Délmagyarország, 1980. június (70. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-22 / 145. szám
39 Vasárnap. 1980. június 29. Az ország első háza Lődi Ferenc Csodálkozol... ? Elszáll a szó, az írás megfakul, az ölelésem lemosod a kádban. a csókom íze sem marad a szádban: fogat mosol és rágyújtasz, s a füst finom hálóián nézel át merengve. Szemed tükrében ott vagyok talán, meleg tavaknak mosolyában élek. haragjuk bár. akár a penge-élek szabdalni készen várnak már reám. Csodálkozol? A vesztemet is érzem. Addig még minden ölelést, gvönvört. jóságot, rosszat éli meg énvelem csak félelmek nélkül, ameddig nekem vagv s aztán: hiányzol. Hasíts, fájdalom, te ós erő. kJ szóra bírtad számat, kimondani, mit mélyek rejtenek, s végigvezettél szakadékok szélén, hátha zuhanok, s azzal is beérném. Hát nem! A szó, az frás megfakul, az ölelésem, csókom benned ég el s versenyt futok a holnapi reménnvei. Szemed tükrében ott vagvok. tudom. Vigyázz rám mégis, ahogy eddig senki. A jövő dajkái N agyszerűen időzítette gyönyörű albumának megjelentetését a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, amikor az ünnepi könyvhét polcaira tette Az Országház című kötetét A könyvpiacra kerülés egybeesett társadalmi életünk egyik jeles és felelősségteljes eseményével, az országgyűlési képviselők megválasztásával. így hát konkrétan és jelképesen is. többet gondolunk mostanában az Országházra, hazánk e gyönyörű épületére. Budapest egyik ékére. A közel nyolcvanéves épület megbecsült műemlékünk és állami életünk központja egyszerre. Kifejezi történelmünk folytonosságát, a kupoláról magasodó vörös csillag utal szocialista társadalmunk lényegére. Ebben az épületben születnek az ország életére kiható legfontosabb döntesek. itt kaptak helyet az államhatalom legfelsőbb szervei, hivatalai. Az állampolgárok által választott országgyűlési képviselők itt hozzák meg törvényeinket, nagy jelentőségű döntéseiket. „Az országgyűlés gyakorolja a népszuverenitásból folyó összes jogokat. biztosítja az ország alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit" — mondja ki a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az országgyűlés és az Országház ma már elválaszthatatlanok egymástól, a Parlament épülete országunk történelmi és politikai térképének origója. Az Országház 1904 óta állami életünk központja. A csodálatos csipkepalotát a múlt század kiemelkedő építésztervezője, Steindl Imre (1839—1902) álmodta meg. Egry Margit és Markovics Ferenc arra vállalkozott, hogy díszes albumban mutatja be ezt a monumentális épületet, mely kitűnő arányaival nagyszerűen illeszkedik a Duna-part pompás környezetébe. Egry Margit széles rétegekhez szóló, közérthető tájékoztató írásában fölvillantja az építés legfontosabb állomásait, végigkalauzol az épületen, bemutatja az épület külsejét és belsejét díszítő képzőművészeti alkotások legjellemzőbb darabjait, szól arról, hogy az Országház államéletünk központja, mely otthont ad a legfőbb hivatalainknak s néhány jellemző adattal érzékelteti méreteinek monumentalitását. A fotós Markovics Ferenc pedig egy mindenki által jól ismert, immár szimbólummá nőtt épület szépségeit örökíti meg 63 színes, nagyméretű fotón úgy, hogy a szinte mindennap fölvillanó képek mellett a rejtett szépségeket is megtalálja fényképezőgépének lencséje. Először diákként egy iskolai kiránduláson jártam a csiokepalotában, hallgattam az idegenvezető fejünkre zúditott ismeretzuhatagát. Szinte összemosódott bennünk a látvány, a sok új kép, a rengeteg lenyűgöző élmény. Úgyhogy alig maradt meg bennünk valami. talán csak az, hogy „milyen szép az Országház, milyen csodálatos a kupolája s milyen süppedősek a szőnyegek". Később többször vezetett falai közé munkám, s mikor, immár felnőtt fejjel és következetesebb érdeklődéssel néztem végig az épület folyosóit, építészeti együttesének harmóniáját, a műalkotásokat, bizony elkelt volna néhány információ, örültem volna, ha felötlő kérdéseimre válaszol valaki. Ezt, a minden bizonnyal sokakban felmerülő hiányt pótolja a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata bábáskodásával megjelentetett szép album. Haszonnal forgathatja mindenki, akit érdekel építészetünk, a századforduló művészete, aki kiváncsi történelmünkre. aki a legismertebb épületarcok titán a rejtetteb szépségekre is fogékony. 1880-ban hirdettek pályázatot új országház építésére Magyarországon. „Az Országgyűlés mindkét házát befogadó, állandó országházának a főváros ötödik kerületében levő Tömő-téren építése elrendeltetik." — olvashatjuk az országgyűlés akkori törvénycikkében. A lipótvárosi Tömő tér, a mai Kossuth Lajos tér akkoriban lett a főváros belterülete. 1882-ben jelent meg a pályázati hirdetmény, melyre tizenkilenc tervet küldtek be az építésztervezők. A pályázatot Alkotmány I. jeligéjű tervével Steindl Imre nyerte. Három év múlva kezdődött el az építkezés, s bár csak 1904 nyarára fejeződtek be a munkálatok, 1902-ben már megtarthatták a képviselőházi üléseket. A befejezést az építésztervező már nem érhette meg. A Parlament építésének teljes költsége 37 millió aranykoronát tett ki. Vajon miért volt fontos ilyen méretű vállalkozás, mi tette szükségessé ilyen nagyszabású reprezentatív fényes Országház építését? A válasz ott van hazánk sajátos történelmi fejlődésében. Ennek az épületnek kellett jelképeznie önálló államiságunkat, alkotmányosságunkat. Mintegy reprezentálni Magyarország létét, bizonyítani szuverenitását. A kötet közli az Országház főemeletének alaprajzát. Olyan ez az alaprajz, mint egy csodálatos csipke. Ez az a szint, ahonnan a kupola magasodik, ahol az üléstermek találhatók. A könyv korabeli rajzokon is bemutatja Steindl tervét, melyeket szinte kibontanak Markovics Ferenc fotói. Egry Mária pedig kézen fogva vezet bennünket folyosókon, üléstermeken, lépcsősorokon át, rámutat Lotz Károly, -Tantyik Mátyás, Rudnay Gyula, Munkácsy Mihály festményeire, a díszesen faragott és díszített kazettákra, oszlopfőkre, pompás üvegablakokra, faragott ajtókra, cizellált kilincsekre. Az album néhány érdekes adatot is közöl. A Parlament épületének hossza 208 méter, legnagyobb szélessége 118 méter, a kupola magassága 96 méter, a tetején levő vörös csillag átmérője 3 méter. Az épület alapterülete 17 ezer 745.5 négyzetméter, tíz udvara van, 27 kapun lehet bejutni, 29 lépcső vezet emeleteire, 691 helyiséget zár magába. Az országgyűlési teremben 449 ülőhely van a képviselők számára. Mögöttük a páholyokban 62 külföldi és magyar újságíró foglalhat helyet, a külföldi és magyar vendégek részére az első és a második emeleti páholysorban közel 200 helyet biztosítottak. A kongresszusi terem 566 küldöttet fogadhat, karzatai 345 vendégnek adnak helyet. Érdekesség, hogy Magyarországon először az Országházban alkalmaztak távfűtést. Közelesen újra benépesülnek az Országház műemléképületének országgyűlési termében a széksorok. Elfoglalják helyüket az új képviselők, akik a következő öt esztendőben sorsunkról, életünkről hazánk fejlődéséről döntenek. Felelősségteljes munkájukhoz egy ország adta szavazatát, egy ország bizalma kíséri tevékenységüket. Az ország első háza jelkép. Vörös csillagos kupolája a szocialista Magyarország szimbóluma. Falai között folyó munka mindannyiunk életének épülését, szépülését, gazdagodását szolgálja. Ez a szép kötet erre is utal, s a kiadó ezzel is köszönti az országgyűlés úi képviselőit, Rajtuk keresztül valamennyiünket TANDI LAJOS E gyáltalán nem magánügy, hogy egy fiatal lány vagv asszony miként él: fittyet hány ezerféle orvosi jótanácsnak, vagy tudatosan őrzi. védi egészségét. Nem magánügy, hisz leendő anyaként a jövő dajkája, felelős a megszületendő utódokért. A mértéktelen dohányzás és alkoholfogyasztás. a felelőtlen kapcsolatok. a gyakori partnercserék. a szexuális élet egészségügyi tudnivalóiban való járatlanság, a későbbi megfontolt családtervezés hiánya, mind-mind a gyérekek, a későbbi nemzedék egészségét veszélyeztetheti. De a felelősség nem kizárólag az anyáké. A társadalomnak is jó dajkának kell bizonyulnia. Nem mindegy, hogv mennyire ..életrevalók" egy ország fiai. De az sem mindegy, hányan vannak. Míg Ázsia, Afrika. Latin-Amerika „a demográfiai atombomba", a túlnépesedés okozta robbanással küzd. hazánk a kedvezőtlen korösszetétel, az elöregedés ellen, a több szülés érdekében volt kénytelen intézkedéseket hozni a hatvanas évek közepétől. Ismertek már a népesedéspolitikai határozat célkitűzései, rendelkezései, hiszen az égisze alatt elsőként született gyerekek már iskolás korúak. Szüleik fokozott anyagi támogatást kaptak, édesanyjuk akár három évig is odahaza maradhatott velük anélkül. hogy munkaviszonya megszűnt volna, vagy teljes jövedelmét nélkülözte volna a család. Azóta gyökeret vert a köztudathat egy korábban alig ismert fogalom. a családtervezés is: a gyógyszerek elterjedésével lehetővé vált. hogy akkor érkezzen a baba a házhoz, ha felkészültek fogadására, ha örömet okoz érkezése. Ez annak a felismerésnek is bizonyítéka, hogy a gyerékáldás nemcsak a családban áldás, hanem az a társadalomban is. De hogv valóban az legven. ott is megfelelő körülményeket kell teremteni a jövevény számára, fészket, amelyet nem elég szülői érzelmekkel kibélelni. A gyerek világát a társadalomnak, amelybe beleszületik, szintén biztonságossá kell tennie. Határozatok, törvények, rendeletek óvják, segítik az anyákat és gyermekeiket: anyasági, terhességi és gyerekágyi segéllyel, családi pótlékkal, gyermekgondozási segéllyel járul hozzá az állam a nevelés gond iáihoz. A családjogi törvény szerint állampolgári jog hazánkban, hogy ki-ki a lehetséges legkedvezőbb feltételeket teremtse meg gyermeke egészséges fejlődéséhez. Az egészségügy is segíti ebben: kiépült a család- és nővédelmi tanácsadó hálózat, a terhességmegszakítást elbíráló bizottság alakult. orvosok százai vállalják, hogy a legkülönbözőbb fórumokon nevelő, felvilágosító előadásokat tartanak. Évek óta már a családi életre is oktatia az iskola a 10—18 éves diákokat. Milyen eredményre vezetett Csongrád megyében a nagvobb családdá gyarapodás társadalmi szándéka? Dr. Marofka Ferenc nőgyógyász főorvos a városi néofront nőbizottságán számolt be erről. Míg 1973-ban 6 ezer 285 kisgyerek született a megyehatáron belül. 1974-ben 7 ezer 413, egy évvel később 7 ezer 997. A grafikon hullámhegye azonban 1976-tól egyre alacsonyabb. Így aztán, ami országos gond. az még inkább érezhető Csongrád megyében: itt születik a legkevesebb gyerek, sok a vetélések száma és aránva. s az elöregedés fenyeget bennünket. Elégedettek lehetünk-e mindezzel? Senki nem állíthatja, hogv igen. ha csak a számokat fogiuk vallatóra, bár a csecsemőhalálozás csökkenéséért elismerés illeti a megve egészségügyét. Ha a mennyiségi mutatók ezt nem is jelzik, mégis csak volt eredménye a nevelő, felvilágosító munkának. „Okosobbak" a mai kismamák. A tanácsadók jóvoltából is nagyobb anyai tudással fölvértezve váriák és gondozzák gyereküket. Sikerült elültetni a köztudatban az anvaság iránti tiszteletet, persze, hogv ez fává terebélyesedjék, van tennivaló bőven. A gyes azonban — valljuk be — nem vizsgázott egyértelműen jól. mint ahogy vártuk volna tőle; elszürkülés, pesszimizmus vesz erőt a hivatásuktól, munkájuktól, a felnőtt közösségtől hosszabb időre megváló anvák némelyikén. Sokan állítják, hogv a támogatások ellenére egyáltalán nem felhőtlen a kisgyereket nevelő családok élete: zsúfoltak az orvosi rendelők, drágák a gvermekruhák. nincs eléé bölcsődei, óvodai hely és félő. hogy a pedagógiai munka, a szellemi feilődés rovására megv. hogy az iskolák falai sincsenek gumiból. Világviszonylatban is szinte egyedülálló népesedéspolitikánk": sehol ennyi kedvezményt nem ígérnek a szülő nőnek, mint nálunk. Mégis nagy a távolság a társadalmi szándék, a társadalmi érdek és a családok elszántsága között. Általában egy. esetleg két gyereket mernek vállalni a szülők. Döntésük feltehetően felelősségteljes és megfontolt, úgy érzik, annyi erkölcsi, anyagi fedezetük van. amellyel egy, illetve két gyermeket tudnak fölnevelni tisztességgel, egészségben, önmaguk föladása nélkül. Mert senki nem állítja, hogy áldozatok, lemondások nélkül lehetne elvezetni akár csak egyetlen kisfiút, kislányt is a felnőtt korig. A szülői hivatás kétségkívül nehéz Dálya. Ezért helyes, ha csak az vállalja, aki érzi. képes megfelelni számtalan követelményének. Az változatlanul magánügv: megismétli-e önmagát az ember és hányszor. Az azonban közügy, milyen ..dajkák" ringatták a világra jött gvereket. amíg saját lábára nem áll. CHIKÁN ÁGNES