Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

4 Vasárnap. 1980. június 29. Diplomaosztás, Több felsőfokú szegedi intézményben osztották ki tegnap a végzős hallgatók diplomáját. A József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi karának az egyetem Dugonics téri épületének aulájában rendezett ünnepségén dr. Mikola Tibor dékánhelyettes 158 végzősnek, 113 nappali és 45 levelező tagozatos hallgatónak adta át diplomáját Az Élelmiszeripari Főiskola a Komócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban tartotta meg délután az (Innepséget. Gábor Miklósné dr. főigazgató 114 nappali és 41 levelező hallgatónak adta át a főiskola elvégzését Igazoló diplomáját. Ünnepi ülésen avatott fogorvosdolctorokat a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa. Dr. Szilárd János rektorhelyettes elnökletével 16 fogorvosdoktor-jelöltet avatott föl dr. Földes Vilmos orvoskari dékán. A friss doktorok nevében dr. Virág Péter mondott köszönetet az egyetemnek, és búcsúzott az *alma matertől. Olasz küldöttség hazánkban Giuseppe Avolio elnök vezetésével, a TOT meghívására szombaton, tegnap Budapestre érkezett a mintegy 600 000 földbérlő és állattartó érdekképviseletét ellátó Olasz Paraszt Szövetség négytagú küldöttsége. Az olasz vendégek — elsősorban Baranya és Pest megyében — tanulmányozzák a termelőszövetkezetek munkáját, az ott dolgozók szociálpolitikai körülményeit és tárgyalnak a TOT vezetőivel. A tömegízlésről Huszonöt általános Iskolás gyerekből huszonkettő a rántott húst vallotta legkedvesebb ételének egyik riportutam során. A rántott hús jó étel. Magam is szeretem. No, de hogy a legkedvesebb ...!? Akkor, amikor n hont szakácsművészet világhírű mestereit a nagyvárosok luxus éttermeiben boldogan fogadják! 1. ö, te nagyképű ínyenc! — vádolhatnám magamat lehiggadván. — Hát mit gondoltál? Hogy a magyar háztartás hasonlít a Magyar Konyhára? Hogy a munkában elfáradt asszonyok, vasárnap, szakácskönyvekből kilesett ételkölteményekkel lepik meg családjuk tagjait? S ha így is lenne, talán a gyermekek egysíkú étkezesen nevelkedett- gyomra gyönyörrel fogadná be, akárcsak a hortobágyi palacsintái is? -r: • A rántott hús! Az igen! Az. problémamentes. . Elkészítése ís, fogyasztása is. Nem gyötri nyelvünk ízlelóbimbólt fűszerek példátlanul gazdag és sajátos kombinációja. Szaglósejtjeinket nem teszi próbára ritka illatok arzenáljával Egyszerű, megszokott — milliók ünnepi eledele. Millióké ugyanúgy, mint az operett, a porcelán nimfa, a detektívregény, a művirág, a kommersz film és n többi művészeti vagy használati cikk, amelyeket a tömegízlés címszava alá sorolunk. Odatartozik definícióink szerint minden kevésbé értékes, minden problémamentes, minden, ami könnyű. Ebből következően a magas ízléshez pedig minden értékes, minden problémagazdag és komoly műalkotás. A tömegizlés megnevezés azt sejteti velünk, hogy aki az előbbi tulajdonságokkal rendelkező dolgokat kedveli, az a tömeghez tartozik, aki pedig az utóbblakat, az az elithez. Arra egy rövid írás keretein belül nincs lehetőség, hogy a mc-ev szembeállítás arisztokratikus demagógiáját elemezzük. Legfeljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy egyrészt a határvonalat egy ember ízlésrendszerén belül szinte sohasem lehet ilyen élesen meghúzni: ugyanazon személy szeretheti az operettet, és gyűlölheti a művirágot, vagy egyforma örömmel olvashatja Flaubert és Agatha Christie műveit. Másrészt — lcRalábbis n művészetek körén belül — nem pusztán Ízlésünk tárgya dönti el azt, hogv melyik csoportba tartozunk. A befogadásnak azonos mű esetében is sokféle szintje van. Van olyan, aki érti a komoly zenét, van, aki csak érzi, némelyikünk sejti, s bizonyára olyan ls akad, aki a „tömegtől" való különállását jelzi zenehallgatással, és értelmét, szívét meg sem érintik a hangok. Ugyanígy a Bűn és bűnhődés is olvasható detektívregényként, vagy az Anna Karenina egyszerű szerelmi sztoriként oly módon, fyogy e regények mélyebb emberi tartalmai meg sem érintik az olvasót. No, de az a gondolatsor messzire vezetne, szóljunk inkább arról, hogy mitől és kiktől függ a közízlés? S lehet-e változtatni rajta? zakat, mozikat Is — ha nem is akkora, mint alkalmanként hangoztatjuk. Mert ahogyan egy karmesterverseny nem tesz zeneszeretővé több millió embert, ugyanúgy egy rossz krimi sem rontja el a jó ízlésű emberek értékrendszerét. Ám, amint a karmesterverseny is növeli a zenekedvelők hozzáértését, ugyanúgy tartósítja az egyébként is létező színvonaltalanságot egyegy gyönge tévéprodukció. I Szakszervezetek számvetése flz építők megyei küldöttértekezlete 3. [2.J A rántott hűsről szólva már megpendítettem ' a nevelés — elsősorban a szülői ház hatásának — jelentőségét az ízlés kialakulásában. Ez a hatás persze általában nem azt jelenti, hogy amit a szülők szerettek, azt szereti c gyermek is. Inkább a nyitottság (vagy zártság), az erzékenység (vagy érzéketlenség), az egységes(vagy töredezett) világkép elsajátítását segíti elő a család, amely tulajdonságok határozzák meg a személyiség értékelő apparátusát: az ízlést. Így fordulhat elő ez, hogy könyv, zenehallgatás és múzeumlátogatás nélkül felnőtt ember is vonzódhat értékes műalkotásokhoz, mert az otthon emberi tartalma — „közösségi kultúrája" — felkészítette a legrangosabb művek befogadására is. Am, nem csak a család, hanem a többi kisközösség és a nevelési intézmények is befolyásolják ízlésünket. Az óvoda, az iskola, a baráti kör, a munkahelyi csoport, a lakóhelyi környezet, vagy éppen házastársunk, sőt, saját gyermekünk is azzal, amit ő hoz a külvilágból, az iskolából, az utcáról, a televízióból. S ha már a televíziót említjük: az ízlés alakulása függ a lehetséges választéktól ls. Ha a vendéglőkben mindig ugyanaz az öt-hatféle, untig ismert étel szerepel az étlapon, nem valószínű, hogy táplálkozási kultúránk színvonala gyors emelkedés előtt áll. Ha nem találkozunk egy bizonyos típusú könyvvel, filmmel, zenével, képpel — azt sem tudhatjuk, hogy ízlésünk elfogadná-e, vagy elutasítaná. A tttmegfzlés alakításában tehát felelősség terheli a tömegkommunikációs eszközöket — és persze a könyvtárakat, művelődési háA tömegízlés változtatása nem egy-két műsorpolitikai, tantervmódosítási vagy közművelődési döntés kérdése. Nem is propagandaügy, bár boldog lennék, ha egy művészeti tárgyat vagy programot úgy tudnánk reklámozni, ahogyan egy új üdítő italt vagy a nyári divatújdonságokat. Mindez ugyan segíthet, de leginkább az hoihát változást, ha az embereket a szükség készteti ízlésük módosítására. Ha a munkahelyük, a környezetük, az életmódjuk követeli meg az értékelő apparátus átalakítását. Ha a társadalomnak van olyan emberekre szüksége, akik sohasem jelentgetik ki, hogy: „Miért kellene megváltoztatni az ízlésünket? A rántott hús is megtölti a gyomrot." Nógrádi Gábor Az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének Csongrád megyei bizottsága tegnap, szombaton tartotta meg küldöttértekezletét a DÉLÉP irodaházának ebédlőjében. A megyében levő építőipari vállalatok és szervezetek több mint 15 ezer szervezett dolgozóját 110 küldött képviselte. A tanácskozáson részt vett Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, Horváth Béla, az építők szakszervezetének osztályvezetője, Oláh Mihály, az SZMT elnöke és Kovács Sándor, az SZMT titkára is. A küldöttértekezlet elnöki tisztét Kiss Sándor látta el, megválasztották a munkabizottságokat, majd Sebők István, az építők szakszervezetének megyei titkára számolt be az elmúlt öt esztendőben végzett munkáról. A beszámoló értékelte a legutóbbi szakszervezeti választások — a bizalmiak, főbizalmiak és testületek — tapasztalatait. Megemlítették, hogy több helyen változások történtek a szervezeti fölépítésben, s egyszerűsítették a szakszervezeti munkát is. így jobban tudnak alkalmazkodni a gazdasági tennivalókhoz, a szakmai vezetéshez. A számok azt bizonyították, hogy a megye tizenöt építőipari vagy ahhoz szorosan kapcsolódó vállalatoknál, intézményeknél a létszám alig változott az elmúlt öt esztendőben, hiszen 1975-ben is körülbelül 15 500 ember dolgozott e cégeknél. Legtöbben a DÉLÉP-nél találnak munkaalkalmat, több mint hatezren, de az Alföldi Porcelángyárban is 3 ezer ember dolgozik. Ha építőmunkásokról esik szó, a legtöbb' embernek eszébe jut a lakásépítés. Bár sokan várnak lakásra Szegeden és a környező városokban is, mégis említést érdemel, hogy az elmúlt öt év során a DÉLÉP és a CSOMIÉP közel 12 ezer lakást adott át. ebből természetesen a DÉLÉP 90 százalékos arányban részesült. A szakszervezeti küldöttértekezleten elmondták, hogy az építőmunkások szépen kiveszik részüket a munkaversenyből, összesen 944 szocialista brigádban 10 ezer dolgozó tevékenykedik. A szorgalmas és jó munkát anyagilag és erkölcsileg egyaránt elismerik. Az építők nagy családjában a fizikai munkások évi átlagos keresete tavaly jóval meghaladta a 40 ezer forintot, a DÉLÉP-nél pedig megközelítette az 50 ezret. Számos kollektíva kapott magas kitüntetést, a kiváló dolgozók száma is ezer körül van. Az elmúlt esztendőben több mint 3 ezer dolgozó üdülhetett, bár még mindig keveslik a családos beutalók számát. A vállalatok anyagi erejükhöz képest támogatták a dolgozók lakásépítését, öt esztendő során ezer embernek adtak 48 millió forintot. Természetesen az építők házatáján is akad bőven tennivaló. s ez kicsendült a fölszólalók szavaiból, kik hasznos javaslataikkal, megjegyzéseikkel tették kerek egészszé a megyebizottság beszámolóját. A vita, hozzászólások összefoglalója és a határozati javaslat elfogadása után a küldöttek megválasztották a tizenöt tagú megye bizottságot, 26 küldöttet az SZMT tisztújító tanácskozására és 18 küldöttet az építők szakszervezetének soron levő kongresszusára. Az építők szakszervezete Csongrád megyei bizottsága ^ elnökévé Kiss Mihály nyugdíjast, titkárának újból Sebők Istvánt választották meg. Vasutasok tanácskozása Küldöttértekezletet tartott tegnap, szombaton a Vasutasok Szaioszervejxtén»k területi bizottsága Szegeden, a MÁV Nevelő Otthonának nagytermében. A megjelenteket a küldöttértekezlet levezető elnöke. Gazsi Lajos köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet Kapás Sándorné. a megyei párt-vb tagja. Koszorús Ferenc. a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Gulyás János, a MÁV vezérigazgató-helyettese, dr. Dobóczky Károlyné. a Szakszervezetek Csongrád megyei, Princz László. a Bács-Kiskun megyei és Bordi István, a >Békés megyei Tanácsának Magyar hímzések Szófiában „Magyar hímzések a XV— XVIII. századból" címmel nyílt kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeum anyagaiból Szófiában. A tarlatot, amelynek megnyitóján jelen volt Sebestyén Jenő, Magyarország szófiat nagykövete is, Emil Alekszandrov, a bolgár kulturális bizottság elnökhelyettese nyitotta meg. _ Kiállítási kalauzok Tizennégy színes, képekkel illusztrált, értő szóval eligazító kis füzetet kínál látogatóinak a Múzeumok Csongrád megyei Igazgatósága. A megye múzeumainak 14 állandó kiállításához hasznos vezető a napokban hagyja el a békéscsabai Dürer Nyomda gépsorait Az ízléses é® okos sorozat darabjai keddtől kaphatók a múzeumokban és tájházakban. A megye állandó kiállításaihoz és a tájházak anyagához kalauznak készítették a múzeumok szakemberei ezeket a füzeteket. A 14 kiadvány bemutatja a Hunok, avarok, magyarok, a Szeged képzőművészete, a Csongrád megyei parasztbútorok és viseletek, a Lucs Ferenc-gyűjtemény, a Móra-emlékszoba, a Vasvirágok és az ember és környezete című szegedi kiállítások anyagál; a kiskundorozsmai szélmalmot, a kopáncsi tanyamúzeumot, a szentesi falumúzeumot, a csongrádi kubikosmúzeumot, a csúcsi fazekasházat, valamint a vásárhelyi Üjkőkori és avar kori leletek, illetve a szentesi Irániak és germánok a Dél-Alföldön című kiállítást. A fotókkal illusztrált füzetek szövegeit a múzeum munkatársai: Juhász Antal, Szelesi Zoltán, Kürti Béla, Zombori István. Gaskó Béla, Dömötör János és Nagy Katalin írták. A 14 füzetből álló sorozat darabonként is megvásárolISONGRAD MEGYEI PARASZf BÚTOROK ÉS NÉPVISELETEK ható, de a múzeum munkatársai három csomagot külön is összeállítottak. A komplett sorozat 42 forintba kerül, a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításait bemutató, 7 füzetből álló öszszeállitás 21 forintba, a Népművészeti kiállítások—népi műemlékek hat füzete pedig 18 forintba. A szép tipográfia Kállai Júlia tervezőmunkáját dicséri. titkára, és Lovász Lázár. a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetőié. A Vasutas Szakszervezet területi bizottságának 1975 és 1980 között végzett munkájáról Ácsai Mihály, a területi bizottság titkára tartott beszámolót. Elmondta, hogy a szakszervezeti demokrácia tovább fejlődött. A taggyűléseken felvetett kérdéseket a szakszervezeti bizottságok és a gazdasági vezetés mindenben figyelembe vette. Bővült a bizalmiak jog- és hatásköre. Üj fórumrendszer jött létre. Működésének jelentős eredményei vannak. A szakszervezet a maga eszközeivel segítette a gazdasági feladatok végrehajtását. Munkájának középpontjában a verseny szervezése, a gazdasági célok megvalósításának segítése állt. Az igazgatóság gazdasági eredményeinek javulását elősegítették a munkaversenyek. Több kommunista műszakot szerveztek. a dolgozók kivették részüket a. társadalmi munkaakciókból. jelentős pénzöszszeggel járultak hozzá a MAV gyermekintézményeinek fejlesztéséhez. Javult a szociális ellátottság, a munkahelyi légkör. Sikerült előbbre lépni o munkásművelődésben is. Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az egy munkaórára jutó bér öt óv alatt átlagosan 29,7 százalékkal emelkedett. Sikerült a létszámot stablliZálniJ'lüífl óta összéseh 712 dolgozó kapott kamatmentes kölcsönt lakásvásárlásra. A vasutasdolgozók egészségügyi ellátása tovább javult. A szegedi rendelőintezetben 20 főfoglalkozású ét 18 részfoglalkozású szakorvos dolgozik már. 1979-ben ennek is köszönhetően nagymértékben csökkent a táppénzes napok száma. Elmondta Ácsai Mihály azt is, hogy a területi bizottság gazdálkodását a tervszerűség és a takarékosság jellemezte az elmúlt évben. Szólt arról is, hogy 1975 óta az igazgatóság dolgozói közül 7 ezeé 330-ar, üdültek. 862 család kapott beutalót. A gyermeküdültetésben részt vevők száma 3 ezer 300. Ezután elkezdődött a vita a beszámoló fölött. A küldöttértekezlet végén újjáválasztották a Vasutasok Szakszervezetének területi bizottságát. A testület elnöke a most nyugdíjba vonuló Ácsai Mihály lett. Titkárává dr. Lugosi Józsefet választották. Az öttagú számvizsgáló bizottság elnöke Kakuszi Béla lett. A területi bizottságot a Vasutasok Szakszervezetének országos küldöttértekezletén 21-en képviselik. Megbeszélés a ruhagyárban öt esztendő telt el azóta, hogy a Szegedi Ruhagyárban megválasztották a vállalati szakszervezeti tanácsot, amely szombaton számolt be munkájáról a főbizalmi—bizalmi küldöttértekezleten. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tóth Tiborné, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Ágoston József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára és Rigó Szilveszter, a szegedi városi pártbizottság osztályvezetője is. A küldöttek megtárgyalták és elfogadták a Vállalati Szakszervezeti Tanács írásos, s Afóri Sándornénak, a VSZT titkárának a szóbeli beszámolóját, majd megválasztották a vállalati szakszervezeti bizottságot és a küldötteket a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusára, illetve, a szakszervezetek megyei küldöttértekezletére. A vállalati szakszervezeti bizottság alakuló ülésén Juhász Péternét választották a bizottság titkárává.