Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-03 / 128. szám

Kedd, 1980. júnir<-S L Benigna és a többiek az esetek többségében azok jelentkeznek, akiknek tanul­mányi eredményei alapján elérhetetlen a gimnázium, a szakközépiskola. Magyarán: a rosszabb tanulók. Az sem titok, hogy a szakmunkás­képző, azzal, hogy valamikor megkapta az intézet he­lyett az iskola nevet, még nem érte el egy csapásra ez utóbbi rangját is. Maradt mostohagyerek. A pedagógu­solt. a tanulók szülei és a kívülállók szemében is. Eh­hez még hozzá vehetjük, hogy sok hátrányos helyzetű tanu­ló akad a szakmunkás palán­ták között. Az okok? Mélyen gyöke­reznek. s csak a társadalom egészének segítségévei szá­molhatók fel. Csakhogy a szemlélet változása lassabban Hát nem az? Köztudott, követi a társadalom fejlődé­hogy szakmunkástanulónak sébői következő igényeket. Máig emlékszem arra a sajnálkozó lenézésre, amely­ivei a szakmunkástanulók produkcióját fogadtuk annak idején a középiskolai orszá­gos diáknapok rendezvényén. Emlékszem rá, de mára már — nekem legalábbis — szé­gyellnivaló. Legyintettünk nem kell tartani tőlük, „mii­müsök" — azaz a Munka­ügyi Minisztérium valame­lyik szakmunkásképzőjéből jöttek, tehát nem fogják ve­szélyeztetni a mi helyezé­sünket. Tehát... Tehát, mondom. A szóban és a legyintésben benne fog­laltatik az a szemlélet is, amely a szakmunkáspályát eleve félresiklásnak, afféle minden mindegy alapon kí­nálkozó kényszerítő félmeg­oldásnak tartja. Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió című folyó­irat júniusi száma az olim­pia jegyében 'szülelett. Az első oldalon A. Kolodnij cikkét olvashatjuk az olim­piai eszméről és annak je­lenlegi akadályairól. Igna­tylj Novikov, az 19U0-as olimpia szervező bizottságá­nak elnöke, Az olimpiai esz­méhez híven címmel írt cik­ket. Kétoldalas fénykép mutatja be a moszkvai Luzv zslki stadiont ahol 104 ezer néző jelenlétében július 19-én fellobban az olimpiai láng. Több szovjet sportoló tényképet két oldalon mutat­ja be a lap. Más tárgyú cik­kek: Szovjet gáz és olaj Európának; A győzelem har­mincötödik évfordulóján; Rivaldafény falun; Gyógyitó műszerek. A Júniusi szám bemutatja Donezkoj kolosto­rát hírt ad az Aeroflot új utvonalairól. A Lányok, Asszonyok leg­újabb száma az olimpiai té­mákon kívül arról ír, hogy a Szovjetunióban körülbelül 6 ezer sportiskola működik. A kis belorusz városka, Moszti, a kajak-kenu sport kedvelőinek paradicsoma. A Szovjetunióban több mint hárommillió-ötszázezer tár­sadalmi munkában tevé­kenykedő edzó dolgozik. Ezek közé tartozik Ligyija Alekszejeva — az 6 tevé­kenységét is bemutatja a folyóirat. A barátság szolgá­latúban címmel az MSZBT alelnöke nyilatkozik a lap munkatársának. A Nálatok hogyan csinálják? című so­rozatban egy alföldi és egy kubényi művelődési házat mutat be Bozóky Éva és L. Lerner írása. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az egye­temes sportnak tett különle­ges szolgálatokért kitüntetést adományoz. A kitüntetettek között nő is van: Zója Miro­nova szovjet orvosnő. A di­vat oldal ruha-összeállítást mutat be. A Szovjet Irodalom e ha­vi száma bemutatja olvasó­inak Klavgyija Gyenyiszov­nát, aki 1942-ben kiharcolta, hogy behívják katonai szol­gálatra. A Líra című rovat­ban Alekszandr Tvardovsz­k.ij versei két nyelven olvas­hatók. Tvardovszkijt, aki most lenne henvenéves. iga­zi népi költő volt, Puskin és Nyekraszov hagyományait fejlesztette tovább. A Közös dolgaink című fejezetben Tandori Dezső műfordítói tevékenységét ismerteti a lap. A belorusz irodalomról és összehasonlító irodalom­tudományról Alesz Adamo­vics Vlagyivosztokig terjed a hazánk clmfi tanulmánya ír. Szjatoszlav Richter és a kép­zőművészet címmel a nagv­nevű muzsikus nyilatkozik. A Szemle és a Krónika cí­mű rovatok is érdekessége­ket közölnek. A Fáklya június 8-án meg­jelenő 11-12-es (összevont) száma teljes egészében az olimpiával foglalkozik. A lapborítón Misa, az olimpia immár híressé vált kabala­macija köszönti az olvasót. Az első oldalakon Leonyid Brezsnyev fordul üzenettel a sportolókhoz. Az olimpiára készülő magyar sportolókról szóló Íráson kívül szovjet sportvezetők nyilatkozatait olvashatjuk. Képösszeállitás következik a szovjet sporto­lók eredményeiről és a szov­jetunióbeli tömegsportról. A lap foglalkozik az olimpiára érkező békestafétávaL Ké­pek és írások ismertetik a Szovjetunió olimpiai városa­it: Moszkvát, Kijevet, Lenin­grádot, Minszket — ahol az olimpiai labdarúgótorna elő­döntőit rendezik — és Tal­lint, ahol a vitorlaversenyek­re kerül sor. Olvashatunk az olimpiai faluról, a moszkvai metróról, a szov­jet főváros taxiszolgálatáról. Bemutatja a folyóirat a moszkvai múzeumokat, szín­házakat, zenekarokat, nép­táncegyütteseket és a köny­nyű műfaj képviselőit. Kü­lön írások foglalkoznak az Inturiszt szolgáltatásaival. Megismerhetjük az olimpiai pályázat hat győztesének ne­vét A Szputnyik is egyre több helyet biztosít az olimpiá­nak. Megtudhatjuk, hogy az olimpiai sajtóközpont Moszk­va szívében lesz, innen 7800 újságíró, filmoperatőr, tele­vízió- és rádiókoimmentátor tudósít majd. Rekordok és tudomány címmel Alek­szander Baskatov tanulmá­nyát közli a folyóirat. A bé­ke támasza című írás a szovjet fegyveres erők múlt­ját és jelenét tárja elénk. Az amerikai kormány mindent elkövet hogy nyugat-európai szövetségeseit is bevonja szovjetellenes kampányába. Mennyire sikerül «z? Erre kapunk választ Nyikolaj Smeljev professzor Az eny­hülés anyagi előfeltétele cí­mű tanulmányából. Olvasha­tunk a holdtalaj titkairól; az élet elemeiről. Vlagyimir Bogatirjev egy új diagnosz­tikai módszert ismertet. Az irodalmat Jurij Trifonov Végtelen játékok című film­novellája és Eduardas Mie­zelaitis. A kéz című verse képviseli. A Szovjet Sportmagazin júniusi száma teljes terjedel­mében a moszkvai olimpiai játékokkal foglalkozik. Né­hány cikk címe: Bajnokok szemszögéből: A béke és ba­rátság ünnepe; Az olimpia jelentősége; Figyelmes szem­mel, tárgyilagosan; Atlétika, birkózás, úszás; Helsinkitől Moszkváig; Evezés-kajak, kenu; Naplórészletek az olimpiák törtenetéből. mint kellene. Mint ahogy szeretnénk. Íme: Benigna szép kislány volt. Mondhatnám: feltűnően szép, tetejében még okos is. Igen elterjedt keresztneve sejteti, milyen környezetben nőtt fel, s utalhat egyúttal arra a riadalomra is, amit nyolca­dikos korában hozott dönté­se okozott odahaza: szak­munkásképzőben szeretné folytatni tanulmányait. Nem mehetett. Gimnáziumba ke­rült, majd miután nem vet­ték fel az egyetemre, férjhez ment. Szakmát tanult, eszter­gályos lett. Most van egy kiGfia, szereti a családját és a munkáját. Viszont ritkán látja a szüleit... * Hogy ml a megoldás? Is­kolareform? Igen, az ls. De elsősorban formálni a köz­gondolkodást. Elérni a szem­lélet megváltozását szülőnél, pedagógusnál, gyereknél? Föltétlenül. Ezek a problémák persze nem ma keletkeztek, foglal­kozott a szakmunkástanulók helyzetével az MSZMP KB Társadalomtudományi Inté­zete és a KISZ Központi Bi­zottsága is. És itt voltak a közelmúltban — a Budapesti KISZ-bizottság rendezésében — az első Országos Szak­munkástanuló Napok, amely azt a célt tűzte ki maga elé. hogy ráirányítsa a figyel­met az ifjúság e sajátos ré­tegére. Eredményeire, gond­jaira és nem utolsósorban arra amiben mások vagy mások lehetnek mint a töb­blek: a szakma, a munka is­meretében. szeretetében. A gondok ismertek, a megoldás módozatai körvo­nalazódtak. Akkor ml a probléma? Az, hogy múlik az idő — s hogy Benigna nevű kislány kevés van ... Cseri István Könyvmustra a szökőkút körül Nagy a sürgés-forgás Szegeden a jubileumi szö­kőkút körül, a Dugonics té­ren fölállított könyvpavi­lonoknál. Mustrálgatják a könyvheti kiadványokat, be­lelapoznak a kötetekbe, is­merkednek a könyvekkel. Volt olyan év, nem is oly régen, amikor közel 150 üj könyvet kínáltak előzetesen a kiadók a könyvünnepre. Meg is jelent belőlük vagy kilencven. A többi miatt bosszankodott az olvasó, ki­adó. terjesztő, nyomdász. Az idei alkalomra „csík" ki­lencvenöt új müvet kínál­tak, de valamennyi időben el is hagyta a nyomdagépe­ket, néhány már a könyv­hét első napján hiánycikk lett. Különösen népszerűek az immár hagyományos fél­árú antológiák. Az írószem­mel 1979 című gyűjtemény főként fiatal írók és újság­írók riportjainak gyűjtőmé, nye, melyben mai valósá­gunk gondjaira ismerhetünk. A Körkép '80 novellairodal­munkat reprezentálja, 31 mai magyar szerző elmúlt évben megjelent elbeszélé­seit adja közre. A Rivalda 78—79. az elmúlt két évad­ban bemutatott nyolc ma­gyar színművel mai dráma­irodalmunk keresztmetszetét nyújtja. A Szép versek 1979. már a költészet napján kap­ható volt. az antológiát a könyvhéten Ismét féláron vásárolhatják meg a versek szerelmesei. Egyre népszerűbbek ha­zánkban a verseskötetek. A könyvheti kiadványok kö­zött számos, bizonyára nagy népszerűségnek örvendő kö­tet található. Az 50 éves Csoóri Sándor eddigi pályá­Családi események HÁZASSÁG Balogh József éa Gyuris Eva, Szűcs László és Lajkó Eva, Zsűri László és Nagy Julianna, Szári Mihály és VI sy Melinda Mária, TórcW László és Kovács Eva Sarolta. Baborczi Sándor és Horváth Gabriella, Bálint Já­nos és Becsey Mária Judit, Mó­rais Géza és Csíkos Ilona, VI­dács László és Fekete Erzsébet. PeUek László és Bajusz Hona Rozália, Nagy László Géza és dr. Szűcs Edit, Szentpéteri Sán­dor és Bnnika Mária, Mészáros Antal Pál és Szőke Anikó. Bo­z®6 Sándor és Kopasz Klára, Kiapál István és Patócs Eva Angéla. Rúzsa Mihály és Lukács Eva, Herczeg Sándor és Bakos Eva, Csontos László és Cztrok Piroska, Bordás László és Sza­bó Mária. Kiss Antal és Kiss Edit OlzellA, Kovács János és Nagy Ilona. Almást Zoltán és Locri Éva. Bózsó István és Gá­r.ser Ibolya Aranka házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Kónya Imrének és Bitó Zsu­zsannának Gábor, Jenel János­nak és Rácz Erzsébet Máriának Antkó. Jurschiik Tamás József­nek és Borsos Máriának Mária, Kákuszi László Tibornak és Laczi Jusztinának Szilvia, Sá­liba Gobnailnak és Pap Teréziá­nak Krisztina, Mása Istvánnak és Gárgyán Juliannának Erllca, Felette Istvánnak és Kapás Editnek István. Medovárszky Zoltán Lászlónak és Dunai Évának Balázs. Adámika László­nak és Patocskal Juliannának Mariann. Gyoval Lajosnak es Rideg Veronikának Krisztina, Ferllng Károlynak és Farkas Emmának Katalin Emese, Lovai Györgynek és ülés Margitnak György, Széchenyi Ferencnek és Tanács Gizellának Mariann Er­zsébet. Kányasi Istvánnak és Faragó Zsuzsannának Tímea, Csöke Józsefnek és Saimu Irén­nek Csajba, Molnár Lajosnak és Boldog Anna Máriának Anna. Szomimer Lászlónak és Mándoki Julianna Máriának Edit. Mészá­ros Istvánnak és Bakos Zsu­zsanna Máriának Zoltán. Kán­tor Jánosnak és Reseterits Ju­llainmának Hajnalka, Papp Lst­ván Mihálynak és Papdl Klárá­nak István, Kovács Lajosnak és Csikós Erzsébetnek Mónika, Tul­kán Károlynak és Jójárt Rozáliá. maik Károly. Bátyi Istvánnak és Judik Zsuzsannának Ildikó, Ber­ta Zöldárunak és Kucsera Zsu­zsannának Orsolya Zsuzsanna, Hegyi Miklósnak és Juhász Te­réziának Zoltán. Mészáros Sán­dornak és Nyár Márta Magdol­nának Hajnalka. Szűcs Gézának es Harkai Anna Piroskának Ad­rienn, Szécsi Józsefnek és Ba­kos Katalinnak Barbara. Török MJlklésnak és Kormányos Irén­nek Beáta. Kora Miklósnak éa ár. Domokos Beatrix Máriának Krisztina, Tutrai Andrásnak és Dobó Erzsébetnek András. Kot­roczó Józsefnek és Gátszegi Hil­dának Szabolcs, Borbás Kál­mánnak és dr. Varga Gabriellá­nak Attila. Szélpál Gézának és ,Kövi Erzsébetnek Géza, Kiss 'Zoltánnak és Csiszár Erzsébet­nek Zoltán, Király István Györgynek és Szabó Klárának Klára. Aklan Péter Sámuelnek és Hajdók Hajnalkának Hajnal­ka. Szanka István Jánosnak és Kopasz Mária Teréziának Beáta, Makai Jánosnak és Kovács Évá­nak Mónilka, Földi Péternek és Németh Ilonának Attila, Kormos Mihálynak és Borka Erzsébetnek Mihály, Manga Józsefnek és dr. Stafk Erzsébet Máriának Dá­niel. Magyar Sándornak és Haspel Jolánnak Sándor József Kovács Józsefnek és Csábrádi Viktóriának Csaba. Kutas Zol­tánnak éa Csentericz Zsuzsanná­nak Zoltán, Mészár Lajosnak és Révész Judit Irénnek Mónika Ágnes. Lele Istvánnak és Er­aélyl Márta Magdolnának Ágnes Zsófia. Ábrahám Gézának és Gallai Zsuzsannának Géza. Ma­gyar Andrásinak és Kiss Idának Csaba. dr. Szcmerédt István Jánosinak és Tóth Zsuzsanna Katalinnak István Zoltán, Bőr­ösök Jánosnak és Nagy Piros­kának Mónika. Márta János Sándornak és Czimkóczl Piros­kának Anikó. Borén yl György Józsefnek és Zsíros Ágnesnek Szilvia, dr. Szikiad Istvánnak és dr. Székely Juditnak Gerda Ág­nes nevű gyermekük szíllétett. HALÁLOZÁS Gulyás Gyula. Németh István, Korom Sándor. Lövinger Sán­dor. Simon István József, Gyu­ris Sándor. Pataki Gábor, Kö­rösi Gézáné Schnear Ilona. La­katos Béla, Kiss György. Kis­kert! Mihály, Simán Sándor, Vincze Istvánné Börcsök Mária. Lajos Károly Zoltán. Szabó .Tá­nosné Cziimbolinecz Olga, Szécsi Iimréné Farkas Julianna, Simon Ferencivé Peták Klára, Lajos Sándor, Csejtei Mihály. Nagy Gyula, Kis Istvánné Balogh Ju­lianna. Gyarmati Mátyásné Csáki Róza. Gojdár Bálintné Körösi Eszter, Fellegi Jánosné Mihók Mária. Varga Imre. Lencse Já. nos. Patai Barna. Ábrahám Pé­ter. dr. Für Isri'ánné Kaszás Ilona, dr. Stumpí Tamás Hen­rik, Zalahegyl istvánné Horváth Etelka, Sámson György, Paop Illés, Körösi Péter, Verbőczi Istvánné Szűcs Rózsa, dr. Antal Mihály, Nagy Andrásné Szóráth Julianna, Nagygyörgy Jánosné Tanács Rozália, Fehér Mlhályné Verba Erzsébet, Lázár István, Siklóssy Lujosné Csorba Anna, Boldizsár János, Balogh István, Hell Jánosné Tűikös Piroska. Csóké István, Ezslis János meg­halt. jának összegző kötetét nyújt­ja át A tizedik este cím­mel. Új könyvvel jelentke­zik Garal Gábor, Csukás István, Györe Imre. Weöres Sándor. Második kiadásban lát napvilágot Nagy László Jönnek a harangok értem című könyve, Kálnoky Lász­ló összegyűjtött versei az 1932 és 78 között született költeményeket zárja magá­ba. Különös csemegének ígérkezik Zelk Zoltán Fő­hajtás a túlvilágra című könyve, melyben XX. szá­zadi irodalmunk és művé­szettörténetünk nagy halott­jait szólítja, siratja, éleszti. Bertolt Brecht Háborús kis­kátéja az emigrációban gyűjtött újságcikkekhez, fo­tókhoz. dokumentumokhoz írott négysorosait tartalmaz­za egyszerre megdöbbenést" és állásfoglalást keltve. A Kalevala című finn népi eposzt ezúttal Rácz István­nak. a Finnországban élő magyar irodalmárnak és fo­tóművésznek fordításában adta ki az Európa Kiadó. A magyar—finn közös kiadá­sú kötetet a Finn Nemzeti Múzeumban őrzött tárgyak csodálatos fotói díszítik. Második kiadásban jelent meg a Magyar Helikon gondozásában Michelangelo verseinek gyűjteménye a nagy reneszánsz mester rajzaival. A prózai anyagban föltű­nik a Ra-Re könyvek soka­kasága. A Rakéta Regényúj­ságban megjelent írások dz kötetben láttak napvilágot. Mellettük bizonyára nagy sikerre számíthat Örkény István hét kötetre tervezett életműsorozatának első da­rabja. a Novellák két köte­tes gyűjteménye, Illés End­re Halandók című kétköte­tes elbeszélés-válogatása. Berkest András Ha az igaz­ságra esküdtél... című re­génye, Raffai Sarolta há­rom népszerű regényt tar­talmazó könyve. Két szege­di író könyve ís napvilágot látott: Mocsár Gábor A vá­ros és á fejedelem címmel írt történelmi regénye, és Fülöp János két szatírát közreadó kötete. A külföldi irodalmat három világhírű író, Uraham Greene, Wil­liam Faulkner és Vaszilij Suksin könyve fémjelzi. Az ismeretterjesztő, tudo­mányos és művészetelméleti irodalom sorában kuriózum­nak számít Babits Mihály beszélgetőfüzeteinek kétkö­tetes gyűjteménye, Thuró­czy Jánosnak 1488-ban meg­jelent A magyarok króni­kája című munkája, Ottlik Géza Próza címmel közre­adott esszégyűjteménye. Er­dei Ferenc A magyar társa­dalomról című könyve^ amely az 1934 és 49 közöt­ti időszak termését tartal. mazza. A fiatal magyar kőire tők és prózaírók pályaképét a Kortársaink című sorozat egy-egy kötete méri feL S talán a könyvhét legna­gyobb slágere Moldova György A szent tehén cí. mű szociográfiája, mely a hazai textilipart helyezi mikroszkóp alá izgalmas fordulatossággal. A művészeti kiadványok között sajátos válogatás a Csataképek című album, mely történelmünk súlyos küzdelmeinek művészeti áb­rázolásait gyűjtötte egybe. Bojár Sándor Fél évszázad pillanatai című fotóalbumá­ban egy fotóriporter tudó­sítói munkájának izgalmas világába kalauzolja az ér­deklődőket Az Országházat mutatja be Egry Margit kö­tete. Gerö László albuma pedig a helyreállított budai várba kalauzolja a vásárló­kat. Magyar néptánchagyo­mányok címmel tanulmá­nyok jelentek jneg nemzeti kultúránk e vonzó ágáról, s képes albumban örökítették meg a magyar koronázási jelvényeket. A gyerekeknek szóló kö­tetek közül két kiadvánv emelkedik ki, az egyik Ja­nikovszky Eva Az úgy volt..; című kötete, melyet Réber László illusztrált valamint a Péter és a farkas című könyv, amely Hajnal Gab­riella nagyméretű gobelin­jének részleteivel vers, zene és képzőművészet kapcsola­taira is felhívja a figyelmet. Tudnivalók a választójogról ismeretes, hogy a választó­jogosultsággal rendelkező magyar állampolgárokról állandó lakóhelyükön név­jegyzék készült A név­jegyzéket a tanácsok végrehajtó bizottságai két íz­ben ís közszemlére tették, hogy a kimaradt állampol­gárok felvételüket kérhes­sék. illetőleg bárki kifogást emelhessen olyan személyek­kel szemben, akik nem ren­delkeznek választójoggal és mégis szereptelnek a név­jegyzékben, A gondos előké­születek ellenére előfordul­hat, hogy választójoggal ren­delkező államptolgárok nem szereptelnek a választók név­jegyzékében, vagy erről ér­tesítést nem kaptak. Annak érdekében, hogy a választó­jogosultak valamennyien él­hessenek jogukkal, ismételt tájékoztatást adunk az ezzel összefüggő legfontosabb sza­bályokról. Minden nagykorú magyar állampolgárnak választójo­ga van. Nincs választójoga annak, aki a közügyektől, il­letőleg a választójoggyakor­lásától eltiltó ítélet hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy előző, tes letartóztatásban van, rendőrhatósági felügyeletet gyakorolnak vele szemben, valamint elmebeteg, tekintet nélkül arra, hogy gondnok­ság alatt áll-e vagy sem, Mindazok tehát, akik vá­lasztójoggal rendelkeznek, da erről értesítést nem kaptak, minél előbb, lehetőleg júni­us 7-ig keressék fel állandó lakóhelyük tanácsa végre­hajtó bizottságának titkárát és kérjék a névjegyzékbe való felvételüket, illetőleg az erről szóló értesítést. Eddig az időpontig kérjék felvéte­lüket a választók névjegyzé­kébe azok ls, akiknek állan­dó lakóhelye a névjegyzék összeállítását követően meg. változott, vagy állandó la­kóhelyüktől távol, ideiglenes tartózkodási helyükön kí­vánnak szavazni. A kérelem­hez csatolni kell a korábbi lakóhely, illetőleg az állan­dó lakóhely tanácsa végre­hajtó bizottságának igazolá­sát arról, hogy a kérelmező választójoggal rendelkezik. (MTI) 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom