Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-22 / 69. szám

Szombat, 1980. marcún 22. 5 jjTfrSSísÜ hol találom me A fenti kérdés a héten csütörtökön, este úgy tíz óra tájban hangzott el, többször egymásután az Ady téri Au­ditórium Maximumban, a JATE Egyetemi Színpadának bemutatója közben. A dolog tgy esett, hogy a ketrec­B ínpadon több fehér álar­cos, imígyen erősen degene­ráltnak ható ifjonc megkér­dezett egy. a ketrecben ép­pen arra járó egyént, hogy egyenként és külön-külön hol találják meg magukat. A vá­lasz az volt: jöjjön velem, én Se éppen arra megyek! A közeljövőben megrende­lendő művészeti napokon a Csongrád megyét képviselő Tégy amatőr 6zínpad mutat­kozott be a minap: a hód­mezővásárhelyi Állategész­ségügyi Főiskola Lókötő Színpada, a Juhász Gyula (Tanárképző Főiskola színpa­da, a SZOTE-s Medicus Szín­pad, valamint a JATE tár­sulata. Az előbbi két együt­tes produkcióiról (Kopeczkí László: Rekviem egy öreg­asszonyért, illetve Vámos Miklós: Létra című darab­jainak előadásairól) már ír­tunk, a balassagyarmati nagydíjas orvosegyetemisták viszont újdonsággal rukkol­tak elő Foisy Házassági hir­detés című darabjával. Oláh Attila és Szabó Irén igen hangulatos, kedves perceket szerzett ezzel az alig 20—25 perces kis példázattal két emberről, akiknél az ember­éi macskaöldüsés az összekö­tő kapocs. („... és boldogan bitek, míg meg nem haltak"). E rövidke-morbid duót alap­vetően meghatározta a játék önfeledtsége; a kezdetben elég merev Szabó Irént part­nere „vitte", s így végső so­ron kétszereplős darabbal bizonyították a medikus itikus színjátszók: határozott úton gyermeteg példabeszédek a haladnak, tisztában vannak közömbösségről, az anyagias­lehetőségeikkel, az egy értei- ságról, a íorradaiom tüzenéi műbb, 6allangmentesebb 6tí- szalonnát sütögetőkről nem lus hívei, s kevés figurával többek satnya kísérletecs­és szerényen azt játsszák — kéknél, már ami az autonóm amit látnak és amit tudnak, önkifejezést illeti. A Baha­Nem is színvonalatlanul, pon- ma mamával még a Bo­tosabban javulva, láthatóan ney M is előkerült, muzsiká­egyre jobban összeforrva. ja legyőzi a magányos dobos A Medicus Színpad után hatását, aki erre dühében jött az Egyetemi Színpad kitartóan fejbeverdesi a tán­Nyilvántartás című bemuta- colókat. Van még ezen kivül tója, Árkosi Árpád rendezé- Technocol (természetesen sében. A már említett inkri- szíva), bedezorodozott Sza­minált mondattal. És 6ok badság-szobor, sőt még Kun­más egyébbeL ta Kinte is. A kompozíció Epizódsort láthatott a eléggé átlátszó, azt viszont (gyakran éretlenül nevetgélő) elképzelni sem merem, hogy közönség. Lpizódsort egy ke- egy szellemileg ép, netán recben. itt-ott meglepően jó még egyetemet is végzett mai ötletekkel, szépen megkem- fiatal ennyire közhelyszerűen poriált, pantoíiiimszerű, still- és zavarosan lásson a világ­zált, sok szereplős Kollektív ban. Hogy a szolmizált mozgásparádét Kevés be- DIVSZ-indulót ne is említ­6zéd, 6ok homály, egy nagy- sük... szerűen játszó .örök prota- „Tessék mondani, hol talá• ! töltője, tudós kutató, tudo- Eötvös Loránd Tudomány­gonista" ÁrJcosl Árpád — és lom meg magam? — kér i minyszervező, s író. egyetem rektora. 1958-tól ha­más semmi. Pontosabban, dezték az ifjoncok, a felvilá- Ortutay Gyula a szegedi láláig egyidejűleg újra par­hosszan, igen hG6sza»», más- gosító pedig elkezdte körbe fél órán át — sok vezetgetni őket a ketrec­minden, de elemi kohe- ben, egyre nekiszabadultab­rencia, egyértelmű, határo- ban vezénvelve-ordítozva. At­zott mondandó tisztaság és tói ettekintve, hogy egy mélység nélkül. Az Egyete- újabb keletű és enyhén szói­mi Színpad a Miként-bői va didaktikus példabeszéddé1 már jól ismert módszert al- (ezúttal a milltarizmusról). kalmazza, az asszociáció- lettünk gazdagabbak, ő így keltő modell örökérvényű- lálta meg önmagát. A Medi­nek hitt jegyében — zava- cus Színpad másképp. Van, rosan, helyenként kifejezet- aki sehogy. Pedig a ketre­ten laposan, hatásvadászón- cet már fölismerte maga kö­blöffölve. Mert például a rül. Domonkos László S IS Hetven éve született Ortutay Gyula Aligha van Magyarorszá- zetője lett. 1946-ban a Ma- ban a folklór) kutatására: a gon a társadalmi, politikai és gyar Központi Híradó (a Rá- Magyar Tudományos Akadé­kulturális, illetve tudomá- dió és az MTI) elnöke, 1947- mia Néprajzi Kutatócsoport­nyos életben jártas emberek tői kultuszminiszter, s nevé- ja, melynek elhunytáig igaz­között olyan, aki ne ismer- hez számtalan döntő fontos- gatója volt. né a két éve elhunyt Ortu- ságú oktatási reform fűző- Ortutay Gyula eredmé­tay Gyula nevét. dik. nyekben gazdag pályája bő­Temetésén az egész nem- Ortutay Gyula 1946 óta a velkedett elismerésekben, zet képviseletében gyűltek Magyar Tudományos Akadé- Magas magyar és külföldi össze, s rótták le kegyeletes mia levelező tagja, 1958-től kitüntetései jelölik rangját, emlékezetüket államférfiak, rendes tagja volt. Froiesszo- (Állami Díj I. fokozata, Aka­tudósok, értelmiségünk leg- rí tevékenysége Budapesten démiai Aranyérem, Pitré és java és a magyar faluk kül- folytatódott, 1945-től az EL- Herder-díj), a hazai és nem­döttei. Kiemelkedő egyéni- TE Néprajzi Tanszékének zetközi tudomány és közélet ség volt, aki szinte felmér- professzora, majd 1951-től a érzi hiányát, hetetlenül sokat tett a ma- Tárgyi Néprajzi Tanszélitől Kitörölhetetlen nyomot gyar népművészet feltárásá- különvált Folklór Tanszék hagyott a magyar és a nem­ért, a népi kultúrra népsze- professzora. zetközi tudományosság, a rűsít.éséért, s a magyar fa- 1956 után a közélet ismét néprajz, s azon belül is a lu, a parasztság műveltségi visszakövetelte Ortutay Gyu- folklór arculatában. Egyéni színvonalának felemeleséért, lát. 1953-tól haláláig az El- teljesítményei, eredményei Egyszerre, egyidőben tevé- nöki Tanács tagja, 1970-től elismerést és tiszteletet pa­kenykedett a magyar kultu- elnöke az Országgyűlés Kul- rancsolóak. Tudományos ráért, a magyar néprajztu- turális Bizottságának. 1957 programja tanítványainak dományért, és volt kiemel- —64-ig a Hazafias Népfront munkásságában teljesedik kl kedő politikai feladatok és főtitkára, majd később aleí- tovább, társadalmi megbízatások be- nöke. 1957—63 között az G. I. Ortutay Gyula, a magyar politikai és tudományos élet kiemelkedő személyisége szü­egyetem Bölcsészkarán a lamenti képviselő. Különbö­magyar, latin és görög szak ző vezető funkciókat tölt be iet^éne^ ?0 ^^"*1'^"^^ ^­mellett ismerkedett meg a a Tudományos Ismeretter- kalmáb61 koszorúzás! ünnep­néprajzzal. S itt dolt el, jesztő Tarsulatban, melynek séget rendeztek tegnap, pén­hogy életének fő feladata a 1964-től alelnöke. teken 12 órakor a Mező Imre magyar népköltészet yizs- ^ A néprajzkutató Ortutay úti temetőben Ez alkaIom. galata, s a nepmuveszetnek Gyulanak az 1960-as evek­a nemzeti kultúrába való be- ben valósul meg régi álma: ból avatták fel a jeles tudós Stúdiómagnetofonok A Mechlabor Híradástech- gyár legkorszerűbb termékei­nikai Vállalat pécsi gyárából bői, az STM 300 és STM 600 útnak indították a moszkvai típusú berendezésekből ösz­olimpiára rendelt utolsó 46 szesen 1162-őt készítettek a stúdiómagnetofont. A fiatal nagy sporteseményre. ' Csongrád megye élő nép­művészete címmel nyílik kiállítás ma, szombaton dél­után 5 órakor a szóregi Tö­mörkény István Művelődé­si Házban. A tárlatot dr. Juhász Antal, a Móra Fe­renc Múzeum igazgatóhe­lyettese nyitja meg, a meg­nyitót követően a megye népművészeinek előadóest­jét rendezik meg. A kiállí­tás április 20-ig, húsvét ki­vételével naponta 15 és 19 óra között tekinthető meg. A szolnoki Szigligeti Szín­ház látogat ma, szombaton Szegedre. Este 7 órai kez­dettel Hasek Svejk, a derék katona további kalandjai című darabját mutatják be a Zenés Színházban. Utazás a varázslatok bi­rodalmában — ezzel a cím­mel Tyeplik Tibor bűvész tart bemutatót a gyerekek­nek holnap, március 23-án délelőtt 10 órakor a KI­SZÖV Arany János utca 9. szám alatti klubjában. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola szegedi ta­gozata vegyes karának kó­rushangversenyét rendezik meg holnap, március 23-án délelőtt fél 11 órakor a Mó­ra Ferenc Múzeum Múzeu­mi matinék sorozatában. Vezényel Delleyné Hamala Piroska. Második alkalommal ren­dezi meg- az Ifjúsági Ház táncos-zenés szórakoztató műsorát a SZOTE közmű­velődési titkárságával közö­sen, Kor-Show címmel hol­nap, március 23-án este 6 órakor. Közreműködik Dem­jén Ferenc, Tyeplik Tibor és Nagy Bandó András. A hagyományos disco mellett élő zene, valamint rajzfilm­vetítés és dzsesszbalett is szerepel a programban. A modern génelmélet el­méleti és gyakorlati vonat­kozásairól tart előadást dr. Venetiáner Pál egyetemi ta­nár a biológiai szabadegye­tem keretében holnap, már­cius 23-án délelőtt 11 óra­kor a Szemészeti Klinika előadótermében. Műsor­ajánlat" Vaszy Viktor müveiből rendez emlékhangversenyt a Magyar Zeneművészek Szö­vetségének dél-magyarorszá­gi csoportja március 24-én este fél 8 órakor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola szegedi tagozatának Lenin krt. 79. szám alatti hangversenytermében. A hangverseny előtt Meszlényi László emlékezik a kiváló zeneművészre, s a Vaszy­hagyaték legértékesebb da­rabjaiból kiállítás nyílik a főiskola előcsarnokában. A műsorban közreműködik Bódás Péter, Kerek Ferenc (zongora), Szecsődi Ferenc (hegedű), Gregor József (ének), a Szegedi Fúvósötös, valamint a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola női ka­rának kamarakórusa, dr. Mihálka György vezényle­tével. A Medicus Színpad és a Kaláka-együttes lesz az If­júsági Ház Irodalmi kávé­házának vendége március 24-én délután 5 órától. Katona József és a Bánk bán — ezzel a címmel dr. Szörényi László tudományos főmunkatárs tart előadást a TIT megyei szervezetének irodalmi szabadegyetemén március 24-én este 7 órakor a Móra Ferenc Múzeum elő­adótermében. Expedíció a Tiszán — ez a címe a színes diaképekkel és zenével illusztrált föld­rajzi előadásnak, amelyet dr. Csizmazia György főis­kolai adjunktus tart már­cius 24-én este 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központban. Szegedi művészek előadá­sában hallgathatják meg a építése. Még szegedi évei alatt je­lentek meg első dolgozatai, s ekkor alakult ki sok, ké­sőbb megjelent művének koncepciója is. Sorra nyom­dába kerülnek saját gyűjté­seinek anyagai, mesék, me­semondók repertoárjai. Budapestre kerülve a Ma­gyar Rádió irodalmi osztá­lyán lett lektor, ahol sike­rült elérnie, hogy a Rádió a Pátria hanglemezgyárral együtt néprajzi, (nemcsak népzenei, hanem népmesei) felvételeket ls készítsen. E tudománytörténeti értékű hanglemez-dokumentumokat teremtő munkájában Laj­tha László volt a fő segí­tőtársa, de Kodály Zoltán és Bartók Béla is támogatták. Szerkesztője lett a Magyar­című folyó­külön tudományos intézet és közéleti személyiség sir­létesült a néprajzi (elsősor- emlékét is. rádióhallgatók Sztravinszkij A csalogány című h'árom­íelvonásos zenés tűndérlne­séjét március 23-án este 21 órai kezdettel a harmadik í ságtudomány programban. Közreműködik iratnak is. a Szegedi, Szimfonikus Ze- I 1940-ben egyetemi magán­nekar (vezényel Pál Ta- tanár lett Szegeden, de tevé­más). a Szegedi Zenebarátok ' kenységének súlypontja e Kórusa, valamint Vámossy | háborús évek alatt szükség­Éva, Bárdi Sándor, Vághelyl i szerűen a politika felé toló­Gábor, Gregor József és dott. Részt vett a Magyar Kenessey Gábor. i Történelmi Emlékbizottság Két régebbi, szegedi vo- j munkájában, különböző el­natkozású műsorát ismétli 1 lenállási akciókban, s a fel­meg a jövő héten a rádió. Március 25-én a Kossuth adó 17 óra 7 perces kezdet­tel a Fiatalok stúdiója a Gazdátlan hajók című anto­lógia, a Szegeden élő fiatal költők gyűjteményéből ren­dezett irodalmi est felvéte­lét sugározza. Március 26_án 8 óra 27 perckor a Kossuth rádióban a Tudomány és gyakorlat című műsor a Szegedi Biológia! Központ­ban folyó kutatásokról ké­szített műsort közvetíti újra. Levél az egyetemnek cím­mel jelentkezik a szegedi körzeti stúdió műsora már­cius 28-án 18 óra 30 perc­kor a televízió egyes prog­ramjában. A riportműsor a Szegedi Orvostudományi Egyetemre iratkozott mun­kás- és paraszt származású orvosielöltek felvételével, tanulásával és elhelyezkedé­sével kapcsolatos gondokat mutatja be. A Molnár Dixieland soros műsorát hétfőn hallhatják az érdeklődők, este 7 órától, a Bartók művelődési köz­pontban. szabadulás után pedig a Független Kisgazdapárt bal­oldali szárnyának egyik ve­Önkéntes segítők Az önkéntes határőrök adatok munkájának értékelésére ke­rült sor március 21-én Kis­kunhalason. Az értekezlet előadója Vasmanszki Károly követelményeinek megfelelően történjék. A he­lyi párt-, állami és társadal­mi szervek és gazdasági egy­ségek vezetőinek a szervezés alezredes, kerületparancsnok kezdetétől napjainkig meg­volt. Mind a magasabb­egység parancsnokának vita­indítójából, mind a felszólaló önkéntes határőrök vélemé­nyilvánuló segítőkészsége, az önkéntes határőrök folyama­tosan növekvő aktivitása hozzájárult ahhoz, hogy a fo­nyéből egyértelműen az de- gadalomtétel, a szolgálatra rült ki, hogy a Miniszterta­nács 1975. évi 26. számú ren­delete alapján, az önkéntes segítők rendszerének széles körű kialakítása, korszerűsí­tése és hatékonyságának nö­velése szempontjából nagy jelentőségűek voltak azok a jogszabályok, amelyek az or­szág nyilvánossága elé tárták a határőrség feladatait és hatáskörét. E megtisztelő feladatra je­lentkezők nagy szama a Du­na—Tisza közti határterüle­ten lehetővé tette, hogy már a kiválasztás és a csoportok szervezése is a szolgálati fel­Győztes o szegedi cscpat Befejeződött a Magyar Te- Zene-szóval című vetélkedő­levízió legújabb zenei verse- jének nyertesei láttak el. nye, a Triangulum. A tévé a háromfordulós zenei ver­zenei klubjának zenei vetél- senyer szép szegedi siker kedőjét az elmúlt három hó- született. A 15 főíj szegedi napban három városból. Bu- csapat végzett az első he­dapestről és a tévé két vidéki iyen. a középiskolásokból, körzeti stúdiójának városa- főiskolásokból és zeneértő ból, Pécsről és Szegedről felnőttekből álló kollektíva közvetítették. A három alka- kapta a győzteseknek járó lommal három kiváló zene- 50 ezer forint értékű vásár­művész élete és munkássága jási utalványt. Az egyéni volt a vetélkedő témája. Első versenyzők közül kiemelkedő alkalommal Liszt Ferenc, szerepléséért, megnyerő egyé­majd Debussy, s végül pén- r.iségéért jutalmazták a sze­teken este Sgtravinszky mű- gedi csapat tagját, Ujszászi vészetéből „vizsgáztak" a Évát, a Juhász Gyula Tanár­csapatok. Az adások során a képző Főiskola ének-zene műsorvezetői tisztet a tévé szakos hallgatóját A siker­MÉÜMMHMMMMMMHMK ben a csapat tagjai mellett osztozott jó néhány felkészítő Mezőgazdaság és export Az elmúlt húsz évben át- ért és kinek termel a kor­alakult a mezőgazdaság. Az szerű mezőgazdaság. Meny­export árutermelés jellemzi nyíre piacképesek külföldön a gazdálkodást Tavaly a a magyar áruk. Többek kö­ti zedével kisebb szántóföld- zött erről tartott előadást ről 75 százalékkal több ter- tegnap, pénteken a Szegedi ményt takarítottak be mint Akadémiai Bizottság klubjá­ket evtizede, jo részét ex- . , , , , n ' , portra küldték. Ezért nagyon ban dr. Kralovanszky U. Pal lényeges, hogy mit mennyi- az OMFB főosztályvezetője. tanár, művész és a tévé sze­gedi stúdiójának munkatár­sai, akik részt vettek a szer­kesztés munkájában és bizto­sították az adás technikai teltételeit A Triangulum sikere, a komoly zene népszerűsítésé­ben vállalt missziója folyta­tást ígér: a közelgő Bartók­centenárium lehetőséget te­remt hasonló nemes vetélke­désre, történő felkészítés és a szol­gálati feladatok végrehajtása tervszerűen, a minisztertaná­csi rendeletben kitűzött cé­loknak és követelményeknek megfelelően történik ma is. Hozzájárult ehhez az is, hogy a határőr-alegységek hivatá­sos állománya mindig fele­lősségének megfelelően fog­lalkozott az önkéntes határ­őrök elméleti és gyakorlati felkészítésével, szolgálatba történő bevonásával. önkéntes határőreink poli­tikai érettségét mutatja, hogy közülük sokan tagjai az MSZMP-nek, illetve a KISZ­nek, s e munkát fontos párt­megbízatásnak is tekintik. örvendetes, hogy a határ­területi lakosság többséga szolgálati feladataik ellátásá­ban aktívan támogatja az ön­kéntes határőröket. Az elis­merések, kitüntetések és ju­talmak rnagas szama az ön­kéntes segítők munkájának társadalmi elismerését tükrö­zi. Három önkéntes határőr­csoportot Kiváló Határőr jel­vénnyel tüntetett ki a BM Határőrség országos parancs­noka 1979-ben. Szűcs Imre, Király Pál, Császár Antal Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetésben részesült. 38 önkéntes határőr pedig Ki­váló Határőr jelvényt és ju­talmat kapott — 1980-ban az egyik leg­fontosabb feladat az önkén­tes segítők szolgálati és szak­mai felkészültségének, intéz­kedéseik szakszerűségének javítása, s a további szervező munka — hangsúlyozta a magasabb egység parancsno­ka. — Fontos ez, hiszen a társadalom az önkéntes se­gítők közreműködésével já­rul hozzá a hatósági szervek­re háruló feladatok jobb el­végzéséhez, aminek a hasz­nát természetesen az egész lakosság élvezi. S e tevé­kenység — miként valameny­nyi társadalmi munka — egyben a közélet iskolája is, a tettekben megnyilvánuló szocialista hazafiság egyik formája. Gazsó Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom