Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

Kedd, 1980. június 24. Vizsgázók sikere, kudarca Léc a magasban Vékony arcú fiatalember fészkelődik a fotelban. Harmadszorra kezdi el a mondatot: — Szakértőt olyankor hallgat meg a bíróság... Kész. 'Csönd. Nincs tovább. Mondaná azt. hogy „tanár úr, kérem, én készültem", akárcsak Karinthy ro»sz tanulója. De érzi. hogy ez most nem illik ide. A vizsgáztató asztalán különben is zizeg valami. Talán az index? Nem. Most következik a mentőkérdés. Mintha emlékezne is arra, hogy mit kellene válaszolni. Belevág. Dgy látszik, nem túlságosan meggyőzően, mert megint közbe kérdeznek. — Mit csináljak magával? — tárja szét kezét a vizsgáztató. — Tudja mii, jöjjön el egy hét múlva. Az érintett magyarázkodna. de a helyzet nem tűr apellálást, inkább csak magán könnyít egy utolsó sóhajjal. Feláll és elköszön. Az ajtóból pedig még egyszer visszafordul: — A viszontlátásra. • Szegeden az Egyetemi Könyvtár első emeletén van a főhadiszállás. Gál Éva elsőéves magyartörténelem szakos egyetemi hallgató éppen Magyarország 1301—1528-lg terjedő történelméből vizsgázott. — Nehéz volt a készülés — mondja. — Nem volt szabályos jegyzetünk. se könyvünk. így ajánlatosnak tartottuk, hogy ott legyünk az előadásokon. Némi utánajárással kerítettünk ugyan egy régesrégl jegyzetcsomagot és azt sokszorosította kl hogy tudta. Ez Jó volt a készüléshez, de még így is bőven akadt, amit nem tudtunk megtanulni. — Például azt. hogy mi n Szent Korona tana. — szólt közbe Böröcz Edit. aki szintén elsőéves, ugyanezen a szakon. — A Jegyzet csak utalt rá. A vizsgán pedig szinte senki se tudta megmondani. — Utólag biztosan utánanéztek valahol. összenéznek, nevetnek. — Azóta másik vizsgára készülünk — válaszolják. Lassan befejeződik a nyári vizsgaidőszak, az egyetemeken, a főiskolákon. Szegeden is körülbelül 6 ezer nappali, levelező és esti tagozatos tanuló izgult, préselte fejébe a tudást, a bukástól félve és az eredményes vizsgázás reményében, bokák szeiint a jelenlegi értékelés legnagyobb hibája, hogy kampánytanulásra késztet. így nehéz biztonságosan meggyőződni a jelölt alapos és maradandó tudásáról. S minde7. tengernyi drukkot, fölösleges Izgalmat eredményez. • A József Attila Tudományegyetem állam és jugtudományl karán a nappali tagozatos negyedévesek polgárieljárásjog című kollokviumára ültem be. Ellátogathattam volna más kar más szakára is. De úgy gondolom, a», hogy milyen egy vizsga, főként a vizsgáztatótól és a vizsgázótól függ. No mee attól, hogy a tantárgy milyen fontos helyet foglal el az oktatott tudományok rendszerében. A kollokvium talán a legkötetlenebb viszgáztatásl forma, ahol beszélgetés alakulhat ki diák és tanár között. Dr. Szabó Imre tanársegédnek ez szemmel láthatóan nem ls okoz gondot, fél mondatokkal irányítja a feleletet. — Többnyire egv átfogó jellegű kérdéssel kezdem — vázolja a vizsgáztatás menetét. — Utána érdeklődők a részletek iránt Mondhatni, hogy e7 a taktika be is jön az első két jelöltnél. Tudogatnak, ha meg is akadnak néha, egy segítő kérdéssel átjutnak a csekélyebb buktatókon. Jót és közepest kapnak, a jegyekkel mindketten elégedettek. — A négyes azért lehetett volna ötös is, — magyarázza a tanársegéd. — Aki diákkörös, az rendszerint jobban érdeklődik «z átlagnál. • Egy másik párosnál megszületik a két jegynyi különbség. A lány közepest kap, a fiatalember pedig, aki saját bevallása szerint sokat készült, nehezen idézi fel a tényeket és az öszszefüggéseket. Halvány fogalma azért lehet a dologról, mert a legtöbb témakörbe belekap. Folytatni azonban nem tudja. Újabb és újabb kérdéseket kér. — Mindent megpróbáltam, de úgy látszik, mégse megy. — adja át neki az Indexét vagy negyven perc után dr. Szabó Imre. — Hármas és négyes között nehéz különbséget tenni, de az ötöst és az egyest biztonságosan fel kell ismerni — fűzi hozzá később. — Biztos vagyok benne, hogy ez a felelő csak olvasgatott. Nem Igen próbálta felmondani. rendszerezni a tanultakat Hiányoltam nála a pontos jogi meghatározásokat, szakkifejezéseket. Ezek nélkül pedig még gondolkodni ls nehézkes, az ismeretlennek tűnő kérdésre se nagyon lehet kitalálni a helyes választ. A páros másik tagja azért kapott hármast, mert egy elég jelentős részt nem nézett át a jegyzetből. Ezt nem it tagadja. — Ha tagadja, mi történik? — Rosszabb 'egyet valószínűleg akkor se kap. — Ki lehet-e küszöbölni a vizsgáztató szubjektivitását? — Csak tagadni lehet, megszüntetni nem. Én például azért kérdezek sokat, mert igy oldom a légkört, s közben jobban felmérhetem a hallgató tudását. Ez már csak azért is indokolt, mert a gyakorló jogász tudásának szinte napra késznek kell lennie a polgári eljárásjogból. • „Lukács után Hegel üdítően hatott" — ül le mellém Sipos Katalin, egy másik vizsga tapasztalataival tele, Megindul az eszmecsere a tételekről, a tanárokról. Elmondják, hogy van aki elsőre nem is írja be a bukást. Más vizsgáztatóknál ez teljesen a hangulat függvénye. No, meg a7. is közrejátszik, hogy a jelölt mennyire készséges. — Lenne egy ötletem azokkal a kis fehér lapokkal, meg kellene fordítani valamennyit — viccelődik a tételekkel egyikük. Putnoki Péter biológus kevesebb feszültséggel vélekedik az egészről: — Reggeltől estig foglalkozom az anyaggal. Közben, ha kedvem van. sétálok, szórakozok, nem töröm öszsze magam. Negyedévben már sokkal könnyebb. Mindössze egy komolyabb vizsgánk van: a genetika. Szerencsére elég jó könyvet Írtak a tanuláshoz. Ez a tárgy azért is köt le jobban. mert ebből szakdolgozom. Különben a felsőbb évesek általában már csak azzal foglalkoznak nagyobb odaadással, ami a későbbi életcéljukhoz, szakosodásukhoz kell. Egy kicsit a* egész egyetem rohamtanulás. A szorgalmi Időszakban zárthelyi dolgozatokra készülünk hol az egyik, hol a másik tárgyból. Év végén a kollokvium, vagy szigorlat előtt pedig átvesszük az anyagot. Annyi haszna azért van ennek is, hogv vizsga előtt látjuk legjobban az összefüggéseket. — Nem zavaró ez? — Mit tegyünk, ha egyszer év közben legfeljebb azzal tud foglalkozni a diák. ami mindig 13 érdekli. A rendszeres tanulás csak idea, nem valósitható meg. * Ellentmondásos az egész felsőoktatás, elsősorban a vizsgák miatt, — mondhatja N„ aki egy másik város tanárképző főiskolájának énekszakára készül. Eddig fizikusnak tanult, egyik tanára „tanácsára" azonban lemondott a további vizsgákról. Bár kétségtelen, hogy jobb egy pályát változtató fiatal, mint a pályán sikertelenül működő fásult szakember. De a vizsgáztató is ember, hiába tekintély a saját területén, pedagógusként tévedhet. Csak azzal csökkentheti a minimumra baklövéseit, ha emberileg ls gondosan mérlegeli tettét. Ezt az is indokolná, hogy >az egyetemi, főiskolai tankönyvek, előadások lényegének elsajátítása csak általánosságban készít fel a gyakorlatra, az életre. Továbbá az, hogy a vizsgáztatás módszerének jelenlegi formája, tartalma alig igazodott az utóbbi évtizedek (!) változásaihoz. Nem kellene rajta módosítani? Például azért, hogy a vizsgaidőszak több akadálylyal is . teletűzdelt pályáján ne legyenek olyan magasan a lécek, tanárnak és diáknak egyaránt. így csökkenne a lutri, az esetlegesség lehetősége. Jámbor Jenő ! Kiállítások Huszonegymillió látogató A Szovjetunió gazdasági és műszaki téren elért eredményeit a Szovjet Kereskedelmi Kamara 1979-ben 34 kiállításon mutatta be a világ különböző országaiban. A különféle szovjet kiállításokat több mint 21 millióan tekintették meg, s a külföldi bégek 4,8 milliárd rubel összértékű szerződéseket kötöttek a kiállító vállalatokkal. Klinikakomplexum A KNDK fővárosának egyetemi gyógyító-kutató központja korszerűen felszerelt, minden igényt kielégítő Intézmény. A Járóbeteg-rendelők, modern kórtermek, műtők mellett laboratóriumok, különféle speciális intézetek segítik a gyógyító munkát. A klinikakomplexum helyén a felszabadulás előtt a Charlté kórház működött. Az egyszerű kórház helyett Itt ma a modern technika minden vívmányával felszerelt klinikák állnak, ahol orvosok ezreit képezik kf a gyakorlatban is, jövendő hivatásuk jó ellátására. A klinikákon bonyolult műtétek egész sorát végzik el sikerrel, többek között szív- él veseoperációkat. A korszerű diagnosztikai eszközökkel dolgozó orvosok a maguk szaktudását, találékonyságát ls az ember gyógyításának szolgálatába állítják. Az elmúlt évben 180 új eljárást javasoltak, amelyek azóta már kiállták a gyakorlat próbáját. A szikesek javítása A meszesaltalaj-terítést és a digózúst a szik javítására ez ideig főként a Tiszántúlon Békés, Szolnok és Csongrád megyében alkalmazták. Az eredmények közismertek, azokat a mezőgazdasági üzemek a termelésfejlesztés igen fontos tényezőjeként tartják számon. Azonos — mésztelen szikes változatban megfelelő minőségű — meszes altalaj esetén a kelemenzugi (Ecsegfalva) i több mint 30 éves szikjavítási tartamkísérleteim szerint a mésztelen szikesek két nagyüzemi javítási eljárása: a meszezés és a meszesaltalaj-terítés teljesen azonos eredményű, és tartamhatása mindegyiknek gyakorlatilag végleges. De bizonyos talaj adottságok, szintviszonyok esetén, a dlgozás előnyösebb. Hatására a feltalaj mintegy 8—10 centiméterrel megemelkedik, nml az altalajban előforduló káros hatású szódás, sós réteg esetén igen előnyös, mivel növekszik a termőréteg, • továbbá a kissé alacsonyabb területrészeknek a bányahely felső mésztelen, javításához alkalmatlan rétegével történő megterítéseivel megszüntethetjük a vízfoltokat. További előnye a digozásnak, hogy lehetővé teszi u szikes területrészek megjavításán felül a nagyüzemi mezőgazdaságban feltétlen szükséges, nagy és négyszögletes táblák kialakítását. Az Alföld szikes vidékein, a Tiszántúlon, a Duna—Tisza közén akadályozzák a talajművelést a táblákba benyúló, általában kissé alacsonyabb fekvésű szikes talajú gyepterületek. Szabálytalan alakúak a táblák, a nagy teljesítményű erőgépek és komplex gépsorok hatékony alkalmazását akadályozzák. A gyepfoltok táblába kapcsolására és nagyjavítására a meszezés kevésbé alkalmas. A dlgozással a talajszintet 8—10 centiméterrel megemeljük, emellett, ha szükséges, lehetőség van feketeföld terítéssel, vagyis a bányahely mésztélen, Javításra nem alkalmas, humuszos rétegével történő további kiemelésére. A módszert 1973 óta alkalmazzuk a Tiszántúlon. Ehhez a Központi Földtani Hivatal anyagi támogatást ad, s irányításával a meliorációs vállalatok szaktanácsadói végzik a feltárásokat. Ezen munkában a községek mésztelen szikesekkel HÁZASSÁG Nagy István és Révész Katalin, MultyOn Ferenc ós Kiss Rozália, Barát Antal József és Mlksi Mária, Görög Antal és Mihály Erika, Rappai András és Sebők Klára, Khment János András és Varga Mária Magdolna, Kovács Dezső és Zsolnai Ágnes, Vári Gábor és Férő Mária Anna, Kothencz József György és sirnicz Ilona, Király János és Vlmcze Mária, Dénes János és Frank Eva, Zubesdes Péter és Varga Hona, Németh Zoltán és Ördög Piroska, Szakács Zoltán és Molnár Gabriella Hona., Harmos Róbert és Sáron! Ildikó Ibolya, Miklós Szilveszter és Pusztai Erzsébet, Virág László és Pap Mária Magdolna, Malachowszky György és Bózó Valéria, Kóródi Imre és OttUk írén, Pataki Józaef és Varga Margit, Komsa Ferenc és Szabados Judit Katalin, Dudás Férenc és Lippad Márta, Bárányi Jenő és Panka Zsuzsana, Elemek István Tamás és Marsány1 Zsuzsana. Gazdag Béla Ferenc és Lele Ilona házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Szitás Ágostonnak és Harci Anitának Anita, GrUnczvelg Jánosnak és Sándor Etelka Erzsébetnek Tamás János, Vásárhelyi Istvánnak és Rúzsa Klárának Róbert, Vida Józsefnek és Farkas Mártának József Roland, Szolnoki Árpádnak és Balogh Zsuzaannánák Róbert Árpád, Csatlós Sándornak és Blpés Erzsébetnek Szilvia, Madácst Jánosnak és Horváth Zsuzsannának Zoltán, Varga Kálmánnak és Tótih Erzsébetnek Brigitta, Szögi látván,nak ée Bakos Magdolnának Péter, Fejős Péter Pálnak és Mlski Erzsébetnek Nóra. Kis Fiarenonek és Kuti Évának Tamás. Tóth Józsefnek és Halász Margitnak Óboron József. Hollóst Péternek és LŐrinczd Juditnak Péter. Vörös Istvánnak és Mursl Gizellának Péter István, Darázs Istvánnak és Markovics Zsuzsannának Csaba István, Nagy-Dani Tibor Istvánnak és Péter Erzsébet Rózsának Mariann. Bnyedl Rudolf Pétérnek és Barát Saroltának Arnold Tamás. Catpp Gusztávnak és Gyurkl Erzsébet Honának Hajnalka, Bité Istvánnak és Madarász Juliannának Zsolt István, Csobán Gyulának és Juhász Hona Irénnek Attila Gábor. Orosz Jánosnak és nartos Anna Máriának János. Neme ez György Vilmosnak és Kovács Zsuzsannának Attila. Varga Antalnak és Sáringer Aranka Honának Zsolt. Béres László Gyulának és Makó Máriának Szilvia Andrea. Palágyi Gábornak és Rúzs-Molnár Katalinnak Gábor. Szélpál Zoltán Jánosinak és Saatoó Klárának SzilCsaládi események Via, Faragó-Barát Mátyásnak és Lajos Erzsébetnek Norbert, Bodacz OyŐzönek és Sulyok Emesének Péter, Kisa Lajosnak és Bzécsi Máriának Katalin, Bérg Henriknek és szabó Margitnak Tamás, Búza Károlynak és Jankó Évának Péter, Wálszhár Józsefnek és Kovács Piroskának Noémi ILinjalkfi. Garőez Zoltánnak és Csáponszkl Zsuzsannának Zoltán Attila, Szabó István Lászlónak és Tóth Erzsébetnek Zoltán, Bigors Antalnak és Zámbö Erzsébet Ilonának Antal Zoltán, Szűcs Tamás Mátyásnak ée Csízik Erikának Zoltán, Sere Ferencnek és S/.eleste y Anikónak Krisztina. Markovlls Ödönnek és Paróczt Ibolya Irénnek Ibolya Eva. onodi Pálnak és Enyingi Margitnak Pál Zoltán, Csóti Miklósnak és Klapcatk Valériának Tímea, Péti Andrásnak és Márián Máriának András, FáblánNagy Jenő Árpádnak és Balogh Zsuzsannának Gábor, Mlttnacht Ádámnak és PomJónyi Rozáliának Szilvia, Csűri Istvánnak és Kantú Rozália Gabriellának letvAn. Bodor Lajosnak, és Terhes Máriának Tamás Lajos, Cseresznyés Károly Sándornak és Andö Ágnesnek Tamáe Károly, Szúnyog Zoltánnak és Kónya Ágnesnek Emese Szilvia. Begovlcs Lászlónak és Tóth Évának Eva, Miksi Ferencnek és Mészáros Ágnesnek Orsolya, Sebők Lászlónak és Czirok Zsuzsannának Szilvia Rozália, Apai Pál Jánosnak és d,r. Reményi Évának Márton. Csöke László Jánosnak és Berta Annának Roland Péter, Balog Jánosnak és Luca Máriának Judit, bung Milánnak és dr. Nagy Magdolnának Danica. Fürge Istvánnak és Nagy-György Etelkának Beáta Csilla, Tóth Albertnak és Farkas Erzsébetnek Nóra Csilla, Dér Győzőnek és Novoszjolova Nyírtának Natália, Boros Jánosnak és Túri Máriának Pétert. Kiss Balázsnak és Bóka Magdolnának Andrea, Vajas Györgynek és Méreg Juliannának Anikó, szentesi Mlhályés Prutyo Katalin Rozáliának Tibor Mihály. Takács Tibor Ferencnek és Tatai Jolánnak Vivien Titaoillla. Csorbás Zoltánnak é« Tóth írén Annának Anita, Király Lajosnak és Farkas Máriának Melinda, Zsétér László Andrásnak és HléS Gabriellának Emese Mária. Orhalml Zoltánnak és PLD Beatrixnek Beatrix. Gyüreii Andrásnak és tsaazogl Jüllanmának Judit, Nyerges Zoltánnak és Kónya Katalinnak Zoltán, dr. Tóth-Daru Péternek es dr. Kiss Editnek Csilla Alexa, Pigniczkt Lajos Sándornak és Kucsora Máriának Csaba, Sipos Lászlónak és Halász Mártának László, Kóaa Istvánnak és Kuszka Rozáliának Dóra, Szabó Ferencnek és Pataki Ágnes Etelkának Zsuzsanna, Rlttzsár Istvánnak és Nagy Rozáliának látván, Lovászi Gézának és Papdl Irénnek Géza, Hajnal Istvánnak és Cselnák Mária Teréziának Zsuzsanna Maria, Palotás Imréinek és Nagy Irénnek Csaba, Makra Istvánnak és Pásztl Erzsébetnek Szilvia Ibolya, Bodó Imrének és Kovács Mártának Bnre Ákos, Juhász Mihálynak és Dobnál Melinda Klárának Georgina, Szögi Istvánnak és Sándor Mária Teréziának Andrea, Jamnlczky Jenőnek és Bognár Máriának Zsolt, Trapp Ferenc Konrádnak és Holczlmimer Zsófiának Katalin, Kiss Lajos Ferencnek áa Szabó Erzsébetnek Zsuzsa, Fülöp Józsefnek és Kovács Erzeébet Piroskának István. Kormány Tibornak és Vajda Zsuzsannának Tibor, Márta Józsefnek és Babai Emília Teréziának Angelika Emma, Stelczner Jenőnek és Szabó Editnek Edit, Győrit Mihály Józsefnek és Tárt Máriának Edit, dr. Tóth Gábornak és dr. Kálló Zsuzsámmá Juditnak Gábor, Juhász Istvánnak és Tóth Erzsébetnek Norbert látván, Léle Istvánnak és Kocsis irma Mártának Krisztina, Patyl Istvánnak és Szarka-Kovács Erzsébetnek Ágnes, Mészáros Andrásnak és Szűcs Piroskának László. Jójárt Ferencnek és Nagy Ilonának FVranc nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Szabó Antal Mlhályné KOéaöTidl-Németih Katalin. MarttnvoM Jo/serné Lajkó Etelka Magdolna, Égető Irmréná Pilisi Ilona. Murgói Gergely, Papp Józsefné Ördög Ronéiia. dr. Bortényl Albert József, Mácsai János, Cseh János, Veres Antalné Schöffer Anna. dl". Slaurta György, Balogh Kottán, Fogas Jáboéhó Jő Járt Mária, Makó Pál. Szabó Antal, l< '""> . Kívánna Harago Mária. Kelemen Sándorné Síaá.k Etelka, Király József Mátyás, Péter Györgyné Gál Mária, sós mrréne Szegfű Margit, Adok József, Kanász-Nagy Antal, Tóth Sándor, Csorba Károly. Molnár Pál, Feles József. Nyári Jánosné Buovecz D01 la. C»Un Ferenc, Varga Sándor László, Bzemerédl István, Dékány Pál, GaUov Sindomé Óvári Hóna, Kövárs Pál. Mészáros Férencnó Tuii Marta meghall. tarkított határaib^p táblánként feltárásokat végzünk a meszes altalaj kitermelésére alkalmas úgynevezett bányahelyek felkutatására. Ezek szelvényeinek helyszíni és laboratóriumi vizsgálata alapján minősítjük az anyag alkalmasságát. Amennyiben a szelvényben legalább 1— 1,5 méter vastag szénsavas mészben gazdag s csak enyhén szikes meszes talaj van, a réteg kitermelhető. A javítandó szikesek területéhez számított nagyságú bányahelyet alakítunk ki és azt léptékhelyesen 1:10 000 méretarányú térképekbe bejelöljük. Az immár 7 éve folyamatban levő kutatómunka során beigazolódott, hogy számos olyan területe van még az Alföldnek, ahol a mésztelen szikesek javításához megfelelő bányahelyek találhatók. Ez ideig Hajdú-Bihar egy részét, Heves és Borsod déli részét, valamint Csongrád megye Tisza menti azon területét vizsgáltuk, ahol e javítási módot eddig nem alkalmazták. A gazdaságok vezetőségének mindenütt felhívjuk a figyelmét a lehetőségekre, a dlgozással végzett javítás előnyösebb voltára, a táblákba benyúló szikes gyepterületek termelésbe kapcsolásának lehetőségére. Általában a gazdaságok vezetői örömmel fogadják ezt, és tervbe is veszik az ilyen szikes területek megjavítását. Jelenleg az állami támogatás odaítélésénél a komplex meliorációt, a víz- és területrendezést részesítik előnyben. A vízrendezés és területrendezés elsőbbsége vitathatatlan, de mint a fentlekből látható, a dlgozással végzett szlkjavltás támogatásával és annak alkalmazásával ajánlott módszerünk éppenúgy hasznosul, ezért az állami támogatás odaítélésénél ezt tekintetbe kellene venni. Nemcsak a tiszántúli mésztelen szikesek, de az ugyanitt előforduló elszórtan szódás szikes foltokkal tarkított táblák, valamint a Duna— Tisza közötti szikesek esetében ls van lehetőség e fenti módon történő rendezésre. A Duna—Tisza közén ugyanis sokkal gyakoribbak az alaktalan, s gyepszigetekkel tarkított táblák. Az Itt előforduló szódás szikesek, amelyek javítása már nem dlgozással, hanem gipszezéssel, illetve az általam kialakított mélylazit&ssal és feketeföld-teritéssel együtt alkalmazott gipszezéssel, vagyis mély termőréteg kialakítással végezhető. A feltalaj a gipszezés mellett mélylazltást és 10—15 centiméter vastag feketeföld-terítést is kap — 35—40 centiméteres nem szikes, Javított, szántott réteg alakul kl, amely már a szódás altalaj felhozása nélkül mélyen művelhető. Dr. Prettenhoffer Imre, a mezőgazdasági tudományok doktora >