Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

TasSrnap, 1980. március 2. II A pártértekezlet vitája Hésügy! és a* egészségügyi hálózatban átfogó integrációs lépésekre került sor. A másik terület, ahol a szervezeti Intézkedések eredményt hoztak: a felesleges lépcsőfokok kiiktatása. E tekintetben legjelentősebb a makói járási hivatal megszüntetése. Elmondható, hogy a jelenlegi szervezet — megtartva a községek önállóságát — jobban illeszkedik az adott települések szerepköréhez, a gazdasági vonzáskörökhöz, kedvezőbb feltételek alakultak ki a településfejlesztést szolgáló tervező munkához, és Szegeden egyszerűbbé vált a hatósági ügyek Intézése. A megyei tanács elnöke ezt követően az igazgatási munka korszerűsítését célzó intézkedésekről és azok pozitív hatásáról számolt be, maid e szavakkal zárta hozzászólását: Engedjék meg. hogy végezetül kifejezésre juttassam a tanácsnál dolgozó kommunisták. pártszervek, az apparátusi dolgozók cselekvő egyetértését pártunk politikája iránt. Az elmúlt időszakban apparátusunk megbecsültsége a párt határozatai és a kormány intézkedései nyomán növekedett. Dolgozóink egyre inkább renoelkeznek a szükséges politil ai és szakmai felkészültséggel és azzal a hivatástudattal. amely az igazgatási munkát életcéljukká teszi. A feladatok megvalósításában számíthatunk valamennyiőjük aktív közreműködésére. DÓCZI GÁBOR, a szentesi városi pártbizottság titkára felszólalását ezekkel a szavakkal kezdte: a legutóbbi megyei pártértekezlet óta eltelt Időszak városunkban is pártunk politikájának helyességét igazolta. Szentes fejlődése megegyezik azzal, amit a pártértekezlet beszámolója a megyei helyzetről megállapít. Városunk dolgozói becsületesen vették ki részüket az elmúlt öt esztendőben a szocialista építőmunka feladatainak megvalósításából, és ezt teszik a jövőben is. Kifejtette, hogy egyetért az előterjesztett jelentésekkel és javaslatokkal, de főként a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködéssel kapcsolatban nyilvánít véleményt. A szentesi tapasztalatokra hivatkozva kifejtette: a mezőgazdasági 1 ermelésben végbement változásokkal egyidejűleg a mezőgazdasági üzemelt és a feldolgozó vállalatok közötti kapcsolatok,, a termelési rendszerek, a társulások és a szerződéses termelés. a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálása javultak, és minőségükben megváltoztak. Az egyszeri adásvételi üzleteket felváltották az egyvagy több éves szerződések, a garantált szerződési és értékesítési vállalások, valamint a termelés eszközeire is kiterjedő együttműködési megállapodások. Ma már Szentes város mezőgazdasági üzemei 24 társulásnak. rendszernek tagjai. E tevékenységüket a pártszervezetek rendszeresen segítették, irányították és szervezték. A kezdeti és eseti problémák ellenére — állapította meg az előadó — figyelemre méltó eredményeket értek el az együttműködésben. Ezek kedvezően hatottak a termelőerők és a termelési viszonyok fejlődésére, elsősorban az emberi munka értékeire, a vezetésre, a munka hatékonyságának növelésére, a termelési és munkafegyelemre, az üzem- és .- munkaszervezésre, az esz" közkihasználásra, a termelés és az értékesítés tervszerűsitésére és biztonságára. Ezután hozzáfűzte: a mezőgazdaság és az élelmiszeripari üzemek együttműködése nem zavartalan. Többféle jogi, gazdasági és szemléleti gát akadályozza még a kölcsönös érdekeltségeken alapuló társulások szélesebb körének kialakulását Hiányzik az olyan vertikális integráció, amely a közös végtermék-érdekeltséget megteremti. Kifejtette ezután, hogy fontos feladatnak tartják Szentesen az együttműködésben elért eredmények megszilárdítását, a tartalékok hasznosítását a megfelelő színvonalú együttműködések továbbfejlesztését, ahol erre az igény és a feltétel adott újak létrehozását a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszer-feldolgozó és -forgalmazó vállalatok, illetve szövetkezetek részvételével. A kialakított mlkrokörzet ehhez megfelelő szervezeti és tartalmi keretet ad. A szentesi körzetre vonatkozóan fontos — hangsúlyozta —, hogy a juh, a húshozamú szarvasmarhatenyésztő társaság rendszerré fejlődjön. Jöjjön létre e térségben agrokémiai társulás. Javuljon a helyi ellátási, terményforgalmazási, tárolási, gépjavítási munka. Legyen tervszerűbb- a felvásárlás, és még szervezettebb és biztonságosabb az értékesítés. Alakuljon ki megfelelő kapcsolat az üzemi és a helyi kutatóállomások között. Hangolják jobban össze a rakodást, a szállítóeszközök kihasználása érdekében. Végül ezekkel a szavakkal fejezte be hozzászólását: — Gazdaságaink eddig ls élenjártak az összefogásban rejlő tartalékok feltárásában. Felismerték az együttműködésben levő kedvező lehetőségeket, és úgy vélik, hogy a párt agrárpolitikai célkitűzései eredményesen megvalósíthatók, ha a rendelkezésre álló anyagi és szellemi értékeket jobban hasznosítjuk. DR. ALFÖLDI LAJOS akadémikus, az MTA Biológiai Kutató Intézetének Igazgatója meghívottként vett részt, és fejtette ki véleményét a megyei pártértekezleten. A megye értelmiségének helyzetével, általában az értelmiségi munka jelentőségével kezdte hozzászólását Egyetértését fejezte ki a pártbizottság beszámolójában összegezett tapasztalattal, miszerint az értelmiség társadalmi szerepe növekszik, és szélesedik közéleti tevékenysége. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az értelmiség munkájában erősödött a kezdeményezőkészség, a korszerűsítő, az új utakat kereső törekvés. Kifejtette, mennyire fontos,, hogy az értelmiség tudjon élni azokk^ a lehetőségekkel, amelyeket a párt, az állam biztosít számára. A továbbiakban a tudományos ' munkáról szólva hangsúlyozta: az a társadalmi élet fontos alkotó eleme. Egyetért azzal a törekvéssel, hogy tervszerűbbé kell tenni a kutató, fejlesztő munkát, a tudományos kutatóintézetek és a termelő munkahelyek együttműködését. Hangsúlyozta, hogy Szeged ma az ország legjelentősebb biológiai kutatóbázisa. Olyan kutatási feladatok ellátására vállalkoznak a- város intézményei, amelyek a nemzetközi versenyben is figyelmet érdemelnek, és jelentős népgazdasági hatásuk. Ezután e biológial kutatóbázis s ezen belül a biológiai kutatóintézet munkásságának nemzetközi figyelmet keltő tevékenységét azzal is bizonyította, hogy például az elmúlt évben 363 külföldi kutató töltött Szegeden egy hétnél hosszabb időt az intézetben, A világ különböző tájairól évente rendszeresen 70—80 pályázat "érkezik egyéves kutatómunkára. Befejezésül az értelmiségi munka megbecsüléséről szólt. Kiemelte, hogy államunk megfelelő feltételeket biztosít az alkotó-, kezdeményezőkészség , kibontakoztatásához. BÓDI GYÖRGY, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára mindenekelőtt a pártértekezlet beszámolójára hivatkozva megállapította: Csongrád megyében a KISZ-bizottságok, a KISZ-alapszervezetek többsége jól élt az iíjúsápolitikai határozat, az Ifjúsági törvény megvalósítása által biztosított kedvezőbb lehetőségekkel. Teljesítette azt a vállalását, amely a nagyberuházások időbeni megvalósítását segítő védnökség — különösen a belvízvédelmi tábor — szervezésére vonatkozik. Ezt a kezdeményezést öt évvel ezelőtt, 1975-ben a megyei pártértekezleten jelentették be. A továbbiakban a megbecsülésről, az elismerésről, a fiataloknak nyújtott támogatásról beszélt. Hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az elmúlt években Csongrád megyében a kiutalt új lakások 58 százalékát fiatal házasok kapták. Az a társadalmi közeg, amelyben él és tevékenykedik a megye if-. júsága jó alapot nyújt a KISZ politikai munkájához is. Ezért válhatott a beszámolási időszakban politizálóbbá, aktívabbá és folyamatossá a KlSZ-tevékenység. Nagyon fontosnak értékelte felszólalásában,' hogy a pártszervezetek az eddigihez hasonlóan segítsék, támogassák a KlSZ-szervezeteket ifjúságnevelő munkájukban. Az eddigi támogatás, a KISZ-szel való foglalkozás munkastílusa növelte a KISZ-vezetők, aktivisták felelősségét. Hozzáfűzte: természetes dolog, hogy nem mindenütt található meg a gyakorlatban ez a munkastílus, de ez jellemzi a KISZ-t segítő tevékenységet megyénkbea A továbbiakban az ifjúsági szervezetekben tevékenykedő párttagok szerepéről, felelősségéről beszélt. Elmondotta: 1980-ban a fiatal párttagok közül sokan kaptak megbízatást pártalapszervezetekben. Ez helyénvaló és örvendetes. A jövőben arra •kell törekedni, hogy újabb fiatalokkal gyarapodjon az aktívahálózat, ne essen viszsza, sőt erősödjön a KISZ tevékenysége. Végül hangsúlyozta: a Csongrád megyei ifjúsági szervezetekben szükséges a munkát, a tanulást és a pluszvállalásokat egységes feladatként értelmezni. így értették eddig, s így akarnak dolgozni a jövőben is. Külön szólt a KlSZ-szervezetek rétegpolitikai tevékenységének fontosságáról. Rámutatott arra, hogy nem fordítottak elég figyelmet az elmúlt időszakban az ifjúmunkások között végzett munkára. A szükségesnél kevesebb erőfeszítést fordítottak a munkássá nevelésre, ezért a jövőben sokkal következetesebben szükséges teljesíteni az ezzel kapcsolatos határozatokat. Befejezésül arról szólt, hogy megyénk ifjúságának többsége itt született itt nőtt fél, vált ifjúkommunistává, s itt fejti ki tevékenysegét a mindennapi munkában. Azokban az eredményekben, amelyeket összegzett a pártbizottság beszámolója, benne van a fiatalok munkája is. Az értékelést elfogadta, a feladatokat helyesnek tartja, amiért érdemes küzdeni a jövőben. TÖRÖK JÓZSEF, a szegedi pártbizottság első titkára egyetértését fejezte kl az írásos és szóbeli beszámoló megállapításaival, ezekhez kapcsolódva fejtette ki, hogy a megyei pártbizottság és vezető szervei a vezetők nagy erőfeszítéseket tettek a XI. pártkongresszus határozata és áz 1975. évi pártértekezlet állásfoglalása végrehajtásának megszervezéséért, teljesítéséért. Mozgósítani tudták a pártszervezetek révén a megye kommunistáit, az állami és tömegszervezetek segítségével a lakosságot, a feladatok széles körű megvalósításara. Részletesen foglalkozott azzal a megállapítással, amelyet a beszámoló hangsúlyozott, miszerint szükséges, hogy a városok, így Szeged is még fokozottabban, hatékonyabban vegye kl részét a megyei politika megvalósításából. Ez az igény jogos. Az elvárás teljesíthető. Kifejtette a város vezetőségének állásfoglalását: Szegednek nem külön érdeme, hanem, mint megyeszékhelynek és járási székhelynek ls kötelessége a megye fejlődésének még jobb segítése. A város mind jobban törekedjék a jövőben a megye la- , kossága igényeinek mind eredményesebb kielégítésére. A meglevő és épülő létesítmények még hatékonyabban szolgálják a megye egész fejlődését Fontosnak értékelte azt. a tényt, hogy a város vonzáskörzetében levő községek fejlődésének elősegítésére több közös intézkedést hozott a szegedi és a járási pártbizottság Elsősorban a városellátási, ipari és mezőgazdasági üzemek közötti kapcsolat erősítése érdekében; ugyanakkor intézkedtek a bejáró dolgozók helyzetének javítása ügyében is. Ezt követően arról szólt, hogy Szegeden a politikai munka során nagy figyelmet kell fordítani a jövőben a munkások között végzendő politikai, szervéző. nevelő és eszmei munka alakítására. Erősíteni kell a munkássá válás társadalmi ranglát. A munkásosztály szocialista arculatát, a munka- és közéleti tevékenységének szocialista vonásait Tovább kell munkálkodni azon, hogy a vávos tudományos, kulturális tevékenysége a vezető értelmiség mtnd nagyobb hatással 'legyen a megye fejlődésére, e feladatok megvalósítására. SzegedA pártértekezlet résztvevőt. nek ebben regionális és országos szerepe van. Szólt a város fejlődésének jelentőségerői, kiemelve, hogy az V. ötéves terv időszakában jelentős segítséget kapott a központi szervektől. De nemcsak a Központi Bizottság, a kormány, hanem a megyei párt- és tanácsi szervek is jelentős támogatóst nyújtottak a város fej'ődéséhez, továbbá a helyi szervek és a lakosság Is. A jövőben Szeged Igényli azt e tudatos irányítást, a várospolitika olyan szintű megvalósítását, hogy az mind nagyobb részt tudjon vállalváros előrehaladásában és nagyobb rénzt tudion vállalni a megyei feladatok megvalósításából. Befejezésül hangsúlyozta: minden szinten erőfeszítéseket kell tenni az egységes cselekvés megteremtésére. Elsődlegességet kell biztosítani a cselekvésnek, az alkotó munkának, mert ezen a területen még nagyon sok a tartalék, a lehetőség. Annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a párt határozatainak megvalósításáért Szeged kommunistái a jövőben is fegyelmezetten dolgoznak. DR. PAPP ELEMÉR. a szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet elnöke a szegedi járás mezőgazdaságának időszerű kérdéseiről szólt Kifejtette, hogy az elmúlt öt esztendőben — a legutóbbi megyei pártértekezlet óta — a járás gazdaságai sokat fejlődtek, és 12,6 százalékkal több terméket aejtak a népgazdaságnak. Mindezt olyan körülmények között, amikor a munkaerő több mint 13 százalékkal csökkent. A fejlődést a nagyüzemi gazdaságok gyarapodása alapozta meg. A termelési rendszerekbe való bekapcsolódás hozott örvendetes alapvető változást gazdálkodásunkban. Négy évvel ezelőtt csak négy rendszerben vettek részt, ma már kilenc támogatását élvezik. Ezekben 28 gazdaság működik közre, illetve kap támogatást. A legeredményesebb a fűszerpaprika-, a szőld*1 és bor-, valamint a burgonyatermelést rendszer tevékenysége. Felhívta a figyelmet arra. hogy milyen jelentős tartalékok vannak még a szőlő- és gyümölcstermelés fejlesztésében, mert ebben bizonv elmaradtunk a lehetőségektől. DR. SÁNDOR JÁNOS, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának képviseletében szólalt fel. Mindenekelőtt hangsúlyozta: pártszervezeteink a korábbi pártértekezlet határozatának Knywdj Zoltán Mvétabat szellemében megkülönböztetett figyelmet fordítottak a párttagság nevelésére, a párt egységének és a párttagok fegyelmének szilárdítására. Ez azt eredményezte, hogy Csongrád megyében a párttagság fegyelme-sokat javult, és megfelelő volt a fegyelmi bizottságok tevékenysége is. Elmondhatjuk, hogy megvalósítottuk megyénkben a XI. kongresszus és az 1975. évi megyei pártértekezlet határozatait. Pártszervezeteink valóban megkövetelték, hogy a párttagok legyenek eszmeileg szilárdak, erkölcsileg feddhetetlenek, mentesek az immorális cselekedetektől. Ahol ezt nem tudták biztosítani ott a szervezeti szabályzat értelmében felelősségre vonást alkalmaztak. Hangsúlyozta: a párt megyei. városi járási vezető szervei, és az alapszervezetek együttes tevékenysége alapján erősödött párttagságunk egysége, fegyelme a párttagok helytállása és erkölcsi magatartása. DR. KERESZTY BfiLA. a megyei főügyészség vezetője a jogpolitikai elvek érvényesülésével foglalkozott Elsősorban a szerződéses fegyelem követelményeivel, majd az ügyészi szervek munkájában elért fejlődésről szólt. Jóleső érzéssel olvasta a beszámolóban a megyei pártbizottság megállapítását — mondotta —. miszerint lényegében eredményesen dolgoztak sokoldalúan elemezték a törvénysértések és a bűnözések okait, összetevőit. Hozzátette: ebben a munkában nagy segítséget kaptak a pártszervezetektől. Kérte, támogassák az ügyészi szervek munkáját a jövőben ls. Végül a környezetvédelem időszerű kérdéseiről szólt. Mint negatív példát említette a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát esetét, mivel közismert, hogy a gyár rekonstrukciója több száz millió forintba került ugyan, de nem építettek megfelelő szennyvíztisztítót. Ezért az r elmúlt évben ez a vállalat 2,5 millió forint bírságot fizetett. Nemcsak a bírság jelent kárt. ennél nagyobb mérvű károsodás érheti a népgazdaságot, ha nem ügyelünk a környezetre. DR. LÁSZLÓ FERENC egyetemi tanár, a SZOTE pártbizottságának titkára mindenekelőtt egészségügyi kérdésekről szólt. Méltatta annak jelentőségét, hogy több egészségügyi, szociális és gyermekintézményt adtunk át rendeltetésének a beszámolási időszakban. Ennek eredményeként javult a la(Folytatás a 12. oldalon-) I