Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Jlfio VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. c vfclyai 1 61. szám 1980. tárcius 13. csütörtök Ara: 1,20 forint A városi tanács vb Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága ülést tartott tegnap, szerdán délelőtt, Papp Gyula elnökle­tével. A tanácskozás napirendjén két fontosabb téma szere­pelt — nevezetesen: Beszámoló a Somogyi-könyvtár mun­kájáról éa A villamosenergia-ellátás helyzete Szegeden. Az utóbbi témát a testület a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatósá­gának meglátogatásával kapcsolta egybe, és a helyszínen tárgyalta. Az ország legismertebb vidéki könyvtára Az alapításának századik évfordulójához közeledő So­mogyi-könyvtár Szeged egyik legrangosabb, országos hírű közművelődési intézménye. A központi könyvtárhoz a fiókkönyvtárak egész sora, 24 tanácsi könyvtár tartozik. Az intézmény adottságai megle­hetősen hátrányosak, hiszen a közművelődési palota zsú­foltsága és a fiókkönyvtárak korszerűtlensége köztudomá­sú, de már épül az új könyv­tár-levéltár, s elkészülte után kedvezőbbre fordul a helyzet. A könyvtár jelenleg közel 600 ezer kötettel rendelkezik és a gyarapítás folyamatos, jóllehet a müko.—si kiadá­sok növekedése és a könyv­árak emelkedése mérsékli a fejlődést. A könyvállomány­nak mintegy fele kölcsönöz­hető. Igen gazdag a könyv­tár folyóirat- és hírlapanya­ga: több mint 1300 folyóirat­féle kiadványt gyűjt. Mind­inkább tért hódít itt is a technika, ezen belül is a mikrofilmezés — bér az anyagi gondok mostanában ezt a lehetőséget megakasz­tották, miként az alapítványi anyag nagy értékű könyvei­nek restaurálását is. Az olvasók száma a könyv­tár fejlődésével párhuzamo­san növekszik és jelenleg 27 ezer körül van. Ezzel a me­gyei városok között Szeged a második. Az utóbbi 6—7 esz­tendőben körülbelül egyhar­maddal nőtt a beiratkozottak száma. A fiókkönyvtárak vonzása meghaladja a kpz­ponti könyvtárét, s különö­sen az új városrészekben nyílt fiókok vonzása növek­szik dinamikusan. A köl­csönzött könyvek száma is egyre több. 6—7 év alatt 16 —17 százalékkal emelkedett. Az elmúlt esztendő ezekre az adatokra már nem tudott „rádolgozni" — ennek fő­leg tárgyi okai voltak (nagy­arányú átköltözés, az északi városrészben hiányzó könyv­tár stb.). Igen nagyra értékelte a végrehajtó bizottság a könyv­tár helyismereti-feltáró mun­káját és kiadói tevékenysé­gét, amely immár országosan ls ismert, s Jól szolgálja mind a tudományos kutatást és a közművelődést, mind a vá­rospolitika céljait. A végrehajtó bizottság — ismerve és magáévá téve a könyvtárfejlesztés, könyvtár­gyarapítás mai anyagi nehéz­ségeit — úgy döntött, hogy módszeresen vizsgáltatja a Somogyi-könyvtárnak nyújt­ható további támogatás le­hetőségeit, továbbá — apel­lálva a könyvtár megyei módszertani szerepére és or­szágos jelentőségére — kez­deményezi esetleg további anyagi támogatás kérését a megyei tanácsnál, illetve a Kulturális Minisztériumnál. Szeged villamosenergia-ellátása Szeged villamosenergia-el­látásáról szólva várostörté­netileg érdekes számsorokkal kezdődik a DÉMÁSZ szegedi üzemigazgatóságának beszá­molója. A felhasznált villa­mos energia mennyisége 1902-ben 44 ezer kilowattóra volt — 1970-ben pedig 175 millió kilowattóra. Az itteni energiaellátásnak sokáig egyedül az 1897-ben épült erőmű volt a bázisa. Csak 1950 után kezdődtek a táv­vezeték-építések, s így szűnt meg a szegedi körzet elszi­geteltsége. A DÉMÁSZ jól segíti, jól szolgálja Szeged várospoliti­kai érdekeit — így summáz­ta véleményét a testület — és teljes biztonsággal gon­doskodik a nagyváros ener­giaellátásáról. Különös figyelemmel ta­nulmányozta a vb a közvi­lágítás helyzetét és az ener­giatakarékossággal összefüg­gő intézkedéseket. Szegeden a közvilágítási berendezések fejlesztését illusztrálja egye­bek között, hogy 1950-ben 2267 fényforrás világította meg a közterületeket — ta­valy pedig több mint 23 ezer, Jobban alkalmazkodnak a piaci igényekhez Az állami gazdaságok erő­teljesen növelik a termelést, gazdálkodásukban azonban a korábbinál nagyobb hang­súlyt kap az eredményesség, a hatékonyság, különösen az anyag- és energiafelhaszná­lásban — mondotta Klencz­ner András, az állami gazda­ságok központjának vezér­igazgatója szerdai sajtótájé­koztatóján. A fejlesztés eszközei az idei esztendőre adottak: 1979­hez képest mintegy 9 száza­lékos termelésfejlesztést ter­veznek. Ezen belül a növény­termesztésben a termelés 15 százalékos bővítésével szá­molnak, az állattenyésztés­ben pedig továbbra is egyen­letesen fokozzák a hozamo­kat. Következetesen, rugal­masan alkalmazkodnak a piaci igényekhez. Felkarolják azokat az ágazatokat, ame­lyek lehetővé teszik a keres­let magasabb színvonalú ki­elégítését. A gazdaságok árujának mind nagyobb hányada jut exportra. Ezért az állami ter­melői kör érdekelt abban, hogy a terményeket, a fel­dolgozott termékeket a lehe­tő leggazdaságosabban érté­kesítsék. Az üzemek jelen­leg csak korlátozott mértékű közvetlen külpiaci kapcsolat­tal rendelkeznék. A külke­reskedelmi munkát azzal te­szik hatékonyabbá, hogy az illetékes külkereskedelmi vállalatokkal ' társulásokat hoznak létre, A gazdaságok termelési szerkezetében hangsúlyosabb helyet kap az állattenyész­tés, amelynek termelési ér­téke már meghaladja a nö­vénytermesztését. Nemzet­közi mércével mérve is jó eredménnyel dolgoznak a baromfitenyésztő-üzemek. A szarvasmarha-tenyésztők fi­gyelemre méltóan fokozzák a hozamokat. Az üzemekben a termelés fejlesztésével egyenrangúnak tartják a szociális és a mun­kahelyi ellátás folyamatos ja­vítását. (MTI) Közeledik a határidő Gyorsítani a nagyáruház építését! Miután elkészült a máso­dik Tisza-híd, az új város­részek a szokott tempóban terebélyesednek, a színház felújítása pedig még csak kezdeti stádiumban van, érthető, hogy a szegediek figyelme az új áruházak, főleg a nagyáruház építésé­re irányul. A lakosság leg­alább úgy izgul (vagy job­ban?), mint a beruházók és a kivitelezők: vajon ké­szen lesznek-e novemberre, december elejére, ahogyan ígérték? A nagy várakozás oka, hogy Szeged kereske­delmi hálózata elmardd a lakosság és az idegenforga­lom szükségleteitől. A kor­szerű kiszolgálás föltételei szerint lehetetlen kielégíte­ni az igényeket, a Belváros üzletei túlzsúfoltak. A több mint 11 ezer négyzetméter alapterületű áruház meg­nyitásával utolérjük a többi megyei város ellátási szín­vonalát. A megye és Szeged város párt- és állami vezetői a Komplett Ruházati Vállalat, a Csongrád megyei Vendég­látó Vállalat, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ képviselői­vel együtt 1974 júliusában határozták el egy nagy alap­területű általános áruház létrehozását. A beruházási társulás azonban csak égy esztendő múlva, 1975 júliu­sában alakult meg. A váro­si tanács által meghirdetett pályázatot a Budapesti Vá­rosépítési Tervező Vállalat kollektívája nyerte, ezért ők kaptak megbízatást a terv elkészítésére. A határ­idő 1977. június 20-ra szólt, s a kész dokumentáció csu­pán két hónapot késett. A DÉLÉP az egész beruházás­ra érvényes szerződést 1977 decemberében írta alá. de már október óta — noha a csatlakozott községekkel együtt. Tavaly a közvilágítá­si áramszámla közel 23 mil­lió forintot tett ki. A nagy­arányú költség maga is in­dokolja a takarékosabb meg­oldások keresését, a forga­lom zavartalansága és a közbiztonság jogos elvárásai keretében. Az üzemigazgató­ság több mint 1 millió forin­tot költött a közvilágítási be­rendezések átalakítására — s ennek eredménve várha­tóan évi 1 millió 600 ezer fo­rint lesz. vagyis a költség há­romnegyed év alatt megté­rül. Az átalakítás egyelőre a város belterületére terjed ki. újabb átalakításokat is csak az ésszerűség jegyében vé­geznek. A közvilágítás további kor­szerűsítésére országos elő­írások szerint csak az illeté­kes tanácsok és az utak fel­ügyeleti szervei fordíthatnak beruházási kereteket, így a fejlesztés a közeljövőben tervezett útkorszerűsítéseknél lesz időszerű. A legjelentő­sebb ilyen vállalkozásra idén a Csongrádi sugárúton, a ; Nagykörúton, a Bérkert ut­cában és a Felső Tisza par- | ton kerül sor. i Új műhelyeket és öltözőket építenek többször tervmódosító igé­nyek jelentkeztek — folya­matosan építi az áruházat. A költségeket a beruházók saját fejlesztési alapjukból, beruházási hitelből és álla­mi támogatásból fedezik, ez utóbbinak azonban szigorú föltétele, hogy idén novem­berben el kell kezdeni az árusítást az ország legna­gyobb vidéki kereskedelmi egységében. Ezek voltak, mint ismere­tesek, az előzmények. Az építkezés folyamatóról la­punk azóta többször tudó­sított. s ezúttal is a tájé­koztatás szándékával közöl­jük, hogy hol tartanak a munkával, milyen problé­mák nehezítik a zsebbevá­góan fontos határidő betar­tását. A cölöpözés, a vázszerke­zet, majd a homlokzati panelek szerelése megtör­tént, s elkezdődött a belső építőmesteri és szakipari munka. Elkészültek a víz-, csatornavezetékek, rendben van az épület tetőszigetelé­se. a csapadékvíz elvezetése. Mivel azonban a hőlégfú­vók beszerelése elmaradt, a kelleténél lassabban haladt télen a munka. Kész az alagsori helyiségek falaza­ta. a padlócsatornázás. az aljzat betonozásával együtt. Állnak a földszinti és atz emeleti szociális helyiségek válaszfalai, helyükön van­nak a falakon belüli elekt­romos vezetékek, az épület­ben elkészültek a léocsők, a felvonóaknák. A kazáno­kat elhelyezték, a fűtéssze­relés megkezdődött. Eddig 117 millió forintot költöttek el, amiből az építésszerelés 100 millió forintot igényelt. És mi van hátra? Még nem készült el a föbeiirat fedett gvalogos közlekedője, a hozzá tartozó, úgynevezett eiőlépcsőzet, az éttermi te­rasz, az üzletpavilon mellék­lépcsője. Most készül az el­adóterek padlózatának beto­nozása, az álmennyezeteket tartó szerkezet, a térelvá­lasztó falazat, a padlószige­telés stb. A mozgólépcső, a klímaberendezések. vala­mint a fűtési-hűtési rend­szer automatikus szabálvo­zóinak importjára engedélyt kértek, s kaptak. Késede­lemben vannak ugyanakkor még elég sok szakipari munkával. Éppen ezért a társult beruházók harminc szakembert három és fél hónapos folyamatos munká­ra, a DÉLÉP rendelkezésére bocsátottak. A DÉL ÉP-nek minden­képpen gyorsítania kell az ütemet, ha a még több mint 67 millió forint értékű munkát el akarja végezni. A szükséges létszámról első­sorban neki, mint kivitele­zőnek kötelessége gondos­kodni. Megvizsgálandó, hogy a már átadás előtt álló DQMUS-tól, vagy egyéb he­lyekről hogyan lehet mi­nél több munkást ide irá­nyítani. A határidő betartá­sa természetesen nemcsak a DÉLÉP-en múlik, hanem több szakipari vállalaton is. A helyzet igen nehéz — ezzel kell szembenézniük mindazoknak, akik felelősek a kitűzött cél eléréséért. Sürgős feladat még. hogy a FŰTŐBER soron kívül szál­lítsa a szükséges berende­zést. Alighanem elkelne a Belkereskedelmi Miniszté­rium segítsége is. A közös beruházással épü­lő áruházban alapvető kö­vetelmény, hogu egységes üzletpolitikai célkitűzéseket dolgozzanak ki, összehan­golják a sajátos vállalati és szövetkezeti érdekeiket a közösségi érdekekkel — ter­mészetesen gz atóbtjtt "he­lyezve előtérbe. A nagyáru­ház egységes Szervezeti és működési szabályzata, vala­mint Üzleti munkarendje március 30-ia elkészül, s va­lószínűleg időben kidolgoz­zák a nyitvatartási, elszá­molási és bizonylati rend­szert is. Teljes egyetértésre van szükség a beruházók között. Nem egvmás mel­lett, hanem együtt keli dol­gozniuk a lakosság minél jobb áruellátása érdekében. Mint értesültünk, az áru­ház üzemeltetéséhez szüksé­ges árukészlet nénzügvi fe­dezetéről már gondoskodtak a társult vállalatok. A fo­lyamatos utánpótlás u bu­dapesti és ? megyei nagy­kereskedelmi vállalatoktól, valamint közvetlenül a ter­melőktől zavartalannak ígér­kezik. Az árukínálatot bőv í­teni. színesíteni fogja a ha­tár menti árucsere bővülő lehetősége. Az egész Dél­Magyarország részére érde­kes. vonzó, s főleg igen fontos bevásárlóközpont lesz a Szegedi Nagyáruház. is* r 1 ' > ~ - a SMli Háromszintes úi épület alapozását kezdték meg az Öntödei Vállalat vzercrii gyárának területén Földszintjén korszerű rrrnt.taszta!o - és forgácso'áműhelyt alakítanak ki. az eme­leten pedig öltözők és fürdőlie'yisécek lesznek majd. 250 személy ré'zcrc. Kénünkön: a DÉLÉP Kossuth Lajos szo­cialista brigádjának tagjai, munka közben Szénbányászok együttműködése A tatabányai szénbanyák szakem hereinek irányításá­val megkezdték a gépek lei­próbálását a Haldcx legújabb lengyelországi meddőfeldol­gozó üzemében. A Haldex lengyel—magyar részvénytársaság legújabb üzemét a Katowice melletti brzezinkai bányatelepen épí­tették fel. Ez a hatodik és a legnagyobb teljesítményű '-1 dolgozó Berendezése'ba­kánként 250 tonna meddő­ből választják maid ki a ma­gas fűtőértékű szenet. Az elmúit húsz év alatt üzembe helyezett öt lengyel­országi Haldex-üzemben ed­dig 57 millió tonna meddőt dolgoztak fel. s ebböi 6 mil­lió tonna, átlagosan 5700 ka­lóriás szenet nyertek. A ki­tűnő minőségű szén felét a Haldex magyar részvényese, n Tatabányai Szénbányák Vállalat kapta meg önkölt­ségi áron. A lengyel szénbányák tel­jesítményét a következő években növelik. A két or­szág sza":re'r: . r' rezet étével bízott sá'jokat ala­kítottak, ametye.. e- eo vé­géig kidolgozzák az újabb lengyelországi meddőfeldol­gozó üzemek létcsitcsenek beruházási programját. (MTI) 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom