Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

4 Vasárnap. 1980. június 29. Diplomaosztás, Több felsőfokú szegedi in­tézményben osztották ki teg­nap a végzős hallgatók dip­lomáját. A József Attila Tu­dományegyetem bölcsészet­tudományi karának az egye­tem Dugonics téri épületé­nek aulájában rendezett ün­nepségén dr. Mikola Tibor dékánhelyettes 158 végzős­nek, 113 nappali és 45 leve­lező tagozatos hallgatónak adta át diplomáját Az Élel­miszeripari Főiskola a Ko­mócsin Zoltán téri Ifjúsági Házban tartotta meg délután az (Innepséget. Gábor Mik­lósné dr. főigazgató 114 nap­pali és 41 levelező hallgató­nak adta át a főiskola elvég­zését Igazoló diplomáját. Ünnepi ülésen avatott fog­orvosdolctorokat a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanácsa. Dr. Szilárd János rektorhelyettes elnökletével 16 fogorvosdoktor-jelöltet avatott föl dr. Földes Vil­mos orvoskari dékán. A friss doktorok nevében dr. Virág Péter mondott köszönetet az egyetemnek, és búcsúzott az *alma matertől. Olasz küldöttség hazánkban Giuseppe Avolio elnök ve­zetésével, a TOT meghívásá­ra szombaton, tegnap Buda­pestre érkezett a mintegy 600 000 földbérlő és állattar­tó érdekképviseletét ellátó Olasz Paraszt Szövetség négytagú küldöttsége. Az olasz vendégek — elsősorban Baranya és Pest megyében — tanulmányozzák a terme­lőszövetkezetek munkáját, az ott dolgozók szociálpolitikai körülményeit és tárgyalnak a TOT vezetőivel. A tömegízlésről Huszonöt általános Iskolás gyerekből huszonkettő a rántott húst vallotta leg­kedvesebb ételének egyik ri­portutam során. A rántott hús jó étel. Ma­gam is szeretem. No, de hogy a legkedvesebb ...!? Akkor, amikor n hont szakácsművé­szet világhírű mestereit a nagyvárosok luxus éttermei­ben boldogan fogadják! 1. ö, te nagyképű ínyenc! — vádolhatnám magamat le­higgadván. — Hát mit gon­doltál? Hogy a magyar ház­tartás hasonlít a Magyar Konyhára? Hogy a munká­ban elfáradt asszonyok, va­sárnap, szakácskönyvekből kilesett ételkölteményekkel lepik meg családjuk tagjait? S ha így is lenne, talán a gyermekek egysíkú étkezesen nevelkedett- gyomra gyö­nyörrel fogadná be, akár­csak a hortobágyi palacsin­tái is? -r: • ­A rántott hús! Az igen! Az. problémamentes. . Elké­szítése ís, fogyasztása is. Nem gyötri nyelvünk ízleló­bimbólt fűszerek példátla­nul gazdag és sajátos kom­binációja. Szaglósejtjeinket nem teszi próbára ritka il­latok arzenáljával Egyszerű, megszokott — milliók ün­nepi eledele. Millióké ugyan­úgy, mint az operett, a por­celán nimfa, a detektívre­gény, a művirág, a kom­mersz film és n többi mű­vészeti vagy használati cikk, amelyeket a tömegízlés cím­szava alá sorolunk. Oda­tartozik definícióink sze­rint minden kevésbé érté­kes, minden problémamen­tes, minden, ami könnyű. Ebből következően a magas ízléshez pedig minden ér­tékes, minden problémagaz­dag és komoly műalkotás. A tömegizlés megnevezés azt sejteti velünk, hogy aki az előbbi tulajdonságokkal ren­delkező dolgokat kedveli, az a tömeghez tartozik, aki pe­dig az utóbblakat, az az elithez. Arra egy rövid írás keretein belül nincs lehe­tőség, hogy a mc-ev szem­beállítás arisztokratikus de­magógiáját elemezzük. Leg­feljebb annyit jegyezhetünk meg, hogy egyrészt a határ­vonalat egy ember ízlés­rendszerén belül szinte so­hasem lehet ilyen élesen meghúzni: ugyanazon sze­mély szeretheti az operettet, és gyűlölheti a művirágot, vagy egyforma örömmel ol­vashatja Flaubert és Agatha Christie műveit. Másrészt — lcRalábbis n művészetek körén belül — nem pusztán Ízlésünk tár­gya dönti el azt, hogv me­lyik csoportba tartozunk. A befogadásnak azonos mű esetében is sokféle szintje van. Van olyan, aki érti a komoly zenét, van, aki csak érzi, némelyikünk sejti, s bizonyára olyan ls akad, aki a „tömegtől" való kü­lönállását jelzi zenehallga­tással, és értelmét, szívét meg sem érintik a han­gok. Ugyanígy a Bűn és bűn­hődés is olvasható detek­tívregényként, vagy az An­na Karenina egyszerű sze­relmi sztoriként oly mó­don, fyogy e regények mé­lyebb emberi tartalmai meg sem érintik az olvasót. No, de az a gondolatsor messzire vezetne, szóljunk inkább arról, hogy mitől és kiktől függ a közízlés? S lehet-e változtatni rajta? zakat, mozikat Is — ha nem is akkora, mint alkalman­ként hangoztatjuk. Mert ahogyan egy karmesterver­seny nem tesz zeneszeretővé több millió embert, ugyan­úgy egy rossz krimi sem rontja el a jó ízlésű em­berek értékrendszerét. Ám, amint a karmesterverseny is növeli a zenekedvelők hoz­záértését, ugyanúgy tartó­sítja az egyébként is léte­ző színvonaltalanságot egy­egy gyönge tévéprodukció. I Szakszervezetek számvetése flz építők megyei küldöttértekezlete 3. [2.J A rántott hűsről szólva már megpendítettem ' a ne­velés — elsősorban a szülői ház hatásának — jelentősé­gét az ízlés kialakulásában. Ez a hatás persze általában nem azt jelenti, hogy amit a szülők szerettek, azt sze­reti c gyermek is. Inkább a nyitottság (vagy zártság), az erzékenység (vagy érzé­ketlenség), az egységes(vagy töredezett) világkép elsajá­títását segíti elő a család, amely tulajdonságok hatá­rozzák meg a személyiség értékelő apparátusát: az íz­lést. Így fordulhat elő ez, hogy könyv, zenehallgatás és múzeumlátogatás nélkül fel­nőtt ember is vonzódhat ér­tékes műalkotásokhoz, mert az otthon emberi tartalma — „közösségi kultúrája" — felkészítette a legrangosabb művek befogadására is. Am, nem csak a család, hanem a többi kisközösség és a nevelési intézmények is befolyásolják ízlésünket. Az óvoda, az iskola, a baráti kör, a munkahelyi csoport, a lakóhelyi környezet, vagy ép­pen házastársunk, sőt, saját gyermekünk is azzal, amit ő hoz a külvilágból, az iskolá­ból, az utcáról, a televízió­ból. S ha már a televíziót említjük: az ízlés alakulása függ a lehetséges választék­tól ls. Ha a vendéglőkben mindig ugyanaz az öt-hatfé­le, untig ismert étel szere­pel az étlapon, nem való­színű, hogy táplálkozási kul­túránk színvonala gyors emelkedés előtt áll. Ha nem találkozunk egy bizonyos tí­pusú könyvvel, filmmel, ze­nével, képpel — azt sem tudhatjuk, hogy ízlésünk el­fogadná-e, vagy elutasíta­ná. A tttmegfzlés alakításában tehát felelősség terheli a tömegkommunikációs esz­közöket — és persze a könyvtárakat, művelődési há­A tömegízlés változtatása nem egy-két műsorpolitikai, tantervmódosítási vagy köz­művelődési döntés kérdése. Nem is propagandaügy, bár boldog lennék, ha egy mű­vészeti tárgyat vagy prog­ramot úgy tudnánk reklá­mozni, ahogyan egy új üdí­tő italt vagy a nyári di­vatújdonságokat. Mindez ugyan segíthet, de leginkább az hoihát válto­zást, ha az embereket a szükség készteti ízlésük mó­dosítására. Ha a munkahe­lyük, a környezetük, az élet­módjuk követeli meg az ér­tékelő apparátus átalakítá­sát. Ha a társadalomnak van olyan emberekre szük­sége, akik sohasem jelent­getik ki, hogy: „Miért kel­lene megváltoztatni az ízlé­sünket? A rántott hús is megtölti a gyomrot." Nógrádi Gábor Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak­szervezetének Csongrád me­gyei bizottsága tegnap, szom­baton tartotta meg küldött­értekezletét a DÉLÉP iroda­házának ebédlőjében. A me­gyében levő építőipari válla­latok és szervezetek több mint 15 ezer szervezett dol­gozóját 110 küldött képvisel­te. A tanácskozáson részt vett Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je, Horváth Béla, az építők szakszervezetének osztályve­zetője, Oláh Mihály, az SZMT elnöke és Kovács Sándor, az SZMT titkára is. A küldött­értekezlet elnöki tisztét Kiss Sándor látta el, megválasz­tották a munkabizottságo­kat, majd Sebők István, az építők szakszervezetének me­gyei titkára számolt be az elmúlt öt esztendőben vég­zett munkáról. A beszámoló értékelte a legutóbbi szakszervezeti vá­lasztások — a bizalmiak, fő­bizalmiak és testületek — tapasztalatait. Megemlítet­ték, hogy több helyen vál­tozások történtek a szerve­zeti fölépítésben, s egyszerű­sítették a szakszervezeti munkát is. így jobban tud­nak alkalmazkodni a gazda­sági tennivalókhoz, a szak­mai vezetéshez. A számok azt bizonyítot­ták, hogy a megye tizenöt építőipari vagy ahhoz szoro­san kapcsolódó vállalatoknál, intézményeknél a létszám alig változott az elmúlt öt esztendőben, hiszen 1975-ben is körülbelül 15 500 ember dolgozott e cégeknél. Legtöb­ben a DÉLÉP-nél találnak munkaalkalmat, több mint hatezren, de az Alföldi Por­celángyárban is 3 ezer em­ber dolgozik. Ha építőmun­kásokról esik szó, a legtöbb' embernek eszébe jut a la­kásépítés. Bár sokan várnak lakásra Szegeden és a kör­nyező városokban is, mégis említést érdemel, hogy az elmúlt öt év során a DÉ­LÉP és a CSOMIÉP közel 12 ezer lakást adott át. eb­ből természetesen a DÉLÉP 90 százalékos arányban ré­szesült. A szakszervezeti küldött­értekezleten elmondták, hogy az építőmunkások szépen kiveszik részüket a munka­versenyből, összesen 944 szo­cialista brigádban 10 ezer dolgozó tevékenykedik. A szorgalmas és jó munkát anyagilag és erkölcsileg egy­aránt elismerik. Az építők nagy családjában a fizikai munkások évi átlagos kere­sete tavaly jóval meghalad­ta a 40 ezer forintot, a DÉ­LÉP-nél pedig megközelítet­te az 50 ezret. Számos kol­lektíva kapott magas kitün­tetést, a kiváló dolgozók szá­ma is ezer körül van. Az el­múlt esztendőben több mint 3 ezer dolgozó üdülhetett, bár még mindig keveslik a családos beutalók számát. A vállalatok anyagi erejükhöz képest támogatták a dolgo­zók lakásépítését, öt eszten­dő során ezer embernek ad­tak 48 millió forintot. Természetesen az építők házatáján is akad bőven ten­nivaló. s ez kicsendült a föl­szólalók szavaiból, kik hasz­nos javaslataikkal, megjegy­zéseikkel tették kerek egész­szé a megyebizottság beszá­molóját. A vita, hozzászólá­sok összefoglalója és a hatá­rozati javaslat elfogadása után a küldöttek megválasz­tották a tizenöt tagú megye bizottságot, 26 küldöttet az SZMT tisztújító tanácskozá­sára és 18 küldöttet az épí­tők szakszervezetének soron levő kongresszusára. Az épí­tők szakszervezete Csongrád megyei bizottsága ^ elnökévé Kiss Mihály nyugdíjast, tit­kárának újból Sebők Istvánt választották meg. Vasutasok tanácskozása Küldöttértekezletet tartott tegnap, szombaton a Vasuta­sok Szaioszervejxtén»k terü­leti bizottsága Szegeden, a MÁV Nevelő Otthonának nagytermében. A megjelen­teket a küldöttértekezlet levezető elnöke. Gazsi Lajos köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet Kapás Sándor­né. a megyei párt-vb tagja. Koszorús Ferenc. a Vasuta­sok Szakszervezetének főtit­kára, Gulyás János, a MÁV vezérigazgató-helyettese, dr. Dobóczky Károlyné. a Szak­szervezetek Csongrád megyei, Princz László. a Bács-Kis­kun megyei és Bordi István, a >Békés megyei Tanácsának Magyar hímzések Szófiában „Magyar hímzések a XV— XVIII. századból" címmel nyílt kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeum anyagaiból Szófiában. A tarlatot, amelynek megnyi­tóján jelen volt Sebestyén Jenő, Magyarország szófiat nagykövete is, Emil Alek­szandrov, a bolgár kulturá­lis bizottság elnökhelyettese nyitotta meg. _ Kiállítási kalauzok Tizennégy színes, képekkel illusztrált, értő szóval el­igazító kis füzetet kínál lá­togatóinak a Múzeumok Csongrád megyei Igazgatósá­ga. A megye múzeumainak 14 állandó kiállításához hasznos vezető a napokban hagyja el a békéscsabai Dü­rer Nyomda gépsorait Az ízléses é® okos sorozat da­rabjai keddtől kaphatók a múzeumokban és tájházak­ban. A megye állandó kiállítá­saihoz és a tájházak anya­gához kalauznak készítették a múzeumok szakemberei ezeket a füzeteket. A 14 ki­advány bemutatja a Hunok, avarok, magyarok, a Szeged képzőművészete, a Csongrád megyei parasztbútorok és vi­seletek, a Lucs Ferenc-gyűj­temény, a Móra-emlékszoba, a Vasvirágok és az ember és környezete című szegedi ki­állítások anyagál; a kiskun­dorozsmai szélmalmot, a ko­páncsi tanyamúzeumot, a szentesi falumúzeumot, a csongrádi kubikosmúzeumot, a csúcsi fazekasházat, vala­mint a vásárhelyi Üjkőkori és avar kori leletek, illetve a szentesi Irániak és germá­nok a Dél-Alföldön című kiállítást. A fotókkal illuszt­rált füzetek szövegeit a mú­zeum munkatársai: Juhász Antal, Szelesi Zoltán, Kürti Béla, Zombori István. Gaskó Béla, Dömötör János és Nagy Katalin írták. A 14 füzetből álló sorozat darabonként is megvásárol­ISONGRAD MEGYEI PARASZf BÚTOROK ÉS NÉPVISELETEK ható, de a múzeum munka­társai három csomagot kü­lön is összeállítottak. A komplett sorozat 42 forintba kerül, a szegedi Móra Fe­renc Múzeum kiállításait be­mutató, 7 füzetből álló ösz­szeállitás 21 forintba, a Nép­művészeti kiállítások—népi műemlékek hat füzete pedig 18 forintba. A szép tipográ­fia Kállai Júlia tervezőmun­káját dicséri. titkára, és Lovász Lázár. a MÁV Szegedi Igazgatóságá­nak vezetőié. A Vasutas Szakszervezet területi bizottságának 1975 és 1980 között végzett mun­kájáról Ácsai Mihály, a te­rületi bizottság titkára tar­tott beszámolót. Elmondta, hogy a szakszervezeti demok­rácia tovább fejlődött. A tag­gyűléseken felvetett kérdé­seket a szakszervezeti bizott­ságok és a gazdasági vezetés mindenben figyelembe vette. Bővült a bizalmiak jog- és hatásköre. Üj fórumrendszer jött létre. Működésének je­lentős eredményei vannak. A szakszervezet a maga esz­közeivel segítette a gazdasá­gi feladatok végrehajtását. Munkájának középpontjában a verseny szervezése, a gaz­dasági célok megvalósításá­nak segítése állt. Az igazga­tóság gazdasági eredményei­nek javulását elősegítették a munkaversenyek. Több kom­munista műszakot szervez­tek. a dolgozók kivették ré­szüket a. társadalmi munka­akciókból. jelentős pénzösz­szeggel járultak hozzá a MAV gyermekintézményei­nek fejlesztéséhez. Javult a szociális ellátottság, a mun­kahelyi légkör. Sikerült előbbre lépni o munkásművelődésben is. Ja­vultak a dolgozók élet- és munkakörülményei. Az egy munkaórára jutó bér öt óv alatt átlagosan 29,7 száza­lékkal emelkedett. Sikerült a létszámot stablliZálniJ'lüífl óta összéseh 712 dolgozó ka­pott kamatmentes kölcsönt lakásvásárlásra. A vasutasdolgozók egész­ségügyi ellátása tovább ja­vult. A szegedi rendelőinte­zetben 20 főfoglalkozású ét 18 részfoglalkozású szakor­vos dolgozik már. 1979-ben ennek is köszönhetően nagy­mértékben csökkent a táp­pénzes napok száma. Elmondta Ácsai Mihály azt is, hogy a területi bizottság gazdálkodását a tervszerűség és a takarékosság jellemezte az elmúlt évben. Szólt arról is, hogy 1975 óta az igazga­tóság dolgozói közül 7 ezeé 330-ar, üdültek. 862 család kapott beutalót. A gyermek­üdültetésben részt vevők száma 3 ezer 300. Ezután elkezdődött a vita a beszámoló fölött. A kül­döttértekezlet végén újjává­lasztották a Vasutasok Szak­szervezetének területi bizott­ságát. A testület elnöke a most nyugdíjba vonuló Ácsai Mihály lett. Titkárává dr. Lugosi Józsefet választották. Az öttagú számvizsgáló bi­zottság elnöke Kakuszi Béla lett. A területi bizottságot a Vasutasok Szakszervezetének országos küldöttértekezletén 21-en képviselik. Megbeszélés a ruhagyárban öt esztendő telt el azóta, hogy a Szegedi Ruhagyárban megválasztották a vállalati szakszervezeti tanácsot, amely szombaton számolt be munkájáról a főbizalmi—bi­zalmi küldöttértekezleten. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Tóth Tiborné, a Ru­házatipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkára, dr. Ágoston József, az MSZMP megyei végrehajtó bizottsá­gának tagja, az SZMT veze­tő titkára és Rigó Szilvesz­ter, a szegedi városi párt­bizottság osztályvezetője is. A küldöttek megtárgyal­ták és elfogadták a Vállalati Szakszervezeti Tanács írá­sos, s Afóri Sándornénak, a VSZT titkárának a szóbeli beszámolóját, majd megvá­lasztották a vállalati szak­szervezeti bizottságot és a küldötteket a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezete kongresszusára, illetve, a szakszervezetek megyei kül­döttértekezletére. A vállalati szakszervezeti bizottság alakuló ülésén Ju­hász Péternét választották a bizottság titkárává.

Next

/
Oldalképek
Tartalom