Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-12 / 85. szám

Fteoipbat, 1080. április 12. 5 Április 14-20. IS magyar nyelv hete Házigazda az egész me- munkatársait a TIT buda­gye: Bács-Kiskunnak szinte pesti Kossuth klubjában, minden településén lesz Az ünnepi megnyitónak a valamennyi rendezvénye az megyeszékhelyen a technika idén tizennegyedik alkalom- háza ad otthont hétfőn. In­mal megrendező magyar nen közvetítik majd a Ma­nyelv hetének, amelyre áp- gvar Rádió irodalmi műso­rilís 14—20-a között kerül rát, címe: írók. költők az sor. Az eseményről a ren- anyanyelvről. A hírős vá­dezők — a Tudományos Is- ros iskoláiban, intézménvei­meretterjesztő Társulat ma- t^n napról napra tucatnyi gyar nyelvi választmánya és előadás hangzik el a nyelv­Bács-Kiskun megyei szer- rői, nyelvművelésről, stllus­vezete — nevében közismert , „._, _,„ nyelvtudósaink, Lórincze roL csakugy' mint a meffye Lajos és Grétsy László tálé- más városaiban, a falvak­koztatták pénteken a sajtó ban. (MTI) Műsorajánlat" Anouilh Beclcet, vagy Is- címmel lesz program a ten becsülete című művét gyermekeknek, mutatja be Nagy Zoltán és a Bartók vonósnégyes Maróti Gábor főszereplésé- (Komlós Péter, Devich Sán­vel, Seregi Zoltán rendezé- ciori Németh Géza. Mező sében ma, szombaton este 7 László) Hcmqvctsenyét ren— órakor, valamint holnap, dezi meg az Országos Fil_ április 13-án és 14-én a harmónia főiskolai-egyetemi Kisszinházban. Egyben — bérletsorozatának 6. kon­új kezdeményezésként — certjeként április 14-én, Pataki Ferenc festőművész- hétfőn este fél 8 órakor a nek a darab ihletésére ké- Zeneművészeti Főiskola ter­szült 16 képét tekinthetik mében. A műsorban Dvo­meg a nézők az előcsarnok- rák. Haydn és Janacek mű­ban. vei szerepelnek. „Ez lett a vesztünk..." A TIT megyei szerveze­— ezzel a címmel Jobba tének néprajzi szabadegye­Gabi várszfnházbell önálló temén április 14-én. hétfőn előadóestjét rendezik meg délután 6 órakor a Móra az Ifjúsági Házban holnap, ^erenc Múzeum dísztermé­április 13-án délután 6 és ben dr. Pesovár Ernő tudo­este 8 órai kezdettel. mán.vos főmunkatárs tart Stéhlik János feslőmú- előadást a magyar néptán­vész kiállítása nyílik meg a cokról és táncos népszoká­sándorfalvi Üj Élet Műve- sokról. lődési Ház nagytermében Bartók Béta emléke előtt holnap, április 13-án dél- tiszteleg az Ifjúsági Ház után 4 órakor. A tárlatot irodalmi kávéházának ápri­Juhász Pál. a városi tanács l)s 14_én- hétfőn délután fél művelődésügyi osztályának 6 órakor kezdődő műsora, főelőadója nyitja meg. Erdélyi György színművész Két rendezvényt is ajánl- és Szabados György zongo­hatunk a gyerekeknek: raművész Szarvasévek című holnap, április 13-án a Mó- összeállítása, amelyben kor­ra Ferenc Múzeum múzeu- társ írók. költők Bartók Sé­mi matinék sorozatában Iáról szóló írásai, valamint Barátainkkal Ping-pongó- Bartók-művek hangzanak el. ciában címmel Szekeres Fe- Ipper Pál lesz az Ifiúságí renc tart vizuális ismeret- Hí»z külpolitikai fórumának terjesztő és rajzfoglalkozást ^ ^ Április 14-én délután fel Pén{eken este 7 órakor 4 órakor a KSZV Victor mutat1a be a Szegedi Nem­Hugó utcai klubjában a Sze- zeti Színház operatársulata gedi Nemzeti Színház mű- Mozart Szöktetés a szeráj­vészelnek — Máriáss Melin- ból című művét. A Magyar dának. Nagy Marinak és Rádió 3. műsora élő adá*. Vass Gábornak — közremű- ban közvetíti a három fel. ködésével Játszunk együttl vonásos művet. Megemlékezések József Attiláról József Attila születésé­nek 75. évfordulója alkal­mából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a Me­ző Imre úti temetőben. A költő sírjánál a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese és Kornidesz Mi­hály, az MSZMP KB osz­tályvezetője. a Hazafias Népfrőnt Országos Tanácsa nevében Kállai Gyula elnök és Molnár Béla titkár; a Kulturális Minisztérium képviseletében Pozsgay Im­re miniszter és Tóth Dezső miniszterhelyettes koszorú­zott. A Magyar Tudományos Akadémia koszorúiát Szent­em i-. • ,,,,,.,.,. ágothhi János akadémikus, Ünneplők József Attda emlcktablajanal elnök ég Szabolcsi Miklós ünnepre jöttünk — éne- ünnepi irodalmi estet ren- akadémikus, a nyelv- és irodalomtudományok osztá­kelte á JATE egyetemi deznek. Tolnai Gábor aka­énekkara tegnap, pénteken démikus mond bevezetőt. A délben a Dóm téri panteon program vendégei Berek József Attila-szobránál. Va- Kati érdemes művész és lóban ünnepre gyűltek ösz_ Major Tamás kétszeres Kos­sze a résztvevők. Koszorú- puth-díjas kiváló művész. zdst ünnepséget rendeztek József József Attila születésének címmel 75. évfordulója alkalmából. A költő Ars poetica cimű versét Fodor Zsóka. a Sze­gedi Nemzeti ' Színház mű­vésze mondta el, maid Tóth lyának elnöke, a Magyar írók Szövetségének koszo­rúját Garai Gábor Kossuth­díjas költő, főtitkár és Ju­hász Ferenc Kossuth-díjas költő helyezte a sírra. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság nevében Tolnai Gábor akadémikus, elnók és Csáky Edit titkár koszorú­zott. Virággal borították a sírt dokumentumkiállítást Ve- a költő nevét viselő szocia­ress Miklós József Attlla-df- lista brigádok, iskolák, út­jas költő, a Mozgó Világ fő- törőcsapatok, kulturális in­tézmények képviselői is. Attila közöttünk főként Csongrád megyei kapcsolatait fölele­venítő dokumentumokból nyílik emlékkiállítás hol­nap, vasárnap délelőtt 11 órakor a Móra Ferenc Mú­Béla József Attila-díjas Író, zeum és a Somogyi-könyv­az írószövetség dél-magyar- tár rendezésében a Horváth országi csoportjának titkára Mihály utcai Képtárban. A emlékezett a háromnegyed százada született költőre. Ezután József Attila port­Tédomborműve alá koszorú­kat helyeztek el. Az MSZMP szerkesztője nyitja meg. Szeged városi bizottságának helyezte eL Az ünnepi - v megemlékezés az egyetemi énekkar produkciójával ért véget, József Attila Tél cí­mű versének kórusváltoza- József Attila Születésnapomra című versével kezdődött teg­tát adták elő. nap, Pusztaszeren az új könyvtár avatóünnepe. Bitó An­Ma. szombaton este 7 tal tanácselnök köszönte meg az énítők munkáját, majd Órakor a Bartók Béla Mű- Annus József író, a Thzatá.) főszerkesztő-helyettese mon­velődési Központban a köl- dott avatóbeszédet. Délután szavalóversenyt tartottak a 1 észét napja alkalmából és fiatalok, szocialista brigádok tacrial, általános Iskola fölső József Attila születésének tagozatos tanulói részvételével. Képünkön: az új könyvtár 75. évfordulója tiszteletére avatáiára gyülekeznek a pusztaszeriek A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Az évforduló alkalmából pénteken koszorúzási ün­nepséget rendeztek a IX. kerület Gát utca 3. szám alatti József Attila-emlék­szobánál, a költő születése helyén ls. * Döntőjéhez érkezett a József Attila országos vers­mondóverseny. A három középfokú iskolatípusból — gimnáziumokból, szakkö­zépiskolákból és szakmun­kástanuló intézetekből — 36—36 diák jutott el az utolsó fordulóig, így a bu­dapesti művelődési központ­ban pénteken megkezdődött háromnapos döntőben 108 versenyző lép a dobogóra. A megnyitó ünnepségen Kaján László, a Fővárosi Pedagógiai Intézet Igazgató­ja köszöntötte a résztvevő­ket. majd Paizs Gábor, a budapesti pártbizottság osz­tályvezetője mondott be­szédet. * „A költő alkot és ez nem jelent kevesebbet, mint­hogy alakítja a világot, az emberi világot, az embersé­get azoknak a segítségével, akik a társadalmi munka­megosztás révén mással lé­vén elfoglalva, úgy osztoz­nak a költő tevékenységé­ben. hogy művét szeretettel veszik magukhoz. Mert a mű nem annyira a művész, mint inkább azok által él, akik szeretik a művészetet, s azért szeretik, mert ke­resik az emberséget" — hangoztatta Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Ma­gyar Írók Szövetségének fő­titkára pénteken Vácott, a költészet napjának országos vidéki megnyitó ünnepsé­gén. — Bízom benne — mon­dotta ezután —, hogy a mai magyar költők versei is megtalálják a József At­tila mutatta utat a befo­gadók, az olvasók szívéhez és értelméhez, hogy általuk éljenek, és ha arra érdeme­sek, fennmaradjanak az idő­bea Az ünnepség a József At­tila életét és munkásságát dokumentáló kiállítás meg­nyitásával zárult Este a művelődési központ szín­háztermében irodalmi mű­sorral emlékeztek a költőre, születésének 75. évfordulója alkalmából. József Attila közöttünk 7. A Szépség koldusa A teljes Igazság kedvéárt nem hagyható említés nélkül, hogy József Attilának né­hány verse már november előtt megjelent a makói Dongó cimű élclapban. így a később előkerült, kézirat bi­zonyítja, hogy ő írta szep­tember 24-én napvilágot lá­tott A női szív című verset, de a rejtélyes Piki álnévvel; október 22-én pedig az Esik eső magyar földre címűt J. A. betűjeggyel. A Színház és Társaság novemberi számá­ban tehát nevével először láttak napvilágot költemé­nyei. Ebben az évben ls szere­pelt az önképzőkörben, sőt ő lett az önképzőkör aljegy­zője. Saját kézírásával írott jegyzőkönyvi bejegyzések őrizték ekkori tevékenységét Az első gyűlésen három sza­valattal lépett föl. Az egyik Ady verse: „Harc a Nagyúr­ral." A két bíráló egyhan­gúan rosszallotta a vers megválasztását, a szavalását monotonnak ítélte, és kifo­gásolta a gesztusok hiányát. A másik két verse a sajátja volt: A bánat és a Koldus. Erről a saját kezű jegyző­könyv így számolt be: balog József VII. o. t. bírálaíában tehetséges fiatal költőnek ne­vezi József Attilát, elismeri verseinek jóságát, szépségét, nyelvének zengzetességét, s dicséret melleit a jegyző­könyvben egész terjedelmük­ben való megörökítését kéri a körtől. Minthogy azonban ennek helye nincs a jegyző­könyvben, bizonyos arany­könyvben való megörökítést javasolta. Nagy László VIII. osztályú tanuló arra kérte József Attilát hogy inkább hazafias költeményeket ír­jon, „mert erre inkább szük­sége van hazánknak mai ál­lapotában". A következő ülé­sen Tettamanti mint tanár­elnök levétette a napirend­ről Boros keserűség című versét, amelyet Petrásovits András szavalt volna. József Attila verseivel szívesen foglalkozunk, de azt szavalni egyelőre nem fogjuk — szól a jegyzőkönyv. December 12-én a Dlósszl­lágyi Sámuel vezetése alatt működő Stefánia Szövetség irodalmi estjén Juhász Gyula Petőfiről beszélt, Móra Fe­renc fölolvasta Verses mesé­jét, „Az aranyszőrű bá­rányát; Esperslt János Ju­hász Gyula három versét szavalta, majd pedig — mint a Makói Reggeli Újság írta — „József Attila főgimná­ziumi tanulónak egy Juhász­hoz írt szonettjét is előadta". Lehetett-e nagyobb öröme a hetedikes gimnazistának, mint hogy együtt szerepelt Juhász Gyulával, Móra Fe­renccel, és hogy versét a te­kintélyes ügyvéd, Espersiti János szavalta el? Az örömök betetőzését azonban az első verseskötet­nek, a Szépség koldusának megjelenése jelentette. A leg­korábbi ajánlások december 17-én keltek: bizonyára nem véletlen, hogy a 300 példány­ból a legelsőket Juhász Gyu­lának és Móra Ferencnek dedikálta. Juhász Gyula bá­tyámnak nagy-nagy szeretet­tel. Móra Ferencnek szeretet­tel. A makói barátok csak másnap kaptak: Az én pa­lántanevelö szerkesztőmnek, Saltos Gyulának erős szere­tettel. Bálint Nagy István doktornak meleg üdvözléssel, 10-én kelt a következő: Kesztner Zoltán bátyám fo­gadja szereletem jeléül. 20­án a Gebe Mihálynak szóló: Miska bácsinak meleg fiúi szeretettel. 21-én öt kedves tanárának adta át a példá­nyokat: Dr. Galamb Ödön­nek — atyám helyett — ölelő szeretettel. Dr. Eperjessy Kálmán tanár úrnak szere­tettel küldöm könyvem, volt diákja. Kedves tanáromnak, Tettamanti Bélának, aki mindig szidott ezekkel együtt, de azért mégis, tudom, hogy szeret egy kicsikét, küldöm nagy, meleg szeretettel. Alt­mann Jakab tanár úrnak, aki a legelején is buzdított, bátorított, küldöm szeretet­tel. Matusik István tanár úr­nak meleg szeretettel. Érdekes, hogy csak újabb két nap múltán, 23-án kel­tezte az Espersitnek szánt példányt: Köszöntő meleg szeretettel küldöm E spersit János doktornak. A megszó­lítás még inkább udvarias, mint baráti. Később lett Es­persit doktor — János bácsi­vá. Még ugyanezen a napon József Attila ismét Szegeden volt, mert 23-i kelettel Sze­geden írta alá a Hont Fe­rencnek adott példányt: Ho­mályos Ferenc barátomnak kemény kézszorítással. Gebe Mártának különleges példányt csináltatott Korok­nay mesterrel. Az 5. lapon nem volt belenyomva a há­romsoros ajánlás, hanem ö maga írta bele lila tintával: Mártának Karácsonyra. Versemmel hogyha meg­• [elégszel. Kínáltam úgyis már elég­[szer — Fogadd el: véres, könnyes [ékszer. Makó, 1922. József Attila A kötetet szattyánbőrbe köttette, és karácsony este ünnepélyesen adta át. „S Jó­zsef Attila ezen az estén — emlékezett Kontsek Lászláné Gebe Márta — nem volt ko­mor, szomorú szemű diák. Az öröm — ha rövid Időre is, mint a vándormadár — a szívébe röppent. Felszabadul­tan boldog, őszintén boldog volt" Néhány dedikáció csak em­lékezetben maradt fönn, né­hányat meg későbbi barátai­nak, ismerőseinek adott. A legkülönösebbet a házigaz­dáék egyik rokon lánya kap­ta: Siket Mancikának: Ama bévülről baracklekvárral megkenegetett palacsintáért hálás köszönetem jeléül. Ma­kón, 1923. január 17. József Attila. De a lányka édes­anyja is kapott dedikált ver­seskönyvet: Siket Sanuor né őnagysága fogadja tisztele­tem jeléül. Makón. 1923. ja­nuár 17. József Attila. Szegeden megismert. de Pestre költözött barátjának példányába beleírta a Kiált* vány Istenhez című versének - néhány sorát majd aláírta: Bp. 1923. dec. 15. Majdnem egyetlen pesti barátomnak, Gerentsér Jóskának nagy szeretettel. József Attila. lvlegint Makón, 1924. február 4-én adta át a Szépség kol­dusa egy példányát annak ai orvosnak, aki gyomormosás­sal mentette meg az életét: Az én kedves orvosomnak, az aszpirin-ölő Rottenstein Antalnak. A neves szegedi szobrásznak, aki Juhász Gyu­lát is megmintázta, ezt írta: Papp Jóska bátyámnak sze• reteticl és a kollektív magyar jövő elődobott harcosaként ezeket az immár megtagadott verseket. Szeged, 1924. nov, 7. József Attila. Egyik sze­gedi múzsájának, orvostan­hallgató sétatársának: Güncz­ler Rózsikának, kicsi, szomo­rú húgomnak ezt a régi-régi gyerekkönyvet. Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni. Hogy fölengednének az emberek! — Rakom már, rakom, kicsi húgom. Szeged, 1924. dec. József Attila Ez a két utolsó ajánlás már jelzi, milyen világnézeti és költői fejlődésen ment át két év alatt a fiatal költő. Péter László (FolytatjukJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom