Délmagyarország, 1980. április (70. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

3 Vasárnap. 1980. április 20. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi pártértekezletének ÁLLÁSFOGLALÁSA Szeged kommunistái a kongresszusi felkészülés időszakában, 1980. február 16-an tartottak meg városi pártertekezletüket. Az ülésen áttekintették az MSZMP XI. kongresszusa óta végzett munkát, s számba vették azokat a főbb feladatokat, amelyek a következő időszakban meghatározzák majd a szegedi kommunisták munkáját A városi pártbizottság ötéves tevékenységéről beszámolót terjesztett a. pártértekezlet elé. A beszámoló keretében a pártbizottság jelentést tett társadalmi és oolitikai viszonyaink fejlődéséről, a gazdasági építőmunka helyzetéről és feladatairól, a szegedi lakosság életkörülményeinek alakulásáról, az ideológiai és művelődéspolitikai tevékenységről, valamint a szegedi párt- és töniegszervezetek helyzetéről és feladatairól. A pártértekezlet — megvitatva a városi pártbizottság által előterjesztett jelentést és feladattervet —, úgy döntött, hogy az elmúlt öt évben végzett munkáról és a következő évek feladatairól pártértekezleti állásfoglalás készüljön, s e dokumentum a városi pártbizottság lapjában jelenjen meg. Az állásfoglalás főbb megállapításait a következőkben közöljük: A pártértekezlet megállapította, hogy az MSZMP szegedi szervezetének és szerveinek az elmúlt öt évben alapvető feladata a XI. kongresszus fő politikai irányvonalának, valamint a felsőbb pártszervek határozatainak helyi alkalmazása és végrehajtása volt. Ennek során jelentős eredmények születtek a város gazdasági, társadalmi és "szellemi életében. Nagy alkotásokkal gyarapodott Szeged, tovább szépült a városkép, amit a Hild-érem elnyerése is jelképez. Lényegesen javultak az életkörülmények, a tervezettnél több lakás épült, javultak a kulturális élet feltételei. A gazdasági élet változásaihoz azonban nem mindig tudtuk kellő gyorsasággal biztosítani a szemlélet- és munkastílusbeli változásokat Társadalmi és politikai viszonyaink fejlődése Az elmúlt öt évben Szegeden erősödtek a tulajdonviszonyok szocialista vonásai. A beruházások eredményeként gyors ütemben bővült az állami és szövetkezeti tulajdon mind a termelés, mind pedig az infrastruktúra területén. A város iparának fejlődése következtében tovább növekedett a munkások létszáma, s nőtt á szakmunkások aránya. A munkásságnak ily módon — a termelésben elfoglalt helye és a politikai életben betöltött szerepe folytán — Szegeden is meghatározó jelentősége van. A munkások élet- és munkakörülményei kedvezően alakultak. Az országos átlagnál gyorsabb ipari fejlődés következtében megerősödött, koncentráltabb, egységesebb és tudatilag fejlettebb lett a munkásság. Vezető szerepe vitathatatlan, ami a munkások és szövetségeseik körében is tudatosabbá vált. Bár Szegeden igen magas a nők részaránya a munkásság összetételében, továbbra is elfogadhatatlanul kevés nő van a termelésirányító vezetők között, s kevés a női szakmunkás is. Társadalompolitikánk középpontjában a jövőben is a munkáshatalom erősítése és érvényesítése áll. Elő kell segíteni a szegedi munkások politikai aktivitásának, tudati, erkölcsi, kulturális színvonalának további fejlődését. Törekedni kell a nagyüzemi munkások minél nagyobb arányú bevonására a párt-, állami és társadalmi vezető testületekbe. Az üzemek az anyagi ösztönzés mellett éljenek az agitáció eszközeivel is annak érdekében, hogy a munkások a bonyolultabb körülmények között is vállalják a feszítettebb munkát. Javítsák a szociális ellátottságot, fejleszszék a bölcsődei és óvodai férőhelyek számát. támogassák a munkások lakásépítési akcióit. Továbbra is fontos feladat a nők foglalkor.tatottsáei aránvának fenntartása. Ehhez elengedhetetlen a szakmai és műveltségbeli fejlődési feltételek biztosítása. Céltudatosan növelni kell a nők arányát a vezetés valamennyi szintjén. Az aktív szövetkezeti parasztság létszáma Szegeden az országos tendenciának megfelelően tovább csökkent. A szövetkezeti parasztság életmódja közeledett a munkásokéhoz, jövedelme, életszínvonala, a tanulás és a művelődés iránti igénye emelkedett. Élet- és munkakörülményeire erősen hatott a szövetkezetek összeolvadása. a nagyobb, koncentráltabb üzemek kialakulása, az iparszerű művelési módszerek terjedése, a gépesítés, a kemizálás fejlődése. A munkavégzés módjában jelentős a közeledés az ipari munkásokéhoz; a hagyományos paraszti muőka a közös és a háztáji gazdaságokban is szűkebb területre szorult. Erősödött a szövetkezeti tulajdonosi szemlélet. Szeged értelmisége számszerűen és felkészültségét illetően is jelentősen gyarapodott: létszáma meghaladja a tízezret. Fontos feladat az értelmiség szellemi erejének jobb felhasználása, amihez hatásosabb eszmei-politikai nevelés, differenciált értelmiségpolitika és a munkakörülmények javítása szükséges. Az értelmiségi munka a nagy jelentőségű párthatározatok nyomán fontos változásokon ment keresztül. E határozatok megmozgatták az egész réteget. fellend>'tet"°v a korszerűsítő, kísérletező kedvet. Bővültek az értelmiség társadalmi kapcsolatai: aktívabb lett a politikai, a közéleti és a közművelődési munkában. Az alkalmazottak a város sokrétű állami, gazdasagi, kulturális és tudományos intézményhálózatának szervezett működésében fontos szerepet töltenek be. Létszámuk azonban — a korlátozó intézkedések ellenére — helyenként az indokoltnál nagyobb mértékben nőtt. Megoszlásuk aránytalan, munkájuk szervezettsége számos területen hiányos. Itindezek következtében nagyobb figyelmet kell fordítani munkájuk ésszerű, hatékony megszervezésére, politikai, ideológiai nevelésükre, szakmai tudásuk fejlesztésére. A magánkisiparos- és kiskereskedőréteg csekély létszáma ellenére fontos kiegészítő tevékenységet folytat a lakosság ellátásában és a szolgáltatásokban. Továbbra is törekedni kell társadalmi céljaink számára törtégő megnyerésükre, tevékenységük törvényességének, szabályosságának biztosítására. Szegeden igen nagyszámú, 35 ezer nyugdíjas él. Nem elhanyagolható számú háziasszony és mintegy 5 ezer gyermekgondozási segélyen levő kismama van a városban. A politikai, gazdasági és társadalmi szerveknek fontos feladata e rétegek fokozottabb bekapcsolása a társadalmi, gazdasági életbe. A városban ugyan kis számban és általában szétszórva él nemzetiségi lakosság, azonban a velük való foglalkozás nem létszáfnuk függvénye. A város vezetése komplex módon és következetesen érvényesítette a párt marxista—leninista nemzetiségi politikáját, s a következő években újabb lehetőségeket teremt a nemzetiségek számára klubok alakítására és nyelvtanulásra. Szegeden jelentős a cigánylakosság száma. Ügyüket a város vezetése alapvetően nem nemzetiségi, hanem komplex társadalompolitikai kérdésként kezelte. Kiskundorozsmán a putritelep helyett civilizált otthont teremtett számukra; fejlődtek a nevelés és az oktatás feltételei, az eredmények azonban még nem kielégítőek. Szeged város tanácsának felelőssége és önállósága a XI. kongresszus óta tovább növekedett. A tanács testülete és apparátusa nagy erőfeszítéseket tett a várospolitikai feladatok megvalósításáért. A továbblépés, a szocialista demokrácia további szélesítése érdekében szükséges a már kialakult lakossági fórumok, kapcsolatformák tartalomróal való megtöltésének javítása, a lakosság kevésbé aktív rétegeinek bevonása. Tovább kell korszerűsíteni a tanácsi szervezetet, s a bürokrácia csökkentése mellett szakszerűbbé kell tenni az ügyintézést. A Szegedi Járásbíróság az elmúlt öt évben jól látta el feladatait. A rendőri szervek a törvényesség megtartásával végzik munkájukat. A város közrendje és közbiztonsága jónak minősíthető. A gazdasági építőmunka helyzete és feladatai Szeged gazdasága az- elmúlt öt esztendőben a célkitűzéseknek megfelelően fejlődött. Általában jól teljesültek a gazdasági építőmunka mennyiségi célkitűzései, ám nem tudtunk teljes mertékben megfelelni a minőségi és hatékonysági követelményeknek. A város iparában jelentős eredmények születtek: az ipari termelés értéke 1979ben meghaladta a 28 milliárd forintot; az export értéke elérte a 6 milliárd forintot. A következő években is alapvető gazdaságpolitikai feladat lesz a termelés és gazdálkodás hatékonyságának lényeges javítása, a termékszerkezet korszerűsítése, a minőség, a versenyképesség és a gazdaságosság javítása. Az iparban a mennyiségi célkitűzéseket alá kell rendelni a hatékonysági és egyensúlyi követelményeknek, s az ipari termelésnél gyorsabban kell növekednie a kivitelnek. A város nehéz- és gépiparában közel 4 százalékos növekedéssel, a könnyűiparban pedig a termelés mennyiségének szinten tartásával kell számolni a munkaerőigény csökkentése és a termékösszetétel javítása mellett. A VI. ötéves tervben nagyobb figyelmet kell fordítani az élelmiszeripar fejlesztésére, amelynek biztosítania kell a mezőgazdasági termékek veszteségmentes feldolgozását úgy, hogy a termelés növekedése évenként 3—4 százalék körüli legyen. Az építőipari kapacitás Szegeden meghaladja a 2,7 milliárd forintot A fejlődés az országosnál nagyobb, 6—7 százalék volt évente, ami a termelékenység javulásából származik. Az építőipar ennek ellenére sem tudta maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Az iparág előtt álló nagv feladatok megoldása érdekében folytatni kell az építés iparosítását, az előkészítő és befejező munkák javítását. Fokozottan érvényesíteni kell a minőség iránti követelményeket, s ésszerű munkamegosztásra kell törekedni a kivitelező szervezetek között. Javítani kell a beruházásokat lebonyolító szervezetek tevékenységét A szegedi mezőgazdaság fejlődése megfelelt a célkitűzéseknek. A termelőszövetkezetek termelése 1975—79. között mintegy 23 százalékkal nőtt, s a termelés szerkezete általában jól igazodott a népgazdaság és a város igényeihez. A mezőgazdaság alapvető feladata, hogy növelje a termelés hatékonyságát, javítsa jövedelmezőségét és járuljon hozzá a színvonalasabb városellátáshoz. Évente 2—3 százalékos termelésnövekedéssel kell számolni. A közlekedési vállalatok a személy- és áruszállítási igényeket általában kielégítették. Teljesítményeik — a javuló kapacitáskihasználás révén — évi 6—8 százalékkal emelkedtek. A következő időszakban tovább kell-folytatni a városi útkorszerűsítéseket, s a közlekedési vállalatok tekintsék kiemelt feladatuknak a kulturált kiszolgálást, az eszközkihasználás javítását és a takarékos üzemanyag-felhasználást. A városban a kiskereskedelmi forgalom a terveknek megfelelően • 37 százalékkal nőtt, s a kiskereskedelmi és vendélátóipari forgalom jelenleg mintegy 5,3 milliárd forint. A forgalomnövekedés mögött elmaradt a hálózatfejlesztés, s így nem javult Odessza városrész. Móraváros és a Belváros kereskedelmi ellátása, nehézségek vannak az Északi városrészben i§. A kereskedelem fő feladata a lakosság jó ellátásának biztosítása, az. hogy helyes készletpolitikára és választékos árukínálatra törekedjenek. Az ellátás javítása érdekében határidőre be kell fejezni a folyamatban levő beruházásokat és korszerűsíteni a bolthálózatot. Egyenletesen fejlődik Szeged idegenforgalma, sikeresek a Szegedi Ünnepi Hetek rendezvényei, s teljesíti feladatát a Szegedi Ipari Vásár. Szegeden az aktív keresők száma 1979ben elérte a 98 ezret. Az anyagi ágazatokban 74 ezren, a többiben 24 ezren dolgoznak. A város termelő és szolgáltató üzemeiben mintegy 2 ezer betöltetlen munkahely van. Ezért a jövőben a foglalkoztatási egyensúly javítása érdekében indokolt a munkahelyek számának további csökkentése. A munkaerő- és bérgazdálkodásban alapvető feladat a hatékonyság javítása. Ennek érdekében minden szinten nagyobb tervszerűségre és következetességre van szükség. Jelentős eredményeket ért el a szocialista munkaverseny-mozgalom. Szegeden évenként közel 50 ezer dolgozó vett részt a munkaversenyben, amelynek gerincét mintegy 2400 szocialista brigád 28 ezer tagja képezi. A jövőben a munkaversenymozgalom fejlesztését egyenletesebbé kell tenni. A munkaverseny- és a brigádmozgalom segítse elő a gazdasági tervek végrehajtását, a minőségi és a hatékonysági célok megvalósítását és a városfejlesztést. A lakosság életkörülményei Szeged megyei város, kiemelt felsőfokú településközpont. A lakosság létszáma gz elmúlt öt évben 18 ezerrel növekedett, s immár eléri a 180 ezret, A XI. kongreszszus és az 1975-ös városi pártértekezlet döntései alapján megszabott várospolitikai feladatainkat 1980 végéig alapvetően teljesítjük, bár néhány beruházás áthúzódik a VI. ötéves tervre. Az elmúlt öt esztendőben több mint 30 ezer ember költözött új lakásba, bővült az egészségügyi ellátás, növekedett az óvodai és bölcsődei helyek és az általános iskolai tantermek száma. Javult a kereskedelmi ellátás, bár kulturáltságban még nem kielégítő. Jelentős sikereket értünk el a városfejlesztésben, összességében a tervek szerint javultak a város lakosságának életkörülményei. Az aktív keresők száma 1975. és 79. között több mint 5 ezerrel növekedett. A férfiak foglalkoztatottsága teljes, a nőké pedig meghaladja a 80 százalékot, amely gyakorlatilag már alig fokozható. A keresetek jelentősen. 31 százalékkal emelkedtek. A termelő ágazatokban az átlagkeresetek 1979-ben elérték a havi 3800 forintot. A takarékbetét-állomány növekedése meghaladja az országos átlagot, gyorsan emelkedett a tartós fogyasztási cikkek vásárlása. Magánerőből minden évben a tervezettnél több családi és társasház épült. Továbbra is fontos feladatunk a teljes foglalkoztatottság biztosítása, figyelembe véve a hatékonyság követelményét. A lakosság jövedelmének több mint 77 százalékát fordította áruvásárlásra és vendéglátásra. Az áruellátás kínálata és választéka javult és kiegyensúlyozott volt a legfontosabb termékekből. A lakossági szolgáltatások néhány kivétellel a célkitűzések szerint alakultak. Továbbra is fontos politikai feladat a lakosság jó áruellátásának biztosítása. A felügyeletet ellátó szervek jobb munkaszervezéssel és koordinálással biztosítsák, hogy a kiskereskedelem és a vendéglátás javuló urukínalattal elégítse ki a lakosság és az idegenforgalom igényeit. A szolgáltatások iránti igények növekedése szükségessé teszi a kapacitások koncentrált fejlesztesét, a felvevőhálózat bővítését. Csökkenteni kell a területi ellátottság különbségeit és javítani a minőséget. A szegedi lakások száma az 1975-ös pártértekezlet óta 54 ezer 362-röl 60 ezer 942-re gyarapodott, annak ellenére, hogy közben 1559 lakás különböző okok miatt megszűnt A tervidőszak végére Szegeden közel 64 ezer lakás lesz. Az 1975-ös pártértekezlet az V. ötéves terv időszakára 600 munkáslakás építését irányozta elő. Ez a szám 1300-ra emelkedett időközben. Munkáslakásként a két partértekezlet között több mint 1250 otthont adtak át. Minőségileg is kedvezően alakult a város lakásállománya, amit elősegített az V. ötéves tervre előirányzott 850 millió forintos lakóház-felújítási és -javítási keret is. Igaz, hogy ennek teljes felhasználását — különösen a teljes felújítások esetében — a szűk kivitelező kapacitás veszélyezteti. A városfejlesztésben továbbra is központi feladat marad a lakásépítkezés. A következő tervidőszakban az V. ötéves terv számait megközelítő, esetleg valamivel szerényebb fejlesztésekkel lehet számolni. E feladat teljesítése érdekében megfelelő átmenet biztosításával kell elősegíteni a VI. ötéves terv megalapozott és reális előkészítését, amelyben —» az anyagi lehetőségektől függően — 10—11 ezer lakás felépítésé indokolt a magánerő növekvő bevonásával. Csaladi házak építéséhez a körtöltésen kívül kell megfelelő területekről gondoskodni. Továbbra is kiemelt feladat a meglevő épületek megóvása és korszerűsítése. Az V. ötéves terv folyamán Szeged egészségügyi és szociális ellátottsága lendületesen fejlődött. A még meglevő súlyos feszültségek csökkentése érdekében az anyagi eszközök koncentrálásával a tanacsi és az orvosegyetemi fejlesztéseket úgj kell megvalósítani, hogy a következő idő> szakban tovább növekedjék a kórház; ágyak, a szociális otthoni, egészségügyi gyermekotthoni és bölcsődei helyek száma. Az új városrészekben időben keli felépíteni az alapellátást szolgáló orvosi rendelőket és gyógyszertárakat. Lényegesen javítani kell az egészségügyi intézmények felszereltségét, műszerezettségét, amihez az üzemek, vállalatok segítsége is szükséges. Javítani kell a meglevő műszerek ésszerű kihasználását is. A kulturális ellátásban az. 1975-ös pártértekezlet határozatában előirányzott jelentős fejlesztések a középtávú tervben a szűkebb pénzügyi lehetőségek következtében mérséklődtek. Jelentős eredmény, hogy az óvodai helyek száma öt év alatt 4988-ról 7091-re növekszik. Ennek ellenére a 10 ezer 200 óvodás korú gyermekből várhatóan csak 8600 elhelyezésére nyílik majd mód, 128 százalékos helykihasználás ellenére is. Bár a tervidőszakban 88cal növekszik az általános iskolai tantermek száma, továbbra sincs lehetőség a két műszakos tanítás megszüntetésére. A következő tervidőszakban Szegeden legalább 800 óvodai férőhelyet szükséges felépíteni, s a meglevők közül 400-at felújítani. Az általános iskolai tanteremellátásban jelentkező feszültségek csökkentése érdekében 120 tanterem megépítése szükséges. Létre kell hozni a 6 ezer adagos napközis konyhát. Meg kell gyorsítani a könyvtár-levéltár építését és a Nemzeti Színház rekonstrukcióját. Ezeknek az egész város művelődésében nagy szerepet játszó intézményeknek a terv szerinti felújítását, illetve megépítését — minthogy nehezen nélkülözhetők, pótolhatók — minden erőnkkel el" kell segíteni. Jelentős volt a kommunális ellátás fejlődése. Az 1975-ös napi 67 ezer köbméteres víztermeléssel szemben jelenleg 90 ezeköbmétert képes biztosítani a vízművek Befejeződött Szegeden a földgázprogram végrehajtása. A távfűtésű lakósok szá1"" 8 ezerről 15 ezer 500-ra nőtt. As energiatakarékosság érdekében 1980 végéig 170"1 lakásban térnek át a geotermikus energia felhasználására, s előkészületben van további 3500 lakásnál a fűtés részbeni átállítása. Továbbra is alapvető feladat a város zavartalan vízellátásának biztosítása. Ezért a VI. ötéves terv ideién üzembe kell helyezni az algyői vízbázis első két ütemét. Tovább kell bővíteni a gázellátást a lakosság anyagi forrásainak igénybevételével. Fokozottabban kell gondoskodni a geotermikus energia több célú felhasználásáról; folytatni kell a fürdővároskoncepció megvalósítását, a zöldterületek és parkok kialakítását Ideológiai és művelődéspolitikai tevékenység Az ideológiai és a tömegpolitikai munka az eltelt időszakban jelentősen fejlődött. A városi pártbizottság tudatos erőfeszítései és a pártszervek aktív munkája nyomán kialakult és megszilárdult az oktatási formák széles és sokszínű rendszere, alkalmazkodva a pártoktatás és tömegpolitikai munka jelenlegi igényeihez. A lakosság több mint 25 százaléka vesz (Folytatás a i. oldalon.)