Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M S Z M P SZEGE D VÁ R O SI BÍZÓ TTS Á G 70. évfolyam 10G. szám 1980. május 8., csütörtök Ára: 1,20 forint A Lakótelep Rókuson Ha egy iskolai osztálynak tanulmányi kirándulást szerveznek azért, hogy a környezetismeret tantárgy keretében megismertessék a tanulókkal a nagyüzemi házépítést, aligha találnának jobb terepet a bemutatóhoz, mint a Szeged-Rókuson megkezdett építkezést Itt ugyanis alapozástól a fogadószintzsaluzástól a panelszerelésig és a belső munkálatokig az építés valamennyi fázisát láthatnák az érdeldődők. Minthogy azonban az építkezés zárt terület idegeneknek be lépni tilos, a szemlélődés feladatát lapunk munkatársa vállalta. Távolról, a lustán mozgó daruk között állnak már a zölderkélyes ötszintes épületek, az T/A. azaz a Rókus I. ütem első szakaszában megepülő házak első csoport ja. A DÉLÉP házgyárából a korábbi — Tarján. Felsőváros Északi városrész — lakótelepek háztípusainak paneljei érkeznek folyamatosan, s emelkednek az újabb, ugyancsak ötszintes épületek. Az idén az első félév végén ugyanezeken a helyeken a műSzaki átadás is meglesz. amely után a hiánypótlási munkáktól függően rövidesen beköltözhetnek az első lakók. Addigra pedig már magasba emelkednek a szakemberek által F—101 és Kp—11es típusjellel, a köznapi szóhasználatban viszont csak „tízemeletesnek" titulált magasházak. Jelenleg az ötszintesek szomszédságában javáA panelszerelök az ötszintes épületeken dolgoznak. ban folynak — az üres percek, s nem az alapozási munkálatok. Az elkészült mélyalapozást ugyanis egy ideje anyagellátási problémák mi att nem tudják az építők folytatni. Nem könnyű a dolguk, hiszen valójában rajtuk, kívülálló okok miatt kénytelenek a munkásokat másho vá átcsoportosítani. Szerencsére — bár nem könnyű — van hová, mert a nagy erővel folyó építkezésen, ahol egyébként ' párhuzamosan, egyidejűleg több munkafolyamatot végeznek. Két év alatt ebben a körzetben, a Kossuth Lajos és a Csongrádi sugárút 'között. 2 ezer 97Ö lakást építenek fel, amelyekhez a kiegésztíő beruházások is elkészülnek, így bölcsődét, óvodát, később ABC-áruházat és bisztrót is kapnak az itt lakók, akik 1980-ban 690 lakásba költözhetnek be. A másfél milliárd forintot érő beruházás a város körtöltése mentén húzódó 1 akótel p-koszoru újabb elemeként hozzájárul a megye székhely lakásgondjainak enyhítéséhez, s az urbanizár ció továbbfejlesztéséhez. Miután a szegedi házgyár re konstrukciója még nem történt meg. ennélfogva a lakásméretek, elrendezési típusok nem változtak, s másfél szobásoktól kettő plusz kettesekig terjed a választék. II Kongói Munkapár! delegációja Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapestre érkezett a Kon gói Munkapárt küldöttsége, ímelyet Florent Ntsiba. n oárt politikai bizottságának tagja vezet. A küldöttséget a Ferihegy: repülőtéren Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a KB agitációs é6 propagandaosztá lyának vezetője fogadta. (MTI) Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével szerdán magyar párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba, hogy részt vegyen Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének temetésén. A küldöttség tagja Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Halász József, hazánk belgrádi nagykövete. A Keleti pályaudvari, búcsúztatáson megjelentek: Lázár György, a kormány elnöke. Havasi Ferenc. Korom Mi'hály,y Németh Károly, óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiai'. Berecz János, a KB osztályvezetője. Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Milán Veres, a JSZSZK budapesti nagykövete. * Tito elnök temetése napján, csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházára és az Országház homlokzatára kitűzik a gyászlobogót. (MTI) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szabályozta az abrak fölhasználását. Drágább lett a táp alapanyaga, ezért a gazdálkodóknak kellett jobban megnézni, mivel is hizlalnak, mennyiért érdemes a jószágot tartani. A MÉM — mint az már korábbról ismeretes — több normatívát határozott meg. Külön vette a tejelő és a hízó szarvasmarhákat. Kifejt tejre számította a porciót, egy kiló súlygyarapodásra szabta meg az abrakot. (Az a jó, ha fél kiló abraktól ad egy liter tejet a tehén, és 5,1 kilogrammtól pedig hízik egy kilót.) Kötelességévé tette a gazdaságok felügyeleti szerveinek, hogy időszakonként rendszeresen ellenőrizzék, ki mennyire tudja magát tartani az előírásokhoz. A szegcdi járási pártbizottság gazdaságpolitikai oszátlya és a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség tegnap a Csengelén megtartott tanácskozáson értékelte a járás kis- és nagyüzemi gazdaságainak állattenyésztési munkáját, többek között a fajlagos abrakfelhasználást is. A megjelenteket — köztük Keresztúri Istvánnét, a megyei pártbizottság munkatársát — Ocs. ko László, a járási pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. majd Bálint János, a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatója. ismertette a járás állattenyésztésének eredményeit. A szegedi járásban — mint általában máshol — újra „feltalálták" a szálas takarmányt. Silót, szecskát, szenázst készítettek, ami sokkal olcsóbb, mint a hallisztből. darából kevert táp. A kettőt megfelelő arányban rakták az állatok elé, s így érték el a „csodát", hogy kevesebbet etettek és több tejet fejtek a tehenektől. A már korábban kiadott statisztika szerint a járásban a megadottnál kevesebből — 4,8 kiló abraktól gyarapodott egy kilogrammot a hízóba fogott bika. vagy a kiselejtezett tehén. Az eladott sertések a hagyományos telepeken 4 kiló 67 dekától híztak, kevesebből, mint a normatíva előírja. Arra is ad számot a statisztika, hogy a szegedi gazdaságokban mennyi takarmány került a jószágok elé. Átlagában több mint a járásiján. A tápéi Tiszatáj. a szegedi Üj Élet Tsz tehenészete többet használt, mint a megengedett, a Tisza— Maros-szög és a Felszabadulás Tsz pedig kevesebbet. Elöl jár a jó példával a Felszabadulás Tsz tehenészete, mert átlagában évente négyezer liter fölött adnak tejet a tehenek. Egy litert 38 deka abraktól. Olcsóbban is hizlaltak, mint a többiek, 4,7 kiló takarmányt használtak egykilós súlygyarapodáshoz. Csongrád megyében 69 téeszböl 19 lépte túl a normát. A napokban fejeződtek be a fölülvizsgálatok és a takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség javaslata után a felelősségre vonás sem marad el. Gazdasági, külkereskedelmi kapcsolataink ma is széles körűek, mintegy 150 országra terjednek ki. Exportunk országosan eléri a nemzeti jövedelem ötven százalékát. Ezek a megállapítások a pártkongresszus határozatában olvashatók, s arra ösztönzik a Szegedi Ruhagyár vezetősegét is, hogy a gazdasagi munka homlokterébe állítsák az export szervezését. és ellenőrzését. Valahányszor riapiréndre kerül az exportfejlesztés, a ruhagyárban hosszú tavon számolnák a következőkkel: országos igényeket elégítenek ki, «tehát a kapacitásnak csak egy része vihető külországi piacokra; a tömeggyártásba beállított, célgépekkel felszerelt szalagok kevésbé,' vágy egyáltalán nem alkalmasak választékbővítésre, ami pedig előföltétele a kivitel föllendítésének; ugrásszerűen megnőtt a szoc'iaiista országok minőségi igénye, tehát nálunk is csak kifogástalan- terméket lehet eladni; a legtöbb kapitalista piacon, s természetesen a ruhagyár érdekeltségi zónájában is, importkorlátozó intézkedéseket léptettek érvénybe, ami azt jelenti, hogy mennyiségben . nem vagy csak nagy erőfeszítéssel lehet annyit szállítani, mint korábban. Ebben a helyzetben nyilvánvaló, hogy új piacokat kell keresni. Nehezíti a dolgot, hogy a nemzetközi piacon hídépítési A hídépítés több évtizedes technológiájának megváltoztatása. illetve az építési idő csökkentése érdekében valóságos gyárat alakítottak ki a Hídépítő Vállalat ' tatabányai telephelyén. Ebben a nagy teljesítményű üzemben rendezkedtek, be a közúti hidak és áluljárók elemeinek előregyártására, hogy ilyen módon meggyorsítsák, egyszerűbbé tegyék a helyszíni építkezéseket, szereléseket. Az Uvaterwel közösen többek között berendezkedtek a különféle oszlopelemek. fejgerendák, az úgynevezett felmenőfalak és szegélyek előregyártására. A technológia megváltoztatásához szükséges ipari háttér megteremtése ugyan jelentős összeget emésztett fel, de lényegesen termelékenyebbé vált az Ml-es autópálya hídjainak építése. Az előregyártott elemek alkalmazásával kevesebb létszámmal felére csökkentettek az új hidak építési idejét az Ml-es. autópálya most készülő új szakaszán. (MTI) mind nagyobb tömegben jelentkeznek a fejlődő országok konfekciói is, ráadásul — mivel ott a munkbér alacsonyabb — olcsóbban. Igaz, versenyképességüket egyelőre hátráltatja az egyenetlen minőség, és a bizonytalan szállítás, tény azonban, hogy a termelésüket jelző grafikon egyre meredekebb ívelésű. Jelenleg a Szovjetunióba, továbbá Angliába, 'Kanadába és Hollandiába szállít öltönyöket a Szegedi Ruhagyár. Az export gazdaságosságának javítása érdekében számos intézkedést hozott a vállalat. Csak néhányat ezek közül:- nagy hatékonyságú, munkaszervezés — mozdulatelemzés alapján; a géppark fejlesztése, korszerűsítése, a termékstruktúra átalakítása; a külkereskedelem fejlesztésével foglalkozó káderállomány szakképzettségének javítása.' Az intézkedések mintegy 35 százalékkal csökkentették a gyártási időt, növelték az eladási lehetőségeket, sőt az árak növelésére is lehetőséget nyújtottak. A végeredmény: az export gazdaságossága jelentősen javult. Ezek az erőfeszítések kedvező helyzetet teremtettek az 1980-as esztendő indításához, lehetőség nyílt a nyereség növelésére. A tőkés piacon például az idén jelentősen emelhették az árakat. Az angol partnerek 9— 10. a kanadai vevők 20 százalékkal fizetnek többét a Szegedi Ruhagyár termékeiéri Az export fokozusához szükséges áruválaszték javítását azonban jelentősen akadalyozza, hogy a vállalat a rendelkezésére álló összegekből képtelen női szabó tanulókat képeztetni. Minden nehézség ellenére úgy látszik, hogy a ruhagyárban sikerül végrehajtani a párt Központi Bizottságának határozatát. Ehhez arra volt szükség, hogy a dolgozók mindegyike, elsősorban a kommunisták, változtassanak szemléletükön, és egységesen cselekedjenek a kitűzött célok eléréséért. A vállalat pártbizottsága és alapszervezetei nem csak meghatározták a feladatokat és ellenőrizték azok végrehajtását, hanem gyakran kezdeményeztek, s a vállalat vezetőségének új módszerek alkalmazását javasolták. S igen lényeges, hogy ezenkívül állandóan beszelgettek a dolgozókkal, szervezték aktivitásukat, jelentós részt vállaltak az alkotó légkör, a jó közhangulat létrehozásából. A gyár kommunistái rögtön reagáltak a munkások jelzéseire, illetve fölhívták azokra a gazdasági vezetők figyelmét. Legutóbb április 22-én szamoitatta be a vállalati i párt-végreha jtóbizottsag az igazgotösagol Termeszeteken feZültkl iá az expórtfeladatok teljesítésén volt a hungsuly. Figyelembe véve az öszszes juvaslatokat, > véleményeket, a tervezett intézkedésekéi az ülésen az alábbi feladatok, végrehajtását tűzték ki célul: A termékszerkezetet mindenkor a külpiaci igényeknek megfelelően kell gyors, ütemben átalakítani. Olyan minőséget kell produkálni, amely lehetővé teszi a viszonylag kedvező árak fönntartását, sőt további emeléséi A gyártási időt minden lehetséges módon — szervezéssel, technológiai fejlesztéssel. újítással — csökkenteni keil. Akár exportra, akár belföldi piacra megy az áru, a minőséget kell elsődlegesnek tekinteni a mennyiséggel szemben. Az új módszereket, korszerűbb szervezési eljárásokat köteles támogatói nemcsak az üzemi pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bizottság. hanem a ruhagyár egész vezető gárdája. Ezen az üzemi párt-végrehajtóbizótt'sági üléseri határoztak arról is, hogy az ellenőrzésnek- és a gazdasági vezetők beszámoltatásának, munkájuk segítésének, a javaslatok értékelésének ezentúl rendszeressé kell válnia, mert csak így lehet idejében elhárítani az export fejlesztését gátló problémákat. Szaljuf 6 Végéhez közeledik á Progresíz—9 küldetése. A Szaljut—6 űrhajósai, miután már néhány napja béféjézték ' a „darabáru" — a posta, az élelmiszer-utánpótlás, a különféle műszerek, berendezések és pótalkatrészek — átrakását, a teherszállító űrhajó tartályaiból feltöltötték az űrállomás üzemanyagkészletét és víztartályait is.