Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-26 / 72. szám

2 Szerda, 1980. március 26. Sokrétű vita a beszámolók felett Dr. Cserháti István Lehetőségek az egészségügy, az orvosképzés korszerűsítésére Bátorítsuk a jó kezdeményezéseket lálkoztk ar. -.rvoaa.1, máé­részről az orvosképzést: mi­re oktatjuk hallgatóinkat a tantermekben, a gyakorlati munkájuk alatt. A íelaoat (Folytatás az 1. oldatról.) ban kell bővítenünk intéz­ményeinket. Ezért szükaéges a régiek korszorűaítese, a mai _ követelményeknek megfelelő megható rozása,*tarea­aUlakitása. Nem fontc*sági dalmi életünk sok vagy sürgősségi sorrendet területén megvalósult. Mond­akarok javasolni, de az or- hatjuk> hogy a riunikaköri le­vosegyetemi klinikák tékln- íraaok korszak4t éljük. Ja­télyes részében erre égetően vasolnám az egészségügyben szükség van. Különösen vo- a különböző szinten dolgo­natkozik ez a budapesti egy e- zók feladataink. szakmai kö­tem jó néhány mtezetere, telességeinek pontos megha­de sajnos, a vidéki egyete- tarozását, hogy kinek mit ml klinikák jelentős részére ken tennie a beteg bajának is. így a Szegeoi Orvostudo- megállapítása és gyógyítása mányi Egyetemre is, bár Itt érdekében. Ehhez kell iga­« utóbbi években — regeb- ezt kell szolgaima az bi helyzetünkkel összeha- orvosképzésnek és tovább­aonlítva — fejlődést értünk kepzésnek el főleg az. oktatást szolgáló létesítmények építésében és a további fejlesztésre is le­hetőségünk nyílik, mely az oktató, gyógyító és tudomá­nyos munkát egyaránt szol­gálja. E tény az Egészség­ügyi Minisztérium támogatá­sa mellett egyetemünk párt­és állami vezetésének, Csong­rád megye és Szeged város pártbizottságának és taná­csának köszönhető. Jelentős előrelépést tettünk az egész­ségügyi integráció területén is. Intezetek tárgyi feltételéinek, Háry Béla alapterületeinek fejlesztése. Az oktatástechnikai berende­zések elsősorban az ismeret­anyag elsajátításai könnyítik meg, de nem mondhatunk le a hallgatókkal való siemé­lyes kapcsolatról, melyet az úgynevezett kiscsoportos ok­tatási formák hivatottak szol- Hary Béla, a Győr-Sopron keresettek, gazdaságosan ér­galni. A régi görög filozófu- megyei pártbizottság első tékesíthetők. A megye köny­sok csak 5—8 tanítványt vál- titkára, Győr-Soprón megye nyüipari üzemeinek egy ré­laltak. Tudtak miért. Az óko- küldötte felszólalása elején izében az elmúlt evekben ri Kínában az orvosképzés 7 azt hangsúlyozta, hogy álla- már nugyon komoly gondok évig tartott. Nálunk Jelenleg lanossa kell tenni közéle- jelentkeztek. Egyes gyárak­6 év. és utána önállóan dol- tünkben a kezdeményezó­gozhat a végző orvos. Ré-' készség, a vállalkozókedv gebben a diploma megszűr- bátorítását, ösztönzését, s ha zése utan 2 évet kellett el- kell, védelmet is. Elmondta, tölteni különböző kórházi osz- hogy a Rába Magyar Vagon­tályokon, vagy klinikákon és és Gépgyárban a szocialista csak ezután lehetett körzeti, integrációban kialakult köz­áitalános orvosi gyakorlatot úti járműprogram alapjón folytatni. Az ehnez való visz- már a hatvanas évek elején szatérés nem jelentene visz- kibontakozott es a gyakorlat szalépást. Egészségügyi szol- által igazolódott a termék­gá latunk ma mar van olyan szerkezet-valtas. Nemcsak erős és fejlett, hogy nem alkalmazkodtak e program­hoz, hanem kezdeményező, előre vivő szerepet is betöl­töttek. Csak ez tette lehe­aránya jelentősen meghalad­ja az országos átlagot. Hall­gatóink párttaggá nevelése, a , _,, partba való ajánlása elsősor- » követelmények A felújítás és korszerűsí­tés rokonfogalmak. Mégis a mai álláspont szerint sok­szor mást. Képzés, továbbképzés Ami az egyetemi felvételi vizsgákat illeti, várjuk áz új rendszer bevezetését. Remél­jük. ezzel nemcsak az egyes tantárgyakban mutatott jár­tasságot, hanem az alkalmas­ságot, az általános műveltsé­get, a politikai, világnézett hetünk'oktatói'tettek a leg a lap ismeret eset, az egész em- tóbbet Hallgatóink tőlük bert kjobban tudjuk érté- sz(;rzeU ismerelei oktatásunk kelni Már « egyetemi fel- gzerves részét képezik. vételeknél ki kellene dombo­rítani azt a vitathatatlan tényt, hogy az orvosi tevé­kenységet nem lehet egysze­rien foglalkozásnak minősí­teni. Ez a szó szoros értel­mében élethivatás, mely mű­ről. Meggyőződésem, hogy egyetemi ifjúságunk soraiból a felvetteknél sokkal több al­kalmas a párttagságra, bár — . -- ­„i - iszinvonalat is emelne, csok­n álunk a párttag hallgatok . okozna nehézséget a betegel­látásában, ha orvosaink dip­lomájuk megszerzése után .... . _... .. . „.„ meg 2 evig nem kerülnének tflv*. hogy termékeik, külo- lev6 ^r^kSr&ikf- S^VírXtfrCp1!: mindenkinek, bárhol dolgo­nem kórhazadban, kimi*a- n„,imi,h.„ „evarént tik is. többet, kell tennie. ban a vezetők jó felismeré­se, kezdeményezése alapján azonban olyan termékszer­kezet-váltás és ehhez kap­csolódó műszaki, technoló­giai fejlesztés történt, amely­nek alapján a jelenlegi vi­lággazdasági helyzetben is megállják a helyüket, többet fizetnek az államkasszába. — Megyei pártertekezle­tünk egyértelmű állásfogla­lása volt, hogy az elkövetke­zendő évek nagy politikai feladata minden állampolgá­runkkal megértetni: a meg­életszinvonalunkért. kon tovább bővítenék gya­korlati és elméleti ismeretei­ket. Ez késó'oD «z ellátás kentené rendelőintézeteink, kórházaink zsúfoltságát is. Oktatásunk korszerűsítése fo­ban kommunista oktatóink és a KISZ feladata. E téren Marxizmus—Leninizmus In­nyitásaval abból indultunk ki, hogy a magvar orvoskép­zés alapjaiban megfelelő. A korszerűsítése a társadalmi igényeken kívül a tudomány, a technikai haladás is meg­köveieli. Ügy érzem, jó úton hatódunk, munkánk a jobb, magasabb színvonalú egész­ségügyi ellá'ást szolgálja. Oktatásról beszéltem, de talista országokban egyaránt tik is, többet kell tennie. Varasa Páter Javítjuk a termelők és a kereskedelem kapcsolatát •eress Péter külkereske­delmi miniszter hangsúlyoz­ta: a világgazdaság megvál­tozott feltételei, a csereará­nyok. nem változnak meg javunkra pusztán attól, ha csak bíráljuk őket. Felismer­hettük, hogy az egykor ered­ményes' -munkamódszerek ma Alap- K1 xenene aomoo- Az. orvosképzéssel szorosan • TIfftr, 1 art a „lt al*. rt-TI „ , , , TJ, összefügg a továbbképzés. Itt szem előtt kell tartanunk azt a fontos követelményt, hogy az össztársadalmi szempont- tulrddonképpen az oklató-ne­ból kívánatos adminisztratív velő munkáról. Ügy goncto­ailaspont szerint eok- velő től áldozatot « VöX-ai ,elleftű neésor- lom az elmondotttat jó része menyes- -munkamódszerek ma szinte kizárják egy- . ÍWdék-'XTe' mas reísookíatfei Wzme- már n„m mind álljak meg A korszerűsítés nem Lk ele hel versétNeroesak kttKpOT1",ltké,M >*»»i««o-vl- nyekre 1S yőnatóPzhát. A sze- a helyüket. Széles körű osz­jelentheti csak . közmüvek déki 'súlyát, me- melyéé ptíd-mutetas es az szefogás szükséges ahhoz, kicseréléeét, a festést mézo- lyesnek az orvtiéOK elhelyez- oktatok feli.őssége mmoe- hogy vállalni tudjuk a vál­tani r«vid»n a, ii<tvi.a,'ű7cit nanem najtdnousag. et- ked(j6e a terület magas szin- nutt igen jéientfis. Hiszen a tű. speciális -szakmai ellátása jelen'eg oktaíottak egy része tekintetében döntő jelentőé- rövid időn belül oktatová Rük van. A ie'jes központo- válhat. Hogyan togja ellátni sítás technikaiiag, fizikailag feladatat, hivatásai, ha mar is lehetetlen, de <a terület ezt az ó mestere ls hiányo­szakmai ellátasa és kaderpo- san tette meg. Az itt elXove­litikai szempontból is rend- tett hibák évtizedek RiUiVa kívül káros lenne. állagmegóvást. Hozzátartozik a zsúfoltság csökkentése, új, helyet igénylő vizsgálati, gyógyászati módszerek beál­lítása. Másik út lehetne a meglevő ágyak számának csökkentése, de az a Jelen körülmények kőaött sem em­berileg. sem gazdaságilag „^ber (készségének védel­nem engedhető meg. Végül, mében helyreáUításában. 1 EüJ "t0l80S.°/ban« Igen fontos a szakmai .sme­.. , w aladat°k désekben való jártasság. Sza­TüSÍ*1^" r. Ü: vait " betegek nemcsak be­rnieteket igényelnek. Ezért tegségükre vonatkozoan. de lavaslom, hogy az egeszseg A hallgatókat rá kell ébresz­teni és meg kell tanítani az alapellátásban rejlő — eddig ki nem használt — lehetősé­gekre. Itt is hangsúlyozni kell. hogy az egéaasegügynek növekvő gazdasági szerepe van a munkaerő, a dolgozó Áz oktatók felelőssége Megemlítem még a sze­mélyes példám utatási. A lé­jelentkezhetnck. Mi meg el­mondhatjuk, hagy valami­lyen iskolához tartozunk, va­laki példakcoüPk az okta­tásban, hivatásunk gyakorlá­saoan. szemltietünk kialaki­lasaban. Az iskolát elsősor­ban nem a mesterek, hanem a tanítványok teremj 1 k: Kit vali measterencK. kinek sz is­tozlatás terheit és felelőssé­get. A nehezebbé vált helvzet kikényszeritette, hogy felku­tassuk saját tartalékainkat. Ezek ma elsősorban a fejlett­Itoval Julianna ség emberi tényező!, a meg­levő műszaki tudás, az új iránti fogékonyság, a mun­kakultúra, a lelkesedés, a jobb technológia és munka­iegyciem, a szervezettebb, korszerűbb vállalati munka. Szocialista forgalmunk — ezen bblüi a szóvjét vi­szonylat — marad továbbra is külgazdasági kapcsolatain!c meghatározó eleme. Az utób­bi hónapokban bonyolultab­bá vált nemzetközi helyzet ellenére mindent megle­szünk, hogy gazdasági kap­csolataink a fejlett, tőkés or­szágokkal normálisan fejlöd* jenek. Beísszólás a szövetkezet ügyeibe ... _. ... ,..... , minden, az egész tarsadaimat Jt ­ügyi intézményeink feluj tási érjntó probltmakkal kapcflo. endo on-osos beteg embe­munkálatai ne csak az úgy- latban ,f megjegyzik elfő- rekkel fogI-Htoznak. úgy is newsstt karbantartásokra gadják véleményére 'az élet mOT>dhatnám, az oktatás tár­norftkoaanak, hanem « minden kénlésében sokat ad- a embér- akinek " jf1" "ak Az orvos számára er.ért nemcSik ^egaégét k<=" adatok több ellátass erde- Kwikm,. „meretei mellett »r mernünk, hanem azt a tar- , , . „ kehen bizonyos területi nö- i7!L sadalmi közeget is. amiben SV^anyt^ csak ugy apolh.t­Ilovai Julianna, a gödi koiájához sorolia magát Az Dun« mente Tsz virágkerté­orvosi oktatásnak hazánkban */e- Pest megye küldölte a nagy hagyoinánvai, nemzet- következeti demokráciáról közi rangú Képviselői voltak es a szocialista brigádmoz és vannak. Ez kötelez. E ha- salomrol szolt. A vekedéesel is kapcsolódjanak ^Tr^Tt^'Z ^M^e^minyú^ ^„^^ ""^TfTz úgynevezett „szakbarbarsá­rv szerű es ahol megfelelő gor mar nepi koHe?lsta k<v. runkban ischuéltük. Az ertel miség fogai, na hoz i ei-vek, kivitelező vállalatok ailnak rendel Kezesre. Ez ossz­a F,0]a^i ^ terület alapos " I WÍKJ "fT-ternberiha- merolc Urix}^ hatle^ *Az 7'n inté/menve^ meíirtt tójokozottsag , m­VwvÍL . ÜÍ ?ellett d«rtany. a művészet a poli­L m Jl _szorgalmazni ftka a tanadaiom. a gazda­meeoldis^r ^ ****** az elet m.nden Srule­megoldáaoKat . {en ^ llyen jíillcgú A másik, az előbbivel eso- már a kozcpiekolaben meg soéan összefüggő kérdés az kell kerdeni, de ez nem egészségügyi alapellátás. A csökkenti az egyetemi okla­kongresszusi előzetes besza- tók-nevelők felelősseget. Ez mólóban olvasható, hogy ha- kell, hogy aihassá végzős ránk ha n 1979-ben csaknem hallgatóinkét is. kikben job­28 orvos jututt 10 ezer ia- ban tudatosítani kell. hogv kosra. Ez az átlag sok em- választott hivatásukat ott ber számára megtévesztő le- tudják legjobban gyakorolni, het, hiszen ebben minden or- ott lesznek leghasznosabb vosi diplomával rendelkező tagjai társadalmunknak, ahol henne van, azok is, akikc&ak az egesaieguay jelenlegi hely­nagyon áttételes módon vesz- zele miatt ii-gnagyobb szük­rtek részt a betegellátásban, séc van rájuk, a kutatóintézetekben dolgozó Hallgatóink szakmai mun­•írvosokról nem is beszelve, kájuk mellett jelentós táma­Ez elsősorban a fővárosra és dalmi, mozg«lmi tevékeny­arokra a megyékre, nagyobh seget fejtenek ki. amely az varosainkra vonatkozik, ahol Oktató-ncvelú munka szénáé az utóbbi évtizedekben igen megnőtt a tanuiók, a hallga­tók szama. Sok helyen ezt társadalmunk megfelelően. • igényeinek A szóbeli és az írásbeli b«­nemcsak rK>m követte arányosan az szamolókat oltogadom. Bóka Mihályné B nemzetiségi politika teljesebbé, gazdagabbá vált Bóka Mihalyné, Mchkerek tés. A törpe vízmű birtosít­község tanácselnöke, Békés ja a község Jó vízellátását, a megye küldötte bevezetööőn lakasok 80 százalékában für­nemzetiíégi politikánk eya- dőszoba is van. A múlt gaz­kórlati Végrehajtását méltat- clasági évben a lakosság jö­va megállapítottá, hogy a védelme az 1978-os évhez módosított szövetkezeti törvény a szö­vetkezeti demokrácia érvé­nyesülése erdekében a köz­gyűlés hatáskörébe — helye­sen — csak a tsz működésé­nek, gazdálkodásának leg­fontosabb kérdéseit utalja — mondotta. — Rendkívül fon­tos viszont, hogy a szövetke­zet ügyeiben az, akinek mon­Or. Martos István danlvalója van, más fóru­mokon véleményét nyilvá­níthassa. A továbbiakban a munka­helyi közösségek szerepet fejtegette. Ezeket a fórumo­kat még alkalmasabbá kell tenni arra, hogy az emberek véleményt mondhassanak és a döntésekbe beleszólhassa­nak. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy a demokrácia nemcsak kedvező gazdasági helyzet­ben szükséges, hanem a ne­héz gazdasági körülmények között is. Gyorsítsuk a differenciálást Dr. Martos István, a Me­dicor Müvek vezérigazgatója, budapesti küldölt elmondta: — Állítom, hogy a vállala­tok jelenlegi körülményei között is lehet eredménye­szükségességét, azt a köve­telményt, hogy a jobbak gyorsabban fejlődjenek, a rosszabbrfk szoruljanak visz­s/a. Az 1980-as szabályozó rendszer működéséről még taL-Kkh!^1^ K?lazael7U vi,„fnyitv? két és íélszére- sebben dolgöznű nagyobb ha- nincTenek megfelelő'''íápau­luoszaKoan a nemzetiségi po- sere növekedett. tékönyságot elérni — hang- talatnlnk He nmll erIHia litika teljesebbé, gazdagabbá vált, erősítette a magyaror­szági nemzetiségek gazdasá­gi. politikai és kulturális egyenjogúságát. A 2800 lakost számláló orvosegyetem is működik, része. Ennél w igen lényeges Mindenesetre ez Igen jó az. oktatók személyes példa- Méhkerék életéről szólva el­arány. Hajdani tanítomefcie- mutatósa Ifjúsági szervező- mondotta nosy a közsé* 700 rem egyik tudományos hlpo- tünk most nyerte el a KISZ lakóhazának több mint a fe­téztte volt, hogy minden a Központi B,zártság Vörös lét az utóbbi tíz évben épí­periférián dő. el. Ez egyrés"- Vandorzáazlaját. Kádár elv- tették újjá. minden házban ről az alapellátást jelenti, társ beszélt a nallgatók párt- két-három szoba van s mind •mikor • beteg előszór tá- tagfelvételének jelentőségé- több lakásban központi fű­— Éppen ezért, —" fejezte súlyozta. — Mégis úgy él­be felszólalását — mi, zem, hogy pártunk kong­Méhkerék község róman resszusa az a hely. ahol fel nemzetiségű dolgozói teljes lehet vetni azokat a problé joggal valljuk és mondjuk, máinkat, amelyek a mi vi­ilthon vagyunk, ez a mi ha- szónymnk között gátolják a zank, amely nemzetiségre gyorsabb előrehaladást Az való tekintet nélkül egyesít elmúlt években minden gaz­bennünket. Ez a haza min- Hasáéi tém.n-, den altampolgáranak biztö- • = pai thatarozat' sitja. hogy erejéhez, munká- a KÓZBonti Rir.ottsag kong­jahöz képest részesüljön a resszusi beszámolója hang­közös munka gyümölcséből, súlyozta differenciálás talatalnk, de amit eddig lát­tunk, az nem bizonyítja ezt a törekvést. Meg lehet ér­teni azt a költségvetési jel­legű szemléletet, amely sze­rint csak azoktól lehet el­venni, akiknek van. De en­nek az elvnek további al­kalmazása nem ösztönöz a fejlődésre Ezért elengedhe­tetlenül szükséges meggyor­sítani a differenciálás helyes elvének gyakorlati végrehaj­tását minden területűn

Next

/
Oldalképek
Tartalom