreik számát. Divatcipők, Szentesről Az év első felére kötött szerződések teljesítésének befejezésén dolgoznak az Apolló Cipőipari Szövetkezet szentesi telepén. Gyártási profiljuk az évszakoknak megfelelő, elegáns divatcipőkből, s a szabad időre tervezett lábbelikből áll, ezekből az első és második negyedévben összesen 83 ezer párat adtak át a kereskedelemnek. Amennyiben eredménnyel végződnek a külszállításokra vonatkozó tárgyalások, a jövőben kapacitásuk egy részét exportcikkek készítésére fordítják.