Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

nétfő, 1980. május 5. Igazgatóképzés egyetemen Három éve képeznek egye- ve a főiskolának. A pécsi ki­térni szinten iskolaigazgató- helyezett tagozatra elsősor­kat, szakfelügyelőket, az ok- ban Baranya és a dél-du­iatásügy irányításában dol- nántúli megyék oktatásügyi gozó szakembereket az EL- vezetőit várják. TE természettudományi ka- Az ELTE természettudo­rán. Az Oktatási Miniszté- mányi karán eddig csak köz­rium most ismét meghirdet- oktatás-irányításból és ne­te a pedagógia kiegészítő velésszociológiából folyt ilyen szakos speciális képzést a jellegű oktatás, az első „hall­már főiskolai vagy egyete- gatók" — 25-en — derem­mi oklevéllel rendelkező ve- berben végeznek. Iskolave­zetőknek. Az ELTE termé zetésre szeptembertől oktat­szettudományi karán közök- nak először. Jelenleg a kü­tatás-irányításból, iskolaye- lönböző évfolyamokon mint­zetésből és nevelésszocioló­giából szerezhetnek speciá­lis ismereteket a jelentke­zők, a Pécsi Tanárképző Fő­egy 200-an tanulnak. Emlékezés a fasizmus mártírjaira A második világháború be­fejezése a hitleri Németor­szág fölött aratott győzelem közelgő 35. évfordulója al­kalmából a Magyar Partizán Szövetség nácizmus üldözöt­téinek bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget ren­dezett a rákoskeresztúri Koz­ma utcai temetőben, a Már­tírok emlékművénél. Az egy­begyűltek azokra emlékez­tek, akik a náci koncentrá­ciós táborokban, a fasizmus véres gaztetteinek következ­tében életüket vesztették. iskolán — kihelyezett tago­zaton — közoktatás-irányí­tásból. Az iskolavezetésből általá­nos és középiskolai igazga­tók, igazgatóhelyettesek, va­lamint általános és szak­felügyelők gazdagíthatják is­mereteiket, a másik két spe­cializációra pedig az oktatás­ügy Irányítóin kívül gyer­mekvédelmisek és az ifjúsági mozgalomban dolgozó veze­tők is jelentkezhetnek. Az iratokat a felettes szerv ja­vaslatára május 10-ig küld­hetik el az egyetemnek, illet­Ismét Szegeden az újvidéki balett Nagy közönségsikert ara- színházban lép föl az újvi­tott Szabadkán a szegedi déki Szerb Nemzetj Színház színház operett-társulata balettje. Az újvidékiek Tyi­Május 3-án, szombaton, két hon Nyikolajevics Hrenyi­előadást tartottak a Baja- kov Szerelemért szerelmet dérből. Nagy Imre, illetve című kétrészes balettjét vi­Várady Zoltán dirigálásával, szik színre, mely Shakes­s mindkét szereposztás be- peare vígjátéka, a Sok hűhó mutatkozott. A kulturális semmiért alapján készült, csereforgalom" újabb állo- Másnap, csütörtökön este is mása május 7.: szerdán este tartanak előadást, ugyan­7 órától Szegeden, a Zenés csak a Zenés színházban. rakták volna teherautóra a gondosan megtervezett, -szervezett, összeállított anyag helyett. Nagy kár ez, mert félreértésekre, elsiklá­Vásárhely vagy Szentendre? Sokáig *s • bizonyos és. Külön tanulmányt érdé- László konstruktivista tö­vagy volt szinte az egész melne, miért harapózott el rekvéseinek hitele (négy magyar képzőművészetet, a magyar művészetben a festménye látható), és Kii­inűvé6zetpolitikát és műve- fiókszemlélet, az erőszakolt mó Károly expresszív em­ket egyaránt megosztó TOBFLGRAFIZÁLÁS, Sokak SZOL. lék töredékekből szerveződő kulcsszó, mely lényegében rint az utolsó magyar kép- festészete (négy munkáját két táborba erőszakolta el. zőművészetl iskolatellegű állították ki). Mégis furcsa sősorban a hazai piktúrán- művésztelep a nagybányai és elgondolkodtató ijy nagy­kat: a realista hagyományo- volt, annak művésznevelő mérvű szerepeltetésük,, ami­kat folytató. Hódmezővásár- funkcióját, stílusteremtö kor Barcsayngk két festmé­helyen gyökeret verő „al- hatását, műhelyjellegét, nye, llosvai Varga István­földi iskolára" és az avant. szellemi vonzerejét és kisu- nak. Czóbel Bélának. Bálint garde törekvéseket — első- gárzását azóta sem érte el Endrének, Amos Imrének, sorban konstruktivizmust és egyetlen természetesen lét- Kántor Andornak. Kmetty szürrealizmust — kiteljesítő rejött vagy mesterségesen Jánosnak, Szántó Piroská­s/entendrei művészetre, létrehozott művésztelep, al- nak mindössze egy-egy al­Olyannyira merev és dog- kotócsoport vagy iskolának kotása látható. Mintha az matikus volt ez az osztályo- minősített, egy helységben éppen kéznél levő, az irodák zás, hogy egyikről szólni lakó művészkollektfva sem. faláról leakasztható képeket egyet jelentett a másik És az is idetartozó kérdés, ocsárlásávaL a szembeállí- hogy a Szentendrén élő és a tás eleve elrendeltetett volt. vásárhelyi kiállításon is S alig-alig vették a fárad- szereplő Pirk János. aki ságot néhányan — azok is egész életében a földet, a elszigetelt kritikusok voltak természetet, a kétkezi pa- sokra, téves következteté­inkábh, mint a két vároft- rasztemberéket festette, mi- sekre ad lehetőséget. Pedig hoz kötődő művészetet jól tői „szentendrei", s miért legfőbb célunk éppen a ismerő művészettörténészek nem vásárhelyi, holott eb- frontok tisztázása, a félreér­—, hogy e kis ország kép- ben a skatulyában lenne a tések rendezése lenne. Vá­7.őművészetét egységes helye. De ugyanilyen ala- sárhelyen is, Szentendrén is, egészként lás6uk-értékeljük, pon a vásárhelyi Németh Szegeden is — a magyar ne skatulyázzuk helységek- József aranyglóriás paraszt- érdekében re, ne címkézzük agyon, apostolait és Szalay Ferenc muveszet eraeaeoen Nem véletlenül vetette fel újmódi profán ikonosztázait néhány évvel ezelőtt egy „szentendreinek" kellene szegedi kiállításkatalógus- minősítenünk a merev osz­ban Rideg Gábor: Nem lé- tályozás szerint tezhet külön szegedi, vásár- Az persze más kérdés, helyi, szentendrei vagy akár hogy a szentendreiek vásár­budapesti képzőművészeti helyi bemutatkozása nem minőség. Az ország bármely éppen sikeres. Az anyag városában születő képzőmű- esetleges, koncepció nélkü­vészeti alkotás alfkor válik Mert a húsz-egynéhány iggian országos érvényűvé, alkotó közel félszáz festmé­ha bölcsőhelyén is érvényes, nye (!) nemhogy a fél év­De megfordítva is igaz, ha százados művésztelep törté­cz a műalkotás országos ér- netiségét nem képes érzé­vényű és hatású, akkor iga- keltetni, de arra is képte­gán érvényes a születési he- len, hogy legalább a legfon­lyén. Hadd említsek egy tosabb szellemi csomópon­másik példát is. Barcsay tokát kiemelje, ráadásul Jenő mondotta egy interjú- még aránytévesztésekkel is ben nemrég, mennyire erő- bajlódik. Ebből következik, Szakolt a már említett sze- hogy hiányzik a Nagybá­lokgjó. Ennek illusztrajasara nygt Szentendrével összekö­erpHtette, milyen hatással tő indító csúcs. Ferenczy volt rá még párizsi útja Károly; még jelzésnek sem előtt Endre Béla barátsága nevezhető a „római iskolá­és festészete. mennyire sok" jelenléte; a párizsi ori­megújította piktúráját a entáció két nyomvonal* mártélyi táj szépsége. Erre Qóbel Béla egy kései vász, szinte válasz lehet a most** nán rpár alig érzékelhető, ni vásárhelyi tárlat a Tor- Barcsay Jenő két képén is nyai János Múzeum föld- csak hiányosan értelmezhe. ezinti termeiben, ahol a tő. Ugyanakkor teljesen hi„ szentendrei képzőművészek ányzik Szentendre legjelen­alkotá-sai között — joggal tősebb alkotójának. Vajda Lajosnak munkássága. A kortárs alkotók közül háromnak kiemelkedő teret szenteltek a rendezők. El­módszerek 1F€§§1 Ifi Kutatók és termelők a fűszerpaprikáért Volt, aki azt mondta va- egy hónapig is mozdulatlan, rá. Az érett csövek 3—4 fo­a gaz közben teljesen ellep- kos fagyot is kibírnak ká­heti a földet. A gyomirtó rosodás nélkül, de ez az el­vegyszerek képesek elhárí- járás is fölvet néhány gon­tani ezt az akadályt, de elő- dot, apróra meg kell vizs­áll egy másik. Amíg a gyö- gálniuk mindet, kerek meg nem kapaszkod- Akár magról vetnek, akár ,JH M nak. a tavaszi homokveré- palántáznak, ősszel szedni csal?, az újak láttán inkább sek tönkreteszik a növényt, kell a paprikát. Akár kéz­hitetlen lesz, mint hívő: az- Most rozsot vagy mustárt zel szedik, akár géppel, előtt dajkáló gondoskodás vetnek előtte, hamarabb ojyan hatalmas mennyiséget védte tavasztól őszig, most kel, a gyomirtó nem bánt- takarítanak be, hogy a szá­ja, és zöld trágyaként hasz- vetkezetek majorjai papri­nosítható. ha viharok elle- kahalmokkal vannak körül­ni gyámolítasára már nincs terítve. A fűzés hajdanában szükség. A vetési ajánlások előtt már számolgattak a kuta­tók, és számítgatnak ma is lamikor, Szegedet a paprika tette föl a térképre. Állja-e a versenyt a világpiacon most is? Tartanunk kell ré­gi, jó hírét, vagy visszasze­reznünk? Aki a régi terme­lési módszereket ismeri pedig a gépi művelés .Ál­dozata" lett. 1. A szegedi körzet paprikás társulásának szaktanácsadó- Minden tő többet terem, ha ja. Nagy István, és a ter- ritkán ültetik, a gépi mű­melési rendszer vezetője, velés szempontjából viszont Bokor Andor első válasza jobb a sűrűbb. Ha egy tő azért is jó volt, mert nem romlott tovább, és növelni lehetett a paprika belső ér­tékét. A szakemberek most is azt mondják, szedés utá­ni érlelésre változatlanul szükség van, de ennyit föl­fűzni lehetetlenség, halom­az. visszaszerezni nem kell tízet képes teremni, sűrűn ban hagyni viszont súlyos a régi hírt, de megőrizni na- vetve viszont csak kettőt, ponkénti kötelesség. A piac első hallásra _ rámondjuk, minőségi engedményeket nem szabad sűrűn vetíti, nem hajlandó adni akkor mert ráfizetünk. Ha azon­se, ha magyarázni tudnánk ban figyelembe vesszük, az érték csökkenését. Ta- hogy az előző tő hejvébe gadhatatlan, hogy több té- tizet vethetünk, akkor nyező is keresztezheti a mi- ugyanakkora területen nem nőséget megőrző törekvése- tíz, hanem húsz paprikánk ket. Még mindig fogy, egy- terem. Duplája, tehát nem előre megállíthatatlanul az szabad kihagyni! Ki kell emberi erő a hatalmas táb- viszont számítgatni. meny­Iákról, a gépesítés évről év- nyire lehet sűrű, hogy a re növeli a költségeket, töb- minősége ne romoljon, és a bet kell tehát termelniük, betegségektől is meg lehes­hogy a kiadásokat haszon- sen óvni. Itt van ugyan a vétek, mert megromlik. Ki­találták a szikkasztást: ér­leli is, védi is a leszedett termést S Tandi Lajos nal ellensúlyozzák. Csak­hogy a kockázat is nő a termés növekedésével. Ha valahol tévednek, óriási a káruk. A régi termelési mód a földolgozók és forgalomba hozók szempontjából a le­hető legegyszerűbb és legol­csóbb volt, hiszen máskép­pen pzámqjták maguk a termelők is a belé ölt mun­kát. A létezhető legtökéle­tesebb válogatással járt helikopter, de ha* beborítja Ha most is számolunk, furcsa következtetésre jut­hatunk. Egy hektár termelé­si költsége tavaly 23 ezer forint volt, és csak 3127 fo­rint nyereséget hozott. Elő­zetes kalkulációk szerint idén 30 ezer körülire nőnek a költségek, a tavalyi ha­a lomb a talajt, a vegyszer szon tehát a hézagot se töl­nem is jut el a gyamok gyö- ti ki. Emelni kellene a ter­keréhez, kellett tehát lomb mést, de nem biztos, hogv alá permetező gépet is szer­keszteniük. 0 A hagyományos művelés­nél eJőg volt arra ügyelni, hogy legyen elegendő trá­gya a földben. Ha műtrá­cgyütt. emberi" kézen mmt Svából kevesebbet adnak, át minden cső a szedésnél mint kellene, az » kar de és fűzesnél is, az eresz alatt f bőkezűségre ls ráfizet a lóeó füzérekből is kiszedték termelő. Ki tudja pontosan szeaes utam gondos ét teles a ^omlóti hasi^slmr pedfg a ^álni? Érésig legaiabb öt ggU M J^gtoÍP-g­belsejét is figyelhették. Ki- alkalommal laboratórium MWII. JJ« *»­tűnő volt a fajta. hamar JJP«^JBVllJSS fŰTS^S"U'"SS össze- tonnát érleltek, pedig lehet ilyen hamar ennyivel emelni. Azt mutatják a termelési rendszer aprólékos számításai, ha sikerül meg­óvniuk a romlástól a drá­gán termett, már kezükben levő paprikát, jóval na­gyobb a nyereség. Ahogy aratásnál szempont, hogy kárba ne vesszen, ami meg­termett. sürgető követel­mény lesz itt is, A számadasokban az áll, szedés utáni gondos érleles érett, festéktartalma és aro­mája kiváló volt. Állítólag már az első vi­lágháború idején megpró­bálták a magot rögtön a termőtáblába vetni, hogy palántaneveléssel és palán­tázással ne kelljen bajlód­niuk. Rosszul jártak vele. A nagyüzem mégis ezt a meg­oldást vette elő. pedig nem akar rosszul járni. Lassan kel a paprika magja, néha is két Tornyai-festmény helyet kapott A szentendrei képzőművé­szek vásárhelyi kiállítása már a maga tényszerűségé- vitathatatlan Deim Pál ere­ben is kapunyitást jelent, az deti hangú, nagyszerű sík­cisó léncsöt ahhoz, hogy a dekoratív művészete (hat vagy-at faltválthassa az képpel van jelen), Balogh A mai magyar zene hete Idén mindössze két ese- pozícióját pedig Delley Jó­mán.yre korlátozódik a mai zsef közreműködésével a magyar gene hagyományos. Szegedi Fúvósötös (Román évente megújuló szegedi Zoltán. Szélpál Szilveszter, rendezvénysorozata, mely- Fodor Gábor, Hans Held, nek gazdái a városi tanács Király István) mutatja be. vb művelődésügyi osztálya. Másnap, szerdán este fél a zeneművészek szövetségé- nyolctól a konzervatórium nek helyi csoportja, a So- Lenin körúti nagytermében mogyi-könyvtár és a Móra hangzanak el mai magyar Ferenc Múzeum. Minthogy szerzők műve;, egyebek kö­Onczay Csabának mára, zött Jeney Zoltán, Károlyi hétfő estére tervezett gor- Pál, Huszár Lajos, Láng Ist­donkakoncertje elmarad, a ván. Kadosa Pál. Vántus nyitány holnap, kedden es- István és Sugár Rezső kom­te 6 órától lesz: Sugár Re- pozíciói. Közreműködnek: zső szerzői estje a múzeum Rázga József vezetésével a dísztermében. A komnonis- békéscsabai Bartók Béla tával szegedi kollegája, Vántus István beszélget, 5 a műsorban Sugár II. vonós­négyesét á Kecskeméti Vo­nósnégyes (Palotás József. Róbert Gábor. Lakó Sándor. Vegyeskar, a dr. Mihálka György vezette Szegedi Al­talános Munkáskórus, We­ninger Richárd dirigálásával a zeneművészeti főiskola szegedi tagozatának kama­Seöbő Ildikó) — Szonátáját razenekara. valamint Delley Szecsődi Ferenc és Kerek József, Ferenc — Hat kínai dalát Attila, Lengyel Ildikó — Fram- Kerek menti musicali című kom-' szólisták. Sin Katalin, Gallai Szecsődi Ferenc és Ferenc hangszeres vett föl a növény, össze- tonnát érleltek, pedig a sen tizennégy elemet, vizs- m4r meglevő szikkasztók is gál a laboratórium, és szá-. 7580 tonnát óvhattak volna mítógép mondja meg szinte toeg a romlástól. Durva a kávéskanálnyi pontossággal, számítás, de szemléletes: ha melyik hatóanyagból meny- két új szárítót állítana nyit kell adni. Ez az eljárás munkába az egyik gazdaság, még csak a kísérletek ko- nern kerülne többe, mint ráf éli, de egész sor újabb amennyi érték egyetlen gondot vet föl. Ide is kel- ősszel elpusztulhat kései lenek a speciális gépek, haj- szárítás miatt. A józan ész szálpontos időbeosztásra is azt mondja, a meglevő szá­szükség van, de azt is vizs- rí1 ók is többet dolgozhat­gálniuk kell patikusi pon- nak. ha a kiszolgáló gépek tossággal. melyik vegyszer nem romlanak el olyan sok­nem a lk al mázható, mert nyoma maradhat az őrölt paprikában is. Gyomirtó szereink még mindig nem tökéletesek, legalább kétszer kakálni ls )?ell. Fz a termelési rendszer kész gépekkel ritkán dol­gozhat, olyan forgókapás megoldást találtak kí, ame­lyik homokon is jó, és töké­letes munkát végez. Kettő Lehet szedni géppel a paprikát, van is gép hozzá, tavaly az egyik gazdaság­ban két géppel mégis csu­pán ö{ hektárról takarítot­ták be a termést. Egy má­sikban: négy gép kétszáz hektárról, de az is kevés. Mégis azt mondják a szak­emberek. az a szerencse, hogy így sikerült, mart a géppel szedett paprika szik­készül Forráskúton, egy Mi- ITs«i , hályteleken és egy Ásott- kasztas nelkul nem dolgoz­hfllmrm hato keves VISZOnt a , w + , . szikkasztó, és azt se hasz­A kutató segitseget szinte ^Slták ki megfelelően, mert egyetlen percre sem nélkü- a gepe(iítés - berakás, lozhetik a termelók. Ha sza- kihordás - még nincs raz a fold, kézenfekvő, on- megoldva. Nom várható töani kell. Tudni kell azon­ban. mikor mennyit szabad, mert megnőhet a paprika gyönyörű nagyra úgy is, hogy fűszerértéke közben csökken. A tavaszi kései és az őszi korai fagyok változatlanul a legnagyobb veszedelmet je­lentik. Olyan fajták kelle­minden évben olyan szeren­csés ősz, hogy alkalmunk van kézzel szedegetni — és nem is lesz mindig elegendő kéz hozzá. A tanulságokat igen köny­nyű kimondani: a nagyüze­mi módszerek terlesztése sürgető föladat volt eddig ls. és az is maradt, mert nek. amelyek rövid idő alatt súlyos anyagi — valutáris érnek, bírják a gépi müve- — érdekek diktálnak. Tu­iést és a gépi betakarítást dunk mór sokat és iót ter­is, és legalább olyan fűszert melni nagv biztonsággal, adnak, mint a régiek. Van- mindenképpen zárni kell a nak már ilyenek, és folynak kört. hogv a földolgozás ne további kísérletek is. Vegy- gátolja, inkább tovább ösz­szerrel gyorsítani lehet az tönözze a termelőket, érést, talán szükség is lesz Horváth Dezső t 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom