Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M S Z M P SZEGE D VÁ R O SI BÍZÓ TTS Á G 70. évfolyam 10G. szám 1980. május 8., csütörtök Ára: 1,20 forint A Lakótelep Rókuson Ha egy iskolai osztálynak tanulmányi kirándulást szer­veznek azért, hogy a kör­nyezetismeret tantárgy kere­tében megismertessék a ta­nulókkal a nagyüzemi ház­építést, aligha találnának jobb terepet a bemutatóhoz, mint a Szeged-Rókuson meg­kezdett építkezést Itt ugyan­is alapozástól a fogadószint­zsaluzástól a panelszerelésig és a belső munkálatokig az építés valamennyi fázisát lát­hatnák az érdeldődők. Mint­hogy azonban az építkezés zárt terület idegeneknek be lépni tilos, a szemlélődés fel­adatát lapunk munkatársa vállalta. Távolról, a lustán mozgó daruk között állnak már a zölderkélyes ötszintes épüle­tek, az T/A. azaz a Rókus I. ütem első szakaszában megepülő házak első csoport ja. A DÉLÉP házgyárából a korábbi — Tarján. Felsővá­ros Északi városrész — lakó­telepek háztípusainak panel­jei érkeznek folyamatosan, s emelkednek az újabb, ugyan­csak ötszintes épületek. Az idén az első félév végén ugyanezeken a helyeken a műSzaki átadás is meglesz. amely után a hiánypótlási munkáktól függően rövide­sen beköltözhetnek az első lakók. Addigra pedig már magas­ba emelkednek a szakembe­rek által F—101 és Kp—11­es típusjellel, a köznapi szó­használatban viszont csak „tízemeletesnek" titulált ma­gasházak. Jelenleg az ötszin­tesek szomszédságában javá­A panelszerelök az ötszintes épületeken dolgoznak. ban folynak — az üres per­cek, s nem az alapozási mun­kálatok. Az elkészült mély­alapozást ugyanis egy ideje anyagellátási problémák mi att nem tudják az építők folytatni. Nem könnyű a dol­guk, hiszen valójában rajtuk, kívülálló okok miatt kényte­lenek a munkásokat másho vá átcsoportosítani. Szeren­csére — bár nem könnyű — van hová, mert a nagy erő­vel folyó építkezésen, ahol egyébként ' párhuzamosan, egyidejűleg több munkafo­lyamatot végeznek. Két év alatt ebben a kör­zetben, a Kossuth Lajos és a Csongrádi sugárút 'között. 2 ezer 97Ö lakást építenek fel, amelyekhez a kiegésztíő beruházások is elkészülnek, így bölcsődét, óvodát, később ABC-áruházat és bisztrót is kapnak az itt lakók, akik 1980-ban 690 lakásba költöz­hetnek be. A másfél milliárd forintot érő beruházás a város kör­töltése mentén húzódó 1 akó­tel p-koszoru újabb eleme­ként hozzájárul a megye székhely lakásgondjainak enyhítéséhez, s az urbanizár ció továbbfejlesztéséhez. Miután a szegedi házgyár re konstrukciója még nem tör­tént meg. ennélfogva a lakásméretek, elrendezési tí­pusok nem változtak, s más­fél szobásoktól kettő plusz kettesekig terjed a választék. II Kongói Munkapár! delegációja Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására szerdán Budapestre érkezett a Kon gói Munkapárt küldöttsége, ímelyet Florent Ntsiba. n oárt politikai bizottságának tagja vezet. A küldöttséget a Ferihegy: repülőtéren Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a KB agi­tációs é6 propagandaosztá lyának vezetője fogadta. (MTI) Kádár János vezetésével párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével szerdán magyar párt- és állami küldöttség utazott Belgrádba, hogy részt vegyen Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének temetésén. A küldöttség tagja Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és Halász Jó­zsef, hazánk belgrádi nagykövete. A Keleti pályaudvari, búcsúztatáson megjelentek: Lá­zár György, a kormány elnöke. Havasi Ferenc. Korom Mi­'hály,y Németh Károly, óvári Miklós, a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiai'. Berecz János, a KB osztályvezetője. Púja Frigyes külügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Milán Veres, a JSZSZK budapesti nagykövete. * Tito elnök temetése napján, csütörtökön a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházára és az Országház homlokzatára kitűzik a gyászlobogót. (MTI) A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium sza­bályozta az abrak fölhaszná­lását. Drágább lett a táp alapanyaga, ezért a gazdál­kodóknak kellett jobban megnézni, mivel is hizlal­nak, mennyiért érdemes a jószágot tartani. A MÉM — mint az már korábbról is­meretes — több normatívát határozott meg. Külön vette a tejelő és a hízó szarvas­marhákat. Kifejt tejre szá­mította a porciót, egy kiló súlygyarapodásra szabta meg az abrakot. (Az a jó, ha fél kiló abraktól ad egy liter tejet a tehén, és 5,1 kilogrammtól pedig hízik egy kilót.) Kötelességévé tette a gazdaságok felügye­leti szerveinek, hogy idősza­konként rendszeresen ellen­őrizzék, ki mennyire tudja magát tartani az előírások­hoz. A szegcdi járási pártbi­zottság gazdaságpolitikai oszátlya és a Csongrád me­gyei Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség tegnap a Csengelén megtar­tott tanácskozáson értékelte a járás kis- és nagyüzemi gazdaságainak állattenyész­tési munkáját, többek kö­zött a fajlagos abrakfelhasz­nálást is. A megjelenteket — köztük Keresztúri Ist­vánnét, a megyei pártbi­zottság munkatársát — Ocs. ko László, a járási pártbi­zottság osztályvezetője kö­szöntötte. majd Bálint Já­nos, a megyei takarmányo­zási és állattenyésztési fel­ügyelőség igazgatója. ismer­tette a járás állattenyészté­sének eredményeit. A szegedi járásban — mint általában máshol — újra „feltalálták" a szálas takarmányt. Silót, szecskát, szenázst készítettek, ami sokkal olcsóbb, mint a hal­lisztből. darából kevert táp. A kettőt megfelelő arányban rakták az állatok elé, s így érték el a „csodát", hogy kevesebbet etettek és több tejet fejtek a tehenektől. A már korábban kiadott statisztika szerint a járásban a megadottnál kevesebből — 4,8 kiló abraktól gyarapo­dott egy kilogrammot a hí­zóba fogott bika. vagy a ki­selejtezett tehén. Az eladott sertések a hagyományos te­lepeken 4 kiló 67 dekától híztak, kevesebből, mint a normatíva előírja. Arra is ad számot a sta­tisztika, hogy a szegedi gaz­daságokban mennyi takar­mány került a jószágok elé. Átlagában több mint a já­rásiján. A tápéi Tiszatáj. a szegedi Üj Élet Tsz tehené­szete többet használt, mint a megengedett, a Tisza— Maros-szög és a Felszaba­dulás Tsz pedig kevesebbet. Elöl jár a jó példával a Felszabadulás Tsz tehené­szete, mert átlagában éven­te négyezer liter fölött ad­nak tejet a tehenek. Egy li­tert 38 deka abraktól. Ol­csóbban is hizlaltak, mint a többiek, 4,7 kiló takarmányt használtak egykilós súlygya­rapodáshoz. Csongrád megyében 69 téeszböl 19 lépte túl a nor­mát. A napokban fejeződtek be a fölülvizsgálatok és a takarmányozási és állatte­nyésztési felügyelőség ja­vaslata után a felelősségre vonás sem marad el. Gazdasági, külkereskedel­mi kapcsolataink ma is szé­les körűek, mintegy 150 or­szágra terjednek ki. Expor­tunk országosan eléri a nem­zeti jövedelem ötven száza­lékát. Ezek a megállapítások a pártkongresszus határoza­tában olvashatók, s arra ösz­tönzik a Szegedi Ruhagyár vezetősegét is, hogy a gazda­sagi munka homlokterébe ál­lítsák az export szervezését. és ellenőrzését. Valahányszor riapiréndre kerül az exportfejlesztés, a ruhagyárban hosszú tavon számolnák a következőkkel: országos igényeket elégítenek ki, «tehát a kapacitásnak csak egy része vihető külor­szági piacokra; a tömeg­gyártásba beállított, célgépek­kel felszerelt szalagok ke­vésbé,' vágy egyáltalán nem alkalmasak választékbővítés­re, ami pedig előföltétele a kivitel föllendítésének; ug­rásszerűen megnőtt a szoc'ia­iista országok minőségi igé­nye, tehát nálunk is csak kifogástalan- terméket lehet eladni; a legtöbb kapitalista piacon, s természetesen a ruhagyár érdekeltségi zóná­jában is, importkorlátozó in­tézkedéseket léptettek ér­vénybe, ami azt jelenti, hogy mennyiségben . nem vagy csak nagy erőfeszítés­sel lehet annyit szállítani, mint korábban. Ebben a helyzetben nyilván­való, hogy új piacokat kell keresni. Nehezíti a dolgot, hogy a nemzetközi piacon hídépítési A hídépítés több évtize­des technológiájának meg­változtatása. illetve az épí­tési idő csökkentése érdeké­ben valóságos gyárat alakí­tottak ki a Hídépítő Válla­lat ' tatabányai telephelyén. Ebben a nagy teljesítményű üzemben rendezkedtek, be a közúti hidak és áluljárók elemeinek előregyártására, hogy ilyen módon meggyor­sítsák, egyszerűbbé tegyék a helyszíni építkezéseket, sze­reléseket. Az Uvaterwel közösen többek között be­rendezkedtek a különféle oszlopelemek. fejgerendák, az úgynevezett felmenőfalak és szegélyek előregyártására. A technológia megváltoz­tatásához szükséges ipari háttér megteremtése ugyan jelentős összeget emésztett fel, de lényegesen termelé­kenyebbé vált az Ml-es au­tópálya hídjainak építése. Az előregyártott elemek al­kalmazásával kevesebb lét­számmal felére csökkentet­tek az új hidak építési ide­jét az Ml-es. autópálya most készülő új szakaszán. (MTI) mind nagyobb tömegben je­lentkeznek a fejlődő orszá­gok konfekciói is, ráadásul — mivel ott a munkbér ala­csonyabb — olcsóbban. Igaz, versenyképességüket egyelő­re hátráltatja az egyenetlen minőség, és a bizonytalan szállítás, tény azonban, hogy a termelésüket jelző grafi­kon egyre meredekebb íve­lésű. Jelenleg a Szovjetunióba, továbbá Angliába, 'Kanadá­ba és Hollandiába szállít öl­tönyöket a Szegedi Ruha­gyár. Az export gazdaságos­ságának javítása érdekében számos intézkedést hozott a vállalat. Csak néhányat ezek közül:- nagy hatékonyságú, munkaszervezés — mozdu­latelemzés alapján; a gép­park fejlesztése, korszerűsí­tése, a termékstruktúra át­alakítása; a külkereskede­lem fejlesztésével foglalkozó káderállomány szakképzett­ségének javítása.' Az intéz­kedések mintegy 35 száza­lékkal csökkentették a gyár­tási időt, növelték az el­adási lehetőségeket, sőt az árak növelésére is lehetősé­get nyújtottak. A végered­mény: az export gazdaságos­sága jelentősen javult. Ezek az erőfeszítések ked­vező helyzetet teremtettek az 1980-as esztendő indításá­hoz, lehetőség nyílt a nye­reség növelésére. A tőkés piacon például az idén je­lentősen emelhették az ára­kat. Az angol partnerek 9— 10. a kanadai vevők 20 szá­zalékkal fizetnek többét a Szegedi Ruhagyár termékei­éri Az export fokozusához szükséges áruválaszték javí­tását azonban jelentősen aka­dalyozza, hogy a vállalat a rendelkezésére álló össze­gekből képtelen női szabó ta­nulókat képeztetni. Minden nehézség ellenére úgy látszik, hogy a ruha­gyárban sikerül végrehajta­ni a párt Központi Bizott­ságának határozatát. Ehhez arra volt szükség, hogy a dolgozók mindegyike, első­sorban a kommunisták, vál­toztassanak szemléletükön, és egységesen cselekedjenek a kitűzött célok eléréséért. A vállalat pártbizottsága és alapszervezetei nem csak meghatározták a feladatokat és ellenőrizték azok végre­hajtását, hanem gyakran kezdeményeztek, s a vállalat vezetőségének új módszerek alkalmazását javasolták. S igen lényeges, hogy ezen­kívül állandóan beszelgettek a dolgozókkal, szervezték ak­tivitásukat, jelentós részt vál­laltak az alkotó légkör, a jó közhangulat létrehozásából. A gyár kommunistái rögtön reagáltak a munkások jelzé­seire, illetve fölhívták azok­ra a gazdasági vezetők fi­gyelmét. Legutóbb április 22-én szamoitatta be a vállalati i párt-végreha jtóbizottsag az igazgotösagol Termeszeteken feZültkl iá az expórtfelada­tok teljesítésén volt a hung­suly. Figyelembe véve az ösz­szes juvaslatokat, > vélemé­nyeket, a tervezett intézke­désekéi az ülésen az alábbi feladatok, végrehajtását tűz­ték ki célul: A termékszer­kezetet mindenkor a külpi­aci igényeknek megfelelően kell gyors, ütemben átalakí­tani. Olyan minőséget kell produkálni, amely lehetővé teszi a viszonylag kedvező árak fönntartását, sőt továb­bi emeléséi A gyártási időt minden lehetséges módon — szervezéssel, technológiai fej­lesztéssel. újítással — csök­kenteni keil. Akár export­ra, akár belföldi piacra megy az áru, a minőséget kell el­sődlegesnek tekinteni a mennyiséggel szemben. Az új módszereket, korszerűbb szervezési eljárásokat köte­les támogatói nemcsak az üzemi pártbizottság mellett működő gazdaságpolitikai bi­zottság. hanem a ruhagyár egész vezető gárdája. Ezen az üzemi párt-végre­hajtóbizótt'sági üléseri hatá­roztak arról is, hogy az el­lenőrzésnek- és a gazdasági vezetők beszámoltatásának, munkájuk segítésének, a ja­vaslatok értékelésének ezen­túl rendszeressé kell válnia, mert csak így lehet idejé­ben elhárítani az export fejlesztését gátló problémá­kat. Szaljuf 6 Végéhez közeledik á Prog­resíz—9 küldetése. A Szal­jut—6 űrhajósai, miután már néhány napja béféjézték ' a „darabáru" — a posta, az élelmiszer-utánpótlás, a kü­lönféle műszerek, berendezé­sek és pótalkatrészek — át­rakását, a teherszállító űr­hajó tartályaiból feltöltötték az űrállomás üzemanyag­készletét és víztartályait is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom