Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

Szercla, 1980. március 12. 3 Kongresszusi küldötteink — Apám anyagbeszerző volt az állami gazdaságban, anyám a háztartást vezette, hárman vagyunk gyerekek, érthető. A családunk szekere éppenhogy gurult, mint a többi mindszenti családé 1959-ig. Akkor meghalt az apám. Én akkor gimnazista voltam Szentesen. Nem sokkal azután, hogy leérettségiztem. beköltözött a család Szegedre, anyám hírlapkézbesitést vállalt, a nővérem is a postán helyezkedett el. Albérletben laktunk, az öcsém gimnazista volt. Neki lehetett talán a legnehezebb. 1960-at írtunk, kellett a pénz, minden fillér kellett. Így aztán felkerekedtem; irány Várpalota. Csillés voltam. Nehéz munka az. és pláne azokban a forró bányákban, de pénzt hozott. Judik István töpreng egy kicsit: — Aztán, tudja, mégis hazahozott a szivem egy év után. Hálózatszerelő lettem a postánál. Utána? Jöttek a katonaévek Fél egy házán, és rr:ég egy epizód, segédmunkás voltam a gumigyárban, onnan kerültem az olajiparba. Kútkezelőnek. — Most? — Termelőmester vagyok, megjártam érte a létrát. Hatvannyolc óta szakmunkás vagyok, hetvennégyben a technikusi oklevelet is megszereztem. Valahogy úgy alakul1., hogy 1962 óta. ekkor vettek fel a pártba, én mindig tanultam. Elvégeztem a marxista középiskolát, aztán az egyéves pártiskolát is. Most is tanulok, a nemzetközi politikai élet elméleti és gyakorlati kérdéseivel ismerkedem az oktatási igazgatósög kétéves tanfolyamán. — Nem lehet könnyű doloa munka mellett... — Nem, de a munka az elsődleges. Bizonyítja talán ezt. hogy hetvenkettöben kiváló dolgozó lettem, hetvenhétben pedig a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést vehettem át. — Beszélgetésünk elején arról a sorsfordulóról bestéit. amit édesapja elresztcse okozott az életében ... — Van másik is. 1975-ben az olajipari pártbizottság tagjává választottak, nem sokkal később pedig ... De ez akkora meglepetés volt, hogy ma is nehezen tudok beszélni róla! — A szegcdi városi pártbizottság tagja lett. — Ennek most öt éve. Az eltelt fél évtized alatt nagyon sokat tanultam és tapasztaltam. szélesebb lett. a látóköröm is. legalábbis remélem: és talan megfontoltabb is lettem. Sohasem volJudik István tam közömbös a világ dolgai iránt, az igaz, de döntésekbe!. nem voltam ennek előtte részes, ezért. A pártépítési munkabizottságnak vagyok tagja. — A kongresszusra minden kc.mmünista készül, azok is, akiket nem választanak küldötté ... — Az irányelvekre gondol. Nos. engem legfőképp az ragadott meg a dokumentum elv, sásakor, hogy az irányelvek milyen pontos programot tartalmaznak gazdasági eleiünk jobbítására. Lényegében az eddigi út folytatódik. csak mindent magasabb szinten kell csinálni. — Ha szót kapna a kongresszuson ? — Elmondanám, hogy tapasztalataim szerint minden ember azért bízik a pártban, mert a párt politikája töretlen. egyenes vonalú, külpolitikánk békepolitika, belpolitikai helyzetünk pedig stabil. Aztán szeretnék arról is beszélni, hogy a jövő nagvobb feladatainak ellátásához szerintünk. munkások szerint, több új típusú vezetői e volna szükség. Én azt tivtom új típusú vezetőnek, aki nemcsak szakmailag felkészült. de példát is tud mulatni. emberségből és tisztességből is, szóval, akit fenntartás nélkül lehet követni. És nem hagynám ki persze a felszólalásomból az olajipart sem. ahol nagy dolgok vannak készülőben. Az úgynevezett izolermekek gyártására gondolok. P. F. A Duna Bizottság ülésszaka Kedden Budapesten, a nemzetközi szervezet Benczúr utcai székházában megkezdődött a Duna Bizottság rendes évi, sorrendben 38. ülésszaka. A tanácskozáson nagykövetek vezetésével részt vesznek a tagországok — Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia és a Szovjetunió — küldöttségei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, a KGST titkársága, a Meteorológiai Világszervezet, az ENSZ környezetvédelmi programja, az Odera-bizottság képviselői, valamint az NSZK Közlekedési Minisztériumának szakértői. Roska István külügyminiszter-helyettes, a Duna Bizottság elnöke nyitotta meg a tíznapos tanácskozást bevezető plenáris ülést. Az ülésszakon megvitatják, hogy a tagországok saját folyamszakaszukon mit tettek a zavartalan hajózás érdekében, értékelik a Duna Bizottság egyesztendős tevékenységét. A munkabizottságokban a dunai hajózás időszerű tennivalóival foglalkoznak. Egyebek között ajánlást dolgoznak ki a hajózás biztonságát, gazdaságosságát szolgáló rádióösszeköttetések rendjére. Az egyensúly áldásai , i Dr. Lékai László bíboros kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseknek, a magyar katolikus püspöki kar elnökének a magyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, a nemzeti összefogás mélyítése, valamint a hazai és nemzetközi béketörekvések érdekében végzett kimagasló tevékeny- ! sége elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Ma- j gyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórend- : jét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad- , ta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Sarlós István, a Ha- ' zafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, a katolikus egyház képviseletébén dr. Ijjas József kalocsai érsek, Kádár László egri érsek és dr. Cserháti József püspök, a magyar katolikus püspöki kar titkára volt jelen. (MTI) N

em mai keltezésű a felfedezés, ha valami a kelleténél hosszabb ideig épül, az sokba kerül. Ahogv csúsznak a határidők, úgy emelkednek a költségek. Ezzel az igazsággal évekig nem tudtunk mit kezdeni. Hasznos és szigorú rendelkezések is születtek, de a panaszok száma nem csökkent. A következményeket érezte a lakosság, amely azért "kért szót a tanácsnál, népfrontnál, mert még mindig nincs az új lakótelepen elegendő iskola, óvoda, bölcsödé, étterem. A tanácselnökök azt bizonygatták, hiába van pénze a városnak vagy a falunak, a bankókból nem lesz üzlet, sem orvosi rendelő. És azt már az iskolás is kívülről l'újja. hogy miért. A válasz egyszerű: nincs kapacitás. Egyetlen vállalatvezetőnek sem volt szüksége cicerói ékesszólá.sra, hogy elhitesse, mindez valóban így van. A röviden vázolt folyamat pedig jól ismert közgazdasági kifejezésként bevonult az életünkbe: a beruházási egyensúly zavarai. Ezért nemcsak drágulnak az építkezések, hanem esetleg még tervek sem valósulnak meg. Ha egvik helyen elköltik a másik intézményre szánt összeg felét akkor ott mit lehet kezdeni?. Világos ez a háziasszony előtt is. aki a koszipénzből gazdálkodik. Nem ragozom tovább, mindezt jó lenne már elfelejteni végre Az örök kérdés: mikor? Hal.ottarn olyan véleményt is. hogy ez bekövetkezett. A vélekedés szerint a tanácsoknál: annyira leapadt a kasszájuk, hogv nincs miből építeniük, fejleszteniük, sőt az intézmények fenntartására is alig telik. Kétségtelen, hogv a korábban tapasztalható bőséghangulatot felváltotta a szűkösség hangulata. Azt hiszem, a ló egyik oldaláról átestünk a másikra. Nyilvánvaló, az áremelkedések hatását nemcsak a család, hanem az államháztartás is érzi. De a közkiadások a visszafogás ellenére is növekedtek és nincs okunk vészharangot kongatni. A tanácsok gazdálkodásában a feltételek ma szigorúbbak, mint a korábbi években, de az alapvető célkitűzésekre megvan a pénzügyi fedezet. Nézzük a számokat. Például a megyei tanács költségvetése a tavalyinál 339 millió forinttal több. (Az is igaz. a növekedés nem az eredeti ütem szerint történt.) A pénzügyi feltételek szerint az eredeti elképzelés alapján tovább javulhat az ellátás. Több pénz jut az óvodákra. iskolákra, bölcsödékre. ak egészségügyre, a gondozásra. Szeged is szerepkörének megfelelően fejlődhet tovább. B^s, ézt az összehasonlító adatokkal bizonyítani lehet. Az azonos nagyságrendű városok között Szeged a fejlesztések sorrendjében a második helyen áll. Tizennégy megve teljes költségvetése kevesebb, mint városunké. Nemmel válaszolhatunk arra a kérdésre, hogy a feszesebb gazdasági körülmények jogos lakossági igényeket sértenek-e. De vajon a beruházási egyensúlyt miként befolyásolják a tanácsok pénzügyi lehetőségei ? Nem vállalkozom arra. hogv egyszavas mondatta' feleljek. Az idén azért nem kezdenek P:egeden nagyobb beruházásba — kivétel a tömeges lakásépítés —. hogy időben befejezzék a Domust. a nagyáruházát, az újszegedi KÖJÁL-székházat. Mindez a beruházási egyensúly javítása érdekében történik. Hasznos lenne egy jó start a hatodik ötéves tervben. Eddig mindig egy-egv teher jutott a kezdésre. Hosszú időn kfreszlül Szeged magával cipelt olyan áthúzódó beruházást — ami legtöbbször iskola, vasv óvoda volt —. aminek következményei ma is érezhetők. A várospolitikában és -építésben a beruházási egyensűlv azonban nemcsak a 70-es évek óhaja. Jól regélnek erről napjaink módosított szerződései a csúsztatott határidők és a bőséges magyarázatok. Hogyan kezdjük a 80-as éveket V Továbbra is az építőipar a meghatározó. A mérleg egyik, méghozzá nagyobb serpenyőjében az építő vállalatok felkészültsége. kapacitása technológiája. Mint tudjuk, a lakásépítés már óramű szerint megv. Annyi panelt lehet összeszerelni, amennyire pénz van. Ha csak ezen múlna, évente úi lakótelepek nőnének ki a földből. !De a belső szerelőmunkák miatt az elképzelhetetlen. A munkáskezek hiányoznak a víz-, villanyszerelésnél, festésnél, mázolásnál... Más a helyzet az intézmények építésénél. Gyakran a könnyűszerkezettől — amit máshol gyártanak — függ az ütem. és a szállítást meghatározza az országos kereslet. a piac. Gondok mutatkoznak a lakóház-felújításoknál is. Általános helyzetkép: a kivitelezők többsége 1980-ban is azért panaszkodik, kevés az ember. E

vekkel ezelőtt tapasztalni lehetett, baj van a beruházások előkészítésévei. Elhúzódnak. Ma már egyre ritkábban fordul ez elő. A helvi intézkedések natására is javult a fegyelem. De rendeieltel nem lehet elérni, hogy tejbb ács. kőműves, villanyszerelő legyen egy-egy vállalatnál. Nenéz jósolni. Egy biztos és kedvező jel. hogv a beruházási piac az idén már jobban alkalmazkodik a vállalatok erejéhez. A szigorúbb gazdasági feltételek a tervszerűséget jobban megkövetelik. A szakemberek szerint két éven belül — 1982-re — a városépítésben bekövetkezhet a beruházási egyensúly. Hogy miért kell hangsúlyozni? Mert alapja a pontos. tisztességes munkának. Amíg egy vállalat válogathat a feladatok között, nehezebb megkövetelni a jobb minőséget. Pedig ezt igényli a honpolgár amikor perlekedik az építővel, hogy beázik a tető, vagy rosszul zár az ablak. leválik a festék a falról. Halász Miklós Á tűznek égnie kell Budapest, május 8—12. Nemzetközi békemozgalmi tanácskozás A hagyomanyos béke- és baratsagi hónap programját, valamint a Beke-világianács Budapesten megrendezendő májusi elnökségi ülésének elökesiáileteit megvitatva, kedden, tegnap a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában ülést tartott az Országos Békelanács elnöksége. A tanácskozáson bejelentették. hogy a BVT elnöksége és .. A népek világparlamentje a békéért" világkonferencia nemzetközi előkészítő bizottsága május 8—12. között Budapesten tartja ülését. láikoznak majd az európai nemz.eti békemozgalmak képviselői, a Béke-világtanacs bizottságai, is tanácskozásokat tartanak. A fasizmus felett aratott győzelem 35. évfordulójára emlékezve szervezi meg az idén is az Országos Béketanács. a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a KISZ és a többi társadalmi és tömegszervezet — az egyházak közreműködésével — a társadalom minden rétegét mozgósító hagyományos tavaszi akcióját. a béke- és barátsági hónapot. A magyar bcpolitikajanak megvalósításához A fasizmus feletti győzelem történelmi jelentőségének méltatása mellett széles korner, ismertetik a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának szilárd békepolitikáját, csatlakozva az enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, megtartásáért folytatott nemzetközi küzdelemhez. (MTI) — mert különben megáll a vonat. Aki örök életre szóló baratságot kötött a tűzzel, mint vasöntö kezdte a munkát életeinek 18. évében. Négy évig folyékony vassal dolgozott, a katonaévek letöltése után pedig mozdonyra került, ott szítja a tüzet. A kétajtós tüzlérben ,,teríti" a szenet, össze ne süljön a salak (előtte ő locsolja be, ha száraz marad, nem ég tökéletesen és szórja a szikrát). Időnként ránéz a kazáníeszmérőre, annak a mutatója diktalja neki az iramot. Tizenhat órát dolgozik egyfolytában. Tizenöt-húsz kilós a lapát, tele szénnel, s ha gyengébb, a minősége, meg nem állhat percre sem. Pihenőt csak a vörösön álló jelző vagy ellenvonat bevárása jelent, ilyenkór fölegyenesedik, messzire néz u 424-cs ablakán. A 424-es! Legszebb masina, amit képzelhet az ember, hát még ha — nagy ritkán — gyors vonatot vihet vele. Ma már csak inkább tehervonatot, súlyos, 2 ezer tonnás lassú szerelvényt. Göz.felhöben áll a gőzös. amikor átveszi — hónapokig sem alszik ki benne a tűz — kiáll a kanálisra, vizet vesz, kipucolja a tüzteret, megnézi az alját, a vezérműveket, a szivattyút, olajat tölt, zsil'oz ahol kell, olajos gyapottal végigkeni, akkor csillog a fekete gép. A sovány, őszes hajú félte fi neve: Szabó III. Gyérgy. Huszonöt évet töltött tengelyen, huszonöt éves törzsgár datag, kiváló dolgozó. Munkahelye: Szeged, Vontatási Főnökség. Foglalkozása: fűlő. Somoe.vi Károlvné A mozdony ablakában Egyebek között napirendre kerül az európai biztonság es kemozgalom a maga eszkoegyüttmúködés kérdése, s az, zeivel ily módon is hozzá hogy a közvélemeny mit tehet az ez év őszére tervezett madridi talalkozo sikeres előkesateseeri. ílajus 12-en takíván járulni a Magyar Népköztársaság kül- es belpolitikai céljainak, a párt es a PrsmőrSk Lipcsébe Ket hútóvagonban 110 ezer csomó piros retket küldtek a Német Demokratikus Köztarsasagba a Csongrád megyei ZÖLDÉRT Vállalat szegedi tranzitteieperől. A prikormany következetes béke-1 mórok ez alkalommal Lipcse lakosságának, illetve a vasárnap megnyílt hagyományos nemzetközi vásár vendégeinek ellátásat. szolgálják. A kedvelt zöldáru a szegedmihalyteleki es a röszkei kertek kora tavaszi termese. A legszebb uiasina a 1-1é i