Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-25 / 96. szám

Péntek, 1980. április 25. 3 Sziveik Tegnap, csütörtökön Szegeden, a Tisza-szállóban tartotta soros küldöttközgyűlését a Csongrád megyei Mezógazdasagi Szövetkezetek Szövetsége. A megjelenteket — többek között dr. Nyíri Bélát, a TOT főtitkárhelyettesét, Haskó Pált, a megyei pártbizottság munkatársát, Szilágyi Ernőt, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjét — Molnár Lajos, a szövetség elnöke köszöntötte. A tavalyi esztendő zárszámadásainak eredményeiről és az idei tervekről Ábrahám Vince, a TF.SZÖV titkára tartott beszámolót. Az elmúlt évbeiji 69 mezőgazdasági, egy halászati termelőszövetkezet, nyolc szakszövetkezet és egy méhész szakszövetkezet készített mérleget és pénzügyi tervet, idejében megtartották a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűléseket. A megyei pártbizottság állásfoglalása négyöt százalékos termelésiértéknövekedéssel számolt, amely sajnos, a kedvezőtlen időjárás miatt és vezetői magatartás következtében is csak 2,8 százalék lett. Főleg a növénytermesztésben voltak lemaradások, amiből az állattenyésztésnek is hátránya származott. Az előző évhez, 1978-hoz képest 119 millió forinttal kevesebb bevételük volt a gazdaságoknak. Számottevő differenciáltság mutatkozott a szövetkezetek között. Jobban emelkedtek a költségek, mint ahogy tervezték. A mérleg szerinti nyereség négyötödére csökkent. Csupán 17 téeszben, a gazdaságok egynegyedében sikerült az eredményt javítani. Négy termelőszövetkezet, a forráskúti Haladás, a szentesi Árpád, a székkutasi Üj Élet és a hódmezővásárhelyi Rákóczi a megye területének 7.9 százalékán azössznyereség 32,4 százalékát adta. A szakszövetkezetekben háromszorosára emelkedett a nyereség, főleg a jó szőlő- és gyümölcstermések, valamint a zöldségtermelés kifizetődő volta miatt. Több lett a szakszövetkezetek termelési értéke és árbevétele, s emiatt többet tartalékoltak a 80-as esztendőre. Az elnökség beszámolója után az ellenőrzési iroda tavalyi munkájáról es az idei feladatokról Szűcs László irodavezető számolt be. Ezután a vitában többen szót kértek. Elmondta véleményét többek között dr. Nyíri Béla is. Jónak értékelte a küldöttközgyűlés elé terjesztett anyagot, kiemelte, kezd valósággá válni az MSZMP KB korábbi határozata, alakulnak a tájkörzetek. Haskó Pál elmondotta, hogy a gazdaságok az új szabályzókat beépítették az idei tervekbe. Az őszi talajelőkészítés jobb volt, mint 1978ban, s ezért jobb gabonatermésre van kilátás. Több kukoricát értékesíthetnek a gazdaságok és valamivel jobbak a feltételek a sertéstenyésztésre is. A küldöttközgyűlésen elfogadták a szövetség tavalyi költségvetését és jóváhagyták az ideinek a tervezetét. Baromfiipari tájékoztató A korszerű táplálkozásban a nehezen emészthető zsíros húsokat mindjobban kiszorítja napi étrendünkből a könnyen emészthető. zsírban szegény baromfihús. Nálunk jelenleg 17 és fél kilogramm az egy főre jutó évi fogyasztás, s az idén várhatóan még több lesz. Ugyanakkor a külföldi partnerek is nagyobb mennyiségben rendelnek, mint a korábbi években. Az ipar így az idén 20 ezer tonnával több baromfit dolgoz fel, mint tavaly. Ez új feladat elé állítja az üzemeket, erről tartott sajtótájékoztatót csütörtökön Tobnk István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója. A baromfiipar termelése nagyrészt a mezőgazdasági üzemek „csirkegyárai" gazdaságosságának függvénye. Az ipar nagy erőfeszítéseket tesz a termelési kedv növelésére. Űj érdekeltségi rendszert alakított ki a partner mezőgazdasági üzemekkel. Az állam is segíti az állattartólzat, április 1-től egy kilogramm baromit felnevelésére egy forint támogatást nyújt Mindez az ipartól is nagyobb felkészültséget s az eddigieknél szervezettebb munkát igényel. Az idén folytatódik a baromfiipar reko'.istrukciója, s 14 feldolgozóüzemből négyet korszerűsítenek: Békéscsabán, Kecskeméten. Szentesen és Debrecenben. Néhány újdonság is megjelenik a hazai választék bővítésére, így a többi között a baromfiból készült sonkaszalámi és a virsli. (MTI) fl kollektív szerzttdésekri Tanácskozott az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége tegnapi, csütörtöki ülésén a kollektív szerződések módosításának tapasztalataival foglalkozott, áttekintette három nagyobb ágazatnál összegyűjtött javaslatokat, észrevételeket. A kereskedelemben, a postánál és a vasútnál szerzett Lapasztalatok azt bizonyítják, hogy alaposan és lelkiismeretesen foglalkoznak e fontos tennivalóval a szakszervezeti tisztségviselők és a gazdasági vezetők'. Végeredményben mindenkinek alapvető érdeke, hogy a jogok és a kötelességek együttesen jussanak érvényre, segítsék elő a munkaerő-átcsoportosítást, a teljesítménykövetelmények és az ösztönzés változásait. Az üzemi demokrácia további kiszélesedését is nagyban segítheti a körültekintően megalkotott vállalati törvény. Erre hívja föl a figyelmet a párt XII. kongresszusának határozata is. A postás dolgozóic kollektív szerződését már megfogalmazták és május elsején érvénybe lép. Példásan és alaposan megszervezték a módosítás előkészületi munkáit. Már január elején fölkérték a bizalmiakat, munkahelyi testületeket, hogy vitassák meg a szerződést, adjanak újabb javaslatokat hozzá, senki ne rejtse el észrevételét. A postások öt fejezetben foglalták össze tapasztalataikat, s tíz pontban közreadtok a lényegesebb módosításokat is. Néhányat érdemes fölemlíteni ezekből: a dolgozó évente legfeljebb csak hat hónapig köteles munkakörébe nem tartozó feladatokat ellátni, a napi munka befejezése után 8—9 órai pihenő időt feltétlenül biztosítani kell. Ha valaki készenléti szolgálatban van, de munkát nem kell végeznie, ez pihenőidőnek számít. Az ügyeleti szolgálatban le-. vöket 10 forintos óradíj illeti meg, rendezik a pótszabadságok mértékét, a szakmai gyakorlati idő fogalmát, a hírlapárusok alapbérének felső határait, amelyet most föl is emeltek 1500 forintra. Mivel a postára nem jellemző a teljesítménykövetelmények széles körű alkalmazása, sem a munkaerő átcsoportosítása, ezért alaposabbak voltak a havi- és az órabérek meghatározásánál. A KPVDSZ a bérfelelősök és a titkárok részére kétnapos tanfolyamot rendezett, hogy alaposan felkészüljenek a kollektív szerződések megalkotására, a régi módosítására. A kereskedelmi dolgozók maguk is több javaslatot adtak kollektív szerződéseikhez. így például kiterjesztették a boltvezetők és helyetteseik szabadidő-átalányát, rendezték a túlóra kereteket, a korábban nem szabályozott pótlékok kifizetését, ésszerűbbé tették a munkaidő-beosztásokat, a hosszított nyitvatartással működő üzletek dolgozóinak heti munkaidejét öt napra rendezték, felülvizsgálták a prémiumban részesülők körét, a saját géokocsik használatának rendjét és a törzsgárda szabályzatot. A kollektív szerződéssel egyidőberi áttekintettek az egyéb területeken érvényes szabályzatokat is, mint például az üdülési, a segélyezési és a lakásépítést támogató rendelkezéseiket. A KPVDSZ tisztségviselői nem állítják azt, hogy minden módosítás osztatlan elismerést kapott, de kirivó esetek sem fordultak elő, jogtalan kérések, követelések nem voltak. A vasutasok még formálják kollektív szerződéseiket, tapasztalataik szerint mindenki megelégedésére készül el belső törvénykönyvük. Végül is az az általános tapasztalat, hogy minden munkahelyen nagy gondossággal, körültekintéssel végezték és végzik a kollektív szerződések módosítását, annak kialakításába bevonják a dolgozókat és a szakszervezeti bizalmiak, főbizalmiak becsülettel ellátják tisztségükből fakadó tennivalóikat. Tevékenyságükkel nem csupán a kollektív szerződések alapos elkészítéséhez járulnak hozzá, hanem megnövekedett feladataiknak, jogés hatáskörüknek is eleget tesznek, jól kénviselik dolgozó társaik érdekeit. Gazdagh István Oktatás és ismeretterjesztés Az oktatási és közművelődési intézmények, szervezetek munkájának jobb összehangolását szolgáló együttműködési megállapodást írtak alá csütörtökön Budapesten az Oktatási Minisztérium, a Pedagógusok Szakszervezeté és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat képviselői. A megállapodást rögzítő okmány — amelyet Hanga Mária miniszterhelyettes, Voksán József, a szakszervezet, valamint Kwrucz Imre. a TIT főtitkára látott el kézjegyével — keretbe foglalja, hosszú távra meghatározza a pedagógusok és az ismeretterjesztő társulat kapcsolatait, megerősíti a TIT-nek, mint az egyik legfontosabb közművelődési intézménynek az iskolai nevelőmunkában betöltött szerepét. Az ismeretterjesztés hatékonyságát segítendő. rögzíti a megállapodás a pedagógusok teendőit. (MTI) kanesultstok f&E9á€St&gi jelölő ülésekről Hol lehetne ennyi különleges és szép növény, ha nem az erdészeti szakközépiskola tantermében? Bár ez az épület is elég öreg. akárcsak a 22-es választókörzet sok háza. a csuromvíz, őszies eső mosta utcáról mégis jóleső érzés belépni a zölddel díszlő terembe. A két oszlopba sorakoztatott székek alakították-e az „ülésrendet", vagy a véletlen, mindenesetre az idősebbek foglaltak helyet az egyik oldalon, a fiatalok a másikon. Hamar kiderült, hogy ez a „látványos" nemzedéki elkülönülés valójában látszólagos; teljes egyetértésben, egyhangúan jelöltek tír. Alföldi Lajost. Minden valószínűsé."; szerint ezt a nevet, szegediek, valamennyien ismerjük, s nagyon sokaknak nem pusztán a tudós, a tudományos szervező, a pedagógus, a közéleti ember neve cseng ismerősen, hanem munkásságáról, szerteágazó tevékenységéről, eredményeiről is részletesen tudnak, kedves, közvetlen emberségét naponta érzékelik. Amíg dr. Alföldi Lajos röviden, de a valamihez értő emberek jellegzetes stílusában. érveket, ellenérveket, okokat, líövetkezményeket sorakoztató, szigorú logikájú előadásmódjában arról beszélt, „mit is csinál a tanács?" — lehetetlen volt nem odafigyelni. Amikor a népfront 2. körzetének képviselője mégiscsak a gyűlés elé tárta a jelölt legfontosabb életrajzi adatait (hiszen az előző ciklusban tanácstag volt ugyan- a professzor, de másik kerületben). akkor ötlött fel bennem: vajon mekkora leltet az ilyen ember személyes ismerőseinek tábora a városban? S mi mindent tud Szegedről? S mi mindenben segíthet? Több mint harminc év — csupa olyan munkahelyen, ahonnan „belátható" az egész város, s ahol nemcsak lehetett, kellett is tenni érte. A Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának már a létrehozásában is részt vett; azóta nemzetközi hírnevet, rangot szerzett az intézetnek — és a városnak — azokban a kutatási témákban elért eredmények, amelyeket tudós előrelátással, tervezéssel, tiz éve elindított. Étinek a közismerten sikerei tudományos intézménynek most — főigazgatója. A jelölését támogató fölszoiíilók okkal fejtegették: mi haszon lehet a körzetnek és a városnak abból, ha előrelátóan tervező, folyton a jövőt kutató szellemű emberek kerülnek a tanácsi testületbe: ha olyanok, akik szigorúan érvek és ellenérvek mérlegelésével döntenek, s a tekintélyelvűség szerintük nem lehet harci tényező döntéscsatákban. Aztán Gyimesi Péter — a sokat tapasztaltak bölcsességével — mintha válaszolt volna a városért, az egészért szólók szavaira. Szebben fejezte ki. de azért azt mondta: jó, jó. gondolkodjunk csak Szegedben, használjunk csak nagylátószögű optikát, de nem árt, ha a körzet földes útjai, öreg házai sem tűnnek el a látóterünkből. „Mi, régiek igazán föl tudjuk mérni, mennyit fejlődött ez a város. Bár néha szidjuk, mert szeretjük. Itt születtünk. Nekünk igazán nem mindegy, milyen most és milyen lesz ezután Szeged. De szerencsénkre — a körzetieket értem — dr. Alföldi Lajos is itt lakik, a József Attila sugárúton." S. E, * Aki mostanában országgyűlési képviselői vagy tanácstagi jelölő gyűlésekre jár, annak feltűnik, hogy milyen sok a fiatal a jelölő gyűléseken. Elsősorban középiskolás diákok. Miért? Egyszerűen arról van szó, hogy a most végző, érettségi előtt álló. 18. évük felé közeledő diákok — a jövő választópolgárai — felhasználva a jelölő gyűlések lehetőségét, itt ismerkednek a közélet egyik formájával. Itt tanulják meg, hogy milyen nagy felelősség, hivatástudat és rátermettség kell a közéleti szerep vállalásához. . Szemük előtt zajlik a jelölő gyűlés minden mozzanata: az úttörők éneke, szavalatai, az elnök megnyitó beszéde. Nem árt a hallgatóság emlékezetébe idézni. hogy az elmúlt öt évben milyen jelentős változások történtek hazánkban — és a választókerületben; és milyen új feladatokkal kell szembenéznünk az elkövetkező öt évben az országban és a választókeriiletekben. Mit vár a gyűlés a jelölttől? Milyen érvekkél támogatják a hozzászólók a jelöltet? Mindezek olyan ismeretek. amelyeket nem lehet az iskolapadban elsajátítani. El kell menni a helyszínre, és ott „élőben", kézzelfogható közelségben kell velük megismerkedni. Mert erre a tudásra is szüksége van az érettségi után munkába álló fiataloknak. Elképzelhető, hogy a jelenlevő fiatalok közül néhányat évek múlva szintén az országgyűlési képviselői vagy tanácstagi'elöltek között láthatunk. Es akkor majd nekik kell helytállniok a választópolgárok előtt, hogy felelősséggel, rátermettségükkel és hivatástudatukkal méltók legyenek a bizalomra. Néhány éve még csak elszórtan láttunk diákokat a jelölő gyűléseken, örvendetes, hogy most milyen sokan vettek részt ezeken a fórumokon. Biztos jele annak, hogy mennyire érdekli a végzős diákokat a közélet. M. M. * 1979-ben a mórahalmiak „mindössze" 1080 forint értékű társadalmi munkát végeztek lakosonként. (Csak a viszonyítás kedvéért: nem ritka az olyan falu a járásban. ahol ez az érték 200—300 forint.) A községek versenyében „csak" negyedikek lettek, és emiatt (1978-cal ellentétben, amikor a verseny győzteseként 500 ezer forintot kaptak) tavaly elmaradt a jutalom. Mégis nyertek a munkával: maguknak szépítették a falut. Bencsik János, a 6. számú választókörzet jelölő gyűlésének előadója a nagyobb terveket úgy sorolta, hogy mindjárt hozzátette: erre ekkor leszxpénz, arra akkor gyűlik össze a keret. Mórahalmon minden rohamosan fejlődött és fejlődik az áruellátástól az egészségügyi szolgálatig. Az itteni közvilágítással akármelyik nagyváros is eldicsekedhetne. A belterületi vízellátást megoldották. FejJődik a szociáíis gondozói hálózat, öregek napközi otthonát terveznek. Célcsoportos tanácsi lakásépítés folyik, ha — kivitelezői kapacitás híján — nem is zökkenőmentesen. A választópolgárok illedelmesen hallgatták az előadást, utána is mindössze ketten vállalkoztak hozzászólásra. Tanácstagjelöltnek Kovács Imrét javasolták. Ahogy a hozzászóló fogalmazott: azért, mert eddig is tanácstag volt és közmegelégedésre végezte munkáját, azért, mert most nyugdíjas lett. még több ideje marad a közügyekre, és azért is, mert a szellemi frissessége, aktivitása nem vonult nyugalomba. — Mindig ilyen passzívak a mórahalmiak? — kérdeztem az egyik felszólalótóL — Nem várják meg, hogy gyűlés legyen, ha bajuk van, mennek a tanácsra és elin- . tézik. — Magának elintézett már valamit Kovács Imre? — Nekem nagy a szám, egyedül is boldogulok. — Miről tud, mit végzett a tanácstagjuk eddig? — Megszervezte a fásítást járdaépítést, az utcák tisztán tartását. — A fásítás most is aggaszt. Valaki folyton kitördeli a fiatal fákat nem tudjuk elcsípni — szól közbe Kovács Imre. Ennél nagyobb kudarca sose legyen! T. I. * Izgalmas jelölő gyűlés résztvevői voltak a 49-es választókörzet lakói, akik a tarjáni, Szirmai általános iskolában gyűltek össze szerdán este. Az úttörők szavalatait, énekét, vidám nyakkendő-lobogtatását még egj'öntetű taps fogadta, akár az iskolaigazgató, Szalai Józsefnek a város fejlődéséről szóló előadását. De hogy két tábor tagjai ülnek a széksorokban, az akkor derült ki, amikor elhangzott a népfront jelöltjének neve. Mi tagadás: nem ismerik közelről a környék lakói azt. akit bizalmukba kell fogadniuk. Maga ez az alaphelyzet elegendő a forró hangulathoz. A Retek utcaiak egymásnak adták a szót: „nem közöttünk él", „honnan is tudná, hol szorít a cipő", „ezer gondunkkal-bajunkkal mi szaladjunk utána?", „séta közben, bevásárlás közben is szeretnénk segítséget kérni, nemcsak a fogadóórán akarunk találkozni a tanácstagunkkal", „elegünk volt már a távol lakókból ..." őszinte szavakkal mondták el véleményüket az emberek, s nem rejtették véka alá: jó néhányuk a körzetben lakó, vöröskeresztes és népfrontmunkája alapján is jól ismert asszonyt szeretné tanácstagnak jelölni. A heves vitában egyéb, eddig nem tisztázott kérdések is megfogalmazódtak. Nevezetesen: elvárható-e egyáltalán a tanácstagtól, hogy lépten-nyomon, éjjel-nappal választói szolgálatára álljon? Ha ott is lakik a közelben, akkor sem tarthat napi 24 óran át fogadóórát; saját lakásán. A többség bizalmat szavazóit neki. Fa a kételkedők? ök kérték — hisz természetesen jogukban áll —. vegyék föl a jelölő listára az ó valasztottukat is. S hogy ez mégsem így történt, annak a jó néhány lakó rokonszenvét élvező fiatalasszony józan önismerete az oka: munkaköri beosztása. kötött, munkaideje, családi kötelezettségei miatt, úgy érzi. nem tudná ellátni a tanácstag teendőit. Nem lesz könnyű dolga tehát annak a fiatal lánvnak. aki vállalia a körzet minden gondját-baját. Bizonyítania kell. tudja jól. De ténv az is: kettőn áll a vásár. A lakók bizalmától, segítőkészségétől is függ egy lakóhely jövője. Ch. A.