Délmagyarország, 1980. május (70. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-30 / 125. szám

2 Pénte'í, 1980. május 30. Kádár János beszéde Angyalföldön (Folytatás az 1. oldalról.) abszolút tökéletesnek, mintaképnek állítsák be. Politikai, társadalmi Intézményeinkre sem mondjuk, hogy már befutották a fejlődés teljes pályáját. Tudjuk, hogy tovább kell javítanunk ezeket a szocialista demokrácia jegyében. Ugyanígy tekintünk országunk gazdasági alapjaira, kulturális intézményeire, amelyek nagyon sokat jelentenek számunkra, s amelyeket szüntelenül tovább kell fejlesztenünk. De amikor mi munkánk gyengeségéről, intézményeink még javítandó oldaláról és vonásairól szólunk, akkor — és szerintem ez a dolog politikai lényege — saját rendszerünkről és saját intézményeinkről beszélünk. Bízom benne, hogy a június 8-i választás napján népünk a szavazatával a maga rendszerét erősíti tovább. (Taps.) A szocializmus és a kapitalizmus szóvivői között mindig vannak viták a rendszerekről. Melyik a jobb? Vajon ki tudja igazán összehasonlítani őket? Azt hiszem, a most élő magyarok közül — hogy finoman fejezzem ki magamat — a középkorúnk és az idősebbek tudnak különbséget tenni a két rendszer között, mert ők már éltek a kapitalista társadalmi rendszerben is. Különbséget tudnak, és fognak is tenni — gondolom — még június 8-án ls. (Taps.) Nagy örömmel hallgattam, amit Bozsik elvtárs és a többi felszólaló előttem mondott. Az egyikük, Oszlánszkiné elvtársnő arról szólt, hogy harminc éve Ismeri Angyalföldet. Most nem tudom, örüljek vagy sajnáljam, de én hosszabb ideje ismerem Angyalföldet, mert nyolcéves koromban lettem Hungária körúti lakos — a mai Róbert Károly körutat is úgy hívták akkor —, s bizony, ennek már 60 éve. Emlékszem, hogy ifjúkoromban, felnőtt emberként sokszor, s a közelmúlt években is megfordultam Angyalföldön. Amikor először jártam itt, habár mint kisgyerek. de már sokat láttam. Akkor másfajta Angyalfölddel találkoztam. A gyerekek mezítláb jártak, éhesek, rongyosak voltak. A felnőtt emberek egy részének, munkaképes, családos, dolgozni akaró ember.eknek nem volt munkájuk. Itt állt a Váci úton a Schlick—Nicholson-gyár is — amely előtt is sok esetlen, nyomorult ember ácsorgott munka nélkül. A cigarettavégeket lesték a járda szélén, hogy rágyújthassanak. Akkor ha az utcán ment valaki, pontosan meg lehetett mondani, mi a foglalkozása, a társadalmi állása, és milyen az anyagi helyzete. A munkásembert messziről fel lehetett ismerni. A tisztviselőt is: bár a legtöbb otthon nélkülözött, de a társadalmi norma miatt neki muszáj volt gallért és nyakkendőt felvenni, ha az utcára ment. A vagyonos embert nem ismerték fel. mert az nem szokott mutatkozni azon a tájon. (Derültség.) elemi dolgokat a helyükre igazítottuk, és véigül is eldőlt, hogy kinek a javára kell az országot újjáépíteni, erre ráment egypár esztendő. De azután hozzákezdtünk a szocialista társadalom építéséhez, s ha harminc évet nézünk, akkor a pártnak, a Hazafias Népfrontnak van mit mondania megváltozott életünkről. A munkásosztály hatalmát megvédtük és tovább szilárdítottuk. Befejeztük szocialista társadalmi rendünk alapjainak lerakását, és továbbfejlesztettük a szocialista társadalmi rendet. Hazánk a felszabadulás előtt elmaradott, félfeudális, agrárjellegű ország volt. 35 év alatt modern iparral és mezőgazdasággal, megfelelő közlekedéssel és egyéb termelőberendezéssel ellátott, közepesen fejlett ipari országgá vált. Megvan a reményünk és a lehetőségünk, hogy Magyarországot céltudatosan, egy irányba, és megfelelően dolgozva, belátható időn belül az iparilag fejlett országok sorába emeljük. Ez a mi számadásunk. Az országban végbement fejlődésben nagy szerepei töltött és tölt be a MagyaT Szocialista Munkáspárt, az országgyűlés, a kormány, a tanácsok rendszere, mert a párt iránymutatása, a kormány feladat-megjelölései és egyéb intézkedések nél • kül nem lehetne dolgozni, előrehaladni. Maga az alkotás. a történelemformálás azonban az egész nép mű. ve! Mindaz az eredményi amit Angyalföldön. Budapesten, az országban elértek. az a gyár, Angyalföld. Budapest, az ország dolgozóinak, népünk szellemi és kétkezi munkájának köszönhető. Ezt az eredményt tovább gyarapítani — ez a mi szándékunk! A választás napján is fejezzük ki, hogy a? ország népe támogatja ezt a törekvést. Életszínvonal, szociálpolitika Választási programunk hazánk további gyarapítása Tovább erősítjük a nép hatalmát Amikor azt mondjuk, hogy nálunk szocialista társadalmi rend van, akkor kijelentjük: a kapitalista múltat végképp, örökre eltemettük^ (Taps.) A régi világ elmúlt. Ma az öltözék alapján nem lehet mé&iinöndanl. kinek mi a foglalkozása. Még kevésbé a gyermekekről, hogy mi a szüleik foglalkozása. Ez is a mi rendszerünk — egyik vívmánya. A munkáshatalom, a néphatalom a mi társadalmi rendszerünk, s ha időnként kritikus szemmel tekintünk intézményeire, akkor azt is meg kell érteni, hogy a felszabadult népnek, a munkásosztálynak nem volt tapasztalata a kormányzásban. a gazdasági munka irányításában, mert azelőtt mások irányítottak. A tandíjat meg kellett fizetni. De a munkásosztály megtanulta, hogyan kell az országot vezetni, a gazdasági munkát irányítani, a kultúrát építeni, hogyan kell a pedagógiával, az egészségüggyel és sok egyébbel foglalkozni. Akkoriban a régi világnak a hatalomból kicsöppent emberei kárörvendve nézték a munkásosztályt, s azt mondták: „Ezek nem értenek semmihez, hogyan fogják az országot vezetni." S bár akkor még romokban hevert az ország, de népünk megmutatta. hogy tud élni a hatalommal, s megteremtette a szocialista rendszert Elvtársak! A politika legfőbb tényezőjét, a hatalmat illetően pártunknak és a Hazafias Népfrontnak van választási programja. Ha a felhívásban ezt így talán nem is írtuk ki. de programunk az, hogy tovább erősítjük a munkásosztály, a nép hatalmát, szocialista rendszerünket A választóktól azt kérjük: ezt a hatalmat támaszszák alá ismét ország-világ előtt látható módon szavazataikkal június 8-án! (Taps.) A megválasztandó országgyűlés mint legfőbb törvényhozó szervünk határoz alkotmányos rendünkről, alkotja torvényeinket megszabja, hogy a magyar állampolgárok milyen törvényes keretek között éljenek. A tanácsoktól is sok tekintetben függ az emberek mindennapi élete. Az a sok, látszólag apró kis ügy, amit a tanácsokban intéznek, jórészt meghatározza az emberek közérzetét hangulatát talán még a rendszerhez való viszonyát is. Mert néha még a rossz vízcsapért is a rendszert szidják. (Derültség.) A választás — számadás Nekünk, elkötelezett képviselőket kell választanunk, olyanokat, akik a Hazafias Népfront programját megvalósítva híven szolgálják népünket. a szocializmust Az elkötelezett emberek ls többfélék: vannak közöttük párttagok és pártonkívüliek; vannak munkások, szövetkezeti parasztok, mezőgazdasági és közlekedési dolgozók, pedagógusok, egészségügyi és más alkalmazottak. Művészek. tudósok, irodalmárok. És a szocializmusnak vannak támogatói a legkülönbözőbb hitfelekezetek egyházi férfiai között is. De mindenkinek másfajta kötelmei vannak. Állami-társadalmi testületeinkben kellő számban vannak párttagok és pártonkívüliek is. A képviselő- és tanácstagjelöltek nagy többsége pártonkívüli, mint ahogy a lakosság többz sége is az. Ami rendszerünkben mindenki hű lehet saját világnézetéhez, élhet bármilyen hivatásnak. De aki képviselői és tanácstagi minőségében a szocializmust építő magyar nép szolgálatára vállalkozik, annak elkötelezettnek kell lennie. Nagyjából ismerem a jelölteket. s mondhatorri, elkötelezettek, bizalommal lehet rájuk szavazni. Most nem magam mellett agitálok, de saját választókörzetemben ezt mégis el kell mondanom. (Derültség. Taps). A választás — számadás. Természetes, hogy a párt. a Hazafias Népfront és azoknak minden képviselője számadással is tartozik a népnek. Teljes számadásra Itt nem vállalkozom, de ez nem is szükséges. 35 évvel ezelőtt szabadultunk fel, de amíg az Harminc év alatt a nemzeti jövedelem ötszörösére növekedett, az ipar ma kilencszer annyit gyárt, a mezőgazdaság körülbelül 10 százalékkal kisebb területén, fele annyi dolgozóval kétszer annyit termel, mint 30 évvel ezelőtt. Szállításunk teljesítménye hétszeresére növekedett, és ezt az összehasonlítást hosszan lehetne tovább folytatni. Választási programunk az, hogy hazánk tovább gyarapodjék. fejlesszük tovább a társadalmi nerdszerünk gazdasági alapjait — amelyekből valójában minden érték ered. ami nélkül nem tudunk létezni. Három évtizedre visszatekintve azt is elmondhatjuk, hogy növekedett népünk műveltsége is. Ez idő alatt a nyolcosztályos általános iskolát, illetve a vele egyenértékű iskolát végzett emberek száma megháromszorozódott, R most már a felnőtt korosztály 58 százaléka. A középiskolát végzettek száma ugyancsak háromszorosára nőtt, és ez ma a felnőtt lakosság 18 százaléka. A főiskolát és egyetemet végzettek száma ma szintéin háromszor akkora, mint 30 éve. és most már meghaladja a felnőtt lakosság 5 százalékát. Ez óriási fejlődés. A könyvek példányszáma 4,5-szeresére. a szakképzett dolgozók száma köí ül bel ül háromszorosára nőtt, és elérte az 1 millió 300 ezer főt. Itt nemcsak a szakmunkásokat említettem, mert most már a mezőgazdaságban is sok szakképzett dolgozó tevékenykedik. A munkásosztály 44 százaléka már szakképzett, akik között nem kevés az érettségizett. Mindez mutatja, hogy ezen a téren is óriási a fejlődés. Választási programunk az. hogy a műveltségnek és a szakképzettségnek töretlenül és gyorsan tovább kell növekednie, mert enélkül nem oldhatjuk meg feladatainkat. Az életszínvonalról szólva is csak azt mondhatom, amit a politikai rendszerünkről, a népgazdaságról mondtam: vannak még megoldandó feladataink, szociális problémáink, amelyeket nem vehetünk le a napirendről, ilyenek a kisgyermeket nevelő anyák, vagy az idős, nehezen élő, alacsony összegű nyugdíjasok és hasonló problémái, a fiatal, házasulni akaró emberek lakásgondjai. Ezeket napirenden is fogjuk tartani. s lehetőségeinkhez képest a legközelebbi években is megteszünk mindent a gondok enyhítésére. De hát az életszínvonalról szólva nemcsak gondokat sorolhatunk fel, hiszen biztosítottuk az életszínvonal alapját, a teljes foglalkoztatottságot. A mai nemzedék nagy része nem tudja eléggé becsülni ezt a vívmányt. Akik valaha láttak munkanélküliséget, tudják, mí az. A dolgozó embernek nincs más létalapja, mint hogy dolgozhat, és megkeresheti a mindennapi betevő falatját, gondoskodni tud a gyerekeiről. Mindez párosul azzal is — amit én nagyon fontosnak tartok —. hogy véleményünk szerint nálunk tisztes a bér, nem rossz a közellátás, s azt is számításba kell venni, hogy az utóbbi Öt évben másfél millió ember költözött új lakásba. - ötszáztízezren vásároltak jiremélygépkocstt. Évente több mint ötmillió magvar állampolgár utazott külföldre. Kzek a számok nagyon sokat mondanak az életszínvonalról! Budapesten 1s sok fontos változás történt az utóbbi öt évben. Fölépült 80 ezer lakás. A metróvonalak hossza megkétszereződött, pedig szinte minden métere sok millió forintba kerül Kilencszáz új iskolai tanterem készült el. Az óvodákban a korosztály 85 százalékának jut hely, és ezzel lassan megközelítjük a szükséges befogadóképességet. Az idén megkezdődik a gyógyítás a 800 ágyas Délpesti Kórházban, s ez figye. lemre méltó javulást hoz majd a fővárosi fe a környékbeli egészségügyi ellátásban. Sok más fontos létesítmény is épült és épül Budapesten, ezen belül Angyalföldön. A kedvező változás a városrész külsején ls látszik. A sok egyéb között — a hajógyár segítségével — munkáslakásokkal is gyarapodott a kerület. Munkánk az életszínvonalat illetően is arra iránvuí. hogy megvédjük, megszilárdítsuk az elért eredményeket. A feladat: a feszítő szociális kérdéseket menet közben megoldani, s megteremteni az életszínvonal további emelkedésének anyagi feltételeit. Mert nekünk változatlanul az a programunk, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével. Mindig is ez volt a Dolitikánk, most ls ezzel lépünk a választók elé, és kérjük támogatásukat. Néha elhangzik az is: hogy a szocializmus építésének a dolgozók életszínvonala állandó emelésével kell együtt tárnia Az Ilyen megfogalmazás ellen én mindig tiltakoztam, hiszen ez nem lehetséges Fontos viszont a rendszeres életszínvonal-emelés, s e szabályhoz az is hozzátartozik, hogy csak azt oszthatjuk el, amit megtermeltünk. Kedves Elvtársnők. Elvtársak ! Feladataink nehezebbekké váltak, de aki figyelemmel követte a oárt XII. kongresszusának átfogó helyzetértékelését. az meggyőződhetett róla, hogy mi optimistán ítéljük meg népgazdaságunk lövőjét. Igaz, hogy a fejlődés ütemét tnost egy kicsit mérsé. • kelnünk kellett, de ezt ls felhasználva hatékonyabban kell dolgoznunk. Most a minőségi munka időszakit éljük minden tekintetben, még a politikai munkában is. Minderről egy politikai anekdota jut eszembe. Egy japán és egy magyar tengerjáró 'halászhaióról van szó. A két hajó teljesítménynormái ugyanazok, az emberek képességei sem rosszabbak az egyiken, mint a másikon, a japán hajósok mégis több halat fognak. Miért van ez így? A jaoán erre azt mondja: ..Egyszerű, mi felhúzzuk a hálót, és ha üres, újra és újra leengedjük, a magyarok pedig ilyenkor értekezletet tartanak." (Nagy derültség.) Hát ezért mondom, hogy talán a vezető, az irányító munkát is javítani kell, beleértve a legfelső vezetést is. Céltudatos, állhatatos, szilárd vezetés szükséges. A dolgozók részéről is még fegyelmezettebb és odaadóbb munka kell, mint amilyen eddig volt. A mi népünk sokat szenvedett a régi rendszerben, sokat nélkülözött az új világ születéséneik időszakában is. Infláció volt. háborús romokat kellett eltakarítani és a néphatalora gyakorlásában sem volt 1apasztalatunk. Egyesek mégis valahogy előbb tanulták meg a jogokat, azt, hogy ml jár nekik, és csak fél füllel hallották meg a kötelezettségeket. E tekintetben Is van még változtatnivalöak. Mindenki teljesítse kötelezettségeit Elismerés a jó munkáért A Magyar Hajó- és Darugyár kilencezres kollektíva ja számottevő tényező Angyalföldön. és fontos szerepe van az egész népgazdaságban. Néhány évvel ezelőtt nagyon 1 involuK helyzet állott itt elő. Keresniük kellett a kiutat, a kialakítandó gyártmányszer kezetet. Az erről folytatott beszélgetésekre néhány évvel ezelőtt és tavaly engem is meghívtak És most megállapíthatjuk: jelentős és 1ó változások történtek itt a vezetők, a dolgozó kollektíva erőfeszítésével, a kormány, és más illetékes központi szervek segítségévei Sikeresen megváltoztatták a termékszerkezetet, korszerű jó gyártmányokat — konténereket, úszódarukat, kazánokat — állítanak elő. és más intézkedéseket is tettek a gazdálkodás javítására. Ez jó dolog, örülünk neki. Gratulálok ahhoz az elismerő oklevélhez, amelyei a korábbi nehéz évek után. a fejlődés bizonyítékaként a gyár az idén is megkapott. Ez már az ötödik ilve" elismerő okmány az utóbbi években, de ezt különösen meg kell becsülni. mert most mindenkinek nehezebb feltételek között kel) dolgoznia,. Élve az alkalommal, megköszönöm és szív bői viszonzom a gyár dolgozóinak jókívánságait, és *5 egészséget., sok sikert kfvá. nok a eyári kollektíva valamennyi tagjának. (Taps.) Á megfelelő teliesítményt kivétel nélkül mindenkitől meg kell követelnünk. De azt erkölcsileg és anyagilag jobban meg is kell becsülnünk, mint ahogy eddig tettük. És ennek együtt kell járnia azzal is. hogy az élősdiséget fel kell számolni, fel kell lépni azok ellen, akik helyzetünk nehézségeivel visszaélve, manipulációkkal igyekeznek előnyökhöz jutni. Nálunk is vannak — ha elenyésző számban is — rablók, tolvajok, sikkasztok Ezekkel az emberekkel a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás foglalkozik, amelv rendesen, tisztességesen elvégzi munkáját, szembeszáll az ilyenfajta társadalomellenes elemekkel. Nagyobb számban vannak olyanok, akiket a rendőrség meg az ügyészség nem tud rajtakapni. Az ingyenélőkről és az élősdiekről van itt szó. akik miatt mérgelődik, sőt sokszor dühöng a tisztességesen dolgozó ember. Ezek az ingyenélők úgv fogják fel a szocializmust, mintegy utazást, amelyen ők a potyautasok. Nem vették meg a jegyüket, vagy elfelejtették kifizetni, s úgy ülnev a helyükön, mintha a bérlet a zsebükben volna. Holott bérlete itt senkinek sincs, őnekik a legkevésbé. Társadalmi, közösségi feladat, hogv környezetük tudtukra adja: a szocializmusban senki sem tehet potyautas. Mindenkinek eleget kell tennie elemi kötelezettségei nek! A jövőt Illetően elmomfc hatjuk, ráléptünk — s itt a vezetést meg a vezetetteket egyaránt értem — a helyes útra. Munkánk már a múlt esztendőben is határozottan jó irányba változott, s ez az idén folytatódik, ezen az úton kell járnunk tovább. Máris vannak eredményei ennek a munkának, annak, hogy egy kicsit komolyabban és szigorúbban vettünk olyan feladatokat, mint például a nemzetközi fizetési mérleg javítása, az energia- és anyagtakarékosság, a helyes munkaerő-gazdálkodás. Már tavaly javult a nemzetközi kereskedelmi mérlegünk, és az idén is mutatkoznak már bizonyos eredmények. Ez év első négy hónapjában — a tavalyi hasonló időszakhoz képest — behozatalunk 2 százalékkal csökkent, kivitelünk pedig 6 százalékkal növekedett. Ez nagyon fontos a kereskedelmi mérleg alakulása szempontjából. Javult — de természetesen még tovább javítható — a munkaerőhelyzet. A munkát szervező embereknek meg kell érteniük. hogy nincs több munkaerő, a technikai és a műszaki színvonalat kell fejleszteni, s a munkaszervezést javítani, örvendetes. hogy javult az ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés munkája Az építőipar az idén az első négy hónapban — ésszerűbb és jobb munkával — 7 százalékkal több lakást adott át, mint amenynyit korábban, az előző év hasonló Időszakában. A szocialista elvek jobb érvényesítéséért Az ellátás kielégítő, annak nyi szántóföldi zöldség, akellenére, hogy olykor ez kor az. amit a fólia alatt vagy az hiányzik. De hát. ha termeszlenek, drágább. A az időjárás miatt nincs any- pénzt egy kissé jobban meg