Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

Péntek, 1980. március 28. Gyár a mezőn Vasbeton tornytjf magasodnak a Martfű melletti mezőn: hamarosan termel a növényolajgyár 7 Alapítvány Kalmár László emiékére Msrtfű után, Szolnok felé menet, a törökszentmiklósi útelágazás szögletében né­hány éve még búzatáblák húzódtak. 1976 novemberé­ben aztán földgyaluk jelen­tek meg az útnak a Tiszá­val ellentétes oldalán: meg­kezdődött a tereprendezés. A következő évben szinte hónapok alatt, jókora vas­beton tornyok nőttek ki a földből, amelyek hamarosan sárga ruhát öltöttek, s meg­jelent rajtuk a felirat: NÖ­VÉNYOLAJIPAR. Változik a piac A növényi olajok, mint alapvető élelmiszerek, min­dig jól értékesíthetők vol­tak a világpiacon. Ezt a tendenciát — úgy tűnik — nemigen befolyásolták az utóbbi évek válságjelensé­gei. S ez nagyjából érthető is, hiszen az emberek nem elsősorban a gyomrukon kezdenek takarékoskodni. Minden bizonnyal hosszú távon is biztos piacuk van tehát világszerte a növényi olajoknak. Ezért épül a martfűi gyár? — Ezért is — mondja Császár János, a Növény­olaj ipari Vállalat martfűi gyárának igazgatója, s so­rolni kezdi az okokat. — Magyarországon is alaposan megváltoztak a táplálkozási szokások. Tizenöt esztendeje még évi hétezer tonna ét­olajat állítottak elő a válla­latnál amelynek üzemeiből most 35 ezer tonna palacko­zott étolaj kerül a piacra, ötszörösére emelkedett te­hát az étolaj- és három­n egyszeresére a margarin­fogyasztás. Ha pedig a bel­földi igények továbbra is így növekednének, az már az exportot veszélyeztetné. A hazai fogyasztási szer­kezet változásai, s a világ­piaci kereslet indította te­hát arra a Növény olajipari Vállalatot, hogy exportfej­lesztési hitelt vegyen igény­be, mert a meglevő miárak termelésének növelése már nem bizonyult járható út­nak. S a Martfű melletti mezőn hamarosan 'megkez­di munkáját az új gyár... Hazai nyersanyagból — dollár A martfűi gyár nyers ola­jat állít majd elő, ami fino­mítás után palackozható, s ami szintén fontos szem­pont, mentes a közös Piaci importkorlátozások alól. Korlátlanul exportálható tehát Az új gyár megkét­szerezi a vállalat nyersolaj­termelését. Martfűn annyi olajat állítanak elö majd évente, amennyit eddig a vállalat meglevő öt gyárá­ban készítettek. Az új üzem naponta ezer tonna napraforgót, vagy 820 ton­na szóját, repcét képes majd feldolgozni. Évente 3—3,5 milliárdos termelési érték­kel számolnak, nem egészen 400 dolgozóval. Egy-egy dolgozójuk tehát évente úgy nyolcmillió forint termelési értéket állít majd elő. És a valutabevétel? Ügy tervezik, hogy az export- és az im­portkiváltás révén évente mintegy 80 millió dollárt hoz majd a gyár a népgaz­daságnak. Hiszen az olaj­gyártáskor keletkező mel­léktermék kiváló takar­mánydara, s ezzel jelentős mennyiségű tőkés import helyettesítésére is mód nyí­lik. S hogy mibe kerül mind­ez? Az új gyár vállalati be­ruházásban épül, állami tá­mogatás nélkül. A 2,5 mil­liárdos beruházáshoz a vál­lalat 1.7 milliárd forint hi­telt vett föl, amelyben 8 millió dollár is volt osztrák, svéd és NSZK-beli műszaki berendezések vásárlására. De ez a 8 millió dollár mindössze tizede annak a bevételnek, amit tőkés ex­portja s az importkiváltás távén évente hoz majd az űj üzem a népgazdaságnak. S a számítások szerint — a mindenkori gazdasági sza­bályzóktól függően — öt-hét év alatt megtérülő beruhá­zás révén várhatóan mint. egy 30 forint ráfordítással lehet majd előállítani egy dollárt, ami igencsak jó arány. Főként akkor, ha azt ls számításba vesszük, hogy a martfűi gyár teljes egé­szében hazai nyersanyagot dolgoz majd föl. Helyéül azért választották Martfűt, mert nem kell messzire szállítani a nyersanyagot, s a meglevő két út, a vasút, s a jövőben, a vízlépcsők el­készülte után a Tisza, ki­váló összeköttetéseket bizto­sít majd a gyárnak a nyers­anyag_ s az exportszállítá­sokhoz egyaránt. A gyorsaság kulcsa Hazai viszonyok között igazán példás gyorsasággal készül el az új gyár. Hiszen 1976 végén láttak hozzá a tereprendezéshez, s az Idén, az első félévben már meg­kezdődhetnek az üzemi pró­bák, a második félévben pedig a próbaüzem. Hogy mi lehet e tisztes tempó ma­gyarázata? Talán az, hogy szó sem lehetett kulcsra­kész átadásról. Igaz, nyuga­ti vállalkozókkal — kétsze­res áron és dollárért — ké­nyelmesen föl lehetett vol­na építtetni a gyárat, ez azonban nem volt járható út. Így azután a Növény­olajipari Vállalat szakembe­rei koordinálták több mint harminc vállalat munkáját. Jobbára fiatalok, akik vé­gig úgy érezték: maguknak dolgoznak, hiszen ők lesz­nek majd a kész gyár ve­zetői is. És sokat jelentett az a 150 tagú kivitelező­részleg. amelyet a vállalat hozott létre. Hiszen így ru­galmasan alkalmazkodhat­tak a változó körülmények­hez, gyors átcsoportosítások­kal elejét vehették a csú­szásoknak. S nyilván csak így vált lehetségessé, hogy tervezés közben már meg­kezdhessék az építkezést. A végleges tervek ugyanis csak 1978 végére készültek el, amikor már két éve folyt a munka, a kivitelezés. Meghozták a várt ered­ményt azok a szocialista szerződések is, amelyeket a kivitelezőkkel — köztük a DÉLÉP-pel, a Szolnok me­gyei Állami Építőipari Vál­lalattal, a KÉV-Metró. az ÉLGÉP, a Gép- és Felvonó­szerelő, a Villanyszerelő­ipari Vállalattal és még má­sik tíz céggel — kötöttek. És minden lehetséges segít­séget megkaptak Szolnok megye vezetőitől is. * Alig három éve, hogy Martfűről Szolnok felé me­net, a törökszentmiklósi út­elágazás szögletében megje­lentek az első földgyaluk. A mezőn most vasbeton tor­nyok magasodnak, s az új növényolajgyárból hamaro­san elindulhatnak az első tartálykocsik. Minden együtt van itt, ami szükséges egy beruházás jeles minősítésé­hez. A jó piaci lehetőségek, a hazai nyersanyag, a tisz­tességes dollár-forint arány. S itt vannak azok a — több­nyire fiatal — emberek, akik szervezéssel, munká­val részesei voltak az épít­kezésnek, s akik a gyár ve­zetői, munkásai lesznek. Fiatalok, hiszen az üzem­vezetők átlagos életkora harminc év körül van. — Feladatokat kell nekik adni, önállóságot, s akkor bizonyítanak — jegyzi meg végül Császár János. Bizonyítottak. Munkájuk eredményét messziről lát­ható, égnek szökő vasbeton tornyok hirdetik a Martfű melletti mezőn. A gyár. amely évente 3—3,5 milliárd forintot, az export- és az importkiváltás révén 80 millió dollárt hoz maid a népgazdaságnak. Szávay István Csongrád megyei Könyvtáros A közművelődési, felsőok­tatási és iskolai könyvtáro­sok híradójának új számá­ban a Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola könyvtárát mutatja be Bali Péterné, a könyvtár vezetőja Pává Ferenc, aki 25 éve a Ken­derfonógyárban könyvtáros, az üzemi könyvtárak sajátos feladatairól, jellegéről ír — munkahelyén szerzett ta­pasztalatai alapján. A könyvtárosok különösen so­kat tettek azért, hogy az el­múlt esztendőben, a gyer­mekévben könyv- és művé­szeti élményekkel, jó játé­kok emlékével lehessenek gazdagabbak a gyerekek. Sáráné Lukátsy Sarolta, a Somogyi-könyvtár szakre­ferense összefoglalást ad, módszertani tanulságokat kö­zöl cikkében, visszatekintve a megyei gyermekévi prog­ramokra. Bozó Klára, a So­mogyi-könyvtár munkatársa érdekes vizsgálódás eredmé­nyeit teszi közzé: azt kutat­ta, kik és miért nem irat­koztak be újra a könyvtár­ba tavaly, az előző évi olva­sók, látogatók közüL A könyvtár legszorgalmasabb látogatói a nyugdíjasok, a bölcsészhallgatók és a tanár­képző főiskolások. Legkeve­sebbben vannak és közülük is legtöbben lemorzsolódnak az ipari munkások és szak­munkástanulók, de a Szege­den dolgozó, körülbelül 980 orvos közül is mindössze ti­zenegyen igénylik rendsze­resen a könyvtár szolgáltatá­sait Rz A lakosság igényeinek is­meretében bővíteni a vá­lasztékot; biztosítani az egyenletes ellátást; a kiske­reskedelmi üzletekbe ponto­san, időben szállítani; az ed­diginél is jobban élni a ha­tár menti árucsere kínálta lehetőségekkel — címszavak­ban így összegezhetők a Csongrád—Bács megyei FŰ­SZERT idei esztendőre ki­alakított célkitűzései. Más­ként, a 6zámok nyelvére fordítva: a tavalyinál közel 400 millióval több, várható­an 4 milliárd 400 millió fo­rintos forgalmat tervezett 1980-ra a nagykereskedelmi vállalat. Az ellátás biztosítására a gyártókkal idejekorán szer­ződéseket kötöttek. Többsé­gükkel egész esztendőre. A FÜSZÉRT nagy gondot for­dít arra, hogy megrendelői­nek lehetőleg napra készen, pontosan szállítson — az ütemtervek betartására anyagilag is ösztönözi dol­gozóit —, ezért az ipari vál­lalatoktól hasonló pontossá­got vár. A szerződéses fe­gyelem érvényesítése érdeké­ben kötbér megfizetését kö­veteli a késedelmesen szállí­tó cégektől. A jelenlegi raktárkészlet és beszerzések ismeretében elmondható: az idei eszten­dőre biztosított az árukész­let. Az alapvető élelmisze­rek mellett több választékot bővítő cikkel is jelentkezik az üzletekben a vállalat. Az új. kevésbé ismert áruk népszerűsítésére — a kiske­reskedelmi vállalatokkal kö­tött együttműködési szerző­dés értelmében — kóstolók­kal egybekötött bemutatókat szervez a FÜSZÉRT. Így mutatták be nemrégiben, a Csongrád megyei Vendég­látó Vállalattal karöltve a Székesfehérvári Malomipari Kalmár László akadémi­kusnak, a József Attila Tu­dományegyetem volt tanszék­vezető tanárának, a kiberne­tikai laboratórium megalapí­tójának születése 75. évfor­dulója alkalmából tegnap délután ünnepséget rendez­tek a kibernetikai laborató­rium tanácstermében. Az ün­nepi eseményen Szőkefalvi­Nagy Béla akadémikus em­lékezett az 1976-ban elhunyt kiváló matematikusra. Ez alkalommal jelentették be, hogy Kalmár László öz­vegye a nagyszerű tudós munkásságának emlékére alapítványt létesített. Az ala­A szabadkai Pannónia Vá­sárt április 12-én nyitják meg, amelyen ötven magyar kiállító is részt vesz. Koráb­ban Szabadkán már tartot­tak egy megbeszélést a ma­gyar és jugoszláv gazdasági szakemberek a vásárral és a határmenti árucserével kap­csolatban, s most a napok­ban Szegeden találkoztak, hogy folytassák eszmecseré­jüket. Ezen a megbeszélésen részt vett magyar részről: Papdi József, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara Dél-ma­gyarországi összekötő bizott­ságának titkára, Polák Zol­tán, a bizottság elnöke, dr. Zsótér Mihály, a Szegedi Ipari Vásár Igazgatója és Szilágyi István, a Konzumex Külkereskedelmi Vállalat szegedi kirendeltségének ve­pítványt a József Attila Tu­dományegyetem rektora gon­dozza. Az alapítvány kama­tainak összegét pályázatok nyertesei kaphatják meg. Olyan oktatók és kutatók, vehetnek részt a pályázaton, akik öt évnél nem régebben diplomáztak és még nem töl­tötték be 32. életévüket Pá­lyázhatnak ötödéves egyete­misták is. A pályázni szán­dékozók a számítástudomány és -technika elméleti kutatá­sáért. vagy magas szintű al­kalmazásáért nyerhetik el a pályadíjat — első alkalom­mal 1981-ben. zetője. Jugoszláv részről: Szirovicza Antal, a Szabad­kai Körzeti Gazdasági Ka­mara elnöke, Lengyel Lajos, a kamara titkára és Sóti Imre, a Pannónia Vásár igazgatója. ' Megállapodtak abban, hogy a Pannónia Vásár alkalmá­val szakmai, üzleti napokat tartanak, s egyeztették el­képzeléseiket a vásári kere­tek kompenzációjáról. A Pannónia Vásár idején, áp­rilis 15-én az élelmiszeripar­ral kapcsolatos együttműkö­dési lehetőségekről, 16-án a kendertermesztés és feldol­gozás tapasztalatairól, 17-én pedig a határmenti kereske­delmi forgalom helyzetéről és bővítésének lehetőségeiről tartanak szakmai tanácsko­zásokat az érdekelt magyar és jugoszláv szakemberek. Mami szolidaritási nagygyűlés a SZOIE-n Magyar—vietnami barát­sági napot rendezett tegnap, csütörtökön a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága, valamint a SZO­TE KISZ-bizottsága. Ebből az alkalomból Szegedre ér­kezett Nguyen Viet An nagykövetségi első titkár és Nguyen Ngoc Giao kultúr­attasé, akiket Molnár Sán­dor, a népfront megyei tit­kára és Kulcsárné Kiss Pi­roska városi titkár fogadott, a megyei népfrontnál. Délután magyar—vietna­mi szolidaritási nagygyűlés­re került sor a SZOTE új oktatási épületében. Jelen volt Rigó Szilveszter, az MSZMP városi bizottságá­nak osztályvezetője é$ Bat­ki József, a városi KISZ­bizottság megbízott első tit­kára is. A magyar és a vietnami himnusz elhangzása után dr. Berencsi György egye­temi tanár, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke köszöntötte a megje­lenteket, majd dr. Petri Gábor egyetemi tanár, a SZOTE rektora mondott be­szédet. Történelmi vissza­emlékezésében fölidézte a vietnami nép eddigi küzdel­meit, az amerikai agresszió elleni harcot, amely végül is meghozta a győzelmet. Nguyen Viet An hozzászó­lásában köszönetet mondott a barátságos fogadtatásért és tolmácsolta a nagykövet­ségnek a helyi pártbizott­ság. a népfront, a KISZ, az orvostudományi egyetem képviselőinek küldött jókí­vánságait. A szegedi ifjúság nevé­ben dr, Lehóczki Pál, a SZOTE KISZ-bizottságának titkára szólt, majd a nagy­gyűlés a Ságvári Endre gyakorló általános iskola énekkarának műsorával ért véget. ellátás javításáért A FŰSZERT tervei Vállalattól beszerzett kuko­ricaliszttel és grízzel készült ételeket, A korszerű táplál­kozás propagálását ugyan­úgy szem előtt tartják, mint például a cukorbetegek ellá­tásának biztosítását. A hazái gyártóktól és az importból származó diabetikus árucik­kekből igyekszik a vállalat olyan raktárkészletet kiala­kítani, melyből rendszeresen feltöltheti a boltok készletét. Két-három hét múlva — ugyancsak a FÜSZÉRT kez­deményezésére — listát ta­lálnak a vásárlók a boltok­ban az olcsó áruk választé­káról. Ezekből a cikkekből — ígérik a vállalat vezetői — mindig kellő kínálat áll a fogyasztók rendelkezésére. Bővítik, a kereslethez igazít­ják a bébiételek választékát is. Csongrád és Bács megye ellátásában fontos szerepet tölt be a határ menti áru­csere. A jugoszláv és a ro­mán exportból származó cikkek forgalma tavaly meg­kétszereződött az előző évi­hez képest. Jugoszláv im­portból többek között másfél millió doboz sertésmái­konzervet, két és fél mil­lió doboz húskonzervet és több mint másfél millió tubus húskrémet for­galmazott a FÜSZÉRT. Ro­mániából egyebek között halkonzerveket, dzsemeket, befőtteket rendelt a válla­lat. Idén bővíteni kívánják e cikkek körét. Újdonságnak számit majd például — egy­ben színesíti a választékot — a Jugoszláviából beszerzett, pillanatok alatt tálalásra kész ' fóliás virsli. Hamaro­san megjelennek az üzletek­ben az ugyancsak Jugoszlá­viából importált háztartási cikkek is. A magyar gyárt­mányú, almaillatú pipere­szappannal a közelmúltban jelentkezett a kiskereskedel­mi hálózatban a FÜSZÉRT. Ebből a manapság olyannyi­ra keresett áruból Idén kö­rülbelül tíz tonnát szállíta­nak a boltokba. Ugyancsak a célkitűzések között szerepel. s ennek minden bizonnyal a lakosság is hasznát látja: a nagyke­reskedelmi vállalat a vá­sárlói igényeknek a koráb­binál alaposabb feltérképe­zésére ösztönzi piackutatóit. L. Zs. Országjáró táncosok Az ÉDOSZ Szeged Tánc­együttes gazdag tavaszi programot bonyolít a na­pokban. Holnap, szombaton Salgótarjánban lépnek fel: a táncszínházi előadássoro­zat keretében kétórás mű­sort ad a felnőttcsoport. Az együttes utánpótláscsooort­ja hétfőn és kedden dél-al­földi és mezőségi táncokat jár — a tévékamerák előtt. Az Aprók tánca című 6 részes televíziós sorozat­ban két részt a 32 szegedi gyerek táncaiból állítanak össze. Az ünnep előtt, 3-án Nagyszénáson lépnek szín­padra az ÉDOSZ-táncosok, kétórás műsorral ünneplik a felszabadulás évfordulóját. Húsvétkor, április 5-töl 7-ig rendezik Zalaegerszegen a IX. Zalái Kamaratánc Fesz­tivált. Az egyik legszínvo­nalasabb országos meghívá­sos versenyen négy tánc­számmal indul az együttesi Készülődés a Pannónia Vásárra

Next

/
Oldalképek
Tartalom