Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

Szerda, 1980. március 19. 5 Tanácskozott a megyei József Attila-emlékbizottság Szabó G. Lászlónak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek, a megyei József Attila­emlékbizottság elnökének ve­zetésével tegnap, kedden dél­után ülést tartott a József Attila születésének 75. év­fordulója méltó megünnep­lésére alakult megyei bi­zottság. A résztvevők ponto­sították a programtervezetet. Áttekintették azokat az ese­ményeket, melyek az orszá­gos programsorozat részei, s azokat, amelyek a helyi meg­emlékezésekhez kapcsolód­nak. Mint ismeretes, az or­szágos emlékbizottság prog­ramjában két Csongrád me­gyei rendezvény szerepel: április 14-én Szegeden, 15-én Makón idézik a nagy költő alakját és munkásságát. Emellett a megye városai és községei helyi eseményeket rendeznek, a Somogyi-könyv­tár a megye 26 helységében 56 rendezvényt tart KIOSZ választmányi iilés Tegnap délelőtt Szegeden tartotta ülését a KIOSZ Csongrád megyei választmá­nya, Gyulai Dezsőnek. a KIOSZ megyei elnökének vezetésével. Az ülésén meg­jelent Karakai Ferenc. a KIOSZ országos vezetőségé­nek tagja, dr. Kun László, a megyei bíróság elnöke és dr. Milassin László, a me­gyei főügyész helyettese is. Budai AnUilné, a KIOSZ megyei titkára beszámolt az érdekképviseleti munká­ról. melyet a szakmai és fe­gyelmi bizottságok tapaszta­latai alapján értékelt. Töb­bek közt megállapította, hogy a szakmai bizottságok nagy segítséget nyújtanak egyrészt a kisiparosok vé­delmében, másrészt a lakos­ság és a kisiparosok kap­csolatának javításában. A fegyelmi bizottság munká­járól szólva elmondta, hogy az elmúlt évben hét eset­ben volt szükség kisiparos felelősségre vonására. A választmányi ülés napi­rendjén egyebek közt szó volt a kisipari műhelyek munkavédelmi helyzetéről, és az 1979 októberi választ­mányi ülés óta végzett ve­zetőségi munkáról is. Az ülésen két szakember­nek adtak át kitüntetést: Sebestyén Gyula cipész, a mindszenti helyi csoport titkára a KIOSZ Kiváló Dolgozója, Orcsik Sándor villanyszerelő pedig a KPM Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vette át. Vöröskeresztetek európai értekezlete Budapesten Szocialista ország főváro­sában most első alkalommal hívták össze az ifjúsági Vö­l röskereszt vezetőinek euró­pai értekezletét, amely ked­den kezdődött meg Buda­pesten, a csillebérci úttörő nagytáborban. A tanácsko­záson, amelyet Hantos Já­nos, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és dr. Massimo Barra, a Nemzetközi Vö­röskereszt Társaságok Ligá­ja ifjúsági bizottságának el­nöke nyitott meg, kontinen­sünk 21 országából érkezett küldöttek vesznek részt. Az értekezleten megemlékeznek arról, hogy a Vöröskereszt több mint százéves mozgal­mában 60 évvel ezelőtt. 1920 márciusában kezdték el megszervezni az ifjúsági Vöröskereszt nemzeti bizott­ságait és nemzetközi testü­letét. Az évforduló jegyé­ben" most mérlegre teszik az együttműködés eredmé­nyeit, és kidolgozzák a kü­lönféle vöröskeresztes akci­ókban való együttes részvé­tel hathatósabbá tételének formáit. Véleménycserét folytatnak az ifjúsági vörös­keresztes vezetők képzésé­ről, és továbbképzéséről is. Négynapos tanácskozási programja után pénteken fejeződik be a vöröskeresz­tesek nemzetközi tanácsko­zása fővárosunkban. (MTI) Új lakás, új életforma Nincs többé cigánytelep Dorozsmán Új építési technológiákkal, társadalmi összefogással Több általános iskolai tanterem Egy fél évtized múltán pxinlcgy 180 ezerrel lesz né­pesebb az általános iskolá­tok tábora. Ez már önmagá­ban jelzi a teendőket: fő­ként a városokban, a gyor­san iparosodó településeken ló nagy feladatot a tanácsok­ra az általános iskolák háló­zatának gyarapítása. Üj tan­termeket kell építeni, keres­ni kell az átmeneti megoldá­sokat s a szervezésben rejlő lehetőségeket, hogy ne legye­nek még zsúfoltabbak az is­kolák, ne kelljen több mű­szakban tanítani, sőt a jelen­•legi helyzet is javuljon, egy­szersmind emelkedjék az ok­tatás színvonala. Az olcsó építési technoló­giák alkalmazásával a szoká­sosnál hamarabb kerülhet­nek tető alá az oktatási in­tézmények. Erre máris szá­mos példa akad országszer­te. Pest megyében például annak idején úgy határoz­tak, hogy az V. ötéves terv­ben 625 általános iskolai tanterem épüljön, másfél­százzal több az eredetileg tervezettnél. Először itt al­kalmazták iskolaépítésre a Forfa épületszerkezetet, ed­dig 76 ilyen technológiával épített tantermet vehettek birtokba a tanulók, s az idén újabb 44-ben kezdhe­tik meg a tanulást. Szép és változatos épületegyüttest alakítottak ki például Püs­pökhatvanban, Kerepestar­csán, Pécelen és Budake­szin. Ennek az építési mód­nak a legnagyobb előnye a gyorsaság: egy-egy iskolát — az alapozással együtt — hat hónap alatt hoznak tető alá. Az építkezéseket a la­kosság számottevő társadal­mi munkával iámogatta. Jórészt ennek köszönhető, hogy várhatóan a gyorsí­tott programot is sikerül túlteljesíteni, végül is ebben a tervidőszakban 800 tan­termet készítenek el. A könnyűszerkezetes isko­laépítési program eredmé­nyeként enyhült a zsúfolt­ság a Fejér megyei általános iskolákban is. A megye ál­lami építőipari vállalata „Clasp"-elemeiből tíz hónap alatt készített el egy-egy 16 tantermes, korszerű iskolát. Tavaly 59 új tanterembe helyezhették el a táblát, a padsorokat, az idén több mint 600 millió forintot for­dítanak iskolaépítésre; szeptemberben újabb 108 tanteremben kezdődhet meg a tanítás. Dunaújvárosban egy 24 és egy 20, Székesfe­hérváron és Móron egy.egy 16, Mezőfalván, Ercsiben, Soponyán és Pákozdon pe­dig egy-egy 8 tantermes is­kola épül. Az ország keleti peremén, Szabolcs-Szatmár megyében a debreceni tervezők és ház­gyári szákemberek által ki­kísérletezett „Hajdúváz" építési technológia alkalma­zásával gyorsul az általános iskolák építése. Ezzel az el­járással alig 15 hónap alatt építenek egy-egy nyolc tantermes, tornateremmel és öltözőkkel is ellátott isko­lát. Kótajban, Ajakon és Nagyhalászon új iskolába szólítja majd a csengő a gyerekeket a szeptemberi tanévnyitón. Ez időre 26 új tanterem­nek kell megépülnie Bács­Kiskun megyében is, s ezért a városokban, nagyközsé­gekben soron kívül látnak hozzá az építők az iskolák alapozásához, falazásához. Mivel a szükség úgy kíván­ja, néhány más beruházást elhalasztanak, hogy minél több pénzt fordíthassanak az iskolák bővítésére. Sok­helyütt a régi épületeket alakítják át. például Izsá­kon a Sárfehér Termelőszö­vetkezet egyik irodáját, amelyben négv tanteremnek jutott hely. Zalában, ahol Sármelléken épít nyolc tantermes, tornatermes, kör­zeti iskolát a helyi termelő­szövetkezet építési csoport­ja; a munkából számottevő részt vállal a lakosság. Heves megyében új tan­termek építése mellett igye­keznek az adottságok teljes kihasználásával enyhíteni a zsúfoltságot. A megyeszék­helyen például átmenetileg a középiskolák adnak át majd néhány osztá'rt az ál­talános iskolásoknak, s a kulturális intézmények is felajánlották, hogy előadó­termek átadásával segítik az alapfokú oktatás zavarta­lanságát. (MTI) Sorsdöntő esemény zajlott le a napokban a kiskundo­rozsmai. telepi cigányok éle­tében. Buldózer jelent meg a kiürített putrik között, s az emberl<ez méltatlan „hajlé­kokat" a földdel tették egyenlővé. A régi, ócska hol­mik, bútorok a tűz martalé­kává lettek, s a tisztába öl­tözött férfiak, asszonyok, gyerekek „új honfoglalásra" indultak. Egészséges, világos, festékillatú . lakások várták őket néhány kilométerrel ar­rébb, a Búza utcában. Csak­nem 200 ember hagyta maga mögött a putrikat és remél­hetően a múltat, a visszafelé húzó életformát is. * Szinte fölbecsülhetetlen a társadalmi segítség, amely immár megadja a lehetőségét annak, hogy behozzák sok százéves lemaradásukat ezek az emberek. Mi késztette a városi tanácsot erre a lépés­re, mit remél a társadalom a bőkezű ajándék fejében, és még számtalan kérdés vetődik föl bennünk a hír hallatán, amelyre Bányainé ár. Birkás Máriától, a városi tanács elnökhelyettesétől kértünk választ. Mindenekelőtt néhány szót kell szólnunk magáról a do­rozsmai cigánytelepről. A Széksósi úttól északra, fél­hektárnyi, mélyen fekvő te­rületen, vadon és engedély nélkül alakult ki a harmincas évek elején, amikor megje­lentek itt az első sárkunyhók. Az évek folyamán gombamód elszaporodtak ezek a kez­detleges építmények, és 1976­ban, a fölmérés alkalmával, több mint 30 putriban csak­nem 45 családot találtak. Az egykori tófenék belvizes idő­ben, lakhatatlan volt. A do­rozsmai tanács már korábban kijelölt egy magasabban fek­vő területet, házhelyeket ala­kított ki, bevezettette a vil­lanyt, a vizet, a 15 év alatt azonban csupán 5 lakóház épült ott föl, nagy erőfeszí­tések árán. A többségnek, az 1970-es népszámlálás szerint 410 ci­gánynak azonban továbbra is a putrik adtak otthont. A rossz életkörülmények nem kedveztek a folyamatosan vállalt munkának, és meg se közelítették a mai kor egész­ségügyi, szociális, kulturális követelményeit. Egyértelmű volt: társadalmi összefogással kell tenni valamit. Az MSZMP KB iránymu­tatása, kormányhatározat és a Csongrád megyei vb hatá­rozata alapján figyelemmel Honfoglalás a Búza utcában kisérte a városi tanács a ci­gánylakossag életét. 1976-ban napirendre is tűzte a vb a telepiek sorsát, s határozat rendelte el a cigánytelep föl­számolását. Akkor úgy tűnt, az a járható út, ha megüre­sedett tanácsi lakásokat utal­nak ki az embertelen körül­mények közt élő cigánycsa­ládoknak, így a városban nem konzerválódik hagyomá­nyos életmódjuk sem. Az első ütemben 20 családot költöz­tettek a városba. A vb 1978­ban ismét napirendre tűzte a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek fel­számolásáról szóló határoza­tot, s megvizsgálta addigi végrehajtását. A kezdeti lé­pésekel eredményesnek mi­nősítették. Egy évvel később pzonban világossá vált: a városba költözött cigánycsa­ládoknak nem mindegyike tudott élni a jobb lehetősé­gekkel. beilleszkedni új kör­nyezetébe. Napirenden voltak a lakótársak panaszai, az új szomszédok zavarták nyugal­mukat, megszokott életmód­jukat. Maguk a cigányok sem találták úgy meg az utat a védőnőhöz, orvoshoz, de meg az iskolához sem, mint Dorozsmán. A tapasz­talatok szerint a telepen maradt cigányoktól még ke­vésbé várható el, hogy azon­nal, maradéktalanul eledet tegyenek a társadalmi együtt­élés szabálvai-ak. A cigány­kérdést csak lénésről lépésre, fokozatosan lehet metold^ni. Üi döntés s-rö'etett: e'ső 'én­csőként a telenen lakók és az önkényesen beköltözők számára a Bírta utcai, állami tula'donú telkeken kell la­kásokat építeni, a telep tettes fölszámolásának határideje 1980. december 31. Ugyan­akkor a tiszta, rendszeresen munkát vállaló, alkalmazko­dó családoknak, akár a nem cigányoknak, új, összkom­fortos lakásokat utalnak ki, megkülönböztetés nélkül. A határozattól a megvaló­sulásig egy év sem tett el. Az IKV. a DÉl.EP-pel együtt­működve, fölépítette panel­ból a 24 tanácsi bérlakást, Dorozsmán. Negyven négy­zetméteres. szoba, konyha várta a telep volt lakóit. Igaz, nagy családok kerültek egy födél alá, akik viszont a társadalmi összefogás ered­ményeként ágyat, matracot, tűzhelyet, egy-egy bútordara­bot, rádiót is kaptak, egy­szóval: a korábbinál embe­ribb körülményeket. Az első. a legnehezebb lé­pést — amelyre maguk nem lettek volna képesek — meg­tette hát a közösség. Kezüket nem engedik el ezután sem a munkaügy, az egészség­ügy. a gyámügy, a művelő­désügy, a lakásügy szakem­berei, figyelemmel kísérik sorsukat az életükkel foglal­kozó koordináló bizottság 'agiai, a népfront és a Vö­röskereszt aktivistái is. Nem várhaturk azonban csodát: egvik napról a másikra nem változhat meg egy megrög­zött életforma. De az ember­hez méltó életkörülmények, a folyamatos törődés megad­ta a lehetőségét annak, hogy aki maga is akarja, megte­gye a következő lénést, kö­zelebb keriVve a kulturált, munkából élő emberek vilá­gához. Remélhetően gyerme­keik már azo"os'dnak is vele. Cilikán Ágnes Koszorúzási ünnepség a Joliot-Curie-szobornál Frederic Joliot-Curie szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából kedden koszorú­zási ünnepséget tartottak a világhírű francia tudós és a békemozgalom kiemelkedő személyiségének szobránál, a róla elnevezett téren. Pa­taki János, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságá­nak alelnöke méltatta a No­bel-díjas atomfizikus mun­kásságát. Az Országos Béketanács nevében dr. Kovács Béla főtitkár és dr. Sztanyik B. László, az OBT elnökhelyet­tese, a HNF budapesti bi­zottsága nevében Turóczi Bertalan titkárhelyettes he­lyeztek el koszorút. Elhoz­ták virágaikat a kerület fiataljainak, üzemi, hivatali dolgozóinak képviselői is. (MTI) mnapu A vonal anatómia ja Fritz Mihály mondta egy régebbi interjúban: „Ka jz nélkül nincs képzőművészet. A rajzolás és a mintázás egyenrangú, egyforma fon­tosságú számomra. Nem hol­mi kiegészítő sportágként űzöm egyiket vagy másikat, hanem egyik feltételezi a másikat. A tollrajz alkatilag nagyon megfelel nekem. Azt a fajta rajzot érzem legkife­jezőbbnek, mely mellőzi a színt és a tónust, csupán az egynemű vonal szépségével, gazdag lehetőségeinek kiak­názásával fejezi ki mondan­dóját." íme most bizonyságot szol­gáltat szavainak a fiatal mű­vész a November 7. Művelő­dési Házban rendezett kiál­lításán. Rajzokat, érmeket és alkalmazott grafikai munká­kat mutat be. Az egyik leg­ősibb képzőművészeti kife­jezőeszköz, a vonal sokféle lehetőségeinek, tulajdonsá­gának, jellemformáló ere­jének, anatómiájának lehe­tünk itt tanúi. Ceruzarajzok és tollvázlatok sorakoznak a falakon, melyek aktstúdiu­mokat, fej tanulmányokat, fa­és természetábrázolásokat mutatnak. Ugy tűnik, Fritz Mihály számára mindig a modell, az érzelmi kötődés, az indulati töltés határozza meg a választott vonalkultú­rát. Ezért, ha zizegő bokrost rajzol, idegesen viorál kezé­ben a toll; ha nyárfák a modelljei, égre suhan a vo­nal; a hegyek meredekjéről szinte vízesésként zuhannak tollvonásai; az öreg fák tör­zsén csavarog a ceruza he­gye; a dáliS szirmainak min­den erezetét végig követi; a lányfejek hajtincseiben el-el­kószál; az aktokat végigsi­mítja. Minden lapon más és más módon, másfajta indu­lattal, érzelmi töltéssel, de valamennyin biztos mester­ségbeli fegyverzetben. Nem véletlenül tartja emberi és művészi példaképének Fe­renczi Bénit. Érmeinek főszereplője is a vonal. A karakteres és ka­rakterizilásra alkalmas vo­nal. Ezt bizonyítja a szegedi nagyárvíz centenáriumára ké­szült sorozata, vagy a Nyíregy­házának tervezett érmek sora S ez jellemző azokra az ér­meire is, melyeken kiváló egyéniségek arcvonásait ke­resi. Épp a vonal teszi sajá­tosan egyénivé Bartók, Jó­zsef Attila, Radnóti Mikló^ Einstein Móra Ferenc, Mó­ricz Zsigmond és Jósa And­rás érem portré ját. A benső­séges, tiszta érzelem, a lírai hangvétel jellemzi családi ihletésű munkáit, a parányi csecsemőfejet, vagy az igen szellemes Rolf segít érmet vésni ' előlapját. A tanul­mányrajzokon már megcso­dált harmonikus aktok is át­mentődtek a maradandóbb műfajba, az érmeiere. Fritz Mihály rajzai és ér­mei mellett bemutat néhány plakátot, meghívótervet, köztük a szegedi Családi és Társadalmi • Eseményeket Rendező Iroda teljes grafikai kollekcióját. Fritz bensősé­ges tárlatával egvArtelmúen bizonyítja hitvallását: rajz nélkül nincs képzőművészet! Erre a felkészültségre, erre a biztos rajzi tudásra és em­beri gazdagságra szép és maradandó művészi pálya épülhet. Tandi Latos

Next

/
Oldalképek
Tartalom