Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

2 Vasárnap. 1980. június 29. Aliét 3 # Milyen új esemenyeh zajlottak az Afganisztán köriili válságban? Világszerte megkülönbözte­tett figyelem kisérte azt a moszkvai bejelentést, hogy — Kabullal egyetértésben — részleges csapatkivonást hají­tanak végre Afganisztánból. Logikusan következett ez a lépés a korábban többször is elhangzott, legfelsőbb szin­ten ugyancsak megerősített állásfoglalásokból: a szovjet csapatok addig és olyan mér­lékben maradnak Afganisz­tán területén, ameddig és ahogyan a helyzet megkí­vánja azt. Washingtonban és a NATO köreiben azonban furcsa ma­gatartást tanúsítottak. Mi­közben azt követelték, hogy a szovjet csapatok azonnal távozzanak Afganisztánból, s az Afganisztán körüli válsá­got ürügyként használták a feszültség kiélezésére — - mindent megtettek azért, hogy a helyzet ne juthasson nyugvópontra. Amerikai—kí­nai összjáték kezdődött az afgán ellenforradalmárok felfegyverzésére, s különös­képpen jó behatolási terep­nek tekintették a hosszú pa­kisztáni— afgár határt. Köz­ben rémhírek özönét zúdítot­ták a világra, a hónap ele­jén olyan híreket terjesztet­tek. hogy gerillák tízezret fogták gyűrűbe Kabult. A hazugságléggömbök azonban szétpattantak, és éppen a Hehetségessé vált. részleges csapatkivonás bizonyítja, hogy a feltételek ugyan to­vábbra sem könnyűek, de Afganisztánban előrehaladt a konszolidáció folyamata, erősödött a rend és a biz­tonság. A moszkvai hír tehát min­denképpen kellemetlenül érinthette az amerikai fe­szültségkeUőkrt. űé különö­sen kínos volt. hogv Időben .egybeesett a hét fejlett tőkés ország véffflrcflí tsúcsfalíTko­zőjával. Amely hivatalosan gazdasági jellegű, de mivel a gazdasági problémák ma­napság nem sok sikerélmény­nyel kecsegtetnek, a téma — tekintettel a közelRö ameri­kai választásokra is — erő­teljesen áttolódott a világ­politikára. A nyugati szövet­ségesek egy része, főként Párizs és Bonn, Jóllehet nem értett egyet az Afganisztán megsegítésére irányuló szov­jet lépéssel, Józanabb maga­'tartást tanúsít és politikai kibontakozást keres. A szov­jet bejelentés, érthetően, megerősítette őket e szándé­kukban. Annál Inkább, hi­szen a francia elnök nemrég tárgyalt Varsóban Leonyid Brezsnyevvel, és Schmidt kancellár pedig holnap ké­szül Moszkvába. Ilyén körülmények között az Egyesült Államok elnök-' sem játszhatta egyszerűen a „Mister no" a mindenre nem-et mondó szerepét. Car tár olyan kijelentést tet* hogy Washington hajtan lenne közreműködni eg+ meneti szakaszban, a váls rendezése aorán. Csakhc hamarosan kitűnt, mit k gyakorlatilag érten! e jav; lat alatt. Washington va miféle iszlám békefennta erő Afganisztánba küld/ szeretné (nyilván pakiszt ••'iáPifc 0 én egyeb egysegekre gondol­nak), hogy annak védelme alatt jobboldali fordulatot hajtsanak végre Kabulban, s ennek megfelelő kormány vegye át az ügyek intézését. Ezek az indítványok termé­szetesen elfogadhatatlanok. A rendezés alapját változatla­nul a kabuli kor-nány közis­mert háromlépcsős terve je­lentheti: 1. Szűnjék meg min­den külső beavatkozás; 2.. Szülessenek megfelelő neni­zetközi garanciák a Szovjet­unió és az Egyesült Államok részvételével; 3. E kibonta­kozás lehetőségei nyújt a szovjet csapatkontingens visszavonására irányuló tár­gyalásokra is. A nagy élénkség ellenére — az amerikai álláspont me­revsége miatt — egyelőre nem történt közeledés. Az események tükrében azonban a világ jobban felmérheti a különböző szándékokat és véleményeket, saját közvet­len tapasztalatai alapján al­kothat. ítéletet: kl akarja a kibontakozást és ki állít aka­dályokat annak útjába. # Mit történik 1 thaiföldi—' kambodzsai határon? Lehet, hogy vannak cso­dák a világpolitikában, de alighanem hiba lenne túl­zottan hinni bennük. Min­denesetre. szinte abban a pillanatban, hogy az ameri­kai feszültségkellés rfehézsé­gekbe ütközött Afganisztán körül, egyszerre kiéleződött a helyzet a tha földi—kam­bodzsai határon. Az előzményekhez tarto­zik, hogy Bangkokban né­hány napja közölték: meg­kezdik a kambodzsai mene­kültek „önkéntes" hazatele­pítését a két ország határán elhelyezkedő menekülttábo­rokból. A hír feltűnést, kel­tett. hiszen a nyugati propa­ganda korábban azt igyeké­zett kihasználni, hegy a harcok és az éhség követ­kezteben Kambodzsából tö­megesen menekültek el az emberek. Egy visszatelepí­tés nyilván ennek az irány­zatnak ferduláüSt mutatta volna. Valójában arról volt szó: thai területen, közvetle­nül egy 2—5 kilométeres öve­zetben levő kikepzótáborok­ből a kínaiak által támoga­tott „Vörös Khmer", s a szél­sőjobboldali „S«!o bad Khmer" (Khmer Serei) fegyveres ge­rillnegység+;et dobnák visz­sza Kambodzsába, hogy az esős évszak természeti vi­szonyait felhasználva, me­rényleteket, p -ovokációkat kövessenek el. A kambod/<al kormányzat tlltnifcfeott az ilyen visszate­lepítési tervek ellen, mire thai területről több betörés történi Kambodzsába, bele­értve .néhány légitámadást ls a hatt'r Lírzetekben. A propa ' inilakampány sem maradt el. Th, föld a Kam­bodzsát segítő Vietnamot vá­itlcpték a thai határt. Hanoi határo­zottan cáfolta a hamiá hifii­ket és blzonyíUK at ter­•. . n t földről (A vi­etnami külügyminiszter a héten éppen l 'ióonézübüli iilddeí Minden jel arra mutat, hogy aféle „tartalék"-vátság­keltés zajlott, ha az egyik pontos remény csillan a fe­szültség csökkenésére — Ázsia egy másik pontján sürgősen gondoskodni kell az utánpótlásról... # Mit hozott az ankarai NATO-tanácsülcs? Ismét időszerű a bölcs mondás: néha az az újság, •hogy nincs újság. A bizony­talansággal és terrorizmus­sal hadakozó török főváros külső képe csupán annyiban változott, hogy még több volt a rendőr, katona." biz­tonsági ember a NATO an­karai tanácsülése . kapcsán. Ami pedig a tárgyalótermet illeti:. érvényesült az atlanti papírforma. Egységnyilatko­zatok. halvány tárgyalási készség hangoztatása, miköz­ben megerősítették a decem­beri brüsszeli határozatokat. Márpedig az eurórakéták te­lepítéséről szóló döntés le­hetetlenné teszi, hogy to­vábbhaladjanak a megbeszé­lések eddigi vágányán. A legérdekesebb Ankará­ban is az a tényező, amely­ről hivatalosan nem ejtettek szót. A nyugati tanácskozá­sok egész vonulata, a két Velence, Ankara, a kétoldalú eszmecserék, az ellentmondó nyilatkozatok és a kevéssé udvarias levélváltások bizo­nyíthatják. hogy nincs teljes szinkron az Egyesült Álla­mok, s több fontos szövetsé­gese között. Az ellentéteket \ nem szabad túlértékelni, mi­után létezik egy alapvető at­lanti és tőkés szolidaritás, de az eltérő hangsúlyok azért lényeges nézeteltéréseket mutatnak a. jelenlegi hely­zet értékelését, valamint az enyhülés jövőjét illetően. Washington, különböző esz­közökkel.' szűkíteni szeretné a szakadékot — maga mö­gött akarja tudni szövetsé­geseit, minden esetben. Ezt azonban két dolog nehezíti: az amerikai külpolitika és az amerikai belpolitika. Saz elnökválasztási harc finise még inkább bonyolulttá és kiszámíthatatlanná teszi Wa­shington magatartását... Réti Ervin Gyümölcsözően fejlődik Románia és az NDK kapcsolata Közlemény Erich Honecker bukaresti látogatásáról 0 Bukarest (MTI) Gyümölcsözően és sok­rétűen fejlődik Románia és a Német Demokratikus Köz­társaság sokoldalú. kapcsola­ta. A két ország a jövőben is arra törekszik, hogy szé­lesítse az együttműködést, fejlessze a kooperációkat és termelési kapcsolatokat. Mindkét ország a marxista— leninista elvekre épülve erő­síti barátságát, növeli együtt­működését a szocialista or­szágokkal. a Varsói Szerző­dés tagállamaival és aktí­van hozzájárul a KGST te­vékenységének eredményes­ségéhez. Ezt hangsúlyozza többek között az a közle­mény és közös nyilatkozat, amelyet Erich Honecker bu­karesti tárgyalásairól pén­teken este adtak ki a román fővárosban. Nemzetközi kérdésekben Honecker és Ceausescu egyet­értett abban, hogy „folytat­ni kell az aktív béke-, eny­hülési és biztonsági politi­kát". Hangsúlyozták: küz­deni kell a leszerelés meg­valósításáért, mindenekelőtt a nukleáris leszerelés terén. Minden erővel harcolni kell az imperializmus mesterke­dései ellen, amellyel kísér­letet tesz a hidegháborús légkör visszaállítására. Az utóbbi időben az imperializ­mus veszélyezteti a békét és az enyhülést, ' éppen ezért szükséges, hogy valamennyi ország hatékony lépéseket tegyen az enyhülés érdeké­ben. Ilyen szempontból nagy­ra értékelték, és rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak a Varsói Szerződés tagállamai május 15-i deklarációjának, amely számos kezdeménye­zést tartalmaz a nemzetközi politikai légkör javítására. Mindkét fél aláhúzta, hogy az Afganisztánnal kapcsola­tosan kialakult helyzetet po­litikailag kell rendezni. A látogatás befejező nap­ján egyébként több megálla­podást és egyezményt, írtuk alá a felek, amelyek első­sorban a gazdasági kap­csolatok fejlesztését, a kul­turális, tudományos, műszaki együttműködést szélesítik. Erich Honecker viszontlá­togatásra hívta meg Nicölae Ceausescut. A román állam­fő a meghívást köszönettel elfogadta. Schmidt kancellár hétfőn utazik Moszkvába * Moszkva (MTI) Hétfőn kezdődik Helmut Schmidt bonni kancellár moszkvai látogatása. A nyu­gatnémet kormányfő több megbeszélést folytat Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP fő­titkárával. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnökével. A kétna­pos látogatás munkajellegű, azon mindenekelőtt a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit és , a két ország kap­csolatainak alakulását tár­gyalják meg, A szovjet fővárosban ér­deklődéssel várják a megbe­széléseket, s azokat elsősor­ban a párbeszéd fenntartása, az álláspontok kölcsönös megismertetése szempontjá­ból tartják jelentősnek, nem várnak azonban tőlük azon­nali, közvetlen eredménye­ket. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatoknak kulcsszere­pük volt és lehet az európai enyhülés folyamatában. a bonni kormány jelenlegi ma­gatartása azonban nem min­den vonatkozásban azonos azzal az állásponttal, amelyet korábban képviselt: sok te­kintetben Bonn csatlakozott a Carter-kormányzat élesen szovjetellenes, a hideghábo­rús irányvonal feleleveníté­sére törekvő Irányvonala mellé, s ez természetesen, ki­hat a kétoldalú kapcsolatok­ra. az európai enyhülésre is. Moszkvában tisztában vant nak azzal, hogy Schmidt kor­mányára kettős nyomás ne­hezedik: nemcsak Washing­ton igyekszik minden erővel, sokszor durva eszközökkel rákényszeríteni Bonnra a maga politikáját, hanem a kereszténydemokrata— keresztényszocialista ellen­zék. mindenekelőtt Strauss igyekszik megkérdőjelezni Schmidt atlanti lojalitását. Ilyen körülmények között nagy fontosságú, hogy a kancellár milyen álláspontra helyezkedik a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekben, megpróbália-e „jobbról előz­ni" az ellenzék jelöltjét, vagy folytatja azt a politi­kát, amely korábban jó eredményeket hozott az NSZK és egész Európa szá­mára. A moszkvai tárgyalás képet adhat erről. Ami a konkrét kérdéseket illeti, Schmidt korábban je­lezte, hogy tárgyalni kíván a közepes hatótávolságú ra­kéták kérdéséről Szovjet részről már kifejtették, hogy készek ilyen megbeszélésre, ennek azonban előfeltétele, hogy a NATO vonja vissza vagy legalábbis hivatalosan függessze fel a nukleáris töl­tetű amerikai rakéták Nyu­gat-Európa területén történő elhelyezésére vonatkozó múlt évi határozatát. Dér Endre Szajáni történet Cj LÉGIHÍD? Az Egyesült Államok híd létesítését fontolj hogy ezen keresztül ju son el fegyvereket és ' anyagot Thaiföldre — j< tették be pénteken a Pem gonban. BT-nATAROZAT Az ENSZ Biztonsági Tan ; csa pénteken este tizenkét tgen szavazattal és három tartózkodással a dél-afrikai fajüldöző rezsim Angola el­leni újabb katonai agressoo iát élesen elítélő határozatot fogadott el. LIBANONI TILTAKOZÁS Ghasszan Tueni, Libanon selője .árhoz nánya ltako­lköve­mada­so k TAKISZTANI FEGYVERKEZÉS Az új pénzügy évben — júliustól kezdődően — 12 s/azalékkal többet fognak katonai célokra költeni Pa klsztánban, mint az előző esztendőben. Islamabadi köz­lések szerint 14 milliárd ru piát, azaz 1.4 milliárd dollárt szántak a költségvetésben a hadügyeknek. Akkor én a Fiú iránti sajnálatból, valamint a magam megmentése érde­kében adtam magam vigaszként egy gyereknek, ami válási ok volt a fér­jem kezében, én pedig előrángattam a férjem háromhóhapos zabigyerekét Cigány módra váltunk el. nagyon saj­nálom, mindig sajnálni fogom, s en­nek már nem a kisváros az oka. A butaság az oka mindennek, a pénz és az el nem érhető álmok, a körülöt­tünk kitermelt mocsár az oka min­dennek, ahol a sirályok kipusztulóban vannak, a paradicsommadarakat pe­dig meggyalázzák. Ahol most élek. ebben a kisnagv­városban (ebben a városban él a fér­jem is a legújabb feleségével!) min­denki, a rossz közérzetére oanaszko­dik. amit mások rosszullétével tá­masztanak alá. Szinte kifogyhatatlan beszédtéma ez a rossz közérzet, amire a patikában gyógyszer nem találha­tó Ilyen kifogyhatatlan beszédté­ma még változatlanul az időtárás, a sport, amit én nem űzök. hozzá se tu­dok szólni, a hiánycikkek felsorolása, amelv beszédtéma időnként belenasz­szol felborzolt idegállapotomba, szóba jön még az óraközi szünetekben a „fő­zési tanácsadás", amit szokásból én is űzök. Nem szolgálok ugyan új ötle­tekkel, de átveszem másoktól a kipró­báltakat (kollektivizálódni kell. ugve?). Időnként valaki eláraszt belső monológiával, mivel nem tanulta meg. hogvan kell a belső monológot saiát magunknak elmondani, vaev ha meg is tanulta. ro6sz tapasztalatai vannak arra nézve, mivé fejlődhet, ha huzamosabb ideig csak magunknak mondiuk el. ami tulajdonképpen csakis magunkra tartozik. Ilyenkor jó médium vagyok, olyankor hallgatok el, amikor épp ott az ideje, s olyan­kor szólalok meg. amikor szükséges. Tanácsot nem adok. elvből, inkább előhozakodom a saját, megszenvedett közhelyeimmel, amelyekről már min­denki tud (válásom történetével pél­dául. vagy a gyerekeim nevelhetősé­gére vonatkozó kétkedéseimmel), vagy az ember Jól felfogott érdekével ami szerintem azt jelenti: önfenntartási ösztönnel minden eltévelyedésünket meg lehet magyarázni, és mihelyt el­értük nagykorúságunkat, nagykorúak­ká kell válnunk, ami szerintem azt jelenti: meg kell értenünk, hogy az életbe bele lehet halni. Természete­sen én Itt különféle magyarázatokba szoktam bocsátkozni aszerint, kivel bbszélek. Ha olyan nőkollégámmal tár­salgók. aki arról vall nekem, milyen kevés a jövedelme (holott tudom, hogy egyedül él. ezer forinttal többet keres, mint én. én két gyereket tartok el négyezer forintból, és autóra spórolok. • 6 saját házban lakik, egy kutyát tart el és a paliiát. aki nős ember, nagy­evő és már hat éve nem tudia végleg magához kötni), annak nem beszélek saját emberszabású, kuporgató élet­módomról amikor féreg módjára rág a rúzsra, krémre, ruhára kiadott fo­rintok hiábavalósága, amelyeket át­meneti időre költök el csupán, hiszen a Fiú. aki miatt kénytelen vagyok fia­talabbnak látszani a koromnál, meg­érdemli. Az Illető kolléganő családos ember étvágyára költi a pénzét, én úgy mondom, a magam mód ián a sa­iát gondomat.: kitaníttatok egv embert a társadalomnak és magamnak, a gye­rekeimnek. s talán a ©'ereink apjá­nak. ami merő képtelenség, aminek nem szabadna előfordulnia. Ilyenkor nagyon félek magamtól, attól a vala­kitől. aki nagykorúsaga alkalmával nagykorúvá lett, női ösztönnel megál­dott ragadozóvá (talán borzasztó, hogy ennyire nem bízom magamban), aki az új élet küszöbén egy lezárt abla­kot akar kinyitni. Az ilyen kolléga­nőmnek nem mesélem el. mit mon­dott a Fiú. amikor arra kértem, néz­zen úgy a fiaimra, mintha sajátjai lennének, de elmeséltem a Fiú any­jának. aki a hallottaktól öregebb lett. megélte saját halélát. amire számítot­tam is. s amit akkor úgy nyugtáztam magamban: „Mennyire érdekes, hogy még az anyja fölött ás hatalmam van. egyik pillanatról a másikra birtokba tudom venni, megejteni, mint a vámpír a csókról nem álmodó szüzet, elárasz­tom látomásaimmal, és már nem vá­rom a válaszát vagy beleegyezését semmire, néha az ellenfelemnek érzem inkább, mint barátomnak. máskor vergődő, segítségre szoruló madárnak látom, akin nem tudok segíteni, mert ha tudnék raita segíteni, a magam vi­lágát rombolnám szét a fiaim jövő­jét pusztítanám el... Inkább úgy vi­selkedem. mint az emberek által meg­vetett kakukk, aki mindig a maga szavát kiáltja, .ha-hu'. fiókáimat más­sal neveltetem föl. történetesen a ba­rátnőm fiával, aki szeretetet ad a gye­rekeimnek. aki tartást szuggerál be­léjük. megmondja nekik, hogyan kell viselkedniük, ki a jó ember, mikép­pen válik valakiből jó ember, akire érdemes odafigyelni, sót követni ls." Ilyenkor, ha őt hallom, főleg ahogyan a gyerekeimmel beszélget, elfelejtem, milyen unalmas ls a mi hétköznapi életünk, s amikor nem tolakszik elém az a boldog kisváros, ahol fiatalasz­szony voltam, ahol gyerekeket szül­tem. ahol hangadók voltunk, a fér­jem is es én is. ahol, ha végigmentem a kirakatsoron, mindenfelől köszön­töttek ahol volt célunk, érdekes em­lékeink. megismerkedtünk a művészet­tel, megtanultunk gondolkodni... (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom