Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Vasárnap, 1980. június 1 A tankötelezettségről Beszélgetés Polinszky Károly oktatási miniszterrel H

azánkban is törvény kötelezi a szülőket arra, hogy a hatodik évüket betöltő gyerekeiket beírassák iskolába, és 16 éves korukig taníttassák. Köztudomású. hogy ezt a törvényt nem mindenki tartja tiszteletbea Napjainkban is akadnak iskolakerülők. felelőtlen szülők sajnálatra méltó gyerekei. Polinszky Károly oktatási miniszter tájékoztatta munktársunkat többek között arról, hogy a magyar közoktatásügy központi irányító szerve mit tesz a tankötelezettségi törvény végrehajtásáért? — Tisztázzuk rögtön az elején: nem kizárólag és nem elsősorban az Oktatási Minisztérium feladata a tankötelezettségi törvény megtartása. Az alsó. és középfokú oktatási intézményeket nem az OM tartja fenn. A minisztérium feladata az irányítás, a szabályozás. Rendeleteket, intézkedéseket ad ki, olyan esetekben is. amikor a feladatokat egymástól eltérő körülmények között kell megvalósítani. Ez például, és sok minden más is. feltételezi, megköveteli az önálló döntéseket az önálló munkát a különböző hivataloktól. Intézményektől. A minisztérium egyébként is tág teret ad a helyi kezdeményezéseknek, számít ts rájuk. A tanácstőrvény életbe lépése (1971) óta az alsó- és középfokú iskoláknak — az óvodákkal és a gyógypedagógiai intézetekkel együtt — a tanácsok a fenntartót A tanácsok felelősek városuk, községük egészséges fejlődéséért, a társadalmi élet minden területéa így annak egyik legfontosabb részéért, a kulturális fejlődésért is. Ehhez elválaszthatatlanul hozzátartozik, hogy minden gyerek iskolába járjon, s az alapműveltséget megszerezze. — Az Idei tanévre vonatkozó adatok Összesítéséből mit lehet megállapítani, mit árulnak el a számok a törvény teljesítéséről? — Hazánk különböző területei között eltérőek a számok. Ahogy vannak különbségek az iskolák ellátottságát az oktatás színvonalát tekintve is. Az 1979—80-as tanév statisztikája szerint a 6— 13 éves gyerekek 98,8 százaléka általános iskolás, illetve ebből 2,5 százalék valamilyen gyógypedagógiai intézmény tanulója. Ez országos arány, pontosan megegyezik a tavalyival. Tulajdonképpen elégedettek ls lehetnénk vele. világviszonylatban sem rossz eredmény ez. Mégsem vagyunk nyugodtak. a hiányzó 1,8 százalék ugyanis 14 ezer 121 gyerek, akik az idén nem kerültek Iskolába. S 39 százalékuk, 5 ezer 564 gyerek, hatéves, tehát tanköteles korba lépett. Az ő Indulásuk a műveltség megszerzésére korántsem megnyugtató. Pedig az idei beiratkozás — a hatéves népességet tekintve — Jobb a tavalyinál: 0.1 százalékos javulásról tanúskodik országosan. Borsodban 3,1 százalék. Hajdú-Biharban 2,8, Szabolcs-Szatmárban 3, Tolnában 4 százalékos a javulás. Baranyában. Nógrádbaa Vasban és Zalában szintén kedvezően alakult. Utóbbiakban alig változott azoknak a száma, akiket az Iskolakezdés alól valamilyen cárnál fogva fel kellett menteni, a javulás tehát annak a következménye hogy alaposabb volt a beíratandó gyerekek felkutatása, összeírása. Romlott viszont a hatévesek beiskolázása Somogy, Komárom. Győr-Sopron, Heves. Békés és Pest megyében. Több helyen a beiskolázási fegyelem lazulása miatt. Az egész korosztályra nézve: teljes a beiskolázás a fővárosban és Zala megyében, rosszabb annál. de az országos átlagnál magasabb: Békésben. Borsodban. Heves. Nógrád. Tolna és Vas megvében. kirívóan elmarad az országostól Pest és Veszprém megyében. (Pest megyében az agglomerációs problémák miatt.) — Mi történt az 5 ezer 564 hatévessel, akik nem kerültek első osztályba? — Nem tudnak az iskolák 1370 gyerekről, 240-et képezhetetlenség miatt nem vettek föl. 3 ezer 954-nek későbbi iskolakezdést javasoltak. Zömük visszamarad az óvodákbaa illetve iskolára előkészítő foglalkozásra jár még egy évig. Többségüket fölzárkóztatják, s egy év múlva jó reményekkel kezdhetik az iskolai tanulást. Nagyon nyugtalanító viszont, hogy csaknem 800 gyerekkel többet mentettek föl az idén az iskolába járás megkezdése alól. mint tavaly. Ezt nem indokolja az sem, hogy a hatévesek létszáma növekedett. Figyelmeztető adat ez a közvélemény, a szülők, a népművelési intézmények, de a szülők munkáltatói számára is. E probléma forrása a szülők magatartásában, életvitelében is keresendő. — Nyilván a szülők felelőtlensége az oka annak is. hogy 1370 gyerek „elveszett". Hogyan lehetséges ez, egyáltalán, honnan ismeretes ez az adat? — A népesség mozgása miatt lehetséges, s azért, mert sokan a kötelező bejelentést te elmulaszt ják. amikor egyik helységből a másikba költöznek. Az adatokról mi onnan tudunk, hogy a hat évvel korábbi születések számát összevetjük az abban az évben beiratkozottak számével. Tudjuk tehát, hány gyerek hiányzik. De nem tudjuk, hol tartózkodnak. A tanköteles korú gyerekek jelenlegi nyilvántartása nem tőkéiden ezen változtatni, javítani keli Szükséges, hogy az eddiginél szelesebb körű társadalmi segítség'-* kérjenek a tanácsok a kallódó gyerekek hollétének földerítésére, összeírására. — Bzek az „elveszett" marekek óvodába sem jártak7: — Minden bizonnyal nem. mert akkor nem lennének „elveszettek". Pedig az óvodai ellátottságunkra, az átmeneti zsúfoltság és a hely hiányában visszautasított felvételi kérelmek ellenére, büszkék lehetünk. A jelenlegi első osztályosok 84 százaléka előzetesen járt óvodába. Ebben a tekintetben a világon a második helyen állunk. Iskolára előkészítő foglalkozásokra 15 ezer 499 gyerek járt. a most elsős 148 ezer 235 gyerek 10,4 százaléka. Az ő táboruk és az óvodások száma együtt azt mutatja, hogy a mostani elsőseinknek 98,7 százaléka részesült Iskolára való előkészítésbea — A tankötelesek közül hányan fejezik be 16 éves korukig az általános iskolát? — Többen, mint a korábbi években, arányuk folytonosan javuL Ez bizonyára így alakul majd lassú, egyenletes emelkedéssel, a következő években te. Ismert adat: 14 éves korig tanulóinknak csaknem 85 százaléka. 16 éves korig 92 százaléka végzi el a nyolc osztályt.. Ha a gyógypedagógiai intézményekben végzőket is ideszámítjuk, azt látjuk: a korosztály 94,4 százaléka megkapja az alapfokú képzést, befejezetten. Ezek sem rossz arányok. De ternét csak azt kell mondadom: gyerekek ezreit jelenti az a hiányzó öt és fél százalék. Az 5 kimaradásuk, elkallódásuk nagyon is szomorú. Mert ök benn voltak már az Iskolában, a lehetőség adva volt számukra. Környezetük visszahúzó hatása miatt, a segítés, törődés hiánya miatt lemorzsolódtak. A kimaradások, a tanulás abbahagyásának oka az esetek többségében a tanulmányi elégtelenség, a hiányzósok. a túlságosan könnyen megadott felmentés. — Hogyan lehetne felgyorsítani a tankötelezettségi törvény végrehajtását? Hiszen társadalmi rendszerünk, jelenlegi gazdasági problémáink és távlati terveink egyaránt azt követelnék. hogy jó tudású, alapműveltségű fiatalok kerüljenek kl az iskolából... — Elsősorban a helyi tanácsok tehetnének többet. Javítaniok kellene a népesség-nyilvántartás módszerei a hogy re lehessen szem elől téveszteni egyetlen Iskolaköteles gyereket sem. Ezenkívül nagyobb szigorral, hatékonyabban kellene eljárni azokkal szemben, akik hibásak abban, hogy gyerekük nem jár iskolába, vagy kimarad onnan idő előtt. Gyorsíthatná a javulást, ha az iskolák is több figyelmet szentelnének azoknak a gyerekeknek, akiket 'anéwesztés fenyeget Tudom, igen súlyos terhek nehezednek manapság a pedagógusokra. mégis azt kérjük tőlük: ne engedjenek kimaradni, felmenteni, elkallódni egyetlen gyereket sem. ha az környezetének áldozata. amiatt tudatlan és neveletlea S végül: gyorsíthatná a javulást. ha a közvélemény jobban odafigyelne rá. hogy minden tanköteles iskolába járjon. A be nem íratott gyerekek fölkutatásában eddig is segítettek a társadalmi szervek, a tömegkommunikáció. Több száz gyereket sikerült így beíratni, akik egyébként a szüleik mulasztása miatt évet, esetleget éveket veszítettek volna. Ezt a társadalmi segítséget kellene még erósebbé. szélesebb körűvé tenni, s akkor minden bizonnyal hamarabb eljutnánk oda. hogv a törvény minden betűje és szelleme érvényesüljön. CSONTOS MAGDA Marin Georgiev Még egy pillanat Elhalványult a nap ... A lég még szinte zengett Ragyog a madarak tollán a fény és csend lesz. Leájul egy levél — a fatörzs beledermed, meg is kérdi: —.Miért? S kap csúcsa sárga leplet. A levél még pörög, kereng, aláhull nesznek. Egy pillanat még!.., s fekszik madártollak mellett (Fordította: Utassy József) Idegenforgalom és kultúra A turista, aki felkerekedik, hogy idegen tájakon töltse szabad idejének legalább egy részét — nem csak lakni és étkezni akar. Közhely ez ma már, mégsem lehet elégszer elmondani. Sok időbe telt, amíg eljutottunk idáig, hiszen még néhány éve is elevenen élt az a szemlélet. amely szerint „a magyaros vendégszeretet elegendő ahhoz. hogy idecsalogassuk a külföldieket". Ebbe természetesen beletartozott, hogy talál nálunk szállást — lehetőleg luxushotelekben —. magyaros ételek között válogathat, amihez nem megvetendő skálája járult a „tájjellegű" italoknak. Számos Itt Járt külföldi beszámolójából derült ki. hogy a magyar lányok csinosságát is „idegenforgalmi vonzerőként" tartották számon — s okkal-joggal kifogásolták, hogy ennél többet, magasabb kulturális színvonalú szórakozást csak hellyel-közzel találtak. örvendetes, hogy a nyári kulturális programok száma — és még inkább a színvonala — szinte össze sem hasonlítható a néhány év előttivel. A Balaton mindkét partján szinte egész nyáron lesznek — váltakozó helyszínnel — színházi előadások. Terveznek cirkuszi produkciókat, bábszínházakat felnőtteknek és gyerekeknek, számos fővárosi és vidéki színész lép fel — kielégítheti kulturális igényeit ezen a nyáron a Balaton partján szabadságát töltő, magyarul beszélő vendég. Hiszen ezek » programok — talán a cirkusz kivételével — a magvar nyelv ismeretét kívánják. Külföldi számára lehetnek érdekesek a díszletek vagy a kosztümök — a szöveget azonban nem érti. Legföljebb a színművek zenéjét Ami viszont ismét arra figyelmeztet. hogy az idegenforgalmi idénv kulturális programját jó előre a várható közönséghez kell tervezni. Siófokon már készül ilyen: musicalszím>adot akarnak kialakítani. A musicalnél valóban nem elsőrendű fontosságú a szöveg — bár feltétlenül szükséges, hogy annak különböző nyelvű kivonatait a jegyvásárláskor vagy Lődi Ferenc Pákolitz István Ha úgy jöttél... Neked maradt meg sebem megmosása. Minden tagomba fájdalom hasít. A rossznak rossz, a jónak ló a pária. Válassz magadnak akárhogy: csak így.. Ha úgy jöttél, mint akit régen vártak és te is vártad jöttömet nagyon, akkor köröttem széthullnak az árnyak és te leszel a tiszta fény. napom Látóvá lennem te taníts meg újra. a süket csöndből rángass fel — siess! — mielőtt egem lassán beborulna. és szememből a nevetés kivesz. Fordítsd az arcod szüntelen felém: szeress meg egyszer, életem delén. Románc Zöldcsütörtök hajnal óta Bimbózik a gyöngyharmatos babarózsa Mielőtt a nap feljőne Rózsababa-menyasszonyka lesz belőle Énfelőlem gondolkodik Éjjel-nappal két karomba kívánkozik A szívem tízezer éve Alél áldó égi-földi szerelmében Nem futhatok ő se szökhet Rabja vagyok — és a foglyom mindörökre Rózsababa viráeozzál Holtomiglan-holtodiglan csókolgassál legalább az előcsarnokban megkaphassa a külföldi érdeklődő. De Siófok nem jelenti az egésg Balatont — s még a Balaton sem azonos az egész ország idegenforgalmával. Jóllehet több évtizedes törekvésük az Idegenforgalmat irányító testületeknek, szerveknek. hivataloknak, utazási irodáknak. s jóformán mindenkinek, aki ezzel foglalkozik, hogy a belső turizmust elterelje a „magyar tenger"-ről — ez az idén sem kecsegtet sok sikerrel. Lesz hát a színházi előadásokhoz közönség Balatonfüredtől Keszthelyig. és vissza Akarattyáig. De félő. hogy nem lesz elegendő kulturált szórakozási lehetőség uRyanott a külföldiek számára. Rendeznek Beethoven-hangversenyeket Martonvásáron. Haydnkoncerteket Fertődön, és a sort még lehetne folytatni. Kevés azonban az esély rá. hogy összejön a kettő: a magas nívójú zenei esemény és az ilyet kívánó külföldi közöaség. De — miért tagadnánk? — a más országokból érkezők nagyrésze nem is igényli ezt Beérné kisebb zenei műveltséget követelő, számára is érthető. valóban felüdülést kikapcsolódást jelentő zenével is. Sok országban felismerték már ennek jelentőségét Társasutazásokon részt vett magyar turisták ezrei tanúsíthatják, hogv — például — Spanyolországban az olcsó útnak is tartozéka a Flamengo-est az ottani népi zenéből és táncból adott ízelítő. Hasonlóképpen fogadják vendégeiket a görögök: aki néhány napot tölt náluk, feltétlenül láthat eredeti szlrtakltáncot. Népi együttesekből nincs hiány nálunk, a legjobbak feLsorolása is sok helyet venne igénybe. A Balaton-part műsoraiba — legalább hetenként, vagy kéthetenként egyszer — különösebb nehézség nélkül be lehetne iktatni egynekegynek egész estét betöltő műsorát. Vannak a könnyűzenének más. elismert képviselői• is, akik ugvancsak tudnának újat. a külföldi vendégeknek megfelelő színvonalú műsort adni. Nem ..hakniszinten", hanem úgy. hogv tudatában legyenek rendezők és szereplők: az ilyen műsorral a magyar kultúrát képviselik hazai tájakon, külföldi — vagy részben külföldi — közönség előtt Még csak a tavasz kezdetén vagyunk — legalábbis az idegenforgalmi időszámítás szerint. Van idő a tervezésre és — mindenekelőtt — az összehangolásra. Természetes folyamat, hogv a követelmények évről évre nagyobbak, s ehhez járul az idén az is. hogy a gazdasági helyzet megfontoltabbá teszi a mindenütt várt turistát. legyen az kül- vagy belföldi. ÉDpen azért most már nem elég csak várni őket. Az igénvekhez és a helyi adottságokhoz mért. de mindenképpen színvonalas kulturális programokkal kell várni, mi több: hívogatni azt a több millió embert aki — ha érdemesnek látja — az idén is útnak indul, ismerkedni Maevarországgal. VARKONYI ENDRE