Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-07 / 105. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAB AZ MSZMP SZECEO VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 70. évfolyam 105. szám 1980. május 7., szerda Ára: 1,20 forint A közétkeztetés helyzete mm Ülést tartott a megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden dr. Perjési László tanácselnök vezetésé­vel ülésezett. A testület elő­ször az előterjesztések között több fontos kérdésben dön­tött A végrehajtó bizottság az 1979. évi lakóház-felújítá­si pályázat díját és az ezzel járó 15 ezer forintos jutal­mat a Hódmezővásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat­nak ítélte oda. Egy másik határozat alapján az idén 95 tanyát villamosítanak a me­gyében. A tanyai lakosság kommunális szolgáltatásának színvonalemelésére a végre­hajtó bizottság 5 millió fo­rintot irányzott elő. A végre­hajtó bizottság ezt követően megvitatta és elfogadta az elmúlt két évben veszteség­rendezés alá vont mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek gazdasági és pénzügyi hely­zetéről, a veszteségrendezés­sel kapcsolatos feltételek végrehajtásáról, és a közét­keztetés helyzetéről szóló be­számolót. Végül a testület el­fogadta a lakás-, garázs-, üdülöépitő és fenntartó szö­vetkezetek helyzetéről, a szövetkezeti lakások felújítá­sáról szóló tájékoztatót Az elmúlt két évben tíz mezőgazdasági termelőszö vetkezetnél folytattak vesz­teségrendezés! eljárást. A végrehajtó bizottság az e! múlt időszakban figyelemmé! kisérte, hogy a szanált ter­melőszövetkezetek felszá­molták-e a veszteséges ága­zatokat ahol kellett, meevái, toztatták-e a termelési szer­kezetet és sikerült-e a mező­gazdasági üzemeknek a ter­melési eredményeket javíta­ni. A tapasztalat szerint az előírásokat általában betar­tották és a tíz szövetkezet közül hatnál tavaly a terme­lési eredmény is javult. A vb a jövőben is figyelem­mel kíséri a veszteségrende­zés után támogatott téeszek helyzetének alakulását, a gazdálkodás feltételeinek ja­vítását Társadalompolitikai kérdés, a közérzetet befolyásolja az üzemi, intézményi, iskolai ebédlők menüje. Nem ma­gánügy, vagy néhány válla-, lat belső kérdése a közétkez­tetés. A tegnapi vb-ülésen — e téma megvitatásában részt vett Perjési József, a megyei pártbizottság munka­társa, dr. Cellái Imre, a Bel­kereskedelmi Minisztérium vendéglátóipari főosztályá­nak vezetője, Dékány László, a Csongrád megyei Vendég­látó Vállalat igazgatója is — arról tanácskoztak, hogy a közétkeztetés helyzetének ja­vítása, az életszínvonal­politikai feladatok között milyen fontos helyet foglal el. Számos határozat, mint a nő- és ifjúságpolitikai, vagy a családvédelmi, a munkások életkörülményeinek javítását célzó párthatározatok — egyebek között — a közét­keztetés fejlesztését is sürge­tik. A testület, mérlegelve az elmúlt négy év. tapasztalata­it, megállapította, hogy e te­rületen sokat javult a hely zet, és már naponta 111 ez< ren veszik igénybe az üzemi, intézményi, iskolai menzát. A dinamikus fejlődés elle­nére sem tudták a jogos igé nyeket kielégíteni. Ellent­mondások tapasztalhatók. Előfordult, hogy valamelyik iskola századagos konyhájá­nál kétszáz gyerek vár arra. hogy rendszeresen ebédet kapjon. A szomszédos válla­lat üzemi konyhája pedig csak száz munkásra főz. ugyanakkor 300 adagos a ka­pacitás. Nem megfelelő tehát a koordinálás, különösen a vendéglók tudnának még több előfizetőt fogadni. Csongrád megyében a nők foglalkoztatottsági aránya rendkívül magas. Ezért még­inkább figyelmet érdemel a gyermek- és diák-étkeztetés. A végrehajtó bizottság ;dt­sősorban arra keresett vá­laszt, hogy a korszerű táplál­kozás követelménye hol, mennyire érvényesül. A kü­lönböző vizsgálatok, ellenőr­zések alapján a testület ar­ra a következtetésre jutott, hogy sok helyen egyhangú a táplálkozás, egyféle ételt főz­nek, kevés a gyümölcs, a fe­hérje- és a vitamindús étel Az iskolai napközi otthonok zsúfoltságát elsősorban úgy lehetne megszüntetni, ha a vendéglátó vállalatok a sza­bad kapacitásukat még job­ban kihasználnák. Egyhangú vélemény volt, hogy a jövő­ben még többet kell törődni a gyermek- és diákétkezte­téssel, ugyanis 1985-ig 12 ezerrel növekszik a tanulók száma. A vb azt is megvi­tatta, hogy milyen fejleszté­sekre lesz lehetőség a követ­kező időszakban. Nemcsak a közétkeztetés érint tízezreket, hanem a la­kás-, garázs-, üdülőépítő szö­vetkezetek helyzete is. Ezek­nek a működése nem vá­lasztható el .a településfej­lesztéstől, a város- és község­politikától. A lakásszövetke­zetek csak 1975 után kezdtek fejlődni. A 'jobb működés fel­tételeihez hozzátartozik: az ötödik ötéves tervben a la­kásszövetkezeti lakásépítést az állam jelentős mértékben támogatja. Csongrád megyé ben sok ezer szövetkezeti la­kás telepszerűen épült. A MÉSZÖV, a szövetkezelek, a tanácsok, a beruházó, terve­ző és kivitelező szervek együttműködésével az elmúlt négy évben jelentős fejlődés tapasztalható a lakásszovet kezeti építőmozgalomban A helyi tanácsok a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságát és a szövetkezeteket a jövő­ben is bevonják középtávú lakásfejlesztési terveik meg­valósításába. A MÉSZÖV a megyei tanáccsal együttmű­ködve már foglalkozott a kö­vetkező tervidőszak lakásszö­vetkezeti fejlesztési lehetősé­geivel. A telepszerű, több­szintes lakásépítésen túl a foghíjbeépítésnél, a csoportos, korszerű családiház-építésné! is egyre nagyobb szerepük lesz a szövetkezeteknek. Az építő ' mozgalom mellett jelentós a szövetkezteknek a fenntartó­és javító tevékenysége. A vb határozata alapján a jövő ben meg inkább vizsgálni kell annak a lehetőségét, hogy a lakásfenntartó szövetkezetek miképpen fejleszthetik kapa­citásukat, A lakáskarbant^r. tásftál, a felújításoknál még nagyobb szerepük lehet a szövetkezeteknek. C6öngrád megyében még nem alakult üdülőszövetke zet A tegnapi ülésen erről is volt szó. A MÉSZÖV ennek érdekében már tárgyalásoka' kezdett a szeg.edi városi ta náccsal. Előzetes elképzelé sek szerint Űjszegeden a ter­málvízre és a Tiszára ala­pozva, a Jankovics utca, Gyapjas Pál utca, Kállai ut­ca, a Közép Kikötő 6or által határolt területen ezersze­mélyes üdülőtelepet szeret­nének építeni az első ütem­ben, amely száz szállodai lak­osztálynak megfelelő részből állna. Választási nagygyűlések Az országgyűlési képvise­lő- és tanácstagi választások előkészületeinek újabb, fon­tos szakasza kezdődött..ked­den: a jelöltek gyűleseken találkoznak választóikkal, a lakossággal, a helyi gyárak, üzemek, intézmények dolgo­zóival. Budapesten a Telefongyár művelődési termében tartott nagygyűlésnek Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, a főváros 44-es országgyűlési választókerületének képvise­lőjelöltje, valamint Pethő Tibor, a HNF Országos Ta­nácsának alelnöke, a VII. kerületi 18-as választókerü­let jelöltje volt a vendége. Földvári Béla, a HNF XIV. kerületi bizottságának titká­ra köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit, köztük az elnök­ségben helyet foglaló Szép­völgyi Zoltánt, az MSZMP KB tagját, a Fővárosi Ta­nács elnökét és Bostai Ká­rolynét, a KNF budapesti bi­zottságának titkárát. Ezután Méhes Lajos szólt a jelenle­vőkhöz, a zuglói vállalatok, intézmények dolgozóihoz, a párt- és tömegszervezeti ak­tivistákhoz. Mint mondotta: az eddigi­ekhez hasonlóan a jövőben is a párt helyes politikája, jó munkastílusa, a dolgozó tömegeknek a párt iránti bi­zalma lesz szocialista építő­munkánk sikereinek forrása. — Terveink elkészítésekor mérlegelni kell igényeinket és lehetőségeinket — folytat­ta Méhes Lajos, — Ezt tesz­szük most a VI. ötéves terv elkészítésekor is. Rangsorol­ni kell feladatainkat, min­denekelőtt a lakosság érde­kében. Így alakulnak' Ifi vá­rosfejlesztési politikánk meg­határozó vonásai.. Ezek kö­zött első helyen áll a töme­ges lakásépítéssel együttjáró harmonikus városfejlesztés. Az egészségügyi ellátás fej­lesztésében elsősorban a meglevő intézményhálózat korszerűsítése, bővítése és felújítása szerepel terveink­ben. Ezt követően Pethő Tibor szolt a nagygyűlés résztve­vőihez. Behatóan elemezte a nemzetközi helyzet alakulá­sát, kiemelve, hogy az el­múlt öt esztendőben jelentő­sen növekedtek a béke, a szocializmus, a haladás erői. Ezek ma is képesek az eny­hülési folyamat fenntartásá­ra, sőt további kibontakoz­tatására is. Az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett válasz­tási nagygyűlésen Mészáros Albert, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, a főváros 29-es számú válasz­tókerületének országgyűlési képviselőjelöltje emelkedett szólásra. — Most ismét választások előtt állunk — mondotta a többi között. — Június 8-án országunk népe az -urnákhoz járul. Dönt személyekről. És dönt arról a politikáról is, amelynek a lényegét a kö­vetkező három rövid mon­datban is meg lehet fogal­mazni! népünk békéjének, biztonságának védelme; a nép érdekeit szolgáló alkotó munka; társadalmunk Szo­cialista vonásainak érösítéáp­A társadalmi élet mipden te­rületén az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szocialista politikai és erköl­csi normák fokozottabb ér­vényesítésére. Társadalmunk szocialista vonásainak erősí­tését nem az életszínvonal emelése helyett állítjuk elő­térbe, hanem azért, mert meggyőződésünk, hogy az egészséges légkör elemi em­beri igény s egyben- olyan fontos termelési tényező is. amelv közelebb visz közös nagv társadalmi és nemzeni r>ro"ramunk. a fejlett szo­ci'-Ms^a társadalom megvaló­sításához — hangsúlvoz'a Övári Miklós, majd Szabó Imre. Heves merve 9-es szá­mú választókerületének or­.száng'-ülási iíéovi*»»1ői<*töltje. a driki Magvar—Bolgár Ba­rátság Termelőszövetkezet állami öfias elnöke szólt a nagygyűlés résztvevőihez. (MTI) ­Eső után a határban Ültetik a palántát — Permeteznek Ilyenkor már. — száraz idő esetén — földbe kerül a ku­korica, elvetik a naprafor­gót, és megkezdik a palántá­lást. Most sem a tunyaság miatt maradtak el a gazda­ságok, az időjárás kénysze­rítette lassúbb tempóra a gépeket, az embereket. A Tisza mentén gazdálko­dó közösségekben eső után sok dolga akadt a lánctal­pas traktornak, az emelőda­runak. A szántóföldbe ra­gadt gépeket vonszolták szá­razabb területre. A homok­földeken valamivel köny­nyebb volt a traktorosok dolga. Csak a nagyon vizes, lapos táblákba nem merész­kedtek, s ezért valamelyest Alapozzák a víztornyot A munkavédelemről A szakszervezeti munkavé­delmi felügyelők kétnapos országos tanácskozása kez­dődött meg kedden Siófo­kon. A megnyitó plenáris ülésen tartott előadásában Főcze Lajos, a SZOT mun­kavédelmi osztályának veze­tője elemezte az üzemi bal­esetek, tűzesetek, foglalko­zási megbetegedések, közúti­közlekedési balesetek tavalyi alakulását, részletesen fog­lalkozott a munkavédelem időszerű kérdéseivel. Egye­bek között elmondta, hogy ha lassú ütemben is. de ja­,vul a baleseti helyzet. 1978-ban például 111 ezer üzemi balesetet jeleztek, ta­valy pedig 108 ezret. A ha­lálos üzemj balesetek száma egy év alatt 4,6 százalékkal csökkent. Míg 1980 első négy hónapjában 96, addig az elő­ző év -azonos időszakában 126 halálos üzemi baleset történt A tanácskozás mintegy há­romszáz résztvevője a plená- j ris ülés után hét szekcióban folytatta munkáját (MTI) Somogyi Károiyné felvétele A rókusi új városrész napról napra alakul, emeletes lakó­épületek sora magasodik már a régi. lebontott házak he­lyén. A víztorony alapozása is elkészült. A DÉLÉP Ady Endre szocialista ácsbrigád iának tagjai a víztorony csúszó­zsaluzásán dolgoznak sikerült utolérni magukat. Balastyán, a Móra Ferenc Tsz-ben, amikor befejezték a kalászosok vegyszerezését, a silókukoricát vetették. Mindezt azért tehették, mert átcsoportosították a gépe­ket. Miután többször már nem akarnak rámenni a nagyra nőtt gabonára, a traktorosok a vetögépek elé ,fogtak". Több mint 100 hek­tár silónak való kukoricát és 40 hektár cirkot vetnék az állatok takarmányozására. Megérkeztek és munkába álltak a dinnyések is a ba­lástyai határban. Szolgálati lakást kaptak a hevesi csa­ládok. 26 hektárra szeretné­nek dinnyét ültetni. Maguk nevelték a palántákat, és jó termést várnak az idén. ftö­röcz István növénytermesz­tési ágazatvezető szerint ha ilyen marad az idő, nemso­kára palántálják a paprikát is. A járás másik felét. Rú­zsa környékét hatalmas zá­por öntözte meg kedd éjsza­ka. Ürültek is neki a gaz­dák, mert így bátran fog­| hatnak majd a paradicsom ültetéséhez. A Napsugár Tcr­; melőszövetkezetben a para­| dicsomágyásokat készítették. | Negyven hektáron már egye­| nes, sima a talaj a palán­[ túlógépeknek. Az 5 nagy gép 110 hektárt elültet naponta. ] Öntözik és műtrágyázzák is : egyben a sorokat, a paradi­| csomtermesztési rendszer ma­j sinái. A Ruki-iskola környékén I két vetógéppel szórták a ku­j korica magját a földbe. A Honvéd soron a krumplit töltögették. Igaz, alig bújt ki a növény hegye a homokból, de a vetés utáni „igazítás'" azért szükséges, hogy ké­sőbb könnyebben haladja­nak a permetező-, a gyomir­tó, az ásógépek. Burgonya 164, kukorica 260, paradi­csom 130 hektáron terem az idén a rúzsai Napsugár Tsz­ben, s csáknem 100 hektár fűszerpaprika. A szomszédos mórahalmi Homokkultúra Szakszövetke­zetben, ahogy kiderült az ég — permetezlek. A kancsal­széli táblában az almást és az őszibarackost szórták per metlével. Szécsi Imre és Far­kas István gépe „ködgom­bócot" húzott maga után a virágzó almafák és a barack­fák között, amikor permete­zett. Nehezebben boldogultak a Szeged kórnyéki gazdasá­gok. Tegnap a mihályteleki­ek a paprikát vegyszerez­ték, és silókukoricát vetet­tek. A gyálai táblában ré­szes paprikaföldekel osztot­tak. Sok tennivalója volt Csorba Mihálynak, aki a paprikaföldeket parcellázta, mert nem egyszerre érkez­tek a „bérlők". A téeszben a munkát a betakarított ter­més harminc százalékáért vállalják a művelők. Megka­pálják, leszedik, behordják a paprikát. Többségük a szó­vetkezet tagja, de .vannak városi „bérmunkások" is Gyúlaréten fél hektárt osz­tanak egy vállalkozónak, Tervük, hogy a Szilágyi­domb környékén 200, a té­eszben pedig 300 hektárt ad­nak ki részeseknek. A megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályán elmondták, a 143 ezer hektár . tavaszi vetniva­loból majdnem a háromne­gyedét elvetették a gazda­ságok. A zab, az árpa már szépen kikelt, a cukorrépa és a lucerna most bújik kl a földből. Csaknem négy­ezer hektáron földbe tették a burgonya gumóját, abból alig van már ültetnivaló. A kukoricaterület 70 száza­lékán, csaknem 60 ezer hek­táron földbe szórták a ma­got a vetőgépek. Megkezdték a rizs vetésit is. A zöldségek több mint fele — 8000 hektáron — a földben várja a jó időt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom