Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

Kedd, 1980, június 10. | ...... . • Vannak, akik nagyon sze- a nagyüzemben használható jobban meglőve. Hiába turetik enni a gombát. ée vannak, akik rá se hederítetek. Aki szereti, az se méltatlankodik, ha nem jut hozzá. Hiába írják a szakácskönyvek, hogy a gomba jó, hulladéknak számit. . dom én, hogy a gomba na— Honnan tudták meg? gyon finom, ha a vevő nem Hirdették? tudja. Kiállók vele a piac— Katona az egyik fiam, ő ra, nézik az emberek: hát ez hallotta. mi? Laskagomba. Biztos, Itt meg kell állnunk egy hogy nem bolond? 1 ^ IfP a családban, most ép- ni? együnk többet, meri érde- ni,„ „ «Andor van „r.iJt mes. nem tőrjük magunkat £ SlTvde - Ki az a bolond, aki érte. Könyvből olvasom, 25- X4em ^eme-füle az V?.rmeli ' , bolondgombét? 3Cf dekánál nem eszünk meg íSkraTfflk Avvd Jof! 8 m£sUc VeV,6' ugró1 örö' tdbbet egy év alatt - Hol- ífö£fel is fi^t Vh£- Alttnko^i luiidiLbun és az NSZK-ban tl,tiat .... a...ih' ..„„,. 1 u,aja- *»« Keu ilyenkor esi&san elérik a fejenkénti STsSS'Járiam^íSff ? iSn" "c^'TZ" há.x»m kilót Híreink szerint szelekben, gyümölcsösökben ha^v van mellé álí Z jf; ultratavaszt őszi- ^Is.^é.Zér.3 Ha^tass n vteríT'fikd AtíS barack legszebb álmomban ^rem, sokan vannak, ha viszi ra oxet. azi viszont se jutott volna eszembe. Ki- avora.no • saját tapasztalásból is tud- 8érlet még, azt mondják, tahatjuk; a magyar konyha vaJy adtak kóstolót előremekelni tud vele. Ha az szőr a fák, de két héttel haáll az étlapon, hogy bakó- marabbi mint a kinti korainyi módra, és még van, jó ak Most próbálják kl előebédre számíthatunk. ször, piacon mennyit ér a Egyik szövetkezetünk hatalmas költséggel hatalmas _ . . , , két zöldséges Vásárhelyen gombaházat épített, és máig ^ barack T fák^n is- Szegeden is, aki szívesen nem tudjuk eldönteni, ez tet- nop- :*?. a DaracK. a taKon> Amim fk,r,6nitam rz ra,,*lassan k, ha kevesen. Ismerőst talál valaki, azonnal megindul a hangos ismeretterjesztés. — Tehát, piacoznak le. Nem mindig. Van egyvela-e tönkre, vagy azért nem lett belőle semmi, mert más gyöngeségeit ja előadódtak. Menteni ukarván lefcaiábba veszett fejsze nyelét, most tojást válogatnak a drága házban. Amikor írtam róla, jöttek a levelek az ország túlsó feléről is: nem igaz. hogy ráfizetéses ágazat. Náluk is belevágott a szövetkezet, és boldogul vemert idén a kintieken sincsen sok. Aki maga is termel, és látja évről évre az összesodródó leveleket, itt elámul: a fólja alatt permetezni se kell. Ezt a levegőt nem szereti a tafrina. Éa akár beüt a barackpiac, akár nem, a fák alá vetett retek a fólia árát biztosan behozta. árulja. Gondoltam rá, meghirdetem. Az előkelő vendéglők és a kórházak se tudják, hogy termelünk, a gomba pedig olyan, hogy akkor se hiánycikk, ha nincsen. Nem jár utána senki. A Feri fiam is tudna vállalni ezer blokkot. Ezt a gombát tisztítani se kell, csak mosni, és földarabolni, üze. , , . „ ^ mi konyhán is beírhatnák - , Sáwto1"' a katona, hallotta előre a heti étrendbe, mint le. Viszi exportra a javát, a tehát hogy Borotán gombát most a tarhonyát, marodékéri pedig sort áll- termelnek, karácsony táján A hf^ da h t , nak a boltok előtt. Mert aki ^mentekmesnéznl, és hoz- A £ór Scs is Amikó? vesz annyi erőt magán, hogy ™ « ^Pjysott Kaima- a család azt mondja neki, megkóstolja a gi^ztusos las- WWjMj^zrrtgpGwrw, több gombat „em hBjJandó kagombát, máskor ts ve- <• ^V^^eS veníi ««* Z^íJJ , re* > ami nekik ^vem először cepttel. Megfőzi például, pa3/111 neluK tórem eJ/*aor' calosan. Előpördül a tizenhétéves Kati, azt mondja, amíg ml beszélgetünk, süt olyat, amilyet még nem ettünk. Megkóstoltuk. Igaza volt Olykor a gazdasági szak- szuson. Mi fontosnak tartemberek is nehéz helyzetbe Juk a hagyományok tisztelekerülnek. ha generális kér- tét, de az élettel, a változádésekről kell dönteniük, sokkal együtt kell haladVolt idő, amikor azt jósol- nunk- Körülbelül tizenöt gatták. hogy meghalt a ken- évfe a kendert ott íejlesztder, mondjunk búcsút, kö- jük, ahol minden feltétel szönjünk el tőle, hiszen itt adott: a termelés kultúrája, a szintétika. A műanyag hozama, a feldolgozás leheelárasztotta a textilipart, a tősége, munkaerő és' fiéptermészetes szálakkal senki park biztosítása. Más vonasem akart foglalkozni, sokan Ion új dolgokat honosítunk, úgy vélték, hogy a kender- ahol egy dolgozó több és termelés és -feldolgozás ide- nagyobb értéket állít elő. E gen a modern ipari poten. területeken állandóan keciáitól. S végül kiknek lett ressük és kutatjuk a szükigazuk? Nyugodtan fölkiált- séges technikát, technológihatott az előrelátók serege: át és a piaci igényeket. így ha meghalt a kender, akkor született meg a Rascheliljen a kender! Az ősi zsák gyártása is. nyersanyag kiváló minőség- _ Ezt a lyukacsos műben terem hazánk déli vi- anyag zsákocskákat gyorsan dékein, s a közgazdászok megszerette a közönség, el. számításai szerint nyerésé- sátorban a kereskedelem. get hoz a mezőgazdasági és hiszen jó csomagolóanyag. A az ipari üzemeknek egyaránt, születéséről mondana közeA jó minőségű kendert el lebbit is? lehet adnj. mint nyersanya- _ Egy tőkés partner emgot és mint készterméket, litette annak idején, hogy vagy hozzá lehet keverni a a nyugati gyártóknál kialaszintétikus szálakhoz A kulóban van ÚJ csomaszintetikus szálakhoz. A golóanyagi , talán mi is kenderről és a mai gazda- gyárthatnánk, 6 szívesen sági sajátosságokról beszél- „beszáll" tőkével. Mi gongettünk Tóth Lászlóval a dolkodtunk ezen. Gyors számításokat készítettünk, Kenderfonó es Szovo pan amelyből kltűnt> hogy M. Vallalat vezerlgazgatójávaL rülbelül 30—40 százalékos — Sokan fölfigyeltek ar- ti'ria hasznot lehet elérni ra, hogy a párt XII. kongezzei a zsákkaL ExportfejEladni nehéz Kockázat Jól megnéztem magamnak Tarl Sándort az egyik szegedi zöldségesben: saját termést ajánlott nagyobb tételben, rendszeres és pontos szállítást igérve. Hol termeli? Otthon. De hol? Tanyán. a fenyőerdő mellett. Ha a tudományos tervek szerint épített nagy házban ráfizettek, hogy mer belevágni valaki Bordányban? Vagy a nagy nyakassag buzog benne, vagy a vesztébe rohan. A pince akkora, bálát lehetne tartani benne. Egyik fala mellett most is vannak hordók, de hamarosan kiguritják őket, mert a bor valóban nem szereti a laskagombát. A beruházás tehát csak annyi, hogy másik helyet csinálnak a hordóknak, Majd akkor, ha kiderül, hogy megéri. Annyira egyszerű az egész, ha pincém lenne, biztosan megpróbálnám én ta Arrébb vezetnek, ott is gomba. Nem pincében, kinn a kertben, fólia alatt. Tavaly-tavalyelőtt még palántát neveltek itt, de rosszul .kurták vele. Telerakták gombával. Gazdasági szakember azt mondaná rá. átalakítottak a termékszerkezetet. — Megéri? — Talán meg. Egyelőre sok a gond vele. — Ez az, amit nem hiszek. Meglocsolják a földet, hogy mindig nedves legyen a levegő, és szedik a gombát. Nem nagy munka. — Termelni könnyű. Eladni nehéz. ei— És ha nem lehet adni? — Itt vagyunk mi leg-Horváth Dezső Ötlet Ha húspótló és finom élelmiszer termelhető közönséges szalmán, vagy hulladékszámba menő kukoricaszáixxn, mindenféle közgazdász ész azt mondja, nem szabad kihagyni. Tarlék nem rendezkedtek be arra, hogy az oltóanyagot is maguk csinálják — állítólag kényes feladat lenne —, a szalmát sc ők oltják be. hanem készen veszik, jutányos áron. Magyarul: fifika van ebben ia A borotaí szövetkezetnek az éri meg, ha az átszövetett szalma sokat terem. A kisgazdaságban a kevesebb !• jól jön. megveszi tehát a Tarl-csaiád, amit egyszerkétsarer m&r Ogflffg^ Affií Családi események RAZAHÁO OhAt Imre és Gtla Rotótta, Rácz Ferenc és Sárszegi Zsuzssuino, DanuoMca Gábor es Jnksa Piroska, Dörmá imvan és Kovács Margit. Zoltány Flórián Sándor cs Ktrály Juliimmá, Molnár Lásntó és Terhes Arainké. Pap Aímal János és Kerekes Ibolya, Dobó „ Szilveszter és Balogh Máris, Berta János és Antali Észter. Farkas Sándor Tibor és Kalmár Olga, Varga Tibor Pótári Honának Attila Mihály, és Rarna Rozália Éva, Szabó Vócna Györgynek és Szűcs Mázolt. Un Géza és Román Erika riánalk Mária, Gábor Vilmos Mónika, Laczl Gyiurgy és Dudás Mártonnak és Barta Mftgűolna Katalin. Becseit Gábor és Hévízi Borbálának Brigitta Alexa, DöI bolya, Oyenes Tamás András mök Mártonnak és VlgláslEtelés Ronyecz Piroska. Koresztes kának Attila. Nagy Andrásnak és János és Vőnekt Irén, Csiszár Kiss Erika Zsófiának András István és Makra Erzsébet Zsu- Dávid, Lázár Póternok és Nagy ./iMiia, Börcsok Károly Józaef Katalin RozáUának Katalin, B;i*s Nagy Katalin, S<nfmann Ta- csó Ferencnek és Sáfár Ilonának más József és Mihály Evn, Péter, Szabó Jánosnak és Wutsch llania Zoltán és Tóth Katalin Honának Andera, Siller IstvánIBrasébeit. Fülöp János László nák és dir. Geréb Annának Ta«a Jani Mária Aranka házassá- más, Török Jánosnak és Csonggot kötöttek. rádi Etelkának Anita, Péter Zol„_.„ „_„„ tánnak és Silte Jullainnának Beáta. Tóth Lástdónak és HorTolnad József Zoltánnak ás váth Rozáliának Andrea, SzabaNagy Irénnek Adrienn, Bogos áos István Miklósnak és BerzeZóliánnak és Rácz Jolimnak vtol Klára Margitnak Szilvia, Eva Velő Miklósnak és Zsom- űr. Eltuhamil Ibrahimnak és Edei berí Erzsébetnek Éva Judit, Erzsébetnek Sherlf, Dobók LászKuUail Istvánnak és Pálinkó Te- Knaik és Lakatos Margitnak réziának Tamás István, Sári Jó- Diána Margit, dr. Gaál Tibor nosnak és Mucai Erzsébetnek Gyulámaik és dr. Méray Juditnak l'.r/.sébet. Csábi Lászlónak és R«- D'ina Dainlella, Bzőtke Lászlónak dail Ágnes Mariannának Gergő, és Mészáros Máriának Mária, Epericsi Józsefnek és' Fodor Te- Csótt Lászlónak ós Baracskai riv. állok Poter, Nagy Pongrác- Szilvia Máriának László, sári nak és Baibdák Szilviának Péter, Géza Istvánnak és ördög EtelBomodl Andráanak és Vöröx kárnak Katalin, Kondász Gábor Aninarnáriának Márton, Szécst Rudolfnak és Kálmán Eriikának László Andrásnak és Sebestyén Tünde, Szalma Elemérnek és Magdolnának Judit. Braun Tibor Kovács Judit Margitnak Adám, Gézának és Sebők Mária VaJé- Ferenczi Béla Istvánnak és Táriának Szilvia. Kazi Istvánnak csl Magdolnának Katalin, Ocskó és Bata ibolyának Krisztián. Dávid Imréinek és Pap ErzsébetKocsis János Lászlónak és Nagy nek Dávid Csaba. Szentén AndMarlának Krivniia, Katona Fe- rásnak és Juhász Annának ixincnok és Bolyai Zsuzsannának András. Csejtei Lászlónak és Bálint. Mészáros Jánosnak és Pepperl Eresébutnek Judit, ZáVáracli Etelkának Melinda, Be- diorl Györgynek és Tapodd Evászódes Sitadornak és P^ztor Kte Anlta, petrófl Józsefnek és talinnak Sándor, Bognár Péter- "TV. , nek és FUle Erzsébetnek Attila Berta Mártának Tímea Márta, Zoltán. csenki Zoltánnak és Maikó Józsefnek és Vörösvársgki CJam Ildikó Katalinnak Ágota MÁriának Beáta Anett, Ábrahám Srlva^b^STl^sé^ Ivánnak és Czirok Erzsébet Zsuzsanna. Felhő Imrének ás Katalinnak Róbert, Vékony Dáördögh Máriának Marianna vldinak ós Ruskó-Hunyadi BváCsllla, Grcgua Kálmánnak és nak Péter, Sántha Árpádnak és Varga Eva Máriának Gábor, Módroczikl Magdolnának Attila, Hodáes Zoltánnak és Oyöriced Fülöp Sándor Lászlónak és Zsuzsannának Zoltán, Jójárt let- Ceontos Ágnesnek László TBváninak éa Faragó Matildnak máa, Gyuris Géza Róbertnek és Ttinde, Kiss Lajos Pálnak és Nagygéczd Máriának Melinda Korom Anna Máriának Andrea, Farkas Tibornak ós Mazula IloVarga Ferencnek és Dezső ER- nánaik Tímea, Farkas Lászlónak zsebet Sárának Adám Ferenc, és Kispéter Mária Katalinnak Szekeres Józsefnek és Gerencsér László, Balogh Jánosnak és dr. Erzsébetnek Árpád, dr. Horváth Tepper Ágnesnek Adám, Gardtán Lászlónak ós Titi Mária Arán- Sándornak és Papp Irénnek Sánkának Boncé. Tóth Györgynek dor, Gajdács VUmos Ferencnek és Makad Juliannának Mónd.ka, és Vu'kovtcs Évának Judit ZsuAgasván Mihály JovsctaéH és MOM, Székely Sándornak és ^•••••••M hitelt resszusan Lázár György mr baBktól. a tőkés piacon ve. niszterelnök hozzászólási- vöket biztosítottunk, s elbán dicsérően megemlített mondhatom, hogy jelenleg három-négy nagyvállalatot, év.en,te ,miUlóf^ad « schel-zsakot gyártunk és érközóttuk az önökét is. Hon. tékesítünk gazdaságosan. nan az érdem? _ m lett a vévétex-szel, — örülünk az elismerő ismertebb nevén a mükenszavaknak, minden bizony- der!?- ^fvf két évvel , ,, . . , ezelőtt mutattak be a szenyal a termékszerkezet kor- gedi ipari vásáron> ahoi dí_ szerűsítése adott alkalmat jat nyert? arra, hogy vállalatunk ne- _ Az olasz covema-cégve szóba került a kongresz- tői vásároltunk polipropilént feldolgozó gépeket, s ők információkat is adtak a pépérostról. Szakembereink kimentek Milánóba, megnézték a gépeket és a termékeket. Megállapították, hogy ezt a műanyagrostot hozzá lehet keverni a kenderrosthoz. de akár önállóan is alkalmas kender típusú termékek gyártására. Különösen a zsineggyártásban látszott alkalmasnak. E termék meghonosításához is devizahitelt vettünk föl. és ma már évi 800 tonna a gyártott mennyiség hazai nyersanyagból és aligha hiányozhat termékeinkből. — Térjünk vissza a kenderhez. Szükség van-e rá nálunk, vagy nincs? Gazdaságos-e, vagy nem az? — Elegendő ann.vlt mondanom erre, hogy a magyar kender állami támogatás nélkül megélt korábban is, és ma is nyereséges. Mi aktívan jelen vagyunk a piacokon. információink frissek és megbízhatóak, akár öt évre előre tervezhetünk. A kendert nem raktárra termeljük, keresik a belőle készült termékeket, vagy a keverékkel gyártottakat, fonalat. zsineget, kötelet, ponyvaszöveteket és egyebeket — Mondjon néhány példát. — Megemlítem elsőnek Norvégia legnagyobb halászati vállalatát, ahol bemutattuk a mflkendert. A cég igazgatója kijelentette: ez az amire szükségük van, igen korszerű. Norvégiáiban a halászat igényli a kendert és a lent, valamikor jelentős kenderfeldolgozó Iparral is rendelkeztek, bár náluk a kender pem terem meg, úgy vásárolták, még tőlünk is vettek hajdanában. Amikor bevonult a szintétlka, az állam is támogatásban részesítette, • s elsorvadt a kenderfeldolgozás, A haiaNaify Éva Katallrmák Gábor Kás/Ó Attilának «« FARTÜM MÁriádra k Gyöngyi, Slajchó Tamásnak cs Gercsó Rínának Tamás, Horváth Jó/.si-fnok ós Pataki Julianmárjsk József, dr. Karikó Sándor Jiizsefnok és Vidira Klárának Pctor. Bürcsök Lászlónak és Paipp Katalin Honának László Zoltán. Horváth Jánosnak és Róvó Piroskának Tímea, Pintér Mihálynak és Mangó Máriának Katalin, Ördög Zoltánnak és Csainangő Icára Arankának Richárd. Farkas László Pálnak és Domonkos Veronikának Veronika, Kardos Sándornak és Tóth Erzsébetinek Erzsébet Erika, Zsótér Lajosnak és Madarász Juliánná nak Krisztián, Juhász Károly Józsefnek és Jankó Irénnek Enikő, Péter Bélának és Bukmicz Zsuzsannának Zsuzsanna, Molnár Károlynak és Miklós Ágnesnek Henriétla, Tanács Vince Károlynak és Sári Magdolnának Attila Vlnoe, Tainács Vince Károlyinak és Sári Magdolnának Péiw László, Illési Jánosnak és Hajika Margitnak Renáta Gyöngyi, BUzás Józsefnek és dr. Lével Editnek Bálint, Vas Förmedek és Szúnyog Katalinnak Katalin, Tóth György Lászlónak és Kupucz Máriának György Sándor, Széli Sándor Imrének és Németh Rozália Erzsébetnek Zsolt Sándor, Apáti Sándornak és Ttszat Tímea Margitnak Kata nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS sparer JózoóSrvé Brúder Valéria Erzséibet, .ijwbó András, Csányi István, gzónoky' János Béla, Dobó János, Barna István, Ambrus Erzsébet, Szel István, Kovács Dezsöné Lélek Mártá Klára, Jósa Zoltán, Molnár Lajos, Hosfalvl lstvánné LaikatosTóth Erzsébet, Kajbuse Irén. Németit Sándorné Csornák Anna. Vecs.rnyós István Káixgyné Győri Margit, Rónai Jánosné igónráth Anna Molnár Pálné Bane Julianna, Babi Hlésné Nagy Julianna, Kiss-Antal István. gamodl Géza. dr. Nyilasi Pálné Osetiroganácz Róza Mária, Mesikál Sándor, Vecsernyés Ferenonó Mezey Ilona, Gáli Sándorné Szabó Margit, Vasa Sándoré Varga Ilona, Csókást Sándor, Temesvárt Lajos, Ladányi Lajos, Makán Ferenc, Nagy Ferenc, Husaka Sándor, Kuk Mihályné Székely Etelka, Révész László, Frányó István. Blt« János. Kuékolalvy Miklógné Czobor Rózsa, dr. Densz Sándor Pál, Laimibtn* Mlklóané volford Katalin, Dudás József, Dobó Hnirénó Király Erzsébet, Lévai lstvánné Domortics Matild, Szatmári Sándor, Vass Perencné Horváth Mária, Maloveczky János meghalt. szok mégis inkább a ken. dérből, vagy a pépétexes keverékből gyártott fonalat vásárolják szívesebben. Húsz tonnát rendeltek ez idáig. Azt se felejtsük el, hogy a kender tisztán hazai nyersanyag, s ott v»n még a szárából előállított pozdorjalemez, amelyből évente 45 ezer köbmétert adunk el a bútoriparnak és az építőiparnak, ha ez nem lenne, valutáért vásárolhatnák meg külföldről. A lennek csak negyven, a szintetikának padig még kisebb hányada hazai. — Valamikor a nagyvállalat gyáraiban mindenütt mindent gyártottak. Most hogyan alakították a gyárak profilját? — Három főbb megosztást alakítottunk ki. A szegedi gyárakban az új és nagy termelékenységű termékeket állítjuk elő, s konfekcionálást is végzünk. A kender feldolgozása a tiszántúli területre került. Nagylak, Eperjes és Kornádi üzemeibe, tehát egészen közel a termelőkhöz. Eperjesen készítjük az összeg kender, és jutazsákot, a pozdorjalemez is e területeken készül. Kendert é« más vegyes anyagokat dolgoznak fel a dunántúli gyáraink Hlrden ég Dunaföldváron. Mondhatom úgy is, hogy három lábon áll a hazai kenderfeldolgozó-ipar. — Ezek szerint nehezen lehet kibillenteni egyensúlyából? — Stabilan állunk az iga/., de mindennap figyelnünk kell a változásokra. Már körvonalazzuk a hatodik ötéves tervidőszak feladatait: mit kell korszerűsíteni, hol kell változtatni, a használt ég avulófélben levő gépeket kicserélni a legmodernebbre. Szeretnénk még jobban gépesíteni a kender feldolgozását, elsősorban az anyagmozgatást. Figyeljük a vásárlók igényelt, kívánságait. Fő koncepciónk, hogy teljesen készárut adjunk a vevőknek. Mi konfekcionálunk kívánságaiknak megfelelően, a csomagolást is elvégezzük, fontos a külső megjelenése minden terméknek, az ilyen célokra fordított beruházás gyorsan megtérül. — Jelenleg milyenek 9 piaci kondícióik? — Vállalatunk évente 2,2 milliárd forint értékű terméket gyárt, amelynek 30 százalékát külföldön értékesíti. Tavaly a tőkés piacon 6 millió dollár volt a bevételünk. az Idén 10 millióra számítunk. Jelentős előrelépésnek tartom ezt, hiszen nagy a konkurrencia, nehéz eladni, komoly erőfeszítést jelent már az ls, hogy megőrizzük korábbi vevőinket Ez^rt csak egyet lehet tenni: jó árut kínálni, pontosan szállítani, versenyképesnek maradni. Hiába a több évtizedes Jelenlét a piacokon, SOR a versenytárs. Kezdenek fölzárkózni a fejlődő országok, szintetlkából pedig az egész világ versenytársnak számít. Sok az eladó. kevés a vevő, kik kétszer is meggondolják, míg egyszer vásárolnak, — S végül, a most életbe léptetett szabályzó rendszer milyen hatással lesz gazdálkodásuk eredményességére? — Megbirkózunk a nehezebb követelményekkel ts. Az új szabályzók hatásáról még korai lenne véleményt mondani. Az objektív jelekarra engednek következtetni, hogy nyugodtan visszatérhetünk az esztendő végén erre a témára, remélem eredményekről adhatok számot. Gazdagh István 4