Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-05 / 54. szám

Szerda. Í980. március 5. Szovjetunió A Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülése e Moszkva (MTI) Leonyid Brezsnyev a feb­ruár 24-én tartott választá­sok eredményeit méltatta a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének keddi ülésén. Az SZKP KB főtit­kára kijelentette: az eredmé­nyek örömteliek, mert az ország lakossága jóváhagyta a pártszervezetek, a küldöt­tek, a tanácstagok, a szovjet állam csaknem öt évig tartó, nagyszabású munkáját. — Ennek az egész népre kiterjedő támogatásnak rend­kívül nagy a jelentősége — mondotta Brezsnyev. — Meg kellett oldanunk azokat a bonyolult gazdasági kérdése­ket, amelyekről az SZKP Központi Bizottságának no­vemberi teljes ülésén volt szó. A nemzetközi helyzet kiéleződése sem egyszerű probléma, de meggyőződé­sünk, hogy leküzdjük a nc­Közös kísérletek t Moszkva (MTI) A súlytalanság körülmé­nyeinek földi modellezésével kapcsolatos közös szovjet— amerikai kísérletsorozatról számol be a Szovjet Tudo­mányos Akadémia közlönyé­nek legújabb számában Oleg Gazenko akadémikus, A súlytalanság sokféle mó­don hat az űrhajósok szer­vezetére: a hidrosztatikus nyomás hiánya következté­ben megvájtozik a vérkerin­gés, a különböző testrészek és szervek vérellátása, az anyagcsere, az izom- és csontrendszer működése — mindez megnehezíti, hogy az űrhajósok visszatérése után u.ira megszokják a földi kö­rülményeket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok szak­emberei már a 60-as évek eleje óta kutatják földi la­boratóriumban a súlytalan­ság hatásait: különböző mó­dokon próbálják modellezni ezt a különleges állapotot. A kozmikus biológia és or­vostudomány kérdéseivel foglalkozó szovjet—ameri­kai munkacsoport tagjai 1978-ban állapodtak meg ab­ban, hogy közös kutatásokat folytatnak. kézségeket: ennek biztositéka a párt és a nép megbontha­tatlan egysége. — Továbbra is kulcsfon­tosságú feladatunk, hogy nö­veljük a munka hatékony­ságát és minőségét, megja­vítsuk a népgazdasági veze­tést, feltétlenül tejesítsük a tervelőirányzatot. Az új összetételű szovjeteknek so­kat kell tenniük ennek ér­dekében. — Ebben a vonatkozásban különleges figyelmet érdemel szocialista demokráciánk to­vábbfe'ieszlése. Az ülésen több más idő­szerű kérdéssel is foglalkoz­tak. így például a közszük­ségleti cikkek termelésének megnövelésével, a helyi erő­források ilyen célra történő jobb k'használásával. Az elnökség a megvitatott kérdésekről megfelelő hatá­rozatokat hozott. Jelentés Tito állapotáról • Ljubljana (MTI) „Tito köztársasági elnök általános egészségi állapota továbbra is súlyos. Intenzív gyógykezelése folytatódik" — közölte kedden, tegnap dél­ben a ljubljanai klinikai köz­pont orvosi konzíliuma. Schraidt Washingtonban Bonn (MTI) Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár tegnap, ked­den délután négynapos hi­vatalos látogatásra az Egye­sült Államokba utazott. Schmidt szerdán találkozik Carter elnökkel és az ame­rikai kormány tagjaival. A megbeszélések fő témája a „nyugati stratégia" lesz, az Afganisztánnak adott szovjet segítségnyújtással összefüg­gésben. Politikai földcsuszamlás Rhodesiában Mugabe elsöprő győzelme TRUDEAU HIVATALI ESKÜTÉTELE Kanadának hétfő óta új kormánya van. Pierre Elliott Trudeau, a Liberális Párt 60 éves vezetője — aki 1968­tól 1979-ig már volt kor­mányfő — az ország új mi­niszterelnökeként letette a hivatali esküt az angol ki­rálynő képvisfelője, Edward Richárd Schreyer főkor­mányzó előtt. Trudeau a február 18-án tartott rend­kívüli választásokon elsöprő győzelmet aratott az eddigi konzervatív miniszterelnök, Joe Clark fölött. ELUTAZOTT A FINN DELEGÁCIÓ A Finn Akadémia dele­gációja Kai Ottó Donner el­nök vezetésével kedden el­utazott hazánkból. A kül­döttséget a Ferihegyi re­pülőtéren Márta Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára búcsúztatta. „TÉVEDÉSBŐL" SZAVAZTAK Egymásnak ellentmondó érdekeltségei miatt külö­nös „tojástáncra" kénysze­rült az amerikai politika a Biztonsági Tanácsban Wa­shington által is megsza­vazott határozat körül, amely elítéli az izraeli településpo­litikát. Carter elnök hét­főn kijelentette: az Egye­sült Államok „tévedésből" szavazott a határozatra, mi­vel a kormánynak nem áll­tak rendelekzésére pontos értesülések annak tartalmá­ról. UJABB TALALKOZÖ Tegnap, kedden megtartot­ták újabb találkozójukat a Koreai NDK és Dél-Korea képviselői. A KNDK javas­latára a múlt hónapban megkezdett párbeszédnek az a célja, hogy előkészítse Észak- és Dél-Korea kor­mányfőinek találkozóját, amelyen az ország egyesí­tésének problémáit vitat­nák meg. 1 • Salisbury (MTI) A múlt heti rhodesiai vá­lasztásokon az afrikai lakos­ság elsöprő többsége a népi felszabadító mozgalomban részt vett szervezetekre szavazott, igy a leendő Zim­babwe első kormánya Ró­bert Mugabe és Joshua Nkomo pártjainak újjáéle­dő szövetségére, a Hazafias Frontra épülhet majd. A Róbert Mugabe vezet­te Zimbabwe Afrikai Nem­zeti Unió—Hazafias Front (ZANUi—HF) minden vára­kozást felülmúló sikert ara­tott a parlamenti választá­sokon: 57 mandátumával abszolút többsége lesz a száztagú képviselőházban, ráadásul ehhez a többség­hez hozzászámolható Joshua Nkomo Hazafias Frontja által nyert újabb húsz mandátum. Tegnap, kedden a válasz­tások eredményeinek nyil­vánosságra hozatala után közvetlenül Lord Soames főkormányzó, az átmeneti gyarmati közigazgatás feje, Róbert Mugabét bízta meg a kormányalakítással, a le­endő miniszterelnök a győ­zelem első óráiban tartott sajtóértekezleten bejelentet­te, hogy elsősorban szövet­ségesére, a Joshua Nkomo vezette Hazafias Frontra számít a koalícióban. Abel Muzorewa és pártja, az Egyesült Afrikai Nemzeti Tanács, csúfos kudarccal fizetett azért, hogy kollabo­rált lan Smith fehértelepes rendszerével, és beváltatla­nul hagyta ígéreteit. A par­lament képviselőházában a lakosság 3—4 százalékát ki­tevő fehérek. 20 mandátu­mot birtokolnak maid. A kormány megalakítása még több napig eltarthat, a függetlenség kikiáltásának napjára feltehetően még több hetet kell várni. A fővárosban kitörő örömmel ünneplik a haza­fias erők választási győzel­mét. Az afrikai négernegye­dekben énekelnek, táncol­nak az emberek. Pillanatok alatt elkaokodták a helyi lapok Mugabe „földcsu­szamlásszerű győzelméről" hfrt adó különszámalt. Mugabe a brit főkormány­zóval történt találkozóját követően rendkívül derűs légkörben nyilatkozott a vi­lágsajtó "képviselőinek. „Nagy pillanatokat élünk át most, hogv elérkeztünk nemzeti küzdelmünk csúcs­pontiára. Győzelmében a ZANU—HF osztozik az ösz­szes hazafias erővel" —> jelentette kl Mugabe. Mugabe leszögezte, hogy most nemzeti megbékélésre van szükség, és azokat, akik nem tartoznak a demokra­tikus erőkhöz, nem kezelik vesztesként. Mint mondot­ta. a „Hazafias Front kor­mánya nem fog visszaélni hatalmával a kisebbség el­len." A leendő kormány külpo­litikáját Mugabe alapvetően el nem kötelezettnek mon­dotta. Mugabe sajtóértekezleté­nek rendkívül pozitív volt a visszhangja. Nkomo, a választásokon második helyezést elérő Hazafias Front (a volt Zim­babwe Afrikai Népi Unió) elnöke keddi sajtóértekezle­tén szintén a két Zimbabwe Felszabadítás! Szervezet szö­vetségének újjáélesztése mellett foglalt állást. A főváros különböző pontjain a volt rhodesiai hadsereg páncélozott csapat­szállító járművei cirkálnak, állig felfegyverzett katonák­kal. miközben Mugabe a re­zidenciája kertjében sajtó­értekezletet tartott. A villa bejárata előtt, nyilvánvaló­an provokatív szándékkal tíznercenként robogták el a Volt hadsereg „rendfenntar­tó erőit" szállító harckocsik. Rhodesiai szenzáció Kommentár Igaz, bár nem váratlan po­litikai szenzációt sugároztak világgá Salisburyből a hír­ügynökségek: a rhodesiai vá­lasztásokon Róbert Mugabe pártja, a Zimbabwe Afri­kai Nemzeti Unió — Haza­fias Front elsöprő győzel­met aratott. A színesbőrü­eknek fenntartott nyolcvan mandátumból (a fehér ki­sebbség húszat kap) ötven­hetet megszerzett és ez egy­értelmű, mind matematikai­lag, mind politikailag vitat­hatatlan abszolút többséget jelent. A győzelem értékét nö­veli a választások történel­mi értelemben is rendhagyó, különös előtörténete. Rhode­sia brit gyarmat volt, és a londoni forgatókönyv sze­rint a hatvanas évek kö­zepén kellett volna elnyer­nie függetlenségét, válasz­tások nyomán. Az elenyésző kisebbségben levő. de min­den gazdasági-politikai kulcs­pozíciót birtokló fehértele- lítani a választásokat —, pesek puccsal akadályozták így csak nem lesz baj. A meg ezt: kikiáltották az tizenegy hetes londoni kon­Angliától való „egyoldalú ferencián mindent megtet­elszakadást" és bevezették a tek a fehértelepesek jelölt­saját diktatúrájukat. je. Muzorewa püspök győ­A világ — és nem utol- zelmértek bebiztosítására sósorbarf Afrika — azon- <a katonai táborok helyé­bon gyorsan v3Tto^m. " A"úi jelölésétől az alkot­portugál gyarmatbirodalom m;lnv megszövégezéséig er­széthullásával a Dél-Afrikai igazán minden intézke­Köztáreaságon kívül már megtörtént). Az ered­csak Rhodesia maradt a fe- ménY mégis az általuk ter­kete kontinens „fehér bás- vezettnek pontosan az el­tyája" és ezt a bástyát lenkezoje lett: a szerintük ..... 1 Arotnrj i la «N 1 »,Cr» T\/T linó Kű mind kivédhetetlenebbül ost­romolták az új idők hullá­mai. Nyugaton úgy döntöt­„legradikálisabb" Mugabe­szárny diadalmaskodott. Rhodesiában sok mipden tek: megpróbálják „elkerül- történhet még. A szomszéd­ra a legrosszabbat" és, ha ban állig fegyverben áll a már színesbőrűeknek kell dél-afrikai fajüldöző rezsim átadni a hatalmat, legalább erős hadserege, London és az általuk kijelölt embe- a Nyugat reagálása Muga­rek legyenek a bársonyszé- be győzelmére kiszámítha­kek birtokosai. Jogilag i a tatlan. a nemrég még kor­megoldás logikusnak tűnt: látlanul uralkodó Smith fe­visszaállítani a brit gyar- hértelepeseitől nincs távol mati státust. Londonban akár egy katonai puccs gon­gondos<in előkészíteni, majd dolata sem. angol ellenőrzéssel lebonyo­Ilarmat Endre Siklós János Hideg, tiszta csönd 2 Miért nem nevetnek? Csak a Madonna " arcán villan finom, méltóságos derű. amint a gyermekét nézi. A többiek szo­morúak, faradtak, vagy riadtak, öregek és félénkek... nem lehet megfejteni már semmit. Sárga színű éjjeliszekrények állnak az ágyak mögött (nem mellett). Rézfogan­tyús fiókok, azokban orvosságosüvegek, gyógyszerek és iratok, levelek. Féltétt Ira­tok, régóta őrzött levelek. Most, a sötétedő szobában ezek elmattulnak, értéktelenek, semmirevalók. Meggémberednek az ujjak, a köröm alatt sajog az ideg. Kiüt az em­ber arcán a félelem borzongása; hideg, tiszta márványkriptává emelkedik a szoba. Elhagyja a földi képét, emberi melegét és értelmét.. A csönd lassan szűnik és éteri tisztaságú, üveghangú "zene csöng az ide­gek leheletnyi finom húrján érző dobhár­tyán. Megsemmisül az ágy. koporsóvá, tisz­ta, fehér koporsóvá formálódik, az asztal, zsámoly, szekrény nem érzékelhető tárgy, elködlő emlék már, s minden tódul bele a közeledő éjszakába. Fölerősödik az északkeleti szél, sö­tétszürke hófelhőket • görget alacso­nyan. Hideg van, visszatartja a havazást. Meglibben a cirmos macska vastag bun­dája, beleszánt a szél, fölvillan szürke­fehér bőre. Üjra nyávog n fekete, a Kor­mos. Egyszer, kétszer, többször, azután, mintha összebeszéltek volna, legugranak az ablakpárkányról, és lassú, lusta járással az utcai frontra nyíló kerítés lécei között ki­bújnak. Leülnek a kapu elé, a széltől vé­dett szögletben, majd kémlelő főtartással * utcahosszan villogtatják szemüket. Távol­ról már csak két-két fénypontocska látszik. A ház, fészer, ól, fák és szőlőtőkék be­burkolóznak a sötétségbe. Utcáról nézvést, most olyan a két ablak, mint fekete, csukott, halottszemek. Szigo­rúak és könyörtelenek; jól mintázzák a természet kemény, hideg törvényét. Még innét, a kerítésen kívülről is félelmet éb­resztenek. Könnyű lárma rezeg végig a ke­ményre fagyott, sáros utcán. Csellengő ke­rékpárlámpás jelzi, hogy a túloldalon va­laki jön. Erőtlen sárga a közvilágítás, alig látni a járókelőket. Csak akkor venni ész­re valakit, amikor már kétlépésnyi közel­be ért Fölhangzik a dömperek erőlködése, az olajmezőn a fúrótornydk zakatolása. Messzire viszi a szél a zajt. Fölpiroslik a puszta fölött a nehéz, felhős ég alja: gáz­csóvák égnek a pusztán, innen a Tiszán. Mozog minden, csak a macskáit ülnek a kapuban. Nem nyávog egyik sem. Villogó szemük mozgása elárulja a feszült várako­zásukat. Várnak. Valami rriajd csak törté­nik, valami, ami visszaállítja a megbomlott rendet. Tejet kaptak, főtt ételt, egeret fogtak, és bemutatták, hogy hasznosságukat, bi­zonyítsák. Délután leheveredtek a nyugágy szélére vagy a lábtartóra és meleg, lusta dorobolással adták tudtul, hogy elégedet­tek. Nyugalmuk örökkétartó. Fontosak voltak, számon tartották őket, naponta többször szájra vették a nevüket Ilyenkor futottak, szinte röpültek, keresz­tül a kerítéseken, árkokon, veteményese­ken. Illemtudóan, tisztán, szépen éltek. Ott sündörögtek a lekvárfőzésnél és az ebéd­készítésnél. kísérőként mentek a boltba vagy a villamosmegállóig. Száz napja várnak, hogy elmúljék ez a kifordult világ. Konokul várnak, nem tá­gítanak onnan. Kormost megsajnálta a postás (ez a nyurga-fürge, hízelgő jószág a kedvenc volt), jóindulatból elvitte haza. Szépen bánt vele, de hamarosan észre­vette. hogy a fekete macska belebetegedett a jótékonyságba. Nem evett, nem ivott, hangját sem hallották, és szomorúságából arra következtettek, hogy pusztulni készül, így aztán visszakerült. Éjfélre jár, de a két macska ott van még a zöld utcaajtó szögletében. Senki sem tudja, hol alszanak és mit esznek. Talán a fűrészporba húzódnak el, és a szomszé­dok»kosztján élnek... Ijesztik a mezei ege­reket. Távol vannak, amíg élelmet deríte­nek, azután újra itt bóklásznak a ház kö­rül. mint két fogadatlan házpásztor. Vi­gyázzák a lépéseket, föltűnik-e még egy­szer a gazda alakja, hogy a lábához dör­gölődzenek és macskanyclven előadják: „Száz napja vigyázunk, minden rendben van. Tudtuk, hogy nem várunk hiába." ök alkotják egy semmivé vált hailék megmaradt életét. Ez a két macska az élet abból a közösségből, amelyben éltek em­berek, jószágok, állatok, vetemények és fák. A nagyobbik lekölykedzik majd valahol a fészer alatt, neveli ivadékait, amelyek már nem ragaszkodnak annyira ahhoz az otthonhoz, amelyikben az anyjuk élt Konokul ülnek a kapuban. Tűhegyes hó­szemcsék csapkodnak, a szél bátrabban su­hogtatja a gallyra vedlett akácokat és gyümölcsfákat Elnéptelenedik az utca, el­oltják a lobogó gázlángok fáklyáját, nem duruzsolnak a fúrótornyok. Elcsöndesül minden, ágyba húzódnak a koránkelők, csak a két macska vár virrasztva, hátha történik valami. Van most egy ház, ahol a macskák az élet helytartói. Nem mennek el onnan, alighanem a gazdától látták, hogy nem szabad elhagyni az otthont, a régit, csak majd olyképpen, amikor már nem jószán­tából mondja az ember: „Na, én már nem jövök vissza ide többé!" Ott ülnek ma és holnap Is, figyelnek, várakoznak ... Távol tartják az egereket... Vigyáznak minden­re. Történésre várnak. Pedig ott már nem történik semmi. El. csordogáltak a napok, az évek, évtizedek, és emlékké módosult minden. Rossz em­lékké, mivel a ház, a kert elveszejtette a lelkét-melegét, derűre hangoló valóságos életét. Csak a macskák maradtak — ők őrzik az emlékeket, a maguk módján. Ne­kik más az erhlék, mint az embernek. Be­csülöm a kitartó kis jószágokat; néha hű­ségesebbek ezek, mint mi vagyunk. * A diktafon piros tiltógosnbjára nyomó­dott az ujjam. Elhallgatott a vidám szer­szám hacacárés hangulatú muzsikája. Ez mostan nem illik, ide. Régebben pedig Ilyenkor, cseresznyeszüret táján, a kedé­lyes, táncos, boros hangulat itt helyénvaló volt. A csatából győztesen érkező delaware indiánok örömujjongása sem volt rikolto­zóbb a hazatérés örömére, mint a miénk néha, amikor ide érkeztünk az udvarra. Az esti telihold is hegyesebben sugárzott a diófa lombjain, mizseráló langyos szellő cirógatta a nagyra nőtt, friss dióleveleket, (FolytatjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom