Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-04 / 53. szám

4 Kedd, 19S0. március T. Periratok - beázásokról Irathalmaz helyett tisztességes munkát Egy elkeseredett panaszos vastag dossziét rak elém, hogy tekintsem át az irato­kat, amelyekből kiderül hosszú kálváriájuk történe­te a tetőbeázásokról. Elcso­dálkoztam a rengeteg ira­ton, s meglepetésem csak fokozódott, amikor kijelen­tette. hogy ez már a máso­dik kötet. Ügyük nem "csu­pán a megyei bíróságot jár­1a meg számtalanszor, ha­nem a Legfelsőbb Bíróság 1s foglalkozott vele. Most újra pereskedni kényszerül­nek. A dosszié legfelső le­i-elét idézzük; címzett az OTP megyei igazgatósága. ,.Tárgy: peres eljárás kezde­ményezése a Szeged Tarján 607. sz. épület tetőszigetelé­sének ügyében. A tárgyban megjelölt épület kivitelezője óllen peres eljárást sürgető levelem másolatát, amelyet ;i Szegedi Városi Beruházási Vállalatnak küldtem, tudo­másul vétel végett a L Címnek is megküldöm. Ké­rem. hogy a peres eljárás folyamatba tételét a beru­házási vállalatnál sürgetni szíveskedjék. Fáradozásukat a társasház tulajdonosai ne­vében előre is köszönöm. Szeged, 1980. január 30. Tisztelettel: Kómár János közös képviselő. Melléklet 1 darab." Mikor kezdődött7 Hét év­vel ezelőtt, amikor átadták n Budapesti körúton épült négyemeletes öröklakásokat 1973. október 11-én a hiba­bejelentésekről Jegyzőköny­vet vettek föl. s a két lép­csőházas épületben összesen 274 hibás megoldást talál­tak. Az általános fejezetben, r67-es sorszámmal jelölték n beázásokat. Ugyanis a negyedik emeleti lakások a tetőn át. a harmadik emele­. fiek az oldalfalon, míg a lépcsőház az ottani ablako­kon át ázott be. ha jelentő­sebb esőzés volt. A DÉLÉP képviselője már akkor ki­jelentette. hogy nem cseré­lik ki a tető szigetelését legfeljebb kijavítják. A be­ruházó vállalat illetve a tu­lajdonosok 1974 január vé­gét kérték határidőnek a hibák kijavítására. A kivi­telezők nagy elfoglaltságuk­ra hivatkozva augusztus kö­zepét Jelölték meg. Az ígért határidőt nem tartották be, csak 1975 jú­liusában' lettek készen, úgy, ahogyan a javításokkal. Az nkkor fölvett jegyzőkönyv­ben az érdekeltek nyilat­koztak. Az építők újból 1,'érték. hogy az elmaradt j íVításokat október közepé­ig elvégzik. A beruházó képviselője váltig hangoz­tatta, hogy _a tetőbeázásokat szüntessék meg. és végez­zenek egy próbát is. vízzel elárasztva a tetőt. Ezt nem t -tték meg. ezért nem is cdtak a kivitelezőknek fel­mentést a szavatossági kö­telezettség alól. A kivitele­ző viszont kereken kijelen­tette, hogy a 287-es pontban jelzett hibát nem is javítja ki, tegyenek amit akarnak. Mit tehettek mást a kár­vallottak, mint azt, hogy a bírósághoz fordultak. Ez­után már a beruházó, mint felperes, a kivitelező pedig mint alperes szerepelt eb­ben a tetőbeázási ügyben. A lakók mérgelődtek, bánták, hogy megvásárolták lakásal­kat. A megyei bíróság első fokon arra kötelezte a DÉ­T.ÉP-et. hogy 1976. augusz­tus 31-ig . szüntesse meg a hibákat. A bírósági ítélet­nek nem sok foganatja lett. A beruházó kénytelen volt n sok-eok heree-hurca után végrehajtási lapot kérni a bíróságtól, de sajnos az sem jelentett semmit. Az idő múlt. a toldozgatásoknak semmi eredménye, a laká­sok továbbra is rendszere­sen beáztak. Ezért a beru­házó újabb keresetet nyúj­tott be a megyei bírósághoz, s újabb pereskedés kezdő­dött. A lakástulajdonosok kép­viselői azt kérték a megyei bíróságtól, hogy kötelezze a DÉLÉP-et szavatossági mun­káinak elvégzésére, állapít­sanak meg póthatáridőket, és fizessenek kötbért A ki­vitelezők, mint alperesek arra hivatkoztak az első tárgyaláson, hogy nem az ő hibájuk miatt áznak be a lakások; hanem azért mert a tetöszellőzöt nem rögzí­tették rendesen, rossz a tö­mítése, és elhanyagolják a karbantartását. A beruházó tagadta ezt az állítást. s kérte, menjenek ki a hely­színre, nézzék meg. miért is áznak be a lakások. A bíróság is ezzel a javaslat­tal értett egyet s elrendel­te a helyszíni szemlét, és 1978. augusztus 28-án újabb tárgyalást tartanak. Az OTP ugyancsak bead­ványt csatolt a bírósági tár­gyalás anyagaihoz, s iga­zat adott a lakóknak, a te­tőjavítások semmit sem érnek, ha esik az eső. újra beáznak a lakások. Állítá­sát alátámasztotta azzal az érveléssel, hogy a szomszé­dos * lakóházaknál, melyeket akkor építettek és olyan technológiával, anyagokkal, mint az 507-es jelűt, ugyan­csak beázások voltak, és a Budapesti Műszaki Egyetem szakértői (bírósági kérésre) megállapították a hibás munkavégzést, s javasolták, hogy a tetőfedést le kell bontani és azt újrakészíteni. Ettől függetlenül az érdekel­tek 1978. augusztus 4-én megjelentek a helyszínen és átnézték az épület tetejét és a beázott lakásokat A jegy­zőkönyv tanúsága szerint a lépcsőházban nagyarányú beázásokat tapasztaltak. s ugyanígy a harmadik eme­leti lakások oldalfalainál, valamin^ a negyedik emeleti lakásoknál a tetőn keresztül. A kivitelezők ugyan protes­táltak, hogy a szigetelésen mechanikai sérüléseket vet­tek észre, tehát nem az ő hibájuk miatt folyik a víz a lakásokba A szellőzőt is rossznak ítélték, amely me­gint csak nem nekik róható föl hibaként, bár szívességi alapon megígérték a sérült szigetelés kijavítását A be­ruházó nem értett egyet a kivitelezőkkel, állította, hogy már eredetileg rossz mun­kát végzett az építőipar, te­hát cserélje ki a szigetelést. Ujabb tárgyalás a megyei bíróságon augusztus 28-án. Az alperes és a felperes nem tud megegyezni. szakértői véleményt kérnek. A bíró­ság e kérésnek helyt ad. s szeptember 12-én megszüle­tett a szakértől vélemény is, amelyben ez olvasható: a beázások a >neoacid lemez anyaghibájából erednek, a beázott lakások fölött a fe­dést ki kell cserélni. Üjfent bírósági tárgyalás, a szakér tői véleményt a peres felek elfogadják. Részitélet szüle­tik: az alperes köteles ok­tóber végéig kijavítani a beázott lakások tetőszigete­lését, s a harmadik emeleti lakásoknál az oldalfalakat. De nem sok történt a bíró­sági ítélet hatására sem. A lakások minden esőzéskor beáztak, bár lokális javítga­tásokat elvégzett az építő­Ipar, de az csak addig tar­tott, amíg nem jött egy újabb zuhl. Az iratok és át­iratok tovább szaporodtak, s eljutottak a Legfelsőbb Bí­rósághoz is. amely jóvá­hagyta a megyei bíróság ítéletét. A lakók közős képviselője dossziékba fűzte az esőzé­sek alkalmával érkezett be­jelentéseket. A szöveg már megszokottá vált. 1979 má­jus. június, augusztus, szep­tember, november, december és így tovább, 1980 Január, február. „Tisztelt .Kómár Elvtárs! A tegnapi esőzés alkalmával a szokott helyen beázott a szobánk." Sőt az egyik lakásban mái; úgy be­ázott, hogy a villanyvezeté­ken át, a csillárból ömlött az esővíz a lakók nyakába, komoly életveszélyt okozva. A sok-sok újabb panasz ha­tására 1980. január 4-én megint bizottsági bejárást határoztak el, s megint megállapították, hogy beáz­nak a lakások. Az új jegy­zőkönyvben a beruházó kér­te az építőket, kerüljék a pereskedést, s cseréljék ki a tetőn a szigetelést rendesre, ahogyan azt a szomszédos épületeknél is tették. Az építők képviselője 10 nap gondolkodási időt kért. Vá­laszuk megérkezett, amely­nek a lényege az, hogy nem cserélnek, nem javítanak. Ismételt szigeteléscserét nem tartanak indokoltnak, s kü­lönben immár nyolceszten­dős az a tető, s a szigetelő­anyag élettartama sem örök, cserélje ki, aki akarja, aki­re tartozik, vagyis a tulaj­donosok. * Eddig az ügy, az írás ele­jén idéztük a lakók beadvá­nyát, hogy újra peres útra lépnek. Az egyik lakóval be­szélgettem, nagyon elkese­redettek a kárvallott csalá­dok, emlegetik — teljes Joggal —, hogy Ilyen maga­tartásra nem számítottak, ök hosszú éveken át gyűj­tötték a pénzt, hogy lakás­hoz jussanak, jelentős pénz­összeget vettek föl az OTP­től, s nincs nyugalmuk, tönkre mennek a falak, a bútorok, a szőnyegek és az idegeik. Hiába ls próbáltam nyug­tatni, hogy remélhetően ki­cserélik a tető szigetelését, láttam beadványukat. Azt válaszolta, hogy periratok­ból már éppen elegük van, talán, ha azokat raknák a tetőre, és bitumennel leönte­nék, nem áznának be a la­kások. A lakóknak kell iga­zat adni. Kedvezőbb lenne, ha úgy tudnánk tetőt szige­telni, mint pereskedni. Gazdagh Istv&n Miről írnak a magyar nyelvű szovjet lapok? A Szovjetunió című folyó­iratot Lenin-renddel tüntet­ték ki. A húsz nyelven meg­jelenő folyóirat márciusi száma a-KGST-integrációról hoz cikket az első oldalon. A közösség országainak eltökélt szándéka, hogy fokozzák gazdasági együttműködésü­ket. Képes riportot közöl a lap a Szovjetunió Fegyveres Erői Központi Múzeumának múltjáról és jelenlegi tevé­kenységéről. Itt. magyar honvédelmi ereklyék is ta­lálhatók. Nirlszk százezer cölöpre épült Kilenc hóna­pon át hó borítja a várost, a lakásokban több mint há­romszáz napig nem hűlnek ki a fűtőtestek. Az érdekes településről riport számol be. A. Batasev írása Ulanováról, a világhírű balerináról szól. aki 1960-ban mondott búcsút a színpadnak, s azóta tanít. Magyar állampolgárok szov­jetunióbeli gyógykezeléséről ír Szilágyi Péter. Szovjet sportújságírók szavaztak ar­ról: kit tartanak 1979 tíz legeredményesebb szovjet sportolójának. A Lányok, Asszonyok a nemzetközi nőnap alkalmá­ból köszönti olvasóit. Beszá­mol az MSZMP XII. kong­resszusa tiszteletére kibonta­kozott országos méretű szo­cialista munkaversenyről. Lenin hatása az életemre címmel több neves közéleti személyiség vall a szovjet ál­lam megalapítójáról. A Ma­gyarország felszabadulásának SS. évfordulója alkalmából indított sorozat 1945-ben szü­letett alkotókat, művészeket mutat be a lap. ebben a számban Sárádi József köl­tőt A Szovjet Irodalom Idei 3. számában Anatolij Ribakov: Nehéz homok (befejező szám). Rima Kovalenko: Éltek, nem bánkódtak, vala­mint Jonas Avyzius: Az in­goványos című alkotásai je­lentek meg. A költészet ked­velői Margarita Aliger és Novella Matvejeva verseiből kapnak ízelítőt. Magyar és orosz nyelven közli a folyó­irat Borisz Nyikonov: Az én városom című elbeszélését is. A Közös dolgaink rovatban két író: Cseres Tibor és Jo­nas Avyzius folytat baráti beszélgetést. A műfordítás titkairól, nehézségeiről és szépségéről olvashatunk Ju­rij Minyeralov tollából. Csaknem egy hétig tárgyal­tak New Yorkban 1978 tava­szán az amerikai és a szov­jet írók. Az eseményről be­számol a folyóirat. Vallomás Szergej Obrazcovról a cí­me annak az 'interjúnak, amelyet Urbán Gyula készí­tett a világhírű szovjet mű­vésszel. Olvashatjuk Maja Pliszeckaja: Mindig újra bizonyítani kell. valamint Ol­ga Kucskina: Üj hullám a szovjet filmművészetben cí­mű írásait. A Műmelléklet több szovjet festőnő jelentő­sebb alkotásait mutatja be. A Fáklya március 2-án megjelenő ötödik száma Vla­gyimir Iljics Lenin politikai végrendeletét felelevenítő publicisztikai írással emléke­zik a 110. évfordulóra. Szi­béria nyersanyagbázisáról, kőolajáról és földgázáról, a kitermelés megszervezéséről nagy képes riportot kcizöl a lap. Megismerkedhet az ol­vasó a házasságkötés, az es­küvői szertartás, a család­alapítás Szovjetunióban szo­kásos rendszerével. Hagyo­mányosan orosz nyelvlecké­vel. Fáklya-fotóval, filmelő­zetessel és a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza program­jának ismertetésével zárul a szám. A Szputnyik közli Vagyim Znglagyin professzor A szo­cializmus örök igazsága című tanulmányát Vizsgálata so­rán cagy hozzáértéssel, fog­lalkozik a dolgozók jövedel­méneK és az életszínvonal­nak alakulásával is. Asszo­nyok a tundrában címmel Valenlvina Sackaja mér­nöknő uti beszámolót közöl. Venjamin Salaginov Lenin iflú kori életéhez kalauzolja el az olvasót. Eleonóra Be­levszkaja riportja, A hegyi falu lánya, a Kaukázus egyik nehezen megközelíthető, ég­be nyúló hegyekkel elzárt telepú iésére vezet el bennün­ket. Sok érdekes olvasniva­lót kínál ezúttal is a folyóirat kulturális rovata. Egy kisvá­ros nagy színháza a címe az észtországi Tai-turól szóló ri­portnak. A folyóirat közli Jevgenyij Uhov tanulmá­nyát: A gerincferdülés gyó­gyítása címmel. A Szovjet Sportmagazin az 1980-as moszkvai olimpiai játékoknak szenteli vala­mennyi irását Az olimpia újoncai közül Ljuda Pavlen­ko íutónőt mutatja be. Ti­zenkét szocialista ország képviselői tanácskoztak a tömegsport fejlesztéséről. A Jaltával új szakasz kezdő­dött című cikk összefoglalja az eredményeket és a továb­bi feladatokat. A stadionok hőse rovatban Anton Tkac kerékpározóval ismerkedhe­tünk. Karpov a sakkozás né­hány időszerű kérdéséről nyilatkozik. Új, fehérjedűs tápanyagokat hoznak forgalomba Az idei élelmiszer-ipari tervek között szerepel a bio­lógiailag értékes termékek gyártásának fokozása, illetve HÁZASSÁG Rlttler Antal és Veszellnov Eva, Lajká László és Tóth Er­zsébet Ibolya, Hau marin lát­ván és Somogyi Judit, Németh Zoltán és Gál Ilona Piroska, Hetényi András és Kulcsár Má­ria Rozália. Nyári János Jó. zsef és Ksszég Éva, Csobán László és Gublna Zsófia. BODÓ András István is Zsolnai Sa­rolta, Gera Ferenc és Szopkő Irén, Nagy Ottó és Diószegi Eva Zsuzsanna, Petényi Zol­tán és Oláh Ágnes Judit, Rósa Zsolt László és Csányi Katalin. Vetró Zoltán és szász Eva házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Barlcz Zsoltnak és Tihanyi Magdolna Ilonának Anna. Bo­ros Endrének és Bán Zsuzsanná­nak Zsuzsanna Ágnes, Molnár Józsefnek és Molnár Ibolya Pi­roskának Anett Csilla, Császár Istvánnak és Seres Gizellának Gyöngyi. Gyuris Istvánnak és Illés Máriának Gábor Zsolt. La­katos Lászlónak és Gubi Máriá­nak Melinda, Kemény László­nak és Nagy-KIfcs Erzsébetnek Attila László. Nagy Sándornak és Bárkányi Ilona Zsuzsanná­nak Krisztián. Gróf Lászlónak és Patyl Erzsébetnek Anikó. Orsós Sándornak és Ercsényi Ilonának Judit Aliz, Császár Jánosnak és Vass Magdolnának Gábor. Kopasz István Pálnak és Szepesi Máriának Anikó Má­ria, Pécsi József Lászlónak és Erdélyi Mária Irénnek József László. Kosztolányi Dezső Jó­zsefnek es Csikós Lídia Ju­ditnak Anett, Makra Jenőnek és Virgoncz Ilonának Mónika, Bár­kányi Gézának és Kardos Má­riának Mónika, Bakaity György­nek és Makra Etelkának Orso­lya, Nagy Tamás Kálmánnak és Komáromi Évának Tamás Tibor, Balog Istvánnak és Kecskeméti Mária Irénrtak Zol­tán István, Lholsky Andrásnak és Katona Mártának András, Hanuska Miklósnak és Makra Máriának Ágnes Mária, Vörös Istvánnak és Lábas Mária Magdolnának Krisztina. Buruzs Csabának és Tóth Andreának Balázs, Tóth Gyulának es Her­bály Eszternek Eszter, Kovürs Sándor Andrásnak és Almosdi Erzsébetnek Helga, Nagy Zol­tánnak és Lovas Ibolya Mártá­nak Attila Zoltán, Báló An­talnak és Penczinger Évának Attila Antal, Mé záros Lajos Mihálynak és Vágó Katalinnak Attila, Kasza Bálintnak és Ba­rlcz Valéria Mariannának Pé­ter, Kómár János Istvánnak és Családi események Németh Ilonának Zoltán, dr. Szigeti Lajos Sándornak és Benkő Zsuzsanna Máriának Bálint Lajos, Rudisch Tibor Fe­rencnek és dr. Kakuja Máriá­nak Tibor Péter, Jóna Imré­nek és dr. pap Rozáliának László Gyula. Csótl Jánosnak és Ördög Klárának Anikó, La­czi Istvánnak és Illés Julian­nanak Anikó. dr. Szabó János­nak és Nagy Andrea Máriá­nak János Tamás, dr. Szabó Jánosnak és Nagy Andrea Má­riának Andrea Szilvia, Jójárt Jánosnál: és Varga Etelkának Mária Natália, Kónya Vincé­nek és Fekete Zsuzsannának Szilvia Tünde. Kálmán Miklós Dávidnak és Orosz Katalinnak Miklós. Apjok Sándornak és Herke Juliannának Melinda, Ördög Vincének és Varga Má­riának zso't, Patlk Zoltán Ta­másnak és Lévai Márta , Évá­nak Krisztina, Bátor József­nek és Karucz Katalinnak Jó­zsef, Dudovits László Ferenc­nek és Balázs Klárának Blan­ka, Kántor Mihálynak és Ta­kács Erzsébetnek Róbert. Kecs­kés Zoltán Ervinnek és Boko­dt Mária Évának Szilvia Eme­se, Papp Istvánnak és Farkas Jolánnak Szilvia Tímea. Varga Mihálynak és Bod > Klárának Csaba Mihály, Kis 7o!tánnak és Elek Katalin Juliannának Zsu­zsanna Agnea, Pécsi László Lu­kácsnak és Dobi Etelkának László, Laezkó Józsefnek és Mezei Veronika Margitnak Ve­ronika, Károlyi Tamás István­nak és papp Agncs Mártának Judit Ágnes, Katona Józsefnek és Barna Erzsébetnek Tamás, Fischer Józsefnek és Körmendi Máriának Zoltán, Horváth Nán­dornak és Juhász Annának Krisztina Nacsa Józsefnek és ördögh Veronikának Hajnalka, Dovalovszkl Mihálynak és Ba. lázs Ágnesnek Róbert. Herrzcg Imrének és Kis Mártanak Szil­via Ramóna. Gémes Pálnak és Bőrcsök Annának Péter. Varga Ferencnek és Németh Máriá­nak Viktória Adrienn, Papp Zoltánnak és Szüca Jolánnak Andrea, Gál Gábornak éa Ba­lázs Margitnak Gabriella, Csa­bai Jánosnak és Kónya Tloná. nak János, Szecsődl Istvánnak és Barta Erzsébetnek István. Katona Sándornak és Szabó Gizella Máj-iának Sándor János Palcsók Jánosnak és Sípos Emőkének László, Arvai Gyu­lának és Striegl Teréznek Csa­ba, Deák Ferencnek és Illés Évának Richárd Imre. Slezál: Sándornak és Kerekes Mária Magdolnának Mária Magdolna, Bénák Istvánnak és Kósa Eszter­nek István, Póth János Gábor­nak és Klspéter Mária Magdol­nának Patrícia Magdolna, Da­bis Ferencnek és Mészáros An­nának Gábor, Nikodómusz Mik­lósnak és Takács Margit Kata­linnak Krisztina, Várkonyi Gyula Pálnak és Páger Klárá­nak Erika Klára, Kolompár Pálnak és Kovács Valériának Zsolt. Kovács Miklósnak és Szanka Klíra Katalinnak Mik­lós, Dunai Józsefnek és Bár­kányl Katalinnak Csilla Anna, Tóth Jánosnak és Klfentisz Má­rta Magdolnának Zsuzsanna, Seffer Imrének és Börcsök Jo­lánnak Orsolya Erika, juhász Istvánnak és Tóth Margit Zsu­zsannának Nikolett nevű gyer­mekük született HALÁLOZÁS Várkonyi Arpádné lankó Má­ria Magdolna, Takács lUésné Farkas Mária Krisztina, Fárt Sándor János, Kreznik János­né Retkes Piroska, Farkas La­jos, Wétier József, Lovai Györgyné Simon Anna, Takács Kálmán. Komócsin Balázsne Katz Margit, Csányl Sándorné Vékes Matild, Juhász Imréné Kálmán Anna, Sknltétl Rozália, Fodor József, Bóka Mihály Bálint Antal Ferencné Pócs Mária Magdolna, Moór János­né Schimpl Borbála, Csáki Pálné Kiss Julianna, ITIma Fe­renc János, Nagy Ferencnö Szabó Katalin. Berta Etelka, Besenyl .Tózsefné Barcs Anna, Széli Mátyás, Hoffmann An­talné Kocsis Mária, Berta Il­dikó, Csúri I ajos, Gcdo Ká­roly, Túri István, Kasza Pál. Lobozár Ferencné Kopasz Te­réz Luca, Pauló István, Pá! Andrásné Pécsi Anna, Sebők Antal, Nyári János, Pető Mi­hály. Söverjesy Ödönné czi­mer Margit, PUlinger András Rezsőné Darázs Anna, Szűcs Szilveszter. Klspéter János. Turcsik Pálné Gyuris Veroni­ka, Varga Sámuel. Berta Ist­ván, Ambrus Tstvánné Kovács Katalin meghalt. újabb készítmények előállí­tása. A Gabonatröszt válla­latai több'új termék gyár­tását szervezik meg: vala­mennyi készítmény jellem­zője a fehérjegazdagság és a könnyű emészthetőség. Kö­zülük néhány régi hiányt pótol, egyebek között a gyer­mekélelmezésben. Eddig nem hasznosított melléktermékből készítik a kisebb csomagokban forga­lomba kerülő étkezési búza­csírát, amely aminosavakban gazdag, a cpíraolaj pedig E­vitamint tartalmaz, ötven tonnát készítenek belőle. Háromszáz tonnát állíta­nak elő 1980-ban az étkezési rizslisztből, amely a diétás választékot gazdagítja. A nagyiparnak és a fogyasz­tóknak egyaránt gyártják majd a borsólisztet, amely nemcsak magas fehérjetar­talma miatt számít korszerű élelmezési cikknek, hanem az olcsóbb termékek körét is bővíti. Háromszázötven tonnát adnak a belkereske­delemnek, az úgynevezett extrahált borsólisztből, amely az ipari feldolgozás után visz­szamaradt anyagból készül, azonban még mindig magas hasznos anyagtartalommal. Megjelenik az üzletekben a magyar kukoricaliszt és a dara. Tervek szerint p500 tonna bővíti a gabonaipari cikkek választékát. Növényolaj- és fehérjetar­talma miatt várhatóan kere­sett lesz a szójaőrlemény, amelyből több mint 800 ton­nát bocsátanak a kereskede­lem rendelkezésére. A házi­asszonyok széles körben használhatják fel, de érdek­lődnek utána a tápszer- és gyógyszergyárak is. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom