Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-06 / 104. szám

Kedd, 1980. május 6. 112 A barátság erősítéséért Az MSZBT-tagcsoportok munkájáról Szegeden az MSZBT tagcsoportok tevékenysége átfogja a lakosság minden rétegét, az üzemektől az alsó-, közép- és felsőfokú intézmé nyékig, a kereskedelemtől a szolgáltató iparig, a közieke désig és újabban az egészségügyig. Számuk az elmúlt négy évben 18-ról 23-ra nőtt. Munkájukkal nagyban hozzájárultak a párt tömegpoll tikai tevékenységének eredményeihez, programjukkal pedig a magyar—szovjet barátság ápolásához, erősítéséhez. a Szovjetunió eredményeinek megismertetéséhez, a proletár internacionalista szellemű neveléshez. Az MSZBT tagcsoportok munkáját a közelmúltban értékelte az MSZMP Szeged városi végrehajtóbizottsága A többi között megállapította, hogy a pártbizottságok, pártvezetőségek és alapszervezeti vezetőségek irányításával kiemelkedő szervező, ismeretterjesztő és nevelő tevékenységet végeztek az évfordulók alkalmából szer vezett ünnepeégek, baráti találkozók és vetélkedők megrendezésével. Szegeden az a tapasztalat, hogy a mozgalom új szervezeti formájának megteremtése 1970-ben helyes volt. Bővültek a barátsagi munka alapjai, főleg az üzemek dolgozóinak körében Ez a tevékenység egyre színesebbé vált az elmúlt evekben. A tagcsoportok megoszlása is . megfelelő, szorgalmazni kell azonban új tagcsoportok létrehozását téeszek ben, a szövetkezeti iparban és kereskedelemben. E megállapítások tükrében néztük ipeg néhány MSZBT tagcsoport idei, 1980-as mun^katervét_ A^ Szegedi Konzervgyár MSZBT tagcsoport ja fő feladatául jelölte meg az MSZMP XII. kongresszusa Irányelveinek és határozatainak széles körű megismertetését. Az állami és a tömegszervezetekkel közösen az agitációs és propagandamunkában nagy nyilvánosságot és politikai hangsúlyt biztosítanak a Szovjetunió és a szocialista országok békés politikai célkitűzései és kezdeményezései megismertetésének. A szovjet kultúra népszerűsítését a szovjet filmek fesztiváljára szervezéssel segítik majd. Hagyományosan rendezik meg kiállítással és vásárlással egybe kötve a szovjet könyv ünnepi hetét. ,Hősök városai — városok hősei címmel szerveznek vetélkedőt, elődöntőt szocialista brigádoknak. Segítik őket a felkészülésben, hogy gyárukat a legjobbak képviseljék majd a területi versengésben. Fontos pontja munkatervüknek az is, hogy a Csongrád megyei Tejipari Vállalat MSZBT tagcsoportjával találkozót rendeznek Ezen kicserélik a tapasztalatokat, áttekintik a barátsági munka eredményeit és az esetleges problémákat 1980-ra is megújítják szerződésüket az izmaili konzervipari egyesülettel, hogy baráti kapcsolatuk a szakmában is gyümölcsöző legyén. A MÁV Szegedi Vasúti Csomópont MSZBT tagcsoportjának idei munkatervéről szólva hangsúlyoznunk kell, hogy 1978-ban Szeged és Odessza csomópontok szolgálati helyeinek kollektívái együttműködési szerződést írtak alá szocialista munkaversenyre, együttműködésre és kölcsönö^ segítségnyújtásra. Az abban foglaltak — eredmények kölcsönös megismertetése, tapasztalatok kicserélése — továbbra ls érvényesek. „A gyermekek ismerjék meg szovjet pajtásaik életét. Arra törekszünk, hogy úttörőink élményszerűen számoljanak be életükről és olyan szoros kapcsolat alakuljon ki szovjet levelező partnereikkel, amely az iskolai évek után is fennmarad" — forgalmazta meg munkatervében a Gagarin nevét viselő általános iskola MSZBT tagcsoportja. Szép •és nemes törekvés ez, amelyet a többi között kiegészít, hogy ennek az iskolának a tanulói életkoruknak megfelelően sajátítják el az orosz nyelvet a szakórákon és azokon kívül; megismerik a szovjet- nép gazdasági, politikai és kulturális eredmé nyeit, a béke fenntartásáért vállalt áldozatos harcot Sorolhatnánk még további konkrét példákat az MSZBT tagcsoportok idei munkatervéből. Vetélkedők, irodalmi estek, a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza rendszeres kiállításainak kollektív látogatása, a szovjet sajtókiadványok terjesziése, klubfoglalkozások, ismeretterjesztő kisfilmek vetítése gazdagítja a programot. Egy bizonyos — s ezt javasolta e téma kapcsán a közelmúltban tartott illésén. az MSZMP Szeged városi végrehajtóbizottsága — <12 MSZBT tagcsoportokban még nagyobb figyelmet kell fordítani a tömegpolitikai munkára, különösen az ifjúság is az értelmiség köré ben. L. F. HAZASS\n Ottlik niés és Koza Rozália, midis János és Sándor Julianna. Kun László Géza és Szász Mária Magdolna. Pataki Tibor ós Fehér Zsuzsanna, Lajkó György és Szabó Bva, Kovács Péter és Kopp rbolya, Sándor Tibor Géza és Laki Pálma Julianna, ör. dögh Lajos zoltán éa varga Gyöngyi lfdlkó, Készei Mihály es Virág Ibolya Rozália. Soós István és Békési Anna Márta, Wolcz László és Glaál Eva, Kis István János és Pernyén* Edit házasságot kötöttek. 87.VLS.SES Németh Lajos Istvánnak és Gémes Ilonának Tamás, Glla Dezsőnek és Molnár Klára Katalinnak Orsolya. Lovai Andrásnak és Békési Máriának Andrea Mária. Romslcs Andrásnak és Jtomslos Rrzsebetnek Tamás, Bóka István Antalnak és Pintér Máriának Bernadett. Ürmös Péter Pálnak es Busa Zsuzsán, i ának Tímea, Gémes Istvánnak és Kovács Máriának István, Fazekas Józsefnek és Pásztor veronikának Veronika, Tanács Mihálynak és SU1I Jolánnak Bernadett, Megyeri Zoltánnak és lleznák Eszternek Anita Zsursanna. Czékus Tibor Antalnak t-s Szekeres Terézia Ibolyának Bálint Tibor, Juhász György Mátyásnak és Kalmár Mária Erzsébetnek Marianna Judit, l'ocaai Sándornak éa Krujcsovlcs Brigittának Tamás, Fogas Józsefnek és Vincze Zsuzsannának László Flórián, Szuh Ernőnek és Nagy AgotR Katalinnak Katalin, Nógrádi Gézának és Takács Ilonának Péter, dr. Kováta Lászlónak és Szemit-Horváth Brigitta Olgának László Krisztián. Vasas Tamás Miklósnak és Láda Edit Irénnek Tamás, Czakó János Róbertnek és Forgács Gabriellának Dénes, Süli Józsefnek és Matula Erzsébet Annának Tibor. Sári Tamásnak és Horváth Katalin Editnek Attila Alex. Sárkőzi Márknak és Szegéi Szilvia Franciskának Szilvia, aiklódl Zoltánnak és Haska Máriának Edit. Béres Istvánnak é» Gémes Rozáliának Ferenc, Kotogán Vilmos Jánmnuk és Pálfl Erzsébet Piroskának Edina. Süli Józsefnek és Kácz Emőkének András József. Bitó Imrének és Vékes Ilonának Ilona. Cserous Andrásnak és Komócsin Zsuzsannának András. Tábori Istvánnak és Harmatit Rozáliának Zsolt, Szekeres Jozsff Tibornak és Sebe.il Edit Erzsébetnek Zsolt, PSPP Antalnak ée Kovács Anikónak Norbert, Kiri Mihálynak és Meszes OlRa Irénnek Mónika, Maróti Kálmán Istvánnak és Vasas Gizella Katalinnak Dominika. Horváth Ferencnek és Grulcs Nidtcának Ferenc. Gál Istvánnak éa Nagv Magdolnának Péter Farkas Sándornak és Szilágyi Erzsébetnek Henrietta Ivett. Pap István Józsefnek és Kis f.vanak István. Szamosszegi Gábornak cs Tóth Juditnak Családi események Edit. Márta János Nándornak és Szalma Margitnak Nelli Noémi, Horváth Imre Jánosnak és Kotroczó Máriának Gábor, Horváth IsíVán józselnek 03 Bodrogi Edit Máriának Cábor, Bodoczkl Györgynek és Bartók Katalinnak Zsolt. Tóth SanJornak és Dabls Rozáliának Sándor Tamás, Garamvölgyt Tamás Sándornak1 és Urbanovich Ilonán tk Noémi Dal ma. dr. Megyeri Pál Jánosnak és dr. Szalay Juliannának Erzsébet Nóra, dr. Pintér Olivérnek és dr. Járma*' Katalin Margitnak OUvér Pál. Csernus Jánosnak és Mangó Katalinnak Mónika, Zámbó Józsefnek és Gál Zsuzsanna Máriának Tamás. Domiiny Lajosnak és Jenei Juliannának Anikó. Csúcs Ferencnek és Nagy Ilonának Péter György, Makra Józsefnek és Király Mária Viktóriának József. Dobár László Istvánnak és Ordögh Máriának Miklós. Éber. hnrdt Sándornak és Papdl Ilona Margitnak Anikó, Kubai Gézának és Kovács Ágnesnek Tibor, Bende Ferencnek és Dobó Margitnak Henrietta, Ocskó Imre Gézának és Vörös Arankának Balázs, Lévai Jánosnak és Ort Ilonának Mónika Melinda, Balázs Andrásnak és Vágási Erzsébetnek Szilvia. Martonosi Lászlónak és Szanka Márta Máriának Andrea, Oltványi Józsefnek és Borta Juliannának Klára Julianna. Kiss Jánosunk és Börcsök Ilona Jullann.mnlte János László. Paronal Jenő Andrásnál: és Kómár Zsuzsanna Margitnak Jenő, Nóvák Józsefnek és Berkecz Ibdlvkár.ak Anett, Masa József Sándornak és Császár Piroskának József, Szegedi Istvánnak és Szűcs Rózsának Péter. Fődl Józsefnek és Szekeres Máriának József. Marik Gyulának es dr Qyólal Katalin Teréziának Gábor, fenik Géziinak és Turbuk Margitnak Tímea, Borbás Józaefnek és Thernesz Eva Katalinnak Tímea. Jenct Péter Pálnak és Szőke Rozáliának Tünde. Kocsis Gyulának és Soós Katalin Klárának Erika, Böröcz Lászlónak és Zsolnai Klárának Ildikó. Agóca Mihály Antalnak és Vass Piroskának Melinda Piroska. Császár Istvánnak és Fehér Mártának Zsolt, Qubicz Istvánnak és l.nsancz Piroska Arankának Ildikó Krisztina. Mihály Atilla Zsoltnak és Tuszinger Ildikó Annának Attila, K6csó Józsefnek és Tóth Évának Annamária. Tóth Andrásnak és Ferenczt Aranka Viktóriának Angéla, Balogh Antalnak és Holovár Editnek Csaba, Katona Miklós Józsefnek és Farkas Máriának Tímea, Kiss Imre Lajosnak és Kársai Katalin Rozáliának Csaba, Berta Attilának és Lengyel Klára Ilonának Kriszuna, Gyarmati Gábornak és Papp Évának Zoltán. Kovács Lászlónak és Kocsis Anna Ilonának Dorottya, Katona Imrének és Papp Erzsébetnek Andrea nevű gyermekük született. HAI.AI.OZAS Kormos Mihelyné Pop Viktória, Nyári Antnlné Fődl Verona. Berta István József, Ökrös Gáborné Kórácz Ilona, Hegedős Lajosné Padlás Mária, Szilágyi István, dr. Fekete Lajos, Palotás Györgv, Agócsi-Kiss Ferenc, Tarnai József, Zelei Mihály, Tóth Sándorné Borbola Etelka, Schramek Tlvadarné Szél Julianna. paplógó Gézáné Daka Julianna, Molnár Kálmánné Bangó Anni. Székelyhídi József, Csiszár Szilveszter, Molnár Sándorné Blacsi Ilona. Vas Arpádné Csorvást Matild. Antalit Józ6ef, Kiss Jánosné Tácsl Francioka, Galiba Ferencné ördög Anna, Kunos Bálint. Acsal Lajos Elek, Szélpál Szilveszter, Szűcs Andrásné Bódi Klára Rozália. Varga Györgyné Burián Margit. Podonyi András, Kabók Jánosné Dandl Rozália. Kiss János, Bálint Jánosné Pozsonyi Anna, Hegedtls-BPte István, Nagy Ferenc, Balázs Vincze János. Forral József, OttUk IUésné Llppal Etel, Tóth Józsefné ökrös Veronika, Vlastts Józsefné Dobó Etelka, Lotz. Andrásné Klets Amália, Montai Károly, ördögh Ödönné Tóth Mária, Pigler Ferenc meghalt. Tenger alatti kutatások Magyar műszerek is részt vesznek a tengerek medrében rejtőző ásványi nyersanyagok kutatásában. A KGST-országok 1972ben alakították meg a tenger alatti ásványi kincsek közö6 felkutatására az LNTERMORGEO együttműködést. Magyarország a munkában speciális műszerek kifejlesztésével és szállításával vesz részt. A műszerek azért különlegesek, mert elviselik —, mégpedig amint bebizonyosodott, üzemzavar nélküL — az állandó hullámzás okozta igénybevételt, a hajtómű keltette folytonos remegést, a levegő nagy páratartalmát és a szűkös elhelyezést. A kutatások egyik eszköze különleges komputer. Ezt a magyar szakemberek az R—10 jelzésű kis számítógép átalakításával szerkesztették meg a megfelelő memóriával és egyéb perifériákkal, valamint azokkal a programokkal együtt, amelyeknek utasításaihoz igazodva a komputer jól előkészített információkat juttat el a kutatást irányító geofizikusokhoz. Elkészítettek egy különleges megjelenítőt — plottert — Is, amely pillanatok alatt rendezett és értékelhető képet formál a mélységből összekeveredve felérkezett adattömegből. Az eredetileg bauxitéroek összetételének meghatározására használt „gyorsanalizátort" pedig szintén magyar szakemberek tették alkalmassá a víz siói felhozott agyagminták gyors és pontos helyszíni elemzésére. A magyar berendezések kivétel nélkül sikerrel kiállták a próbát és már folyamatosan vesznek részt a Fekete-, az Északi, a Keleti-, Illetve a Balti-tenger, valamint az Atlanti-óceán vize alatt rejtőző ásványkincsek felkutatásában. Még az idén nyáron a nemzetközi szakközvéleménynek is bemutatkoznak a Bordeauxban rendezendő oceanológiai és tengerkutatási világkiállításon. A sikerek az Eötvös Loránd Magyar Állami Geofizikai Intézet, a VIDEOTON, a Magyar Optikai Művek, az OKGT Geofizikai Kutatási Vállalata, és a Számítástechnikai Kutatóintézet szakembereinek az Országos Műszaki Fejlesztési Bízottjáig támogatásával végzett eredményes munkáját dicsérik. T. Z. Két szegedi kiadványról Szögedinumdánum A Szegedi Nyomda miniatűrkönyv-klubjának vállalkozásai már országos figyelmet követeltek ki maguknak, legfőképpen a gyűjtők körében. Különleges sajátossága e vállalkozásnak, hogy a szegedi szellemi élet múltbeli és jelenlegi sajátos színeit értékeit pártfogolja, ugyanakkor ebben mindig eredetiségre törekszik. Olyan érté keket te6z — ha szűk körben is — hozzáférhetővé, amelyek eddig szunnyadtak valahol, iratkötegekben, lapok sárguló rétegeiben, íróasztalfiókokban. A klub legfrissebb meglepetése a Szögedinumdánum című minikötet, amelynek a címe már eleve árulkodik, fi első hallásra is Móra íréibe li játékosságához kapcsolja a figyelmet jóllehet ebben a kis kötetben híre sincs ilyen címnek, szónak. A szerke«3 tő, Péter László leleménye, átemeli ezt a játékos címet u Szegedi tulipántos ládából, minthogy olyan írásoka* gyűjtött össze a kötetben amelyek abból is kimaradtak. A húszas-harmincas évek betakarítatlan Móracikkei közül valók ezek a kis remekek, abból az időből, amikor Móra „fekete bárány" volt a kurzusnak, s s egyik szellemi menedéke éppen az ellenforradalom ál tal betiltott Délmagyarország helyett megjelenő Sze ged című lap, illetve a később újra saját néven eg zisztáló Délmagyarorszáp, volt. A hírlapi cikkek így kivétel nélkül a Délmagvarországból valók tehát, s ezzel eggyel több okunk van arra,hogy a hozzáférő olvasók szerető figyelmébe ajánljuk A dohányzás nem magánügy A tokiói orvostudományi intézet adatai szerint a japán gazdaság évente 1140 milliárd jent veszít a dohányzás miatt. Csupán a dohányfüst okozta betegségek gyógyítására évente 256 milliárd jent költenek. A betegszabadságok újabb 14,6 milliárd jent emésztenek feL 10,7 milliárdot pedig az égve felejtett cigaretták okozta tüzek eloltására költenek. Ezek a statisztikai adatok még szomorúbban hangzanak. ha nem feledkezünk meg a legfőbbről, az emberi életről. Egyetlen év alatt Japánban 100 ezer áldozatot követelt a főképp dohányzás kiváltotta tüdőrák. Figyelmet érdemel az amerikai szakemberek Dohányzás és Egészség programja. Több alapos és minderioldalú információ alapján ismételten megerősítették. hogy közvetlen kapcsolat van a dohányzás és a tüdő-, 6záj- és gyomorrák között Egy svéd egyetemi professzor sokéves kutatásai alapján, azt állítja, hogy a dohányzás végzetesen hat ez utódok szervezetére. A dohányzók kromoszómáiban kétszer gyakoribbak a változások, mint a nem dohányzókéban. E tények ismeretében joggal kételkedhetünk abban, hogy a dohányzás magánügy. Műhely-kiadvány József Attiláról A Somogyi-könyvtár negyedévenként megjelenő Műhely-kiadványa tavaszi számát a József Attila-évfordulónak szentelte A folyóirat tanulmányai egytőlegyig a nagy költő életével és munkásságával összefüggő további kutatásokról tudósi tanak. Tóth Ferenc: Abbázia vagy Volosca? című írása a költő abbáziai üdülésének körülményeivel kapcsolatban közöl új mozzanatokat A királyi gyermeküdültetési akció révén jutott el gyermek József Attila ebbe a tengerparti paradicsomba. Főként József Etelka és Tollas Domokos visszaemlékezéseire épít, amelyeket hangszalagon őriz a makói* múzeum. Péter László két kis tanulmányt és egy adattárt közöl. Egy izgalmas irodalomtörténeti nyomozással ismerkedhetünk meg a József Attila fogadtatása című közlésben, mely szerint a Színház és Társaság című szegedi lapban Ür György indította útnak a fia tal költőt, elfogódottan pártoló és nagy jövőt jósoló sorokkal. Másik kis értekezése József Attila-dedikációkról szól, adattára pedig időrendben tartalmazza a költő Csongrád megyei, szegedi éveinek mozzanatait Apró Ferenc a József Attila önéletrajzában szereplő „nagyokat ettem" kifejezésnek jár utána és összegyűjti sze gedi ebédpártfogóinak listáját A Nem én kiáltok című verseskötet ügyészi „fogadtatásáról" közöl cikket Oltvaí. Ferenc. E kötete is a szegedi Koroknay-nyamdában je lent meg. A szegedi királyi ügyészség véleménye szerint „egyes részletei esetleg bűncselekmény megállapítására mutatkoznak alkalmasnak" Per nem lett minthogy „a jelentésben kiemelt aggályom kitételek magukban véve nem lévén alkalmasak bűnvádi eljárás alapjául szolgálni". Tasi József egy dedikáció háttere után nyomoz másik írásában pedig a költőről ismert földeáki fénykép keletkezésének variációit igyekszik valószínűsíteni. A költő életrajzához szolgáltat további adatokat Lengyel András, Szigeti Lajos pedig Egy kései József Attila-vers olvasatához című tanulmányával szerepel az emlékszám ban. Fenyvesi István a József Attila szovjet kislexikonokban című ismertetővel, Ormos Gerő pedig Emlék a La Fontaine Társaságból című írásával járul hozzá a folyóirat forrásértékű tartalmához. Sz. S. I. A sertéstenyésztés fejlesztése A sertéstenyésztés a legfontosabb hústermelő ágazatunk. A feldolgozó ipar elsősorban serléshúst használ fel a hazai és a külföldi fogyasztásra szánt húskészítmények előállításakor. Az exportalt hűstermékek körülbelül felének alapanyaga sertéshús. Az utóbbi években olyan változások következtek be a közgazdasági környezetben, a termelésben és az értékesítés feltételeiben, amelyek a sertéságazat fejlesztésének módját és ütemét lényegesen befolyásolják. Kevesebb sertéstenyésztő férőhelyet létesítettek a tervezettnél. A tenyésztés hatékonysága sem növekedett a kívánt mértékben. Sok helyen van mit javítani a tenyésztés technológiai fegyelmén is, a tenyésztők hozzáállásán is. A felvásárlási árak növelése javította a sertéságazat jövedelmezőségét. Még igy is akad olyan gazdaság, ahol a sertéságazat nem termeli meg a bővített újratermeléshez szükséges pénzeszközöket. Ami az összes mennyiséget illeti, a felsorolt gondok ellenére túlteljesítették a tew vet. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a takarmánybeszerzés lehetőségeinek javításával, kocakihelyezéssel és különböző felárakkal érdekeltté tették a kistermelőket a tenyésztés fejlesztésében. A kistermelésben a jelenlegi mennyiség fenntartását tervezik. Továbbra is biztosítani fogják a növendék állatok és a hízott sertések értékesítését, megpróbálják kisgépekkel ellátni a háztáji éa kisegítő gazdaságokat. A feldolgozó ipar speciális szükségleteit figyelembe véve végrehajtják az állomány minőségi cseréjét. A nagyüzemi termelésben a legfontosabb feladat a hatékonyság javítása és az istállók bővítése. Maximálisan ki kell használni a tenyészállománv biológiai lehetőségeit. Csökkenteni kell a sertéselőállítás failagos költségeit, a hizlalás! fázist egyszerűbb, olcsóbb épületekkel megoldani. így elérhető, hogy gazdaságosan és minél nagyobb tömegben kerüljön a feldolgozó üzemekbe kedvelt és keresett exportcikkeink alapanyaga.