Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

a Vasárnap, 1980. március 30. 11 Művészet és ifjúság Amatőrök országos bemutatói Szegeden Irodalmi színpadok és színjátszó csoportok, vers- és prózamondók, politikai és társadalmi dalok előadói — tehetséges fiatalok mutatkoznak be holnaptól Szegeden. Itt rendezik meg a KISZ KB, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium Művészet és ifjúság elnevezésű akciójának országos bemutatóit. Ehhez az eseménysorozathoz kapcsolódik a felsőoktatási intézmények amatőr művészeti csoportjainak minősítő versenye, az egyetemi-főiskolai kulturális napok. A Művészet és ifjúság országos bemutatóin azok az együttesek és szólisták lépnek fel, akik legjobban szerepeltek a közelmúltban lezajlott városi, járási, megyei szemléken. Budapest, 13 megye, valamint a BM Határőrség műkedvelő csoportjait, összesen 330 fiatalt, 25 felsőoktatási intézményből pedig 270 hallgatót lát vendégül a város. A négynapos fesztivál rendezője a KISZ Csongrád megyei Bizottsága. (A többi megye fiataljai ugyanezejon a napokon Kaposvárott mérik össze tudásukat.) A különböző művészeti ágak országos bemutatóit összesen nyolc városban bonyolítják le; a Művészet és ifjúság akció záróeseménye a nyáron lesz, a nyolc helyszínen a legszínvonalasabb produkciókat bemutatott fiatalok táborban, a Balaton mellett üdülhetnek. A négy kategóriában hétfőn kezdődő szegedi előadássorozaton szakemberek értékelik a fiatalok teljesítményeit. tanácsokkal segítik további munkájukat Az akció céljai között szerepel a tehetségkutatás és -ápolás, de arra is jó alkalom a szemle. hogy az ország különböző részein tevékenykedő amatőrök megismerjék egymást kicserélhessék a művészeti mozgalomban szerzett tapasztalataikat. A színjátszás, a vers- és prózamondás, valamint a daléneklés kategóriákban egyaránt a Szolnok, a Békés és a Hajdú megyeiek nyitják a produkciók sorát. Az Ady téri egyetemen, az Auditórium Maximumban, valamint a JATE KISZ klubjában holnap délután fél 4-tól tekinthetők meg az irodalmi szinpadi bemutatók. A megyei összeállításokon kívül a holnapi első napon 5 felsőoktatási intézmény színjátszói szerepelnek; két szegedi csoport, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola stúdiószínpada és a SZOTE Medicus színpad, valamint a debreceni tanítóképzősök, a vásárhelyi állatorvostanhallgatók és a Kilián György repülőműszaki főiskola színjátszói mutatják be a minősítőre elkészült produkcióikat. A Bartók Béla Művelődési Központban lesz a vers- és prózamondók versenye, a dalénekesek pedig az Ifjúsági Házban kapnak pódiumot. A Művészet és ifjúság szegedi bemutatóinak ünnepélyes megnyitóját holnap délután 2 órakor az Auditórium Maximumban rendezik meg. A szemle programját a legjobb Csongrád megyei amatőrök gálaműsorai, esti fáklyás felvonulás teljesíti ki. Ezeket 2-án, a felszabadulás évfordulójának tiszteletére rendezik. Az egyetemi-főiskolai napokon a versenyeken kívül éjszakai szakmai bemutatókat tartanak az eRyetemi klubban, az ifjúsági irodalmi színpadok időszerű szakmai kérdéseiről előadást rendeznek, s a négynapos programból természetesen nem marad ki a tánc, a szórakozás sem. Az amatőrök szegedi bemutatója és versenye 3-án fejeződik be, záróünnepséggel. * A Művészet és ifjúság országos bemutatóin a következő Csongrád megyei fiatalok szerepelnek: Mészáros Gabriella, Buknicz Júlia, Öze Sándor versmondók; a vásárhelyi Bethlen gimnázium diákszínpada, a nagymágocsi Petőfi Művelődési Ház irodalmi színpada, a vásárhelyi Hold pol-beat együttes és az Erdélyi Ferenc—Gulyás Ferenc pol-beat duó. Április 3-án, 4-én és 5-én Nyíregyházán rendezik meg a Művészet és ifjúság országos bemutatóit az énekkarok és kórusok kategóriájában. Ezen részt vesz a Bartók Művelődési Központ Ifjú Zenebarátok Kórusa, akisteleki Gyuricza—Vass duó (klaszszikus gitár) és a Tömörkény szakközépiskola szólistái, Báthory Eva énekes és Szekszárdi Piroska csellista. Ugyanebben az időpontban Debrecenben lesz az ifjú népművészek bemutatósorozata. Ebben a kategóriában a legjobb Csongrád megyeiek: a sándorfalvi citerazenekar, az EDOSZ táncegyüttes és Szabados Tamás citeraszólista, a 624-es szakmunkásképző tanulója. Az egyetemi-főiskolai énekkarok minősítő versenyét Pécsett rendezik, ott a Szécsi József vezette JATE-énekkar és a tanárképző főiskola női kara (Mihálka György irányításával) versenyez. A felsőoktatási intézrríények néptánccsoportjainak fesztiváljára Debrecenbe, a szegedi tudományegyetem tánccsoportja utazik. A pécsi és a debreceni minősítőket szintén április 3-tól 5-ig rendezik Szezonra készülődve Várja vendégeit a szegedi kemping A szokásostól eltérően teltek a téli hónapok a szegedi kempingben. De az illetékesek ezt cseppet sem bánták. Sőt, megelégedéssel nyugtázták: a forgalom fellendítését szorgalmazó elképzeléseik szerencsésen találkoztak az Ikarus gyár vezetőinek ötletével, miszerint a Törökországba szállítandó autóbuszokat a szegedi kempingban vegyék át az Isztambulból hazánkba érkezett gépkocsivezetők és szerelak. így aztán decemberben. januárban és februárban 800 török vendég tartózkodott, több napon dt a motelben. A kemping átutazóban megálló vendégei a szolgáltatásokkal elégedetten távoztak. A házigazdák sem éreztek másként, hisz régi aggodalmuk — sikerül-e a téli hónapokban is lakókat toborozni — ezúttal felesleges volt Jól indult tehát az idei esztendő. Az előjegyzések ismeretében az is megállapítható. hogy a szerencsés kezdetet hasonlóképpen eredményes folytatás követi. A Szeged Tourist égisze alatt működő kemping és motel, hét és fél hektárnyi füves, fás területével. a legtisztább és legkényelmesebb autóstáborok közé tartozik; ismert és kedvelt a nemzetközi idegenforgalomban. Vezetői és dolgozói mindent megtesznek azért, hogy tovább népszerűsítsék. A vendégek megnyerése érdekében ezentúl is fenntartják jól bevált szolgáltatásaikat, köztük az éjjel-nappali telefon- és telexszolgálatot. a valutabeváltást. A 480 ágyas motel és az ezer férőhelyes kemping megkedveltetésére, a forgalom fellendítésére a legkülönbözőbb módszereket alkalmazzák. Így például az idegenforgalomban tevékenykedő kollégák részére négyhetes, intenzív, bentlakásos nyelvtanfolyamokat szerveznek. Idén, az egyik 90 ágyas motelépületból 150 ágyas turistaszállót alakítanak ki. Ezzel főként a kispénzű diákok, a fiatalok érdekeit szolgálják. Nem véletlen, hogy az olcsó szálláshelyeket már most. egészen május végéig lefoglalták az érdeklődők. A motelben — mely Immár az J. osztályú nemzetközi fogadó nevet viseli — ugyancsak telt ház lesz idén nyáron. Az ipari vásár két hetére már minden helvet lekötöttek a Szegedre készülő vendégek. Előre tudni a faházak külföldi lakóinak nevét is. A lakókocsival érkező holland, francia és NSZK-beli csoportok tagjainak külön programot biztosítanak. Egyebek között egész napos, halászléfőzéssel egybekötött horgászversen.vt rendeznek számukra. Szeretnék bevezetni nváron a vizisíoktatást is, mint egyikét azoknak a szolgáltatásoknak, amelyekkel több napon át Szegeden lehet tartani a vendégeket, ősszel — a Belkereskedelmi Minisztérium és a városi tanács anyagi támogatásával — úszómedencét építenek a kempingben. Az elkövetkező esztendő nevezetes fordulópont lesz a szegedi nonstop kemping történetében. A Kemping csárdával szemben jövőre elkészül a B kategóriás, 44 szobás, 111 vendégágyas Tourist Motel. Terveit a DÉLTERV-nél Kánai Józsefné készítette, a kivitelezésre a DÉLÉP kapott megbízást. L Zs. Grafikai bierinálé A könyvművészet látványos bemutatkozása a Békéscsabán szombaton megnyílt második országos alkalmazott grafikai biepnálé, amely a Munkácsy Mihály Múzeumban ezúttal * legjobban sikerült tipográfiák, illusztrációk és nyomtatványok kiállítása. A békéscsabai biennálén százhúsz grafikus, valamint a Magyar Reklámszövetség, s a „Szép magyar könyv" versenyen 1974 óta díjazott 360 kötettel a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesülése mutatkozik be. A nemzetközi zsűri véleménye alapján a három húszezer forintos fődíj közül a Kulturális Minisztériumét Papp Gábor Munkácsy-díjas művész. Békés megye tanácsáét Ráber László, ugyancsak Munkácsy-díjas, a vendéglátó város tanácsának fődíját pedig Alapfy András, az Iparművészeti Főiskola haligatója nyerte el. Pályázati felhívás marxizmus—leninizmus esti egyetemre Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága az 1980/81-es tanévre felvételi pályázatot hirdet a marxizmus—leninizmus esti egyetem következő tagozataira és tanfolyamaira; hároméves általános tagozat, hároméves szakosított tagozat, speciális továbbképző tanfolyamok (kétéves), speciális kollégiumok (egyéves). A marxizmus—leninizmus esti egyetem minden tagozatára és tanfolyamára csak az jelentkezhet, akit pártszervezetének vezetősége, munkahelyének vezetője javasol, és sikeres felvételi vizsgát tesz. Pártonkívüliek is kérhetik felvételüket. Minden tagozaton és tanfolyamion hetenként egyszer kötelező előadás vagy osztályfoglalkozás van. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Felvételi vizsgák pnájus 19-től kezdődnek és május 30-ig tartanak. A jelentkezők szóbeli felvételi vizsgát tesznek. A jelentkezéshez szükséges kérdőívet és a felvételekkel kapcsolatos részletes felvilágosítást nyújtó tájékoztató 1980. március 31-től a munkahely szerint illetékes városi, járási pártbizottságokon szerezhető be. A kitöltött kérdőívet a tájékoztatóban foglaltak szerint az illetékes városi, járási pártbizottságra 1980. április 26-ig kell eljuttatni. Szegeden a jelentkezési lapokat a városi pártbizottságon március 31-én, április lén és 2-án 8—15 óráig vehetik át az érdeklődők. Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága József Attila közöttünk Hogyan került József Attila Makóra? A gyámja, egyben a sógora, Makai Ödön révén. Idősebbik nénje, Jolán (1899—1950) először tizenöt éves korában ment férjhez Pászti Elemérhez, de házasságuk csak 1917 januárjáig tartott, és 1918 áprilisában törvényesen is elváltak. Ekkor már megismerkedett Makai Ödön (1889—1937) ügyvéddel. s 1819-ben össze is házasodtak! József Áronné halála (1910. riec. 28.) után, 1920 júniusában az árvaszék Makait tette meg József Attila gyámjának. Makai Ödön, ahogy neve jelzi, makói eredetű család sarja. O maga ugyan Nagyszentmiklóson látta meg a napvilágot, abban a nevezetes nagyközségben, amely Magyarország tehetségtérképén különleges helyet foglalhatna el. Itt született Révai Miklós (1750), Espersit János (1879), Bartók Béla (1881), Hermán Lipót (1884), Madarász Emil (1884) és Fenyves Ferenc (1885). Családi neve voltaképpen Löwenstein volt. A Makai nevet testvéreivel együtt 1898ban az anyai ágról vette föl, mivel ennek rangot adott a család legnevesebb sarja: Makai Emil (1870—1901). a századvégi városi, polgári költészet jeles képviselője, A gyevi törvény Már amikor a televízió bemutatta, vártam, hogy valahol föltüntetik Móra Ferenc nevét. De elmaradt, mint ahogy a könyvalakban megjelent történetről sem derül ki, hogy legismertebb változatának írója Móra volt. Bárány Tamás új könyvéről, A világ közepe címmel nemrég a Móra Kiadónál megjelent ifjúsági regényéről beszélek. Mátyás királyról van benne szó. aki álruhában Jut el Gyevibe, és száll szembe a falu zsarnokával. a hatalmaskodó bíróval. Túljár a gyevi bíró eszén, a végén őt megbünteti, a gyevieket pedig megszabadítja zsarnokuktól. Aki a tévében látta, bizonyíthatja, hogy nem más ez, mint Móra Ferenc A gyevi törvény című elbeszélésének hosszú lére eresztése, kicírkalmazása, regénnyé színesítése. A regényíró még azt a fáradságot sem vette, hogy a színhelyet áthelyezze Algyőről — ennek történeti neve Győ, a benne lakók a gyeviek! —, és megőrizte a formulát is, amellyel a cselekmény megalapozódik, s amely gyevi törvényként általános: minden rossz vagy közönséges dolog alól kivétel a gyevi bíró. Jól tudom, magam is sokszor megírtam, hogy Móra is aggálytalanul merít elbeszéléseihez, gyerekmeséihez a világirodalomnak és a világ mesekincsének gazdag tárházából, és hogy ebben a történetben is az emberiség közös hagyományát formálta át a maga ízlése, humora, tanulságkeresése szerint. Tehát, hogy öt is rajta lehetne kapni az eredetiség hiányán vagy legalubbis sajátos értelmezésén. Mégis más Móra és Bárány Tamás eljárása. Az utóbbi egy alig ötvenéves, jól ismert, konkrét írásművet használt föl nagyon csekély önálló átdolgozással. Joga volt ehhez is, de anynyit illett volna tennie, hogy a tévéföldolgozásban is, a könyvben is fél mondatban föltüntesse: „Móra Ferenc ötletéből" vagy „Móra Ferenc nyomán" írta... P. L. 1. A makói diák a hazai operett nyelvének megteremtője. Makai Emil Fischer Antal Énoch (?— 1896) makói főrabbinak volt a fia. Makai Emil húga, Fischer Hermina férjhez ment Löwenstein Adolf nagyszentmiklósi kereskedőhöz. Három gyermekük született: a legidősebb, Makai Ernő tekintélyes fővárosi bankigazgató lett; a húga. Irma, tanítónő, s öccsük, Ödön. jogász. ügyvéd, majd — bátyja révén — banktisztviselő. A Löwenstein-ágon nagybátyja volt Löwenstein József makói gabonakereskedő, és ennek húga. Riesz néni. Riesz néni unokája, Teréz, férjhez ment Vermes Ernő szegedi, majd makói újságíróhoz. Azt pontosan nem tudjuk, Makai Ödön miiven megfontolásból irányította József Attilát Makóra, hiszen egyenest az internátusban helyezte el, nem számitott makói rokonainak olyan segítségére, hogy kosztot, kvártélyt adjanak gyámjának. Ilyenre nem is került később se sor. Mindössze 1923 nyarán József Eta vendégeskedett Riesz néninél, de Attilának akkor is másutt, a szomszédban, bizonyos Róza néninél, kellett szállást keresnie. Valószínűleg csak annyiban volt szerepe a makói M^tkai-rokonságnak, hogy az ötletet adta Makai Ödönnek: van ojt gimnázium, internátus, el lehet helyezni a négy polgárit végzett ferencvárosi gyereket. Talán némi közvetítésre is igénybe vehette a makói rokonokat. József Attila a gimnáziumi különbözeti vizsga engedélyezése végeit 1920. október 2-án benyújtott kérvényében azt írja: Mint teljesen árva gyermek, gyámomnak intézkedése és Mán Róza alavítványi hölgy őméltóságának közbenjárása folytán, a makói internátusban helyeztettem el. hogy itt a gimnáziumot végezve, majdan hajlamomnak s pártfogóim óhajának megfelelően gazdasági páll/ára mehessek ... Nem nagyon lehetett szükség közbenjárásra, hiszen a háború utáni területváltozás alaposan megcsapoantotta az internátusiak létszámát. Az egykor 140 gyereket befogadó intézménynek 1920 őszén mindössze 35 növendéke volt. Az internátust 1906-ban alapította a Délmagyarországi Közművelődési Egylet (DMKE) Csanád vármegye támogatásával. Az épület (ma Köztársaság tér 10) hajdan a megye közkórháza volt. Lakóinak zöme a Temesköz — ahogy német megnevezéssel hfvták: a Bánát — német ajkú gyermekeiből toborzódott. Ezek maradtak azután el Trianon után. A megszállás idején francia gyarmati csapatok, majd román katonák tanyáztak benne. Az elhanyagolt, tönkre tett épületet a DMKE nem tudta helyrehozni, ezért 1921-ben bérbeadta a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, Addig Gebe Mihály (1869— 1927) volt az igazgató, éttől kezdve a keménv kezű Kalyáni Ferenc. József Atliia szerette a barátságos Miska bácsit, de nem tudott kijönni a szigorg Kályánival. Az internátusban három nevelőtanár lakott: Galamb Ödön, Falábú Jenő és Márton György. Mindhármuknak jellemző szerep jutott. a fiatal költő életében. József Attila majdnem egyhónapos késéssel érkezett Makóra. A tanév 1920. szeptember 6-án kezdődött, de ő csak október 1-én szállt le az újvárosi állomáson. Miért ott, miért nem a nagyállomáson? Ez is magyarázatot kíván. A Tisza— Maros szöge 1918 végétől 1921. augusztus 21-ig szerb megszállás alatt állott. Szeged és Makó között csak Vásárhelyen át lehetett közlekedni. József Attila Pestről Szolnokon, Vásárhelyen keresztül érkezett Makóra. Költészetében is nyoma van ennek: A szolnoki hidon című versét ez az útja ihletette. Egy év múlva föl is olvassa a gimnáziumi önképzőkörben. Alig érkezett Makóra, kórházba került. Már Pestről indultában fájt a feje. s ahogy az internátusba ért, eleredt az orravére. Másnap kirázta a hideg, 40.2 Celsius-fokos lázat mértek neki. Október 6-át61 kb. 20-áig tüdőcsúcshuruttal ápolták a kórházban. Itt találkozott először Diósszilágyi Sámuel főorvossal, későbbi pártfogóinak egyikével. Amint visszakerült az internátusba, nagy lelkesedéssel látott a tanuláshoz. Már 24-én dicsekedve számolt be Jolánnak szoros napirendjéről reggel hattól este kilencig: igazán minden percem le van foglalva. Délelőtt iskola, délután — míg a többieknek szünet volt — ő a különbözetire készült: háromtól fél ötig a külön tanár foglalkozott vele. Ez a külön tanár először Jirkovszky Sándor volt, de ő hamarosan nyugdíiba ment, és hazaköltözött Szegedre. Ekkor vette át tanítását Galamb Ödön Péter László (Folytatjuk.)