Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 10. évfolyam Ü>7. szám 1980. március 8.. szombat Z MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -.-• m t • Több szólamban Fiatal nő egyedül vacso­rázik az étteremben. A te­kintetek megbotránkozás­ról vallanak. Micsoda szentségtörés! Egy nő egye­dül, este a vendéglőben. Mindenki öt figyeli. A pin­cérek kajánul egymásra pillantanak, ügy neznek a csinos hölgyre, mint ahogy az ősember leste először a tüzet. Az asszonyok csön­desen méltatlankodnak, megjegyzéseket tesznek, összetuggést keresnek az egyedül vacsorázó nő és a válások gyakorisága között. A férfiak találgatnak, ki lehet ez a merész amazon, aki válialja a magányossá­got este fél nyolckor. Sen­kinek nem jut eszébe az a lehetőség. hogy a hölgy megéhezett, az egész napi munkától fáradt és nincs kedvére az otthoni konyhai pancsolás. Elvégre ő is ön­álló keresettel rendelkező állampolgár, s joga van, hogy ott vacsorázzon, ahol akar. Mindenesetre a hölgy­ről senki nem tud meg semmit. Az utolsó korty kávé után gyorsan fizet és távozik. Annyit azonban jómagam megtudtam, hogy nem va­gyunk egy szólamban az egyenjogúság kérdésében. Persze régóta sejtem ezt, mondhatni, öntudatra való eszmélésem óta. Ha az emancipáció megrögzött harcosa lennék, akkor a történtek után azt monda­nám, hallatlan, felháborító, nem fejlődik a világ. Ha a patriarchátus bősz apostola volnék, hangsúlyoznám, mit akarnak még a nők? De én csak a kiegyensúlyo­zott, harmonikus élet híve vagyok, és azt vallom, olyan világ legyen, ahol nincsenek kiszolgáltatva a nők, mert ott szabadok a férfiak is. Ha az egyik nemnek nincsen egyenlő esélye az élethez, akkor a másiké is csorbát szenved. Tehát önző is vagyok, mert tudom, nem érzem jól ma­gam, ha a nő sem boldog. Azt hiszem, sokan tudják, hogy az élet nemcsak dia­dalmenet. Magam is sej­tem, amit kívánok, nem egyszerű dolog, s földünk különböző részein százmil­liók kimosolyognának. Ha képzeletben végig­száguldjuk a kontinense­ket. utunkat a Déli-sark­nál kezdve, majd az észa­ki póluson befejezve, ak­kor sok furcsa szokással találkoznánk. Délen a nő A nemzetközi nőnap alkalmából követi a férfit, északon a férfi kullog párja után. Ez a történelmi helyzet leg­egyszerűbb dramatizálása. A hagyomány, de legin­kább a társadalmi beren­dezkedés szabja meg a mértéket, a „követést" il­letően. Olyan világrészek is léteznek, ahol még fel sem merült, hogy a leg­szerényebb módon megfo­galmazzák az egyenjogúság legelemibb kérdéseit. Nők milliói ott álmodni sem mernek arról, hogy hasonló jogok illessék meg, mint a másik nem képviselőit. Büszkén mondhatom, hogy ezen mi régen túlju­tottunk, sőt a felismerésen túl elérkeztünk a cselekvé­sig. Idézhetném a paragra­fusokat, rendeleteket, intéz­kedéseket, sorolhatnám a számokat, az óvodai négy­zetmétereket, milliárdosat az állami költségvetésből — mind a nők szebb, boldo­gabb és könnyebb életéért van. Mindez nagyon szép. nem illik elhallgatni, de szemináriumi leckeként szajkózni sem. Könnyen zavarba is lehet hozni. Feleségem hiába kérdezi, miről írok, nem büszkélke­dek, hogy a szocialista csa­ládról. Épphogy hazaérke zett, nekilát a mosásnak, közben a vacsorát főzi majd a gyerekeket fürdeti. Egy-egy percre beszalad a szobába, a tévére pillant, de a film végét már nem látja, mert a fáradtságtól elalszik a fotelben. Reggel aztán újból kezdődik a verkli. Rohanás az óvodá ba, bölcsődébe. A két csöppséggel talpalatnyi he­lyért küzdeni a buszon, s végre élvezheti az egyen­jogúságot — a munkahe­lyen. És azt várjuk, hogy a nők ugyanazt tudják nyújtani a társadalomnak, mint a férfiak. Nem cso­dálkoznék, ha a nemzetkö­zi nőnap alkalmából a transzparensekre ezt ír­nák: egyforma részt az ott­honi munkából. Ezen a világon még so­kat lehet és kell változtat­ni. A nemek egyenlősége nemcsak a ma és a holnap kérdése. Az ünnepi alka­lomból elsősorban azt kívá­nom, hogy mi. férfiak a nők megbecsülését ne ez­zel az egy nappal fejezzük ki. És higgyék el a nők. hogy a többi napon sem tudunk nélkülük létezni. Halász Miklós Kitüntetési ünnepség az Országházban Losonczi Pál beszéde A nemzetközi nőnap alkalmából pénte­ken kitüntetési ünnepség volt a Parlament­ben. Ezen részt vett: Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Németh Károly, a Kozponti Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Erdei László né, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke is. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke köszöntő beszédében a többi között hang­súlyozta : — Soha a történelemben nem volt olyan magas a nök emberi rangja ós társadalmi megbecsülése, mint szocialista világunk­ban. Pártunk és államunk nagy figyelmet fordít a nők helyzetére. A nök a társadal­mi élet minden területén — a munkában, a családban, a közéletben — becsülettel teljesítik a rájuk háruló feladatokat és kötelességeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Nyilvánvaló, hogy a nők helyzete nem pusztán a nők magánügye. Az egész társadalmat érinti — mondotta, majd így folytatta: — A jövő is azt várja el tőlünk, hogy feltárjuk azokat az erőket, amelyek kibon­takoztatják asszonyaink és lányaink értel­mes társadalmi tevékenységét; hogy ön­maguk és a közösség javára hasznosítsák, fejleszthessék képességeiket, ürömmel és megelégedéssel mondhatjuk, hegy-a. ma* ,'íyur nok naponta 'derekasan megvívják •arcukat „házon kívül" és otthon. És mi, férfiak hozzáfűzhetjük ehhez, hogy gyak­ran, de inkább: örökösen, kemény mun­kában. , — Ezt a megharcolt, kitartó munkát is­meri el és méltányolja az Elnöki Tanács, amikor minden évben — így áz idén is — rangos erkölcsi elismeréssel, kitüntetéssel fejezi ki a köz tisztelmét — hangsúlyozva az Elnöki Tanács elnöke, majd átnyújtotta a kitüntetéseket. * A 70. nemzetközi nőnap alkalmából tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a vasasszakszervezet székházában. Ünnepi beszédet mondott Maróthy László. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára. * A kitüntetettek névsorát lapunk ?,. ol­dalán ismertetjük. Ugyanitt közöljük a szegedi ünnepségről szóló tudósításunkat. Kora tavaszi munkák Környezetminősítő térképek Több éves kutatómunka eredményeként a Földrajztu­dományi Kutatóintézetben befejezték az első környezet­minősítő térképek szerkesz­tési munkálatait. A szakem­berek a többi között el­mondották: a hazai térkép­család legfiatalabb tagjai kü­lönleges, továbbfejlesztett változatai a korábbról már jól ismert és széles körben alkalmazott tematikus tér­képeknek. A természetföld­rajzi és gazdasági adottsá­goknak egy-egy fontos szek­torát. így a domborzati, köz­igazgatási, víz- és talajvi­szonyokat. valamint az egyes szakágazatokat. közlekedés, ipar, kereskedelem pillanat­nyi állapotát nemcsak re­gisztrálják, hanem értékelik is. Az új rendszerű térképek főként az ember környezetre gyakorolt sokirányú hatásá­nak vizsgálatához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. (MTI) A Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának tájékoz­tatása szerint a szeszélyes, változékony időjárás ellené­re jól haladnak az időszerű munkák a földeken. A gaz­daságok a 97 ezer hektár őszi kalászos csaknem nyolcvan százalékára juttatták el a műtrágyát. A korábbi évek kedvező tapasztalatai alap­ján egyes nagyüzemek két­szeri adagolásban szórják ki a hatóanyagot. Az első alka­lommal a tervezett mennyi­ségnek csak egy részét kap­ták meg a gabonák, a többit majd április elején, amikor már látni lehet, hogy a kü­lönböző típusú talajokon ho­gyan fejlődik a növényzet, és pontosabban fel lehet mérni, mennyi hatóanyagra lesz még szükség. Ezzel a mód­szerrel gazdaságosabban, ha­tékonyabban használják fel a műtrágyát. A kétszeri ada­golású technológiát ott al­kalmazzák, ahol növényvédő repülőgépek vagy helikopte­rek állnak rendelkezésre, és így a másodszori fejtrágyá­zást is idejében el tudják végezni. Ugyancsak jól haladnak az időszerű tennivalókkal a gyü­mölcsösökben és a szőlőtele­peken. Az almafák 80—85 százalékát, az őszibarackfák 60—65, a szőlőtőkék 60 szá­zalékát szabadították meg a felesleges gallyaktól. Az ál­lami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek előbbre áll­nak a munkákkal, mint a háztáji gazdaságok, azonban azok sincsenek lemaradva. A nagyüzemek ugyanis az egész téli időszakban folya­matos metszést folytatnak, mert csak így tudják idejé­ben befejezni a kézierő-igé­nyes tavaszi feladatot. Javá­ban tart a gyümölcsösökben a szerves trágya kiszállítása, szétteregetésé is. A napokban vizsgálták á 75 ezer hektáron vetett őszi búza állapotát. A Csongrád megyei Növényvédelmi és Napirenden Á munkás­szállítás Agrokémiai Állomás sza1­embereinek több helyen vég- í zett ellenőrző felmérése sze- ! rint a búza hektáronkén1! j átlagos tőállománya 4 mii - • lió 800 ezer. ami húsz-hu- j szonöt százalékkal több, mint j az elmúlt év hasonló időszn- I kában volt. ' I Mindennapos látvány és gyakorlat, hogy vállalati au­tóbuszok futnak az utakon és távoli településekről hoz­zák, viszik a dolgozokat munkahelyeikre. Ugyanezt teszik a Volán Vállalat bé­relt és „céljáratai'' is. A szakszervezeti testületek ed­dig is figyelemmel kisérték a munkásszállítás .helyzetét, s jelénlég is sokat 'foglalkoz­nak vele. Örömmel nyöglaz­hatjuk, hogy a hajdani „t'a­karuszok" kényelmetlensége lassan a múllé. de még min­dig nem valami jól szerve­zett egeszében a munkásszál­lítás. Ai SZJMT elnöksége ta­valy részletesen áttekintette a megyeben levő helyzetet, s fölhívtá a figyelmét arra, hogy sok a párhuzamosság, egyszerűbbe es olesobbá le­hetne tenni a . szállítást, ha a vállalatok jobban együtt­működnének. Tegnap, pénteken délután az SZMT közgazdasági osz­tályúnak kezdeményezésére újból megvizsgálták a mun­kásszállítás helyzetet. A meg­beszélésen ott voltak az ér­dekelt vállalatok, a megyei és a szegedi városi pártbi­zottságok cs tanácsok képvi­selői is. Egy - előzetes -felmé­rést. értékelést ismertetett dr. Harmatos József, az SZMT •sztályVezetője, amelyből le­tűnt. hogy milliókat lehelet megtakarítani, ha az érde­kelt vállalatok egyeztetnék szállítási feladataikat, elke­rülnék a párhuzamosságokat, teljesen kihasználnák a.meg­levő autóparkot. Remélhető­en a szegedi és a körnvék­brü nagyobb gyárak, válla­latok a jövőben felülvizsgál­ják személyszállítási prog­ramjaikat. Csatorna és s * 3 w Ólomkristály, külföldre Az Üvegipari Művek pa­rádi üveggyárában készült ólomkristály termékek ha­tárainkon túl is — Kanadá­tól az NSZK-fg — ismertek. A mutatós üvegtárgyak, mintegy 85 százaléka export­ra készül. A múlt években a hagyományos technológia megtartása mellett korszerű és nagy teljesítményű gépi berendezéseket is üzembe helyeztek, s- ennek eredmé­nyeként tavaly 17,5 száza­lékkal növelni tudták ex­porttervüket. Szeged-Tarján hetedik épí­tési ütemének csatornázási munkálatait és a 4-es villa­mos végállomásának áthe­lyezéséhez a sínek átépítését, a vágánypár meghosszabbítá­sát az Üt-, Vasútépítő Vál­lalat Szegeden dolgozó bri­gádjai a múlt év végén kezd­ték el. A Szegedi Beruházá­si Vállalat megbízásából ké­szülő felszíni vízelvezető csa­tornát — hétszáz méteres hosszúságban — úgy építik ki, hogy később, a József At­tila sugárút szélesítésekor se kelljen már megbontani. Munkában a brigád A víznyelőket, aknákat, a csatornát Tündik Sándor tizenöt tagú, arany fokozat­tal elismert szocialista bri­gádja építi. Vállalták, hogy a szerződésbe foglalt május végi határidő előtt egy hó­nappal befejezik a csatorná­zást. Az új határidő azt is jelenti, hogy a villamossínek építőivel, a Fehér Imre ve­zette, arany fokozatot elért szocialista brigáddal egy idő­ben lesznek készen. A két­vágányú új pálya összesen 940 méter hosszú lesz. Je­lenleg a meglevő, sín párját fektetik, s ha azt előrelátha­Somogyi Károlyné (elvétele tóan két hét múlva befeje­zik, a 4-es villamos már az új sínen jut el a végállomás­ra. A meglevő régi pálya cseréje csak ezután kezdő­dik, a villamosforgalmat te­hát a munkálatok nem za­varják meg. Éppen ez az át­építés egyik szervezési ne­hézsége. A brigádok azonban a másik megbízótól, a Sze­gedi Közlekedési Vállalat szakembereitől is segítséget kaptak, s így a 140 méterrel hosszabbodó villamospályán, körülbelül két hónap múlva már erészen a töltésig me­hetnek majd a kocsik. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom