Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

2 Kedd, 1980. április 22. 22 —, ————————————— •' ' 1 Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! (Az MSZMP Központi Bizottságának május I-i jelszavaiból.) Megkezdődött Párizsban 22 testvérpárt képviselőinek tanácskozása <Folytatás az 1. oldalról.) Szovjetunió Kommunista Pártja (Borisz Ponvmajrov, a KB PB póttagja, a KB titkára); Török Kommunista Párt (a . PB egyik tagja — nevét, tekintettel arra. hogy a párt Illegális körülmé­nyeit között küzd. nem kö­zölték). A kommunista és mun­káspártok közül nem küld­ték el képviselőiket Párizs­ba a jugoszlávok, az ola­szok, a spanyolok, a hol­landok és a románok. A találkozó munkáját Maximé Gremetz. az FKP Központi Bizottságának tit­kára. a 1 Politikai Bizottság tagja. a tanácskozáson részt* vevő francia küldött­ség Vezetője nyitotta meg. A párizsi találkozóról ko­ra délután kiadott sajtóköz­lemény szerint az üléseken Maximé Gremetz (FKP), KarLHeinz Schröder (NKP), Hermánn Axeit (NSZEP) és Erwind Schürf (Osztrák KP) elnökölt Az első napon felszólal­tak a dán. a luxemburgi, a lengyel, a belga, a szovjet, az osztrák, a máltai, a cip­rusi, a norvég, a finn. a görög, az NSZK-beli. a bolgár, a francia, az NDK­beli, a török, a csehszlovák és a nyugat-berlini kommu­nisták küldöttségeinek veze­tői. A tanácskozás folytatódik és ma, kedden, április 29­én délelőtt fejezi be mun­káját w • • r Borisz Ponomarjov felszólalása A 22 európai kommunista és munkáspárt párizsi talál­kozójának hétfői ülésén felszólalt az SZKP delegá­ciójának vezetője. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PB póttagja, a KB titkára. Mint mondotta, a szovjet küldöttség szüksiaesnek tartja aláhúzni a találkozó halaszthatatlan és sürgős jellegét. Gondos és tárgy la­gos eszmecserét kell folytat­ni a kialakult politikai helyzetről, és mindenek­előtt az európai kontinenst és az egész világot fenye­gető háborús veszély elhá­rítása érdekében szükséges lépésekről. Az Egyesült Ál­lamok és a NATO ugyanis a hosszú távú és egyre fo­kozódó fegyverkezési haj­szát és a leszerelési tárgya­lások megbénítását részesíti előnyben, szeretné felrúgni n világon kialakult katonai egyensúlyt, elutasítani az egyenjogúság és az egyen'ő biztonság elvét. Ez a szo­cialista országokkal való szembenállás Irányvonala, a más államok és népek ügyeibe való leplezetlen be­avatkozási. A nukleáris fegyverekkel való fenyegetőzést és az erőszakot gváknrlattlng' a társadalmi fejlődés leféke­zésére, sőt visszafordítására Irányuló óhaj szüli, különö­sen azokban az országokban és térségekben, amelyeket minden törvényes alap ne£ kül Amerika és a szabod világ érdekszférájának ne­veznek. Ez a magva az amerikai imperializmus — forrná lat és tartalmát Ille­tően egyaránt esztelen fs kalandor — politikáiénak. E politika célpontjai a Var­sói Szerződés országai. Ku­ba. Vietnam, és rajtuk kí­vül még számos más ország is. Ebben a vonatkozásban különösen jellemzőek az Irán elleni agresszív cse­lekmények. Washington 'eg­utóbbi akclóia, amikor min­den figyelmeztetés ellenére légi deszantot dobott le egv szuverén ország területe-e arra vall, hogv az amerikai kormány minden teketória nélkül, kalandor módjára cselekszik. A militarista erők alan­tas terveinek keresztülhú­zására azonban van lehető­ség — folytatta Borisz Po­nomarjov. Az enyhülés po­tenciálja különösen Európá­ban erős. A kommunisták teljes erkölcsi joggal felszó­líthatják. sőt kötelességük is felszólítani a munkásosz­tályt. a parasztságot az ér­telmiséget, a szakszerveze­teket, vallási köröket más szervezeteket és egyes sze­mélyeket: tegyenek meg mindent hogy meghiúsít­sák az új amerikai nukleá­ris rakéták európai telepí­tésének veszedelmes NATO­terveit ne engedjék meg a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját utasítsák vissza a Helsinkiben elfogadott záróokmány elleni támadá­sokat ne engedjék meg az európai békés együttműkö­dés egész ügyének elszabo­tálását Ne engedjék meg a het­venes években kialakult tu­dományos. kulturális, műve­lődési és sportcserék struk­túrájának felbomlását se­perjék el az útból a biza­lom és a kölcsönös megér­tés kialakulásának és fejlő­désének akadályait. Hatá­rozottan lépjenek fel Wa­shington ama elképzelései ellen, hogy Nyugat-Európá­ra testálják a világcsendőr beosztottainak szerepét, mert ez ellentmond A nvu­gat-európaiak nemzeti érde­keinek, és azzal fenyegeti őket hogy hazájuktól távoli kalandokba keveredhetnek Leplezzék le a1 béké" és az enyhülés ellenfeleinek al las cselszövéseit militarista terveiket, törekedjenek ar­ra, hogy a tömegtájékoztató eszközök ne a háborún és a fegyverkezési hajszán élős­ködőket hanem a békét az európai népek közötti kö­zeledést szolgálják. A hábo­rú veszélyét az euróo xlak csak egyesült erővel hárít­hatják el — azok. akik a szocialista Európában és azok. akik annak tőkés ré­szében élnek. A béke. a népek biztonsága és a szo­cializmus — elválaszthatat­lan. Borisz Ponomarjov igy folytatta: a népeknek tud­niuk kell. hogy a Szovjet­unió mindenkor iteliesítl kötelességét, amely a Óból fakad, hogy békeszerető ái­lam. Azt ls tudniuk |kfl hogy nem létezik semmiféle szovjet katonai fenyegetés. A Szovjetunió nem tervez és nem is szándékozik meg­támadni sem nyugat-euró­pai, sem más országokat. A­Szovjetunió kész együttmű­ködni minden békeszerető erővel abban a történelmi ütközetben, amely a béké­ért, a háborús veszély el­len és azért folyik. hogy Európa megmeneküljön egy pusztító háborútól. Vatikáni delegáció látogatása A felhívást, amelyet ta­lálkozónkon elfogadunk — mondta befejezésül Pono­marjov — az a gondolat hatja át, hogy a háborút el­lenző összes erőknek: kom­munistáknak. szocialisták­nak, szociáldemokratáknak, más politikai pártok és tár­sadalmi mozgalmak, keresz­tény mozgalmak képviselői­nek egyesíteni kell erőiket. A béke közös kincsünk, és mi mindig készeit voltunk, s ma is készek vagyunk minden előzetes feltétel és hosszabb előkészület nélkül leülni a béke tárgyalóaszta­lához mindenkivel, aki erre hajlandó. Lemoüiiot! az amerikai külügyminiszter 0 Washington (MTI) Cyrus Vance amerikai kül­| ügyminiszter tegnap, hétfőn j hivatalosan benyújtotta le­mondásat Carter elnöknek. Vance lemondólevelében hangoztatta: azért vonul visz­sza, mert nem tudja a nyil­vánosság előtt képviselni a kormány politikáját Vance kezdettől ellenezte az Irán elleni fegyveres lépéseket és tulajdonképpen már az ame­rikai katonai akció előtt kö­zölte elhatározását. Szándé­kát akkor is fenntartotta volna, ha az akció sikeres. EGK-csúcs­találkozó 0 Luxembourg (MTI) A kompromisszumok ke­resése és az iráni helyzet előtérbe kerülése jellemezte az Európai Gazdasági Kö­zösség kétnapos csúcstalál­kozóját. A csúcstalálkozó résztvevői nyilatkozatot tesz­nek közzé, amelyben szoli­daritásukat fejezik ki az Egyesült Államok iránt, a teheráni kormánytól pedig követelik az ötven amerikai j túsz május 17-ig történő sza­| badon bocsátását. Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülését • Budapest (MTI) Az előzetes megállapodásnak megfelelően. 1980. május közepén Varsóban tartják meg a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó testületének soron következő ülését. r Májusi a béke és barátság hónapja Békegyulések, baráti találkozók Szegeden 0 Budapest (MTI) Április 21. és 28-a között a Vatikán képviseletében Magyarországon tartózkodott Luigi Poggi pápai nuncius és Faustino Sainz Munoz nun­ciatúrai tanácsos. Találkoz­tak dr. Lé kai László bíboros, esztergomi érsekkel, a ma­gyar katoljkys püspökj kar elnökével, a püspöki kar több tagjával. Látogatást tet­tek az egri érsekségen, a szombathelyi és a nyíregy­házi görögícatollkus püspök­ségen. A Vatikán képviselői­vel megbeszélést folytatott Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. ÜDVÖZLÖ TÁVIRAT Japan nemzeti ünnepe al­kalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban fejezte ki jókíván­ságait Hirohito császárnak. FALUVÉGI LAJOS PÁRIZSBAN A kettős adóztatás elkerü­léséről írt alá hétfőn Párizs­ban magyar—francia egyez­ményt Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter francia kollé­gájával. Maurice Papon költ­ségvetési ' miniszterrel. Dr. Faluvégi Lajos a francia kormány meghívására hét­főn érkezett Párizsba. ROMÁNY PÁL HAZAÉRKEZETT KABULBÓL Hétfőn hazaérkezett Ka­bulból a magyar párt- és kormányküldöttség, amely Romuny Pa Inak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, mezőgazdasági ésj élel­mezésügyi miniszternek a vezetésével részt vett az af­gán forradalom második év­fordulója alkalmától "rende­zett ünnepségeken. BREZSNYEV ROSZTOVBAN Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hétfőn rövid látogatást tett a Don menti Rosztovban, és tájé­kozódott az időszerű mező­gazdasági munkákról. a rosztovi terület gazdaságáról. Brezsnyev rövid szabadsága után Moszkvába visszatérő­ben állt meg a városban. LENGYEL KISZ-KONGRESSZUS Varsóban hétfőn délelőtt megnyílt a Lengyel Szocia­lista Szövetségek föderáció­jának második országos kongresszusa. A hárommil­liós tagságot mintegy 1700 küldött képviseli. A falusi, n dolgozó és a katonafiatalo­kat egyesítő föderáció legfel­sőbb fórumának tanácskozá­sán részt vesznek a testvér-. szervezetek küldöttségei,, fgy a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség delegációja is, amelyet Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KE első titkára vezet. Politikal közéletünknek Immár hagyományos nagy tavaszi eseménysorozata a béke- és barátsági hónap, amelynek országos nyitánya május 9-én, a győzelem nap­ján lesz. Az idén ez a dátum egybeesik a Béke-világtanács elnökségének május 8. és II. között tartandó budapesti ülésével is. Az Országos Béketanács által kezdeményezett akció­sorozat a fővárosi Sportcsar­nokban megrendezendő bé­kenagygyűléssel kezdődik és országszerte a népfront, va­lamint a szakszervezetek, a KISZ-, a többi társadalmi és tömegszervezel ek, intéz­mények közreműködésével megszervezett programokkal folytatódik. Szegeden, mint már évek óta, az idén is békehangver­senyt rendeznek a Tisza­szállóban a fasizmus felett aratott győzelem 35. évfor­dulója tiszteletére. Ez az esemény egyben a béke- és barátsági hónap megyei és szegedi ünnepélyes megnyi­tója is. Gazdog programot kínál a népfront a továbbiakban Is: magyar—szovjet barátsági nap lesz Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központ nagyterme, a KIOSZ megyei szervezete és a népfront me­gyei és városi bizottsága rendezte békenagygyűlés színhelye lesz. Aktuális kül­politikai kérdésekről esik szó a külpolitikai klubban, az enyhülés perspektíváiról a Szegedi Ruházati Szövet­kezet békegyűlésén. Mihály­telken Szegeden tanuló kül­földi diákok baráti találko­zójára kerül sor, a Somogyi ­könyvtárban írók vallanak a béke és a barátság eszméjé­nek ápolásáról. Az érdeklő­dők megtekinthetik a Fel­szabadulásunk 35. éve című bélyegkiállítást és részt ve­hetnek a békéről és bizton­ságról, a madridi konferen­cia előkészületeiről szóló sajtóházi kerekasztal-beszél­getésen. Az MHSZ székházában a Varsói Szerződés 25 ive cím­mel rendeznek békegyűlést. A magyar—csehszlovák ba­rátsági gyűlés színhelye az idén a KSZV újszegedi gyá­ra lesz. A béke- és barátsági hó­nap elősegíti, hogy a jjéke­mozgalom a maga eszközei­vei hozzájáruljon hazánk kö­vetkezetes békepolitikájának megvalósulásához. Huszonöt éves a Varsói Szerződés (1.) Fulton - Párizs - Varsó A legújabb kor történészei szerint Európa számára meg­határozó jelentőségű volt az á nap, amikor kontinensün­kön befejeződött a háború, a fasizmust leverték. A győz­tes antifasiszta koalíctó_nyu­gati országaiban azonban — mér a háború utolsó hónap­jaiban — új összecsapás tervezésébe kezdtek. A brit hadvezetés paran­csa értelmében a fogságba esett német csapatok egy részét nem fegyverezték le. Együtt tartották őket (az SS­eket is), R parancsnokaik irá­nyításával gyakorlatozhattak. A nyugati hatalmak vezetőit megdöbbentette, hogy szövet­ségesük. a Szovjetunió nem a végsőkig legyengülve, ha­nem éppenséggel megerősöd­ve került ki a háborúból. A szocializmus első országának tekintélye óriásira nőtt — nagyhatalmi pozíciója elvi­tathatatlanná vált. Sót, az is kiderült, hogy a fasiszta el­nyomás alól felszabadult or­szágokban valami új kezdő­dik: nem a régit restaurál­ják, hanem új tái-sadalmi rend építésébe kezdenek. Az amerikai vezetés — Roosevelt halála után Harry Truman lett az elnök — úgy vélte, hogy az atombomba monopóliumának birtokában, hatalmas gazdasági erejével az Egyesült Államok a világ uralkodó hatalmává válhat, s visszaszoríthatja a szo­cializmus erőit A washing­toni politikusok nem titkol­ták: a hirosimai és a naga­szaki atombomba nem any­nyira a Japán elleni háború utolsó felvonásét jelentette, mint Inkább az új szovjetel­lenes hadjárat kezdetét. Churchill, volt angol minisz­terelnök 1946-ban az ameri­kai Fulton egyetemén el­mondta emlékezetes beszédét, amelyet azóta is a hideghá­ború nyitányának neveznek. 1949. április 4-én megalapí­tották az Észak-atlanti Szer­ződés Szervezetét, a NATO-t. Az atlanti katonai tömböt szovjetellenes és szociajiz­musellenes. agresszív szerve­zetként, a kommunizmus „feltartóztatásának" és a né­pi demokratikus országok ..felszabadításának" jelszavá­val hoztáík létre. Először arra készültek, hogv a nyugatnémet hadosztályo­kat valamiféle ..össz-európnl haderő" részévé tegyék. Ez az elképzelés nem sikerült, fev került, sor 1954 őszén a „Párizsi szerződés" megkö­tésére. A megállapodás ér­telmében az NSZK-t felvet­ték a NATO-ba. en"edélvez­ték száimára a félmilliós had­sereg. a Bundeswehr meg­alakításét. A NATO Tanács 1955. május 9. és II. kö­zötti ülésén Bonn már tel­íos joni t a "ként vett ré-rrt. Ilyen előzmények után ültek össze Varsóban nyolc euró­pai szocialista ország ma°as raneű képviselői: az 1955. május 11-e és 14-e között tartott értekezleten Albánig Bulgária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjet­unió megbízottai (Albánia azóta kilépett a szövetségből) kollektív barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződést írtak alá. Létrehozták a Varsói Szerződés Szervezetét. Meg­állapodtak a vezető testület és az 'egyesített fegyveres erők felállításáról. A szerző­dés hangsúlyozta, hogv a tag­országok a közös védelem biztosítására szövetkeznek. A szocialista államok — az ENSZ alapokmányának szel­lemében — kötelezték magu­kat. hogy „nemzetközi kap­csolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől és annak alkalmazásától, és nemzetközi vitáikat békés eszközökkel, oly módon old­ják meg, hogy ne veszélyez­tessék a nemzetközi békét és biztonságot". A szerződés ki­nyilvánítja a szervezet nyílt jellegét, s 11. (záró) cikke­lyében leszögezi: „Ha az eu­rópai kollektív biztonsági rendszer létrejön, és ebből a célból általános európai kol­lektív biztonsági szerződést kötnek — amire a szerződő felek állandóan törekedni fognak —. a Jelen Szerződte az általános európai szerző­dés hatályba lépésének nap­ján érvényét veszti." Miklós Gábor (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom