Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-25 / 147. szám

4 Szerda, 1980. június 25. Kiállítási napló Parasztmúzsa forgószélb Füvészkert rózsái Minél többet búvárkodik az ember a Csongrád megye élő népművészete című, a Bartók Béla Művelődési Közpotban látható kiállítás anyagában, annál bogosabb jelenséggel találja magát szemben, annál több kérdőjelre bukkan. Nézzünk ezek közül néhányat ' Mi ls az a népművészet? „Minden művészi tehetség a paraszti kultúrában Magyarországon is, másutt is a mindennapi élet szolgálatában állott, azt ékítette. Ha dísz volt is, elválaszthatatlan dísz; külön, kiszakítva a paraszti élet rendjéből, elveszti eredeti jelentését, szerepét". Ortutay Gyula megállapítása, úgy gondolom, cáfolhatatlan. De akkor mit kezdjünk a népi kultúra mintegy másfél évtizede elkezdődött reneszánszával, a felszínes divatokból szocialista kereskedelem. A nép művé- jünk a túldekorált borotvaszetét pedig fölváltották a tokokkal, a csodaparipákra népi iparművészek munkái, a készített lószerszámokkal, s a kiemelkedő mesteremberek gyönyör vas-tűzkutya is legremekei, a piacra termelő, fő- feljebb sznob újgazdagék hivatásban népies tárgyakat kandallója elé kerülhet — formáló mesterek sorozatda- merőben idegen közegben. rabjai. Megszűnt a tárgyakat készítők anonimitása, a közösségi indíttatás, az eredendő, éltető és inspiráló közeg, s előlépett a maguk gyönyörűsége helyett mások (megrendelők, kereskedők) igénye. Líl Benne van-e a nép lelke a fazekas pénztárcájában? Fülep Lajos kiváló műtörténész így vélekedett: „Népművészet!... Vajon benne van-e a lelke a népnek, él-e benne, világít-c, megihlet-e bennünket, megrészegít-e? Vagy csak rideg számításra ösztönöz, megfontolt spekulációra, a veszendőbe menők józan kultúránk felhasználasára és értékesítémind szervesebb részévé in- sére?" A kemény kérdésektegrálódó, népi gyökerű ben benne vannak a válaáramlatokkal? Mit a páva- szok is. Hitelesnek is tűnnek, körök országos sikerével, a ám napjainkra differenciáltáncházak fiatalok ezreit tabban kell szemlélnünk ezt megmozgató hullámaival, s a az egyre erőteljesebb társamelléjük egyre inkább fölnö- Uabni jelenséget Részint vő tárgyformálással? A meg- azé.c, mert az igazi hagyolehetősen sok ellentmondást mányápolás sohasem lehet a felszínre dobó eklektikus múl: örökségének rckonstfolklúrfesztiválókkal, népmű- rukciója. A tiszta források isvészeti vásárokkal, különös meretében, az ősi gyökerekheppeningekkel? Mit az új- bői táplál! ózva arra töreksütetű szerencselovagokkal, a szik korunk igazi folkloristápénzsővár ügyeskedőkkel, ja, hogy elébe álljon az elakik „jó érzékkel" satnyítják múlásnak, gátat vessen a a népi motívumokat sorozat- pusztulásnak, legyen az tárban gyártható divatcikké?! gyakban szunnyadó szépség Szép és értékes a bemutató alkotásainak többsége, de vajon az élő népművészet alkotásai-e ezek, vagy netán a népies tárgyformálás darabjai, a népi motívumokat alkalmazó mesterek dekoratív munkái?! Figyelmeztetőek Erdei Ferenc gondolatai: „A parasztmúzsa legszebb szavai játékos kedvteléssé üresednek, hogy ha kíváncsi idegenek előtt mondják el kitanult utánzók." 5. Van tehát felelőssége és feladata bőven annak, aki alkotással, szervezéssel vagy éppen véleménymondással kapcsolódik ehhez a jelenséghez. A mennyiség ugyanis elkábíthatna! Csakhogy a népi gyökerű tárgyformálásban még távol állunk attól, amit Csoóri Sándor elmondhatott a népzene és néptánc minden várakozáson fölüli reneszánszáról: „ .. a kJtkeA szegediek tudják, hol található az Egyetemi Füvészkert. Sokan is látogatják, hogy szép növényeiben gyönyörködjenek, pihenjenek a rosariumában csak termesztett rózsák vannak. Mikortól ismerjük és szeretjük a rózsákat? Elvész a mítoszok és mondák köréhűs lombú fák alatt, tiszta ben, de történetük bizonyára levegőjével kitakarítsák ben- egyidős az emberrel. Móra zingőztől, füsttől, portól Ferenc például szerelmese szennyezett tüdejüket. Sajnos, sokan játszótérnek hiszik a kert szabad, füves térségeit, és labdákkal, takarókkal felszerelve akarnak játszani, kempingezni. Pedig itt még a fűszálnak is nebántsd a neve! A Füvészkert célja ugyanis más. Nevezetesen, hogy minél több növényt gyűjtsön össze, ezeket vagy természetadta csoportokba ültetve sorakoztassa táblákba, vagy esztétikai szempontokat figyelembe véve hívja fel a figyelmet világhíres é6 világvolt a növényeknek. Kibányászta a Somogyi-könyvtár könyveiből, A rózsák napja című karcolat szerint, hogy egy perzsa istenség, Ormuzd teremtette a fehér rózsát Ami olyan szépre sikerült, hogy szerelmes lett belé az egész világ, még a csalogány is, és halálra sebezte magát tüskéivel, vérével pirosra festette a rózsa szirmait. Perzsiából terjedt el a rózsa Indiába és Babilonba. Talán a perzsa rózsakultuszt vették át az antik görögök. Szerintük a rózsák Aphroditével, a szép fákra, cserjékre, évelő szerelem istennőjével együtt és egyéves lágyszárú nővé- születtek. Amikor Aphrodité nyekre. A gyűjteményeket a tenger habjaiból megszüleelsősorban az egyetemi és tett, a hajából lehullott vizfőiskolai oktatás használja, cseppekből lettek azok a róDe ha valamikor csak az zsák, amelyek a Földközi volt a botanikus kertek fő tenger szigetein és a Balkán feladata, hogy az egzotiku- félszigeten máig is pompázmokat gyűjtse és mutassa be, nak. A rózsakultusz a római a feladata kiegészül, birodalomban szinte tobzóma ez Sokat ír róla a sajtó, hogy a dott. A birodalom hanyatlámodern ipari termelés és a sával együtt nőtt a rózsaeső, a szirmok szórása, a rózsamezőgazdaság kemizálása elpusztítja a természetes növénytakarót, annak egyes fajtáit. Ezeket pedig nekünk olaj használata a szerelem gerjesztésére. Közismert, hogy Kleopatra rózsasziromból vetett ágyon fogadta Antoniuszt, a nagy római hadvezért. A kereszténység sem tudta kiirtani a rózsa kultuszát. Kénytelen volt átvenni, és a szerelmi szimbólumok helyett keresztényi erényekkel felruházni. A rózsából a tisztaság, a szüzesség, az áldozat lett. A keresztény rózsaszimbólumokat folytathatnánk akár a magyar származású Árpádházi Szent Erzsébet (II. Endre és Gertrudis leánya) rózsacsodájával; a monda egyik variánsa szerint Wartburg várában leprás ifjút gyógyítgatott ágyában, aki a férj számonkérésére rózsákká változott. A modern kor embere nem él csodákkal, mítoszokkal. De évezredek során felhalmozódott regék, mondák, mítoszok és csodák nélkül is örömteli szívvel szemléli, élvezi a rózsák gyönyörködtető színeit, szirmait, a nem divatos, de sohasem divatjamúlt illatát. Most van teljes pompájában a füvészkert rózsakertje. Érdemes odazarándokolnl érte. Dr. Simoncsics Pál dók számára is kiderült, hogy : kell megmenteni az utókor Vajon a népművészet térhódítása • elbírja-e azt a különös, vargabetűkkel telitűzdelt és sokszor megvámolt vándorutat, amely a tiszta forrásoktól, az éltető gyökerektől piacokon, viszonteladókon kerül egy új közegbe, kiállítótermekbe, s főképp a modern lakásokba?! Megmarad-e múzeumi szigetnek az igazi népművészet, vagy beépülnek áramai ,a szocialista közművelődésbe; közösségformáló erővé válhat-e; részese lehet-e az ízlésformálásnak, a jellemalakításnak, az ismeretbővítésnek ; fölnőhet-e a nemzeti tudat gazdagitójává, az internacionalizmus erősttőjévé?! Kik szerepelnek ugyanis a bemutatón? A lista meglehetősen heterogén, hiszen a Népművészet Mestere (Mónus Ferenc), a népi iparművész Mónus Sándor és a Népművészet Ifjú Mestere (Danicska Lajosné) mellett szerepel tehetséges naiv alkotó (a faszobrokat baltázó Hegyi Flórián vagy az agyag bői paraszti életképet gyúró Patatics József), mesterségének kiváló művelője (a braszerepének tartalmát és le- vúros lószerszámokat készítő vagy a szellem kollekt ív gyümölcse. Nekünk ebből az aspektusból kéli közelednünk minden törekvéshez, mely a népművészet égisze alatt születik, így kell mérlegre tenni minden alkotást, melyet ez a szándék létrehoz. A Csongrád megye élő népművészete című kiállítás életre hívóit csak dicséret illeti feltáró munkájukért és a bemutatásért. Csak ennek birtokában tisztázhatóak a mozgalom általános kérdései. A cím tudniillik nem pontos. 7. tlhet-e a népművészet, ha megszűnnek hagyományos létfeltételei? Kötelességünk szembe nézni azzal az egyszerű ténnyel, hogy társadalmunkban a hagyományos népművészetnek megszűnnek egykori létfeltételei. Meg kell lehat keresni és találni új o legkonzerválóbb erő nem a pontos lejegyzés, nem a művészi feldolgozás, nem a kotta, nem a film, vem a lemez, hanem a stilus idegekbe, sejtekbe való felszívása. Mert a stílus nemcsak az irodalomban, de énekben s táncban is azonos az emberrel. Ebben az esetben magával a néppel..." Ahhoz, hogy ez a stílus a bennünket körülvevő tárgyak többségében is azonos legyen velünk, mindannyiunkkal, sok még a tennivaló. Jó néhány ilyen és hasonló gyűjtő- és feltárómunkára, kiállításra, vitára van még szükség. A bemutató bizonyítja, hogy jó úton járunk, hogy értő társakra találhatunk az alkotók között is. A parasztmúzsa kiállja a forgószél megpróbáltatásait, hiszen gyökerei termékeny földbe kapaszkodnak. Ezeknek a gyökereknek ápolása, formálása és nemesítése legfontosabb közös feladatunk, „mert szakadt gyökér csak kórót vagy szégyenfát nevel". Tandi Lajos számára. Azaz a botanikus kerteknek az úgynevezett génbank szerepét is be kell tölteniük. A ml „Jáankunk"ban kell tárolni az Alföld pusztuló fajait, a csikófarkot, a homoki kikiricset, a volgai héricset, a mocsári kosbort, a kétlevelű sarkvirágot és még vagy 100 alföldi növénynevezetes, vagy kevéssé • nevezetes, de pusztuló faját Ha kilátogat valaki a kertbe, ne elégedjék meg az üveg- és fóliaházak nevezetességeinek megtekintésével, hanem keresse fel szabadföldi gyűjteményeit, és közben ne feledkezzék meg róla, hogy csak. a zöld növények fogyasztják a Földön a mindinkáibb felhalmozódó széndioxidot, és csak a növények termelik a levegő éltető alkotóelemét, az oxigént Ez idő tájt| javasoljuk megtekintésre. Kicsi volna az újság terjedelme, hogy akár csak a vadrózsa fajokat és változataikat ismertessük,mert a 18 hazai fajból csak a gyepürózsának körülbelül 80 változata van. A termesztett rózsafajták száma pedig több ezerre rúg. Füvészkertünk Mészáros László Kirgiziában Mészáros László neve is- céltudatosságával tűnt M, merősen cseng sok kirgiz már abban az időszakban vilakos számára. Tiszteletére a lágos és határozott emberi köztársaság fővárosában — és művészi elvei voltak. TeFrunzéban utcát neveztek el hetségének teljes nyiltságáróla. Kiállítások mutatják val és erejével szolgálta nébe alkotói munkásságát, pét. Ez maradt a hitvallása művészettörténészek és mű- azokban az években is, mivészek cikkeket, megemlé- kor száz és ezer kilométer kezéseket írnak róla. Filmet nyi távolság választotta el készítettek Szovjet Kirgiziá- hazájától, ban töltött éveiről. Mészáros A nemzet gyönyörű és ha1936-tól 1938-ig élt itt. s úgy { b6vizű tűnhet, ez az időszak tulsa- .... . . . ,, gosan rövid idő volt ahhoz, folyok> mmt az egész elet j hogy a mester ennyire mély maga — mondta a művész emlékeket hagyjon magáról. Magyarországról. Ezeket a Munkásságának legtermé- kirgiz népre is igaznak éreza rózsakertet kenyebb szakasza egybeesett te A Kirgiz Állami Képzőa kirgiz képzőművészet fejlődésének kezdetével, mely forrásból különböző nemze- művészeti Múzeumban 8 tiségű művészek merítettek, mellszobrot és egy, a kirgiz Köztük volt a tehetséges ma- bányászokat ábrázoló reliegyar mester. fet őriznek. A Kirgiziában A harminc éves Mészáros töltött évek alatt legjelentőLászló — ahogy az ismerő- sebb alkotása az Idős pasök visszaemlékeznek hetőségeit. Ehhez hozzájárulás minden jószándékű akció, mozgalom, kiállítás, kísérlet még akkor is, ha újabb és újabb gondokat, megválaszolatlan kérdéseket hoz felszínre. Ezért üdvözlendő a Bartók Béla Művelődési Központban látható tárlat, ezért nem méltányolható kellően a létrehozók buzgalpia. Az a fajta népművészet, hmelyet ez a kiállítás hivatott reprezentálni, a folklórtudományban a viseletek, a ház és ezobaberendezés, a használati tárgyak formálását, díszítését, építését jelenti. Ebben az értelemben nem öntörvényű alkotásokról van tehát szó, hanem a mindennapi élet szolgálatában álló tárgyakról, melyeknek szebbé tétele, díszítése egykoron elfogadhatóbbá tette a nehéz paraszti munkát, a falusi nép életét. Az anyag, Gyifkó Gyula), aranykezű hímzőasszony (Drahos Istvánná, aki kék-fehér és piros-fehér hímzésálmait valósítja meg, vagy dr. Hajóssy Tiborné, aki a vásárhelyi szőrhímzés-hagyományt élesztgeti), iparművész (a fémműves örökséget vastár. gyain továbbfejlesztő Orvos Sándor),, s vannak amatőrök (jók, mint a profi hatásokat asszimiláló Tóthné Orosz Anna Libatömő című plasztikája és a giccs felé kacsingatók, mint például Bangáné Szépe Julianna festett Libatömője) és jobb sorsra érdemes dilettánsok, mint a naturalista szobrok, a keresztszemes lovasvitézek és a motívumoktól burjánzó borotva tokok készítői. Érdemes elgondolkodnunk azon is, hogyan szakad ketté funkció és dekoráció. S azon, hogy a tehetség mindkét hea funkció és a dekoráció lyen meg tudta őrizni a lészerves egységben valósult nyeget. Emlékezzünk csak a meg, szolgálta a paraszti élet funkcionális tárgyak közül mindennapjait. Ez a szinté- Kiss Zoltán visszafogottan zis természetszerűen borult szép cseréptárgyaira, Mező fel. A hagyományos anyagok György és Rakonczay Ágnes újakkal gazdagodtak (?), az tenyérbe simuló agyaghangegvkori funkció háttérbe szo- szereire, vagy a másik csorult, s előtört a díszítés, a portból, Mónus Ferenc kékdekoráció. S akarva, akarat- fehér csúcsi szívkalamárisálanul megjelent egy torzító ra, Mónus Sándor gyönyörű •nozzanat; a piac, a pénz, a szilkéjére — de mit kezdFelmondás nyugdíj etőft M. I. szegedi olvasónkat nyugdíjazása előtt két évvel a munkahelyen történt átszervezés kapcsán egy műszakos beosztásból két műszakra osztották be. Olvasónk a munkáltató intézkedését sérelmesnek tartotta, mert úgy tudta, hogy védett korban van, és új beosztását nem köteles elfogadni. Később a munkaviszonyát felmondta, és új munkahelyen helyezkedett el. Munkatársaitól ismét azt hallotta, hogy a védett korban levő dolgozót nem lehet más munkakörbe áthelyezni, ezért kérje volt mun1979. (XII. 1.) MÜM számú rendelet részletesen felsorolja azokat az eseteket, amikor a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát felmondással nem szüntetheti meg. Ilyen például a sorkatonai szolgálat, és az azt követő 15 nap stb. A rendelkezés szerint csak különös, indokolt esetben mondható fel a munkaviszonya annak az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött dolgozónak, akinek a legalább huszonöt évi szolgálati időn alapuló öregségi nyugdíjra való jogokáltatójától az elmaradt ke- sultság megszerzéséhez legrcsetének megtérítését. Kérdezi: jogos-e követelése, és mit mond erről a jogszabály? Olvasónk tájékozódása nem egészen pontos. A 17/ feljebb öt éve hiányzik. A rendelkezés szerint, ha a munkáltatónál van olyan munkakör, amelynek ellátására a fent említett dolgozó alkalmas, a munkaviszonyt mindaddig nem lehet felmondással megszün (etnl, amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, hogy ezt a dolgozó vállalja. Tehát a nyugdíjazás előtt álló dolgozónak a felmondását szabályozza a rendelet, ami csak indokolt esetben lehetséges. Ez a védettség a bérre és a beosztásra nem vonatkozik, különösen akkor, ha a vállalatnál indokolt átszervezés van. Olvasónk esetében a munkáltató szabályosan járt el akkor, amikor átszervezés kapcsán nem mondta fel munkaviszonyát, hanem áthelyezte más munkakörbe. Tehát, keresetkiegészítésre a volt vállalatától nem jogosult. Egyébként is a munkaviszonyát saját maga mondta fel. Dr. V. M. rasztportré című. A szakemberek véleménye szerint a magyar mester ezzel a művével jutott el akkori alkotói periódusának csúcsára. A művész nemcsak szobrászként dolgozott Kirgiziában, de mint építész és dekorátor is. Részt vett a frunzei pályaudvar terveinek kidolgozásában, vázlatokat készített a kormány üléstermének kialakításáról. Az abban az időben szintén Kirgiziában élő másik magyar művésszel, Uitz Bélával közösen vettek részt a köztársasági címer megtervezésére kiírt pályázaton. Kadir Omurkulov Népművészeti hetek Mezőkovácsházán július 27-től augusztus 10-ig rendezik meg a népművészeti hetek országos rendezvénysorozatát. Mintegy 20 ezer népművészeti alkotás kerül majd zsűrizésre, s ezek egy részét kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.