Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

Szerda, 1980. március 19. 5 Tanácskozott a megyei József Attila-emlékbizottság Szabó G. Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének, a megyei József Attilaemlékbizottság elnökének vezetésével tegnap, kedden délután ülést tartott a József Attila születésének 75. évfordulója méltó megünneplésére alakult megyei bizottság. A résztvevők pontosították a programtervezetet. Áttekintették azokat az eseményeket, melyek az országos programsorozat részei, s azokat, amelyek a helyi megemlékezésekhez kapcsolódnak. Mint ismeretes, az országos emlékbizottság programjában két Csongrád megyei rendezvény szerepel: április 14-én Szegeden, 15-én Makón idézik a nagy költő alakját és munkásságát. Emellett a megye városai és községei helyi eseményeket rendeznek, a Somogyi-könyvtár a megye 26 helységében 56 rendezvényt tart KIOSZ választmányi iilés Tegnap délelőtt Szegeden tartotta ülését a KIOSZ Csongrád megyei választmánya, Gyulai Dezsőnek. a KIOSZ megyei elnökének vezetésével. Az ülésén megjelent Karakai Ferenc. a KIOSZ országos vezetőségének tagja, dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke és dr. Milassin László, a megyei főügyész helyettese is. Budai AnUilné, a KIOSZ megyei titkára beszámolt az érdekképviseleti munkáról. melyet a szakmai és fegyelmi bizottságok tapasztalatai alapján értékelt. Többek közt megállapította, hogy a szakmai bizottságok nagy segítséget nyújtanak egyrészt a kisiparosok védelmében, másrészt a lakosság és a kisiparosok kapcsolatának javításában. A fegyelmi bizottság munkájáról szólva elmondta, hogy az elmúlt évben hét esetben volt szükség kisiparos felelősségre vonására. A választmányi ülés napirendjén egyebek közt szó volt a kisipari műhelyek munkavédelmi helyzetéről, és az 1979 októberi választmányi ülés óta végzett vezetőségi munkáról is. Az ülésen két szakembernek adtak át kitüntetést: Sebestyén Gyula cipész, a mindszenti helyi csoport titkára a KIOSZ Kiváló Dolgozója, Orcsik Sándor villanyszerelő pedig a KPM Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vette át. Vöröskeresztetek európai értekezlete Budapesten Szocialista ország fővárosában most első alkalommal hívták össze az ifjúsági Völ röskereszt vezetőinek európai értekezletét, amely kedden kezdődött meg Budapesten, a csillebérci úttörő nagytáborban. A tanácskozáson, amelyet Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és dr. Massimo Barra, a Nemzetközi Vöröskereszt Társaságok Ligája ifjúsági bizottságának elnöke nyitott meg, kontinensünk 21 országából érkezett küldöttek vesznek részt. Az értekezleten megemlékeznek arról, hogy a Vöröskereszt több mint százéves mozgalmában 60 évvel ezelőtt. 1920 márciusában kezdték el megszervezni az ifjúsági Vöröskereszt nemzeti bizottságait és nemzetközi testületét. Az évforduló jegyében" most mérlegre teszik az együttműködés eredményeit, és kidolgozzák a különféle vöröskeresztes akciókban való együttes részvétel hathatósabbá tételének formáit. Véleménycserét folytatnak az ifjúsági vöröskeresztes vezetők képzéséről, és továbbképzéséről is. Négynapos tanácskozási programja után pénteken fejeződik be a vöröskeresztesek nemzetközi tanácskozása fővárosunkban. (MTI) Új lakás, új életforma Nincs többé cigánytelep Dorozsmán Új építési technológiákkal, társadalmi összefogással Több általános iskolai tanterem Egy fél évtized múltán pxinlcgy 180 ezerrel lesz népesebb az általános iskolátok tábora. Ez már önmagában jelzi a teendőket: főként a városokban, a gyorsan iparosodó településeken ló nagy feladatot a tanácsokra az általános iskolák hálózatának gyarapítása. Üj tantermeket kell építeni, keresni kell az átmeneti megoldásokat s a szervezésben rejlő lehetőségeket, hogy ne legyenek még zsúfoltabbak az iskolák, ne kelljen több műszakban tanítani, sőt a jelen•legi helyzet is javuljon, egyszersmind emelkedjék az oktatás színvonala. Az olcsó építési technológiák alkalmazásával a szokásosnál hamarabb kerülhetnek tető alá az oktatási intézmények. Erre máris számos példa akad országszerte. Pest megyében például annak idején úgy határoztak, hogy az V. ötéves tervben 625 általános iskolai tanterem épüljön, másfélszázzal több az eredetileg tervezettnél. Először itt alkalmazták iskolaépítésre a Forfa épületszerkezetet, eddig 76 ilyen technológiával épített tantermet vehettek birtokba a tanulók, s az idén újabb 44-ben kezdhetik meg a tanulást. Szép és változatos épületegyüttest alakítottak ki például Püspökhatvanban, Kerepestarcsán, Pécelen és Budakeszin. Ennek az építési módnak a legnagyobb előnye a gyorsaság: egy-egy iskolát — az alapozással együtt — hat hónap alatt hoznak tető alá. Az építkezéseket a lakosság számottevő társadalmi munkával iámogatta. Jórészt ennek köszönhető, hogy várhatóan a gyorsított programot is sikerül túlteljesíteni, végül is ebben a tervidőszakban 800 tantermet készítenek el. A könnyűszerkezetes iskolaépítési program eredményeként enyhült a zsúfoltság a Fejér megyei általános iskolákban is. A megye állami építőipari vállalata „Clasp"-elemeiből tíz hónap alatt készített el egy-egy 16 tantermes, korszerű iskolát. Tavaly 59 új tanterembe helyezhették el a táblát, a padsorokat, az idén több mint 600 millió forintot fordítanak iskolaépítésre; szeptemberben újabb 108 tanteremben kezdődhet meg a tanítás. Dunaújvárosban egy 24 és egy 20, Székesfehérváron és Móron egy.egy 16, Mezőfalván, Ercsiben, Soponyán és Pákozdon pedig egy-egy 8 tantermes iskola épül. Az ország keleti peremén, Szabolcs-Szatmár megyében a debreceni tervezők és házgyári szákemberek által kikísérletezett „Hajdúváz" építési technológia alkalmazásával gyorsul az általános iskolák építése. Ezzel az eljárással alig 15 hónap alatt építenek egy-egy nyolc tantermes, tornateremmel és öltözőkkel is ellátott iskolát. Kótajban, Ajakon és Nagyhalászon új iskolába szólítja majd a csengő a gyerekeket a szeptemberi tanévnyitón. Ez időre 26 új tanteremnek kell megépülnie BácsKiskun megyében is, s ezért a városokban, nagyközségekben soron kívül látnak hozzá az építők az iskolák alapozásához, falazásához. Mivel a szükség úgy kívánja, néhány más beruházást elhalasztanak, hogy minél több pénzt fordíthassanak az iskolák bővítésére. Sokhelyütt a régi épületeket alakítják át. például Izsákon a Sárfehér Termelőszövetkezet egyik irodáját, amelyben négv tanteremnek jutott hely. Zalában, ahol Sármelléken épít nyolc tantermes, tornatermes, körzeti iskolát a helyi termelőszövetkezet építési csoportja; a munkából számottevő részt vállal a lakosság. Heves megyében új tantermek építése mellett igyekeznek az adottságok teljes kihasználásával enyhíteni a zsúfoltságot. A megyeszékhelyen például átmenetileg a középiskolák adnak át majd néhány osztá'rt az általános iskolásoknak, s a kulturális intézmények is felajánlották, hogy előadótermek átadásával segítik az alapfokú oktatás zavartalanságát. (MTI) Sorsdöntő esemény zajlott le a napokban a kiskundorozsmai. telepi cigányok életében. Buldózer jelent meg a kiürített putrik között, s az emberl<ez méltatlan „hajlékokat" a földdel tették egyenlővé. A régi, ócska holmik, bútorok a tűz martalékává lettek, s a tisztába öltözött férfiak, asszonyok, gyerekek „új honfoglalásra" indultak. Egészséges, világos, festékillatú . lakások várták őket néhány kilométerrel arrébb, a Búza utcában. Csaknem 200 ember hagyta maga mögött a putrikat és remélhetően a múltat, a visszafelé húzó életformát is. * Szinte fölbecsülhetetlen a társadalmi segítség, amely immár megadja a lehetőségét annak, hogy behozzák sok százéves lemaradásukat ezek az emberek. Mi késztette a városi tanácsot erre a lépésre, mit remél a társadalom a bőkezű ajándék fejében, és még számtalan kérdés vetődik föl bennünk a hír hallatán, amelyre Bányainé ár. Birkás Máriától, a városi tanács elnökhelyettesétől kértünk választ. Mindenekelőtt néhány szót kell szólnunk magáról a dorozsmai cigánytelepről. A Széksósi úttól északra, félhektárnyi, mélyen fekvő területen, vadon és engedély nélkül alakult ki a harmincas évek elején, amikor megjelentek itt az első sárkunyhók. Az évek folyamán gombamód elszaporodtak ezek a kezdetleges építmények, és 1976ban, a fölmérés alkalmával, több mint 30 putriban csaknem 45 családot találtak. Az egykori tófenék belvizes időben, lakhatatlan volt. A dorozsmai tanács már korábban kijelölt egy magasabban fekvő területet, házhelyeket alakított ki, bevezettette a villanyt, a vizet, a 15 év alatt azonban csupán 5 lakóház épült ott föl, nagy erőfeszítések árán. A többségnek, az 1970-es népszámlálás szerint 410 cigánynak azonban továbbra is a putrik adtak otthont. A rossz életkörülmények nem kedveztek a folyamatosan vállalt munkának, és meg se közelítették a mai kor egészségügyi, szociális, kulturális követelményeit. Egyértelmű volt: társadalmi összefogással kell tenni valamit. Az MSZMP KB iránymutatása, kormányhatározat és a Csongrád megyei vb határozata alapján figyelemmel Honfoglalás a Búza utcában kisérte a városi tanács a cigánylakossag életét. 1976-ban napirendre is tűzte a vb a telepiek sorsát, s határozat rendelte el a cigánytelep fölszámolását. Akkor úgy tűnt, az a járható út, ha megüresedett tanácsi lakásokat utalnak ki az embertelen körülmények közt élő cigánycsaládoknak, így a városban nem konzerválódik hagyományos életmódjuk sem. Az első ütemben 20 családot költöztettek a városba. A vb 1978ban ismét napirendre tűzte a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek felszámolásáról szóló határozatot, s megvizsgálta addigi végrehajtását. A kezdeti lépésekel eredményesnek minősítették. Egy évvel később pzonban világossá vált: a városba költözött cigánycsaládoknak nem mindegyike tudott élni a jobb lehetőségekkel. beilleszkedni új környezetébe. Napirenden voltak a lakótársak panaszai, az új szomszédok zavarták nyugalmukat, megszokott életmódjukat. Maguk a cigányok sem találták úgy meg az utat a védőnőhöz, orvoshoz, de meg az iskolához sem, mint Dorozsmán. A tapasztalatok szerint a telepen maradt cigányoktól még kevésbé várható el, hogy azonnal, maradéktalanul eledet tegyenek a társadalmi együttélés szabálvai-ak. A cigánykérdést csak lénésről lépésre, fokozatosan lehet metold^ni. Üi döntés s-rö'etett: e'ső 'éncsőként a telenen lakók és az önkényesen beköltözők számára a Bírta utcai, állami tula'donú telkeken kell lakásokat építeni, a telep tettes fölszámolásának határideje 1980. december 31. Ugyanakkor a tiszta, rendszeresen munkát vállaló, alkalmazkodó családoknak, akár a nem cigányoknak, új, összkomfortos lakásokat utalnak ki, megkülönböztetés nélkül. A határozattól a megvalósulásig egy év sem tett el. Az IKV. a DÉl.EP-pel együttműködve, fölépítette panelból a 24 tanácsi bérlakást, Dorozsmán. Negyven négyzetméteres. szoba, konyha várta a telep volt lakóit. Igaz, nagy családok kerültek egy födél alá, akik viszont a társadalmi összefogás eredményeként ágyat, matracot, tűzhelyet, egy-egy bútordarabot, rádiót is kaptak, egyszóval: a korábbinál emberibb körülményeket. Az első. a legnehezebb lépést — amelyre maguk nem lettek volna képesek — megtette hát a közösség. Kezüket nem engedik el ezután sem a munkaügy, az egészségügy. a gyámügy, a művelődésügy, a lakásügy szakemberei, figyelemmel kísérik sorsukat az életükkel foglalkozó koordináló bizottság 'agiai, a népfront és a Vöröskereszt aktivistái is. Nem várhaturk azonban csodát: egvik napról a másikra nem változhat meg egy megrögzött életforma. De az emberhez méltó életkörülmények, a folyamatos törődés megadta a lehetőségét annak, hogy aki maga is akarja, megtegye a következő lénést, közelebb keriVve a kulturált, munkából élő emberek világához. Remélhetően gyermekeik már azo"os'dnak is vele. Cilikán Ágnes Koszorúzási ünnepség a Joliot-Curie-szobornál Frederic Joliot-Curie születésének 80. évfordulója alkalmából kedden koszorúzási ünnepséget tartottak a világhírű francia tudós és a békemozgalom kiemelkedő személyiségének szobránál, a róla elnevezett téren. Pataki János, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának alelnöke méltatta a Nobel-díjas atomfizikus munkásságát. Az Országos Béketanács nevében dr. Kovács Béla főtitkár és dr. Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyettese, a HNF budapesti bizottsága nevében Turóczi Bertalan titkárhelyettes helyeztek el koszorút. Elhozták virágaikat a kerület fiataljainak, üzemi, hivatali dolgozóinak képviselői is. (MTI) mnapu A vonal anatómia ja Fritz Mihály mondta egy régebbi interjúban: „Ka jz nélkül nincs képzőművészet. A rajzolás és a mintázás egyenrangú, egyforma fontosságú számomra. Nem holmi kiegészítő sportágként űzöm egyiket vagy másikat, hanem egyik feltételezi a másikat. A tollrajz alkatilag nagyon megfelel nekem. Azt a fajta rajzot érzem legkifejezőbbnek, mely mellőzi a színt és a tónust, csupán az egynemű vonal szépségével, gazdag lehetőségeinek kiaknázásával fejezi ki mondandóját." íme most bizonyságot szolgáltat szavainak a fiatal művész a November 7. Művelődési Házban rendezett kiállításán. Rajzokat, érmeket és alkalmazott grafikai munkákat mutat be. Az egyik legősibb képzőművészeti kifejezőeszköz, a vonal sokféle lehetőségeinek, tulajdonságának, jellemformáló erejének, anatómiájának lehetünk itt tanúi. Ceruzarajzok és tollvázlatok sorakoznak a falakon, melyek aktstúdiumokat, fej tanulmányokat, faés természetábrázolásokat mutatnak. Ugy tűnik, Fritz Mihály számára mindig a modell, az érzelmi kötődés, az indulati töltés határozza meg a választott vonalkultúrát. Ezért, ha zizegő bokrost rajzol, idegesen viorál kezében a toll; ha nyárfák a modelljei, égre suhan a vonal; a hegyek meredekjéről szinte vízesésként zuhannak tollvonásai; az öreg fák törzsén csavarog a ceruza hegye; a dáliS szirmainak minden erezetét végig követi; a lányfejek hajtincseiben el-elkószál; az aktokat végigsimítja. Minden lapon más és más módon, másfajta indulattal, érzelmi töltéssel, de valamennyin biztos mesterségbeli fegyverzetben. Nem véletlenül tartja emberi és művészi példaképének Ferenczi Bénit. Érmeinek főszereplője is a vonal. A karakteres és karakterizilásra alkalmas vonal. Ezt bizonyítja a szegedi nagyárvíz centenáriumára készült sorozata, vagy a Nyíregyházának tervezett érmek sora S ez jellemző azokra az érmeire is, melyeken kiváló egyéniségek arcvonásait keresi. Épp a vonal teszi sajátosan egyénivé Bartók, József Attila, Radnóti Mikló^ Einstein Móra Ferenc, Móricz Zsigmond és Jósa András érem portré ját. A bensőséges, tiszta érzelem, a lírai hangvétel jellemzi családi ihletésű munkáit, a parányi csecsemőfejet, vagy az igen szellemes Rolf segít érmet vésni ' előlapját. A tanulmányrajzokon már megcsodált harmonikus aktok is átmentődtek a maradandóbb műfajba, az érmeiere. Fritz Mihály rajzai és érmei mellett bemutat néhány plakátot, meghívótervet, köztük a szegedi Családi és Társadalmi • Eseményeket Rendező Iroda teljes grafikai kollekcióját. Fritz bensőséges tárlatával egvArtelmúen bizonyítja hitvallását: rajz nélkül nincs képzőművészet! Erre a felkészültségre, erre a biztos rajzi tudásra és emberi gazdagságra szép és maradandó művészi pálya épülhet. Tandi Latos