Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-16 / 88. szám

4 Szerda,' 1980. április 16. Ifjúság] mozgalmunk három nemzedéke (2) Tanoncoktél a káderekig ' Á haladó ifjúsági mozgal- SZIT-esek nagyon készülmak története különösen tünk a 49-es budapesti VITsokszfnűvé vált a felszaba- re. A megyéből 1200 fiatal dúlás utáni években. Szám- utazott, én egy 200 tagú talan Ifjúsági szervezet mű- lányszakaszt vezettem. Szinködött akkor. Pártok ala- te egyszerre lépni is akkor kultak. és rendezték újra tanultunk meg. A fővárosi soraikat. A kommunisták felvonulás gyönyörű volt. demokratikus egységszerve- De utána egyenruhában zet létrehozására töreked- egyenesen a mai Népstadion tek. A kor legnagyobb fel- helyére mentünk, s beálladatának. az újjáépítésnek tunk az építkezésre, dolgozaz ifjúság lelkes segítője ni. volt Az akkori iflúságl irtóio» W&-&K2-E saTSS?« T kórtat „„„ x,„ .. moT i nemigen erzékeltuk ezeket. ^Pfl®*^ k0p0tt D/SZ-íoa- ötvenben létrejött a DISZ. zolvány őrzi. Engem 51-ben emeltek kl a a~ Negyvenöt után a DlSZ-központba. ElszakadSZIT titkára voltam — tam a mindennapi élettől, kezdi visszaemlékezését. — Az volt a begyűjtés és a Ez a rétegszervezet a fiatal teljesítés időszaka. Később munkásokat és a tanonco- saját kérésemre helyeztek kat gyűjtötte egybe. Sokuk- el az apparátusból Győr, nak munkája sem volt. töb- Sopron megyébe. Azzal a bek között ezért érezték feladattal, hogy duplázzam fontosnak, hogy szervezet- meg a DISZ létszámát. Nébe tömörüljenek. Az állás- hány hónap alatt ez sikenélküllek akkor is kapható- rült is. Ennek ellenére már ak voltak a kezdeményezés- éreztem a bizalmatlanságot, x-e. Első feladatunk az volt, Az egyik pártbizottsági üléhogy fedelet kerítsünk a fe- sen, ahol az ifjúsági szervejtínlc fölé. A tanoncotthon a zetet képviseltem. kifogámostani kábelgyár helyén soltam. hogy elveszik a kulvolt. Az ablakokat deszka túrházat a fiataloktól. Nem védte, s nem volt valami volt tévé. rádió is kevés a vigasztaló a környezet sem. filmszínház ritkán látszott, Segítettünk magunkon. Föl- így a "tizen, és huszonévesek derítettük, hogy a jezsuiták választhattak az otthon és rendházában még bőven az utca között. A koesmázás akad hely. Bezörgettünk, s akkor is kevésbé látszott nem hagytuk, hogy kívül- helyénvalónak, a szórakozórekesszenek bennünket. Né- helyek ls messze álltak a mi huzavona után elfoglal- mai színvonaltól. Talán ültük a földszintet és az első dulatosan mondtam a felemeletet. A rendbeliek pe- szólalásomat. Tény, hogy az dlg a másodikra költöztek, egyik pártbizottsági tag eré6k ugyanis kevesebben vol- lyesen letorkolt. Nyilvánvalók. mint mi. ló volt, hogv a fiatalság — Egyenruhát ls visel- már nem számít olyan erőtünk. Mindenki magának nck, mint a 40-es évek vévette. Agitáltunk, mert volt gén. Nap mint nap tapaszám ellenlábasunk ls. Ami- falhattam, hogy mivé lett a kor a SZIM-et, a szoclálde- régi lendület. Kiemelték a mokrata Ifjúmunkás szerve- legjobb képességű vezetőinzetet feloszlatták, megjelen- ket, s a helyükre nem lőttünk a gyárban, megalakí- lek újak. Féltünk. rettegtottuk a SZIT-et. Persze a tünk. hogv kiről mí fog kiSZIM-es vezetők távollété- derülni. Jóllehet, aki emlében. Másnap viszont ők jöt- kezett még a régi napokra, tek vissza, és a mi szerve- nem veszítette el a hitét ' zetüket oszlatták fel Hát _ ötvenhét után pírtígy ment ez egy darabig. Se munkásként dolgoztam Tíz kedvünk se Időnk nem volt éve ,ettem a me?yei te|iparl • tétovázni. bosszankodni, vállalat Igazgatója. Ügy érKellett egy Ifjúsági központ. A pártbizottság az ügyvédi kamara épületét ajánlotta. Elmentünk oda. de félvállzem. sokat tettem a fiatalokért. Most is azt tartom, hogy lehet és' érdemes szót érteni velük. Akinek viszont ról kezeltek bennünket, és ez nem megy> ne válassza sehogyan sem akarta* kl- hivatásául a fiatalokkal való költözni. Adtunk határidőt, foglalkozást, s ne legyen ifmajd az aktákat kipakoltuk júságmozgalml vezető, az utcára. Az épületet pedig a berendezéssel együtt le- Jámbor Ernő foglaltuk. ' —« A gyűléseken záptojással tiszteltük a..jobbra hajló szónokokat. Néha azért rakunk ls ajánlatos volt viszszahúzódni. Az akkori csaták ugyan nem voltak véresek. de mégis volt Jelentőségük, mert az erők felmérésére szolgáltak. Alighogy vége volt a háborúnak, még kísértett a tengernyi erőszak emléke. Nem szívesen nyúltunk erőszakhoz, de néha mégis szükség volt a keményebb tettekre. Erre föl a piacon kiborogattuk a legmakacsabb kofák kosarait. Rögtön nagyobb hitele lett a forintnak. Aztán jöttek a feketézők. Aranyuk volt, ezért nekik nem kellett dolgozni. Most talán nem tűnik szép dolognak, de akkor bizony jócskán megrendszabályoztunk egy párat közülük. — Persze komolyabb helytállásra Is szükség volt. Mindenekelőtt tanulnunk kellett. Tiszti iskolára, egyetemre. újságírónak küldtük a munkásfiúkat. Eldöntöttük. hogy kl mire alkalmas, de azt Is megkérdeztük, lenne-e kedve hozzá. Negyvennyolcban volt a fordulat éve. Éreztük, hogy a kommunistáknak még jobban példát kell mutatnunk. Mi, íuiSoniiiiyos pályázat A Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottsága pályázatot írt ki a Gabonafélék termésátlag-ingadozása és az éghajlati tényezők közötti összefüggést vizsgálata a Dél-Alföldön — korszerű matematikai módszerekkel című témában. A tudományos pályázaton bárki részt vehet, terjedelmi korlátozás nincs. A pályamunkák beküldési határideje 1981. szeptember 30. A beérkezett dolgozatokat a Szegedi Akadémiai Bizottság által felkért bíráló bizottság értékeli. A pályadíj összege 3 ezer forinttól 5 ezer forintig terjedhet, kivételesen értékes pályamunkák esetében — a Magyar Tudományos Akadémia illetékes osztályával egyetértésben — tízezer forint is lehet. Az eredményhirdetésre 1981. decemberében kerül sor. Az eredményeket a meghirdetéshez hasonlóan hozza nyilvánosságra a Szegedi Akadémiai Bizottság. A pályázattal kapcsolatos minden kérdésben a SZAB (Somogyi utca 7. 6720) ad felvilágosítást . József Attila közöttünk 10. Az „aradi vértanúk u Nemzetiségi közművelődési központ Pécs mindinkább a nemzetiségi közművelődés regionális központjává fejlődik. Dél-Dunántúl területén több mint százezer német és szerb-horvát anyanyelvű ember él, s a pécsi oktatásiművelődési intézmények fontos nemzetiségi funkciókat látnak el az egész terület számára. A Pécsett működő nemzetiségi bizottság erőteljesen szorgalmazza a centrumváros ilyen jellegű szerepének fejlesztését, kiváltképpen a nemzetiségi anyanyelv ápolása, a kulturális hagyományok megőrzése és a nemzetiségi tudat erősítése érdekében. A nemzetiségi kutatásnak is egyik központja Pécs. Az MTA dunántúli tudományos Intézetében regionális szintű nemzetiségi kutatás kezdődött. Célja; a Dél-Dunántúlon élő német és szerb-horvát nyelvű lakosság helyzetének komplex vizsgálata. A pécsi levéltár a nemzetiségi lakosság történetét kutatja, a Janus Pannonius Múzeum pedig a németek és a délszlávok tárgyi emlékeit gyűjti. (MTI) /r Nyugodtan, szépen elmúl- édesanyja és a költő át- zék be. Augusztus 18-án tak a napok az én szerető ment a másik szobába, és a kelt a Werbőczy-gimnázium János Bácsim mellett. Dol- csöndben percek alatt meg- fölvételt ajánló levele, goztam sokat, tíz egynéhány született a vers: a Nyolc- szeptember 1-i a makói jó verset és egy egyjelvoná- esztendős lányok, ajánlással: rendőrség erkölcsi bizonyítsos drámát írtam, többek Falábú Teácskának. Két nap ványa,* amelyben különben között már félig elolvastam múlva, 10-én, vasárnap, már benne van. hogy „ellene sajNietzsche Zaratusztráját, és meg is jelent a Makói Friss tó útján elkövetett istenkámondom, mindenben ellent- Üjságban. Zsebében az új- romlás vétsége miatt eljárás mondok neki, csak a föL sággal utazott föl József At- van folyamatban". Ennek sőbbrendű ember jövetelé- tila Pestre. ellenére fölvették. ben értek vele egyet. Juhász Most hosszabb Időn át 1924. szeptember 18-án Gyulát János bácsival meg- volt távol a fiatal költő Ma- nagy esemény zajlott le a látogattuk, és ő nagyon örült kőtől. Szegedtől. Áprilisban, makói Hollósy Kornélia új verseimnek. Kritikát is májusban a Fővárosi Színházban: a szegedi írói írtam. A lányok kézről kéz- Könyvkiadó csekély ered- triumvirátusnak, Juhász re adogattak, hogy Írjak az ménnyel működő ügynöke. Gyulának, Móra Ferencnek emlékkönyvükbe. És még júniusban, júliusban a és Réti Ödönnek egy-egy több ilyesféle história tör- Mauthner-bankház tisztvi- egyfölvonásos jelenetét tént velem. Éppen ma be- selője. Gyámjának kívánsá- (Szép csöndesen,' Csőszfogaidéztek a rendőrségre, ahol gára kellett kenyérkereső dás, Viora) mutatták be. A megtudtam, hogy az ügyész- állást vállalnia. Június 17- Színház és Társaság 22-i ség istengyalázásért pörbe fo- én elkezdett, július 13-án számában József Attila tugott a Lázadó Krisztus nyo- befejezett levelében keserű- dósítása számolt be Nevezemán. Itt Makón viszontlát- ^en számolt be Galamb tes csütörtök Makón címmel tam azt a kéziratot, amelyet Ödönnek, július 5-én Esper- az ünnepi eseményről. Az még szeptemberben adtam sit Jánosnak élete nemsze- előadás előtt Homonnai oda Hajdú Henriknek. Leg. retem folyásáról. Július 10- Nándor csoportképet készl*följebb egy évi fogház, ami én volt a Lázadó Krisztus tett a vendégekről és néalatt szépen megtanulhatok pöre a budapesti törvény- hány vendéglátóról. Mórán, németül. János Bácsi ugyan szék előtt: nyolc hónapra Juhászon, Rétin kívül látazt mondja, hogy az ügyész, és kétszázezer korona pénz- ható rajta a szegediekkel ha megtudja, mennyi idős büntetésre ítélték. Föllebbe- átrándult, szintén szakállas vagyok, a vádat elejti, mert zett. > Károlyi Lajos festőművész, dorgálást kaphatok csak. De Espersit János augusztus Espersit János. József Attila ő nagyon optimista. Minden- 1-én vigasztaló levélben hív_ és Vertán Endre megyei főesetre Makón fogom leülni, ta magához, és Attila boldo- Jegyző. Ezt a híressé vált mert akkor itt az egész vá- gan Jött .ismét. Espersltnél fölvételt az Irodalomtörténet rosból hoznak be ennivalót, megint nem volt hely, így „az aradi vértanúk" képééi jó dolgom lesz: ismerem most Kesztnerékhez szállt, nek szokta emlegetni. Juaz egész kapitányságot. Já- Itt kezdte összeállítgatni A hász Gyula írta meg 1927nos bácsi is azt mondja, legutolsó harcos címmel ter- ben Móráról szólva, hogy a hogy ez nem baj. ő ls ült vezett verseskötetét. Később sikerült képet Homonnai fogházban, államfogházban, a Villámok szeretője lett a mester szokás szerint kltetsőt börtönben is: az a fon- címe, de végül is Nem én te a kirakatába. A piacra tos, hogy ne lopásért vagy kiáltok címmel látott nap- igyekvő tanyai népek is csalásért üljön az ember, és világot. megálltak előtte, s tanakodebben igaza van, A Szeged 1924. augusztus tak, kiket ábrázolhat? A két Így számolt be 1924 Janu számában jelent meg szakállas indította meg képár 29-i levelében Jolánnak Juhász Gyula névtelen ve- zqjetüket: József Attila. Az ekkor írott zércikke „Kődobés" címmel, — „Ezök bizonyosan az versek közül jelentős a LA. ® Herczeg Ferenctől holtá- aradi tizenhárom lösznek — zadó szentek című, amely- ban ls támadott Ady védel- vélte B. Papp Imre. mire a nek fönnmaradt gépiratán mében. József Attilát is szomszédja óvatosan roegjeáthúzva ugyan, de kikövet- megihlette a küzdelem Ady gyezte: keztethetően ott az ajánlás: emlékéért: Sírdomb a — De hiszen itt csak heL. halálára. Azaz: Lenin ha- hegycsúcson című versében ten vannak! Iá Iára. Értelmezői (Lengyel tovább építette Juhász köl- _ A tftbbieket alkalmaBéla, Szabolcsi Miklós) sze- toi képét a kővel megdobált gJnt már klvégezték — rint bibliai átköltés, sirató- sírról. hagyta helyben az előtte ének, burkolt szavakkal a Ezekben a hetekben dón- szólb» forradalmár önvallomása, töttek végleg a makói párt- ,,éU>r László Február 8^n este kedves tenllL! tanáránalt. Falábú Jenőnek sze«edi eeyetemre IratkoZ" (1882—1947) családja körében ünnepelte József Attila is Falábú Teodórának nyolcadik születésnapját. Gebe Mihálynak öt, Falábú Jenőnek három gyermeke volt, s ezek jóban voltak art internátusi diákokkal, így korábban is gyakran megfordult náluk József Attila. Kapcsolatuk melegségére vall. hogy még most ls visszajárt a családi otthon melegét nyújtó internátusi tanáraihoz. Fölvetődött a kívánság, írna verset Attila a születésnap alkalmából, ö nem is kérette magát. Teácska, az (Folytatjuk.) A felmondás kezdetének időpontja Sz. F.-né szegedi olvasónk ez év március 15-én beadta a felmondását és kérte munkáltatóját, hogy 1980. május 31-vel szüntessék meg a munkaviszonyát. Beadványában felmondási Idejének tartamát nem közölte. A munkáltató Illetékese közölte olvasónkkal, hogy munkaviszonya május 17-én fog megszűnni. Indoklásul azt közölte, hogy a kollektív szerződés szerint olvasónk felmondási Ideje hat hét, ezt pedig a félmondás beadásától számítják, és ez május 17én telik le. Olvasónk a munkáltató közlésével nem ért egyet, mert ez számára hátrányokkal jár. Szeretné tudni. hogy ügyében a munkáltató eljárása helyes volt-e? A munkáltató illetékesének tájékoztatása téves, mert olvasónk munkaviszonya helyesen május 31-én szűnik csak meg. Olvasónk felmondásában valóban nem jelölte meg a felmondási idő kezdetét, csak annak befejezési dátumát. Természetesen helyesebb lett volna ezt beadványában ismertetni. De ennek elmaradása nem eredményezheti a munkáltató által közölteket. Olvasónk felmondásából egyértelműen kitűnik, hogy nem április 5-től kívánta megkezdeni felmondási idejének letöltését, hanem csupán annak befejezési időpontját jelölte meg. így tehát május 31-től vissza kell számítani hat hetet (a felmondási idő tartamát) és ez lesz a felmondási idő kezdete* A közölteknek nincs ls jogszabályi akadálya, hiszen akár a dolgozó, akár a munkáltató már például fél évvel előbb is közölheti a munkaviszony megszüntetési szándékát, s megjelölheti a megszűnés időpontját. Ez az idő előtti közlés semmiképpen sem jelentheti a felmondási idő letöltésének megkezdését. A teljesség kedvéért meg kell említeni azt az esetet, amikor a felmondás időpontja és a kívánt munkaviszony megszüntetési időpont közötti időtartam rövidebb, mint a kollektív szerződésbeni felmondási idő. Ilyen esetben nem a kért időpontban szűnik meg a munkaviszony, hanem a felmondási idő leteltével. (A munkáltató beleegyezésével természetesen megrövidíthető a felmondási idő.) Szerintünk olvasónknak nem május 17-én, hanem a beadványban kért május 31én szűnik meg a munkaviszonya. Azt tanácsoljuk, hogy a kifejtett indokok alapján forduljon Ismét a munkáltatóhoz, ennek eredménytelensége esetén pedig a munkahelyi munkaügyi döntőbizottsághoz DR. V. »L Hétköznapek Tavasz a buszon A nap csak nem akar kibújni a felhők mögül: szürkén indul ez a tavasz. Lógó orral utazunk a buszon, szerbünk azért felüdülést kejres a szemközti zöldülő parkban. Kedvetlenül, unottan bámulnak ki az utasok az ablakon. Hiányzik a napfény. A pislákoló szemek egyszerre fölélénkülnek, érdeklődés fénye csillan: egy anyóka föltápászkodik az ülésről, ügygyel-bajjal előre tornázza magát, a vezetőfülkéig. Túl magasan van a Jelzőgomb. — A Liget vendéglőnél szállok le — mondja a volánnál ülő fiatalembernek, aki mosolyogva visszaszól: — Tudom. — Egyem meg azt a drága lelkét, hogy tudja .11 — hálálkodik a barna svájcisapka alól a néne. Az utazóközönség felé fordul, ráncai boldog mosolyba összefutnak: — A Ligetben dolgoztam több mint tíz évig. Bizony. Tíz-tizenkét órát is naponta1 Mit tizenkettőt! Tizennyolcat isi Haja}, amikor reggelig tartó lakodalmakat rendeztek Itt! Na, megyek az ebédért — közli velünk, s búcsút int, amikor — akár a mesebeli tündér előtt — kitárul előtte az ajtó. Odalentről még ravaszkásan visszamosolyog. Mondja valaki, hogy szürke ez a tavasz! Lám, még a tömegközlekedésben is kisüthet olykor a nap. A magunk kedvéért is... Az Idegenforgalmi idény még odébb van ugyan, de máris látni fényképezgelö turistacsoportokat városunk nevezetességei körül. A minap a Dankó-szobor került szemem láttára lencsevégre: elölről, hátulról, oldalról örökítette meg egy vidám társaság. S óhatatlanul a háttérként szolgáló hajdani Hungária épületét, a maga teljes, elszomorító valóságában. Betört üvegkeritésével, koszos ablakaival úgy fest ez a ház. mint valami szellemjárta elvarázsolt kastély, amelyet minden földi halandó messze ívben elkerül: gondos kezeknek nyoma sincs rajta. Tudjuk, nehéz volt egyáltalán az életnek megmenteni a régi Hungáriát, tudjuk, gazdája sincs egyelőre, csak kezelője, a DÉLÉP. S ha mégoly kevés is a vállalat kezelésre szánt pénze, szeretnénk, ha annyit azért kifacsarna pénztárcájából, amennyi a városlakók arcáról eltüntetné a szégyenpírt. Mert hogy Szeged szivében ott éktelenkedik egy ilyen elhanyagolt épület, az mégiscsak a ml szégyenünk is. És az idő siirget: tegnap még talán csak tíz fénykép örökítette meg a cseppet sem arra méltó látványt, a nyár folyamán már sok ezer őrzi emlékét. Chlkán Ágnes