Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-18 / 65. szám

4 Kedd, 1980. március 18. Bruckner Győző halálára Ma, kedden 14 órakor temetik Budapesten, a Farkasréti temetőben dr. Bruckner Győző akadémikust. Megint elment valaki a Szegedi Tudományegyetem kezdő lépéseinek nagy tarul közüL Nyolcvanéves korában elhunyt dr. Bruckner Győző akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas egyetemi tanár. A hazai szerveskémiai kutatók közül azok egyike volt, akire mindenkor oly nagy tisztelettel tekíntetlünk fel, mert alkotó cselekvőképességével dr. Ivanovics György akadémikussal közösen (1936-ban) Szegeden rakták le a hazai peptidkémiai iskola alapjait, amelyet később Budapesten továbbfejlesztve hatalmas tudományos bázist adott a gyógyszeripar számára. Gazdag életútját 1976. november 12-én, Szegeden, a Technika Házában, a fiatal kémikusok körében Így mondta el. Késmárkon születtem, 1900. novemberében. Édesapám gimnáziumi tanár volt, aki hamar megszerettette velem a természetet, és a természettudományokat. Vegyészmérnöki oklevelet 1925-ben kaptam a budapesti műszaki egyetemen, majd 1926. szeptember 1-én, a szegedi egyetem I. sz. vegytani tanszékére kerültem, és 1940—1949. között az itteni szerveskémiai intézetet vezettem. Ezt követően az ELTE szerveskémiai Intézetének voltam tanszékvezető egyetemi tanára, egyidejűleg az MTA peptidkémiai kutatócsoportjának vezetője. Szegedi tevékenységemnek egyik jelentős állomása, amikor izoláltuk a lépfenebacilus tokanyagát (fehérje természetű méreganyag), amit később szintetikusan is előállítottunk. Tankönyvírói munkásaága szintén kiemelkedő. Három kötetben és három pótkötetben irta meg mindazt az ismeretanyagot, amit a szakosoknak a szerveskémiából tudniuk kelL A Kos6uth-díj aranv fokozatának (1949, 1955), a Munka Érdemrend arany fokozatának (1963, 1970), a svéd Scheele-éremnek volt tulajdonosa. A Halle-1 Leopoldina akadémiának, az MTA-nak (1949) volt tagja, és minden szakmai területen a tudomány „napszámosa". Magáénak tudhatta az ELTE, a JATE díszdoktori címét Bátyai Jenő Irtják a hínárt a Balatonban Tovább terjedt a hínár a Balatonban. A repülőgépről történt megfigyelések szerint a külső beavatkozások, a tóba kerülő szerves anyagok, és a befolyó kemikáliák olyan helyeken is életteret teremtenek a káros vízinövényzetnek, ahol korábban nem vert gyökeret. Az északi parton már az intenzívebben igénybe vett strandokon is tömegesen látni hínárt. Különösen károsnak minősítik a szúrós levélzetű hínár —, a kolokán — elterjedését a strandokon, Egyidejűleg újabb hínár tenyészhelyek alakultak ki a déli part közelében is. A legszembetűnőbb hínárfoltokat Zamárdi és Balatonszéplak közelében észlelték. A vízinövényzet elburjánzása változatlanul a keszthelyi és a fűzfői öbölben a legnagyobb arányú. A Jövőben ezeken a helyeken még rendszeresebben, és nagyobb erővel Irtják a tüskés kólóként, (MTI) Csak a címke Városról, művészetről A mostanság tapasztalható, Vásárhely felé irányuló művészeti közfigyelem növeléséhez jelentősen hozzájárul Dömötör János: Vér jósról, művészetről című új könyve, mely a szerző 1963— 1978. között megjelent válogatott írásait és elhangzott beszédeit tartalmazza. Hosszas kutatást Igénylő művészettörténeti tanulmányai és cikkei, valamint a művelődéspolitika, a közművelés hatáskörébe tartozó országgyűlési felszólalásai eddig szétszórtan, a közönség számára sokszor hozzáférhetetlenül lappangtak. Mindezek az írások és beszédek Dömötör Jánosnak, a Tornyai János Múzeum Igazgatójának Vásárhely iránti hely- és művészetszeretetét tükrözik, melyekből kitűnik, hogy érdeklődését, erejét, tudását hosszú évtizedeken út Vásárhely kultúrhistórtájának, valamint régebbi és mai művészetének tanulmányozására, értékelnek feltárósára szentelte. Kétszázhatvan oldalt kitevő könyvének Tanulmányokat nyújtó fejezete a legtekintélyesebb, a gazdagon illusztrált — színes reprodukciókkal is ellátott — kötetnek több mint a felét teszi ki Ez a rész summázza Dömötör helyi művészettöri >neti kutatásait, melynek eredményeként Vásárhely múltbeli festőinek életművébe, Tornyai és Endre Béla hagyatékába csakugyan bepillantást tesz lehetővé, mint ::hogyan e két nagy alföldi mester napjainkban működő örökségvállalóinak, Németh Józsefnek és Szalay Ferencnek is egy-egy pikt urális teljesítményét emeli ki. Ha az e fejezetben levő Vásárhely utcaneveiről, vagy a Plohn-gyújteményról olvasunk, továbbá, ha a Vásárhelyi művészettel kívánunk behatóbban megismerkedni, úgy azt állapíthatjuk meg, hogy a fontos helyi város- és kultúrtörténeti dokumentumok rögzítése Dömötör János írásaiban épp úgy szerepet kaptak, mint a vásárhelyt ábrázolóművészet értékelése, s helyének kijelölése a modern magyar művészetben. A Művészportrékat bemutató fejezet hat festő és egy szobrász, név szerint: Kohón György. Koszta Rozália, Kurucz D. István, Kovács Mári, Németh József. Szabó Iván és Szalay Ferenc pályáját, alkotó törekvéseit, elért eredmenyeit, s íőbb müveit veiii * in if»»r untai tftl elénk. A szóbanforgó élő. és a már elhunyt művészek, jóllehet, sok mindenben gyökeresen eltérnek, azaz eltértek egymástól, ami emberi magatartásuk, 6arsuk és alkotói kifejező nyelvezetük eredeti, egyéni sajátosságait illeti. De, amint Dömötör róluk vázolt portréiból is tükröződik, ezeket a más-más karakterű művészegyéniségeket alapállásukban az egykori alföldi nagymesterek — Tornyal, Koszta. Endre Béla és az érzelmileg ide kötődő Medgyessy Ferenc — által példássá vált szilárd alkotóierkölcs töltötte és tölti el. A Beszédek című fejezetben — többek között — szó esik közművelődési — és környezetesztétikai kérdésekről, továbbá a látáskultúrával kapcsolatos tennivalókróL Talán nem is lehetett volna jobban időzíteni Dömötör új könyvének megjelenését. Vagyis, azt követően, hogy a hódmezővásárhelyi öszi Tárlatok negyedszázados jubileuma alkalmából — tavaly nyáron — a Műcsarnokban az országos figyelmet keltő kiállítást megrendezték. A város kulturális múltjára, pontosabban, az itteni hosszú ívű és eredményes muzeológiai fejlődésre pedig napjainkban történik visszapillantás a Tornyai János Múzeum megalapításának 75 éves évfordulója alkalmával. Ezclt mellett tudjuk azt, hogy megindult egy eszmecsere-sorozat is, mely a vásárhelyi művészet újabb szempontokat figyelembe vevő elemzésére, a Művészet és a Kritika című folyóiratok hasábjain kezdte meg kibontakozását. Dicséretesnek vehető tehát, hogy Hódmezővásárhely városi tanácsa e tanulmánykötetet megjelentette. Dömötör János válogatott írásainak, beszédeinek kiadásával — melyet Pogány ö. Gábor szakavatott előszava ls figyelmükbe ajánl —, nemcsak a Vásárhely Iránt érdeklődők széles tömege kap hely- és kultúrtörténeti, s főleg művészeti vonatkozású tájékoztatót, de a muzeológiai és művészettudományi szakterület valamint a közművelődési ágazatok is fontos adatokat, megállapításokat nyernek általa. Szeles! Zoltán Előre megmondom, nem a kenyérről szól most az ének. Ha róla beszélnék, természetesen elmemdanám, hogy szeretteim közé sorolom, ennél fogva mindennapi tisztelettel övezem akkor is, ha a végén gálád módon megeszem. Sok szépet tudnék mondani róla, igen régi, bensőséges kapcsolataim révén, de akinek megemlítettem most, két kézzel Igyekezett elhessenteni tőle. A kenyérről pedig vagy jót, vagy semmit, mint ahogy a kenyér is vagy jó, vagy nem kenyér. Ideírom azért, hogy kenyerünk legtöbbször jó. Azt ls előre kell mondanom. hogy nyelvészkedni se akarok, pedig szép szavainkat is olyan jóízűen forgatom a számban, mint a friss kenyeret. Azért nem vállalom most a nyelvi fejtegetést, mert nem teljes az egyetértés közöttünk: mást mondanak hivatalos helyen. A pékségben például — kl tagadná, hogy ebben az ügyben ők a leghivatalosabbak? — avval kezdik, tisztázzuk, melyik a friss kenyér. Ha most nyelvészkedni akarnék, elszégyellném magamat, mert lám, kiderült, életem negyvennégy esztendje teljesen hiábavaló volt. Friss szavunk jelentésének fölfogásában egyáltalán nem voltam friss. Eddig csak azt tudtam, hogy az öregember is lehet friss, ha korán fölkel, de nem tudtam, hogy a kenyér nem akkor friss, amikor friss, hanem akkor, ha a szabványnak megfelel. A szabvány pedig a 72 órás kenyeret is frissnek ismeri el. Mondom, nem a kenyérről akarok beszélni, de ha arról szólnék egyszer, elmondanám, hogy jámbor földi lényként szoros kapcsolatot látok a csak szabvány szerint friss és a kukában még mindig nagy tömegben található, mások szerint nem friss kenyér között. Bajban lennék persze, ha erről beszélnék, mert előttem a szabvány is szent, meg a kenyér is az Nagy vlolencla támadhat, ha egyik szent elkezdi ütni a másikat, de ez megint messzire vezetne, akár az, ha valaki megint fölvetné, süssenek végre félkilós, vagy hatvandekás kenyeret is. Ha erről beszélnék. elmondanám föltétlenül, a gépi átalakítás egy héten belül biztosan megtérülne, és ez sem utolsó szempont a mai „begyűrűzött" világban, de legnagyobb jónak azt tekinteném, hogy nemzeti kincsünket, a százszor áldott kenyeret védenénk meg a mindennapi gyalázattól. Ilyeneket föltétlenül elmondanék, ha róla beszelnék. Csak a címke álljon most előttünk, mert az írás, és az írás hitele is szent. Amikor megláttam, ezer ránc szaladt össze a homlokomon, de olyan hirtelen kisimult mind, mintha tavaszi szellő fújta volna el. Eddig hideg vízből a melegbe mártogattak, mert egyszer azt mondták, hogy nálunk a munkaerő hiánya. máskor meg azt mondták, nem nagy, most legalább pontosan tudom a kicsi címéből, hogy van fölösleges munkaerőnk. Ha egy ember ráteszi a kenyérre két keze munkájával a címkét, a másik ember pedig szintéin, tulajdon két verítékes munkájával lekaparja, akkor legalább két fölösleges emberünk van a piacon, örüljünk és örvendezzünk.! Mutatom egynek, látja bár, de nem hiszi. Mutatom másiknak, elcsodálkozik: ezt ilyen finoman ls lehet csinálni? Az 6 boltjukban egyszerűen levágják, ez viszont valóságos, operációs remekmű. Minden megvan, csak a sütés napját kaparták ki belőle, de azt tökéletesen. Hívom a pékeket, ők se hiszik először, aztán azt mondják, nem értik a kedves vevőket. Döntsük el már. címkét akarunk enni. vagy kenyeret? Az történt egyszer, hogy a tegnapi kenyérre tettek mai címkét, a maira pedig tegnapit, csupán tévedésből, és mindenki elkezdte követelni a tegnapit, rá se nézvén a maira. Ha ez sem bizonyíték arra, hogy olykor meg vagyunk kergülve, akkor semmi. Máskülönben pedig nem kérték föl címkeügyben, társszerzőnek a kereskedelmet, sajnos, tudnak ők egymagukban is tévedni néha. hiszen emberek. Dicsőségükre legyen mondva, a kenyér körül nem tévednek, az mindig jó, és keresi a kedves vevő. Megyek a kereskedelmi főellenőrhöz. — Mit érdemel, az a bűnös, aki oklevél nélkül címkét operál? — Szigorúan büntetendő! Aki az élelmiszeren csal, arra nem lehet mentség. — Csillapodj! Csak a címke. — Szabvány van, de értsd meg végre, az a kenyérre vonatkozik, és az állampolgári Jogokat egyetlen másodpercre se iktatja kd. Ha bemész a boltba, jogod van kérni mai kenyeret. A kereskedelem nem köteles adni, mert neki a má6ik is szabványos, de neked marad a jogod, hogy elmenj a második vagy a harmadik boltba is. Ha pedig a címkét meghamisították, téged szépen becsaptak. Nem lehet Irgalom, meg kell büntetni, akj erre vetemedik. Nem érted? Itt élelemről van szó! Értem, hogyne érteném. Horváth Dezső Középiskolások tanulmányi versenye Az idei tanévben Is szép számmal jutottak be megyénk középiskoláiból az Országos Középiskolai Tanulmányi verseny második fordulójába. Az Országos Pedagógiai Intézettől kapott értesítés szerint Csongrád megyéből 90 tanuló — ebből szegedi 6(5 diák — ért el olyan eredményt, hogy részt vehetett a verseny következő fordulójában, amely tegnap, hétfőn kezdődött Szegeden, a Tömörkény István HAZASSAO Tanács Ferenc és Tari Rozália, Lukács József és Marosán Hona, Dabls Csaba és Gáti Marianna Judit, Zahorán István és Török Ágnes Julianna, Drobnl Sándor és Mulatl Ilona, Gera László és Okrüs Ilona. Pióker Lajos Sándor és Fodor Eva Ilona. Kiss Zoltán es Bata Márta. Czernák Jöztef es Antal Zsuzsanna. Török Ferenc László és Marsi Zsuzsahna Klára, Süli Szilveszter és Csurman Katalin Julianna, Szabó Lajos László és Kószó Ágnes Márta, Lippai Dezső és Nagy ndlkó , Vlnczc Gyula és Balog Etelka Zsuzsanna, Tóth József és Farkas Zsuzsanna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Méhes Tibor Ferencnek és Kövér Évának Adrián, Borbás Sándornak és Kövesdi Piroskának Ild'kó, Pipicz Istvánnak és Olasz Klarának Attila, Suller Istvánnak és Molnár Annának András. Magyar Istvánnak és Berkó Piroskának Tamás, zombor Gábornak és Lakatos Irénnek Gábor, Révész Istvánnak és Bozökl Rnzalia Eszternek Szabolcs. Balázs Ferencnek és Varga Maria Annának Krisztián Ferenc. Molnár Endrének és Árva Judit Juliannának Endre, Szőke Zoltánnak és Kovács Ibo. lyának Krisztina. Thébesz György Antalnak és polezner Ágnes Klárának Gábor György, Klsmárten István 7,ászlónak és Tóth Erzsébet Katalinnak Katalin, Rácz Gyula Józsefnek és Pfennlng Ilona Mariának Gyula, Blte Lászlónak és Roszkos Ilona Juliannának Krisztina, orvos Ferencnek és Putlcs Aranka Annának Anita, Kiss Györgynek és Varga Anikónak Anita Emese, dr. Náfrádl Józsefnek és Slltő Erzsébetnek Balázs, SzabóBózsó Jánosnak és veres Annának Anno, Darázs Ferencnek és Családi események Szécsi Irénnek Beatrix Mónika. Freyburger Tibornak és Varga Eva Máriának Eva Lívia. Nasy Lászlónak és Gregus Etelka Máriának Alexandra Szabina, Tpolyszegl Isvánnak és Szentandrási Editnek Tamás, Géczi Tibor Pe. temek éa Csikós Juliannának Julianna, Szabó Gáspár Lászlónak és Berta Máriának Anett, Szűcs Janosnak és Sesbestyén Rozáliának János László. Talla Gábornak és Onsztyány Ildikó Erzsébetnek Mónika ' Tímea, Varga Sándornak és Deme Juliannának Péter, Kovács Lászlónak és Gyenes Erzsébetnek László Zsolt, Sándor Endrérek és Virgoncz Évának Endre, Czlrbus Lászlónak és Balogh Évának Beáta. Pigniczkl Sándornak és Gyöngy Máriának Sándor, Beteg Józsefnek és Lukács Erzsébetnek Mónika Andrea, Hargitai István Józsefnek és Zsigmond Erikának Norbert Lajos, Fekete Istvánnak és Veszelka Erzsébetnek Zoltán, Gera Józsefnek és Börcsök Ilonának Xénia Ilona. Király Istvánnak és Juhász Mária Erzsébetnek Zsuzsanna, Bajor Józsefnek és Kecskeméti Erzsébetnek Helén, dr. Polyvás Csabának és dr. Sirian Piroskának György. Szabó Józsefnek és Borcsök Alblnnnak Gabriella, Miklós Ferencnek és Szarkai Ilonának Eva, Kovács Jánosnak és Bencze Mária Rozáliának János, Sitkei András Istvánnak és Baksa Melindának Eszter, Acs-Kovács Ernőnek és Farkas Etelkának Marietta, Révész Jenőnek és Nagy Ilonának Renáta. Horváth Ferencnek és Rovó Zsuzsannának Gábor. Sári Dezsőnek és Szentirmai Zsuzsannának Krisztián. Krisztin Antal Györgynek és Doták Irénnek Antal nevű gyermekük született. HALALOZA3 Pap Jánosné Gyomai Rőza, Tóth Janosné Füz Terézia, dr. Kovács Imre, Abrahám.Fúr is Imre, Dobsa Sándor, Tóth Mihály, Tamás Józsefné Csíkos Julianna, Bujdosó Mihály, Nacsa Istvénr.e Bodó Julianna, vidács Sándor, inhoff Lajosné NagyIván Hona, Kis Péter Pál, Szabó László, Bánfi István, Kovács László. Somogyvárl Vilmos. Ktltn Gyorgyné Végn Teréz. Kovács József, Piroska Viktória, Kollár Márta, Prágai Béla, Barna Józsefné Bakacsi Julianna, Bódi Istvánné Kohajda Julianna, Komjátt János. Pap János, Mágori sámuclné Vajda Irén Erzsébet, Szaszkó Pálné Szóró Etelka, Stgmond sándorné Altay Anna. Gács György, Kovács Mlklósné Juhász Ilona. Bedö Árpád. Makra Andrásné Varga Margit, Sutya Péter, Dakó Lászlóné Hatvani Ilona. dr. Kurai Krnöné dr. Steinhübel Etelka, Márta Józsefné Hronyecz Maria, Gyuris Alajos, Sasi Istvánné Rácz Veronika Teréz, Kárász Istvánné Fabók Katalin. Gyuránki Károly, Temko János, Gáspár Ferencné Marót! Matild, Sándor János. Fe. renczi .lenőné Inczédy Margit Anna. Karla Oyuláné Kelemen Irén, Berkes János, Kovács Imre, Török Jánosné Horesnyl Hona, Tóth Jánosné Sánta Anna, Csordás Sándor, Süle János, Szanka Eszter, Menyhárt Sándor, Hódi isvánné Somodi Anna, Csaba János Alajos meghalt. gimnáziumban. A továbbjutott tanulók Csongrád megyéből: Magyar Irodalom: Kolláti Éva, Gál Andrea (Radnóti gimnázium), Motzwickler Kálmán (Ságvári gimnázium). Történelem: Czeglédl Sándor. Rácz Éva (Hódmezővásárhely, Bethlen gimnázium). Politikai gazdaságtan: Goldis Ágnes (szegedi Kőrössy Szakközépiskola), Dudaszeg Ildikó (Hódmezővásárhely, Frankéi Leó Szakközépiskola). Kémia: Hossó László (Szentes, Horváth Mihály Gimnázium), Bende Tibor, Somogyi Éva (Bethlen gimnázium), Csókási Pál, Fekete Zoltán, Solymosi Tamás (Ságvári gimnázium), Csahó Zoltán, Franczia Péter, Mátyás János. Pusztai László, Varga J;' ;os (Radnóti gimnázium). Földrajz: Halmos Gábor (Ságvári gimnázium), Tóth László, Karsai Adrién, Farkas Cs. Erika, Hézső Magdolna (Radnóti gimnázium), Maráezi Margit (Makó, József Attila Gimnázium). Matematika. II. tagozat: Fekete Zoltán. Solymosi Tamás, Kurusa Árpád, Tésik Péter (Ságvári gimnázium). Matematika, I.: Szemes Gábor, Vecsernyés József (Radnóti gimnázium). Matematika, általános tantervű: Abonyi Zoltán (Bethlen gimnázium), Szabó László (Csongrád, Batsányi gimnázium), Fabula András, Tokaji Zsolt (Ságvári gimnázium), Ecsert Györgv, Hartung Ferenc, Nehéz Éva, Schopper János (Radnóti gimnázium). Fizika: Abonyi Zoltán, Barta József. Labádl Mihály (Bethlen gimnázium), Széli Éva (József Attila Gimnázium), Szabó László (Batsányi gimnázium), Balla György, Csókás Pál, Fabula András, Hudi István, Juhász Ferenc, Kurusa Árpád, Pávó József, Tokaji Zsolt, Tóth Árpád (Ságvári gimnázium). Gátfalvi Kristóf. Vecsernyés József (Radnóti gimnázium). Biológia: Balogh Erika. Marta Erzsébet. Simon Erika, Nagy Marianna (Bethlen gimnázium), Vereczkey Zsolt (Tömörkény gimnázium). Nagy Marianna, Bán Magdolna, Konti Erika (József Attila Gimnázium), Szilágyi Terézia. Faullk Ecti-, Szabó Ildikó, 3oleman Csaba; Miklya Éva, Duró Anrerrária, Nemes Zsuzsa (Ságvari gimnázium). Sümegi Judit, Hídvégi Erzsébet, Csernai Ka talin, Takáts István, Csehó Zoltán. Vereczkey Csaba, Karasz Györgyi, Kiss Rita. Zombori Marianna. Pataki Zsuzsa, Kálmán Éva. Rácz Ferenc. Dux Mária, Sarnyai Zoltán, Nagy AndráJ Füredi Ildikó, Retigeí Antal, szekeres Gyö -gy, Kriván Márta, Ágoston Anna, Ladányi Györgyi (Radnóti gimnázium). te Rövid szárú rozs Néhány év múlva a belorusz földeken termelt gabonaféléknek rövidebb lesz a szára, és dúsabb a kalásza. Esős időjárás és nagyobb szél esetén a hosszú szárú gabonafélék rendszerint lefekszenek, mert nem tud; jak hordozni súlyos kalászukat. A belorusz tudósoka törpe kalászosok nemesítésén dolgoznak. Az első, mintegy 30 centiméterrel rövidebb szárú rozsfajtát már nagy területeken termelik.