Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-16 / 64. szám

Ásotthalom — lépésben ! Budapesti levél Kerényi Grácia, a neves kóltő és műfordító a szegedi Kereuyi* Károly professzor leánya. Kerénvi professzort, az európai hírű klasszika-fiologusi és egy háztörténészt én annakidején a De) magyal ország munkatársaként kerestem fel katedráján, abból az alkalomból, hogy Tomas. Mann háláját tolmácsolta neki azért a sokezernyi adatért, amit Kerényi professzor eljuttatott hozzá nagyszerű tetralógiája megalapozására. Hogy a leányával most, négy évtizeddel apjához fűződő ismeretségem után hogy kerültem össze, annak külön érdekes története van. Felfedezett engem ilyen hosszú idő után hollandiai unokatestvérem: Eliza beth van der Sman, édesanyám legidősebb nővérének leánya. Ö küldött Gráciához, akivel együtt szenvedett annakidején a fasiszta Németország egyik halállá borában. Kerényi Grácia az Élet és Irodalom egyik legutóbbi számában érdekes es jelentős történelmi megvilágítású költői levelet írt egy színésznöhö?: Jobba Gabihoz. Kerényi Grácia írása elsősorban arra világít ró, hogy a nosztalgia nem valamiféle ügyefogyott tapogatózás a múltban és korántsem a kegyetlen, embertelen második világháborús idők elmebeteg viss/.akívánása. hanem egyszerűen honvágy. Talán valami múltbahalkult, az időtávolság által megszépült esemény, érzelem, hálaérzés felidézése ... Kerényi Grácia mint 18 éves kislány a nyilas tobzódás idején egy folyosón volt bebörtönözve Karády Katalinnal. Abból az alkalomból, hogy Karády nagylemeze közvetlenül karácsony előtt bombasikert ért el, (Budapesten az utcán álllak sorba az emberek, hogy megvásárolhassak, és nemcsak az idősebb korosztály tagjai, hanem igen nagy számban a fiatalság is!) Grácia elmondta, milyen jóérzéssel gondol mindig Karády Katalinra, aki a börtönben esténként, ha úgy esett, légiriadó alatt, bombarobbanás kíséretével énekelt cellája nyitott ajtajában fogolytarsainak. Az Élet és Irodalom kolumnás interjút csinált a következő számában Karády Katalinnal Amerikában. Karády elmondotta, -hogy . amiért a nyilasok többször megkínozták, fogait kiverlek, a haját kitépték stb., csak annyi voll. hogy ember volt az embertelenségben. És emiékezett a kis Gráciára, aki aranyszínű mackóját is' bemutatta neki a nyilasok börtönében. Jó érzéssel gondolok magam is Karády Katalinra. Jól ismertem őt. Pályakezdésétől fogva figyelemmel kísértem fejlődését, emberi és művészi értékeit; színes, érdekes egyéniségét. Mint színházi kritikus és riporter több interjút csináltam 1940—1944-ig a Délmagyarország és a Magyar Nemzet részére Karádyval. Előadóestjeiről, filmszerepeiről is esetenként beszámoltam a Délmagyarországban akkor, amikor a fasisztoid, erősen jobboldali sajtó állandóan támadta és bojkottálta öt Magyarországon azidót nem volt olyan város, ahol a rajongó fiatalság — mint Kerényi Grácia is emiitette. — ne alakított volna Karády-klubot. Fellépései mindenütt zsúfolt nézőiért vonzottak, fényképei, hanglemezei rekord-mennyiségben keltek el. Karády Katalin volt az első modern értelemben vett sztár Magyarországon. A Karády-rejtély kulcsa szerintem abban rejlett, hogy Kati. aki nem túlságosan művelt, egyszerű származasú, nem is egetverő tehetség volt, nagyon józan, eszes és egyenesleikű ember volt. Természetes esze arra ösztönözte, hogy mindig azokra hallgasson, akik irányítani tudták, akik leiismerték idószerii értékeit. Ez volt Karády Katalin népszerűségének rejtélye annakidején... És különleges hangjának búgó remegésén túl máig ható, felejthetetlen embersége az embertelenségben. M. CSANY1 PIROKK-A Jelenünk és múltunk pillérei Asotthalom az utóbbi évtizedben annyit változott, hogv a régiek rá se nagyon ismernek a terebélyesedő, lassan már terpeszkedő településre. Gombamód emelkednek az új házak, évente átlagosan 25 esni ad épít magának S7ébb és kényelmesebb hajlékot. Nemreg kaptak iskolát, vízművet. benzinkutat az átokházi, a rokabötevösi. a halasteleki homok megsze líditói. * Falujárásra induljunk az iskolábnl! Zentai Antal igav-gató szerint vonzó a rengeteg erdő. Öt és családját már 24 éve kápráztatja el kincsével a természet. Mást te említ: — Eljutott a víz az iskolába, az óvodában, a napközibe. Ezelőtt a szomszédból hordták. Ugyanakkor a házakba is bekötötték, ami megadta az alapot a kulturált éleihez. Lénveges. hogv a buszok ió utakon járhatnak, könnyebben bejutnak a gyerekek a tanyáikról az iskolába. — Van még tanyai iskolája a falúnak? — Tanítunk a Gátsoron. Kissoron és Bogárzószélen,' ötven gyerekünk van. — És a községben? — Ide. az újba pontosan J35 fölsős, a régi iskolába pedig 190 alsós jár. — Mérhető már a haszna? — Még nem, de két-három év múlva biztos. Addigra nyoma kell. hogy legyen a szaktantermes oktatásnak. — Sok a tanya, mit tesz az. iskola a hátrány ellen? — Nagyon sok a szakkörünk, a továbbtanulóknak középiskolai előkészítőket szervezünk. A közösség formáló erejével számolunk. A családlátogatások is segítenek. — Kijárnak a nevelék a tanyákra? — Ahogy idejük engedi. — És ott mit tapasztalnak? — Elképednek sokszor, milyen körülmények között élnek emberek. Asotthalmon húsz éve még 1663 tanya volt. az idei fölmérés után alig több ezernél. Többségében ég a villany. Ezelőtt 1200 gyerek lakott tanyán, most a fele. Nyolc tanyai iskolát bezártak. — Ki volt mérve a hely a tanyaközpontnak, az utolsó ház volt a mienk — mondja Kissoron Katona Ignácné —, aztán húszhuszonötünket megbüntettek. Tizenkilencezer forintot fizettünk. — Miért? , — Nem tudjuk, nem is érdeklődtünk. — Engedély nélkül fogtak atc építkezésbe? — Mérnökök voltak kint. Szegedről. azok verték le a karókat. Mi anyukáék udvarán építettünk. Két szobában két gyerekkel nem lehetett férni, láttuk, ' hogy mások is haladnak. Két évig semmi baj sem volt, csak amikor jött a paoir. már nem érte meg széjjelbontani. benne volt a villany: inkább kifizettük. — Belenyugodtak? — Mit tehettünk volna, hallottuk. hogv Mórahalmon is soknak fizetnie kellett. Itt nem messze a sarki fordított házért 24 ezer forintot törlesztettek részletre. A mienk kevesebb volt. Kissor különben Asotthalom „erősebb fele". Az emberek megtalálták számításukat az Alkotmány Szakszövetkezetben. Zárszámadáskor nyereséget osztottak. Többen kertészkednék, nagy fóliasátrak fénylenek a tavaszi határban. Sokuknak udvarán autó áll. Szakboltot épüenék a ma.iorhoe, hogy legyen fólia, műtrágya és permetnek való méreg. Az ott lakok nem is annyira Asotthalomhoz. inkább Mórahalomhoz tartozónak mondják magukat. Az irodában Galgóczi Antalnc könyvelő. Sárkány Iboiya bárelszámoló segít eldönteni, miért jobb az egyik, mint a máink. Végül aztán abban maradnak, hogy egyikük se menne a városba, mert falun jobb élni. — Hová jár szórakozni? A fiatalasszony sorolja. — Be a faluba, öttőmósre. Rúzsára. — Magának tetszik Ásotthalom? — Szebb mint Móra, mert ott egy erdő sincs. — A másik, a fiatalabb védi Mórahalmot, nemcsak azért, mert egyforma távoL esik Kíssorhoz mindkettő, hanem azért is, mert oda húzza a szíve. Végül aztán Kazi Istvánné mondja meg az igazat. — Én itt születtem, oda jobb volt a közlekedés. Melyiket szeressem, nem is tudom. Talán mindkettőt. Börcsök Szilveszter nyugdíjas párttitkára Asotthalomnak. Sokat tud a községről, osztozik örömében-bánatában Ott volt minden jelentós eseményen. — Nagy tanyaterület kapcsolódott be a község életébe. Emeletes iskolát, vezetékes vizet, új könyvtárat kaptunk, két tanyai rendelőnk van. ahol hetente négyszer rendel az orvos. Az új házasságkötő teremben negyvenen kötnek /házasságot évente. Több tanyai bolt épült, sokat fölújítottak. Úszni tanítjuk a gyerekeket. nemcsak az ásotthalmiakat, hanem a környező községbeiieket is. — mondja a változásra. Sáigi János tanácselnöktől a gondokat is megtudhattuk: mi nyomja a lelkét a csaknem 30 kilométer átmérőjű falunak. Hatalmas a tan vari lá ga. Lassan épült a vízmű, ahogy elkészült már fúrni kellett a kutat. Négy kilométer vízvezetéket kell leA

hogy az idő múlik, az ifjúság mind közelebb jöin; formákat ölt, ami akkor még formátlan volt, megkapják az események végleges értelmüket, minden a helyére áll. beilleszkedik a történelem folyamatába. Aminek még nincs időtálló jelentősége. az el is halványul az emlékezetben, elfelejtődik, kihull a rostán. — Az a tavasz, a fényes szellők emlékével is pezsdítő tavasza — istenem, hamincöt éve — számomra ma már klasszikus hármas pillért kapott, azon a három pilléren szilárdan köti össze a múltat s jövendőt. A spontán és közvetlen népi hatalom — az önkéntes új hadsereg — és a földreform. * Ahogy a front átvonult, maga után hagyva a temetetlen halottakat, a romokat, a kilőtt tankokat és ágyúkat, repülőgépek égett roncsait. — mindenütt megteremtette a nép. s napok alatt, a maga önkormányzatát, az ideiglenes helyi hatalmat a hatalomnélküliség állapotában. Semmi tétovázás, semmi ingadozás. Ez a válasz legelső mondata arra a mai fiatalok által is még gyakorta megfogalmazott kérdésre. hogy forradalom volt-e. vagy csak egv. a történelem véletlen szeszélyéből felszabadítóvá lett hadsereg kergetett ki egv másik megszálló hadsereget, Az iskolában a háborút oly felületesen, s közhely-bélyegekben megtanult fiatalok megannvt vizsga után is sokszor értetlenül maradnak a kérdés előtt. Nem felesleges nekik elismételni. A magvar történelem utolsó saját szava a Tanácsköztársaság volt Az egvesült euróoai burzsoázia fegyveres erői verték le s ültették rvakun.kba az önereiéhől erre képtelennek bizonyult úri ellenforradalmat. s a.-. etofltolta 8 helytartó szerepet. Az ő háborúba sodródásuk — két évtizedes rakni Egv orvosra 1 e/.er 700 belóg jut. Tizenkét éve nem épült óvoda, most rakták le a/, alapot az újnak, az iSkoia mögé. Aduig a volt tanyai iskolába hordták a kicsiket — muszájból. Kicsi a művelődési ház. hozzá kellett, fogni a föl újításához... — Miből fizet a falu? — A megyei tanáccsal közös beruházásokhoz körülbelül négymillió forintot adunk mi is községfejlesztésből, adókból. Az ötezernél több lakosú Ásotthalomnak alig több. mint egynegyede él a faluban. Van. kocsmájuk. vendéglőjük és presszójuk. Ez utóbbi a víztorony közelében őzike nevet hirlel. Két fiatal — Márki Erzsébet és Szikszai Ibolva — a könyököl a pulton. A délelőtti forgalom — mint bárhol másutt — igen gyér. Egy ráérő ember újságot böngész. Nem zavaró, ha beszélgetünk. — Esténként van zene? — Itt nincs, csak a vendéglő-v ben. — Maguk járnak diszkóba? — Nem. van itt zaj elég. — Egyáltalán nincs is a faluban. ahol a fiataloknak táncolni lehetne? — Csak a tée.szben volt. de megtiltották, mert összetörték a székeket és beverték az ablakokat. — Milyen a KISZ-élet? — Biztos van. valamit biztos csinálnak. — Magukat nem érdekli? — Sok a dolgunk. Asotthalmot még mindig gúzsba köti a múlt. Bár fölmérhető, jól látható a fejlődés, de amint Forgó Mihályné matematika-tanárnő is mondta — néha előfordul. hogy eljut az ötödik osztályig olyan gyerek, akinek egyszer négy az öt. Ha pedig ilyesmi — még ha ritkán is — megesik, könnyen úgy járhatnak Ásotthalmon, mint az egyszeri sietős ember. Hiába lépett nagyokat — nem haladt előbbre. MAJOROS TIBOR terror utón — a magyar népnek csak újabb vérébe, szenvedésébe került, s semmiképpen nem vállalhatja a neki szánt, sokáig és sokat emlegetett „Hitler utolsó csatlósa" szerepet. Ennek a legvilágosabb bizonyítéka a fényes szellők tavasza. 'Amikor a magyar nép újra azt tehette, amit akar, évszázadok óta és újrakezdett forradalmait folytatta, s részben fejezte is be. A földreformmal. Hiszen A közvetlen népi hatalom jellegét nem pusztán az mutatta, hogy létrejött. Hanem az, hogy mit tett. Nemcsak temetett, takarított, rendet rakott, élelmet gyűjtött, hanem már küldte is szabadságharcos osztagait az új csatamezőkre, már készítette is elő a földreformot. A tizennyolctizenkilences két forradalom veteránjai. az ellenforradalmi korszak ellenzékének itthon elrejtőzött. vagy hazaszökött harcosai, illegális kommunistáktól, szociáldemokratáktól Bajcsy-Zsilinszky kisgazdáiig, polgári humanista érteimiségiekig összefogtak, hogy újrakezdjék a nemzet életét, bizakodva, hogy lesz magyar újjászületés. * Az iffazán nvomatékos és látvánvos bizonyíték az. hogy úgyszólván minden fegvverfo"ható férfi — öreg szökött katonáktól az éppencsak pelvhedző suhancokig —, akit ez a lehetőség már otthon talált, azonnal fegyvert kért követelt. Nem rajtuk múlott, ho?v mire kiértek a harctérre, már alig-alig vehették ki a részüket a fenevad me^cpmmisítéséből. De még mennyi hőst áldoztak: a — a.knamf——g* tetemei. » vasútépítők de hozzájuk kell számítanunk azokat, akik elestek Francai országban. Jugoszláviában, Szlovákiában más népek fiai között, akik hadifoglyokként partizánnak jelentkezve harcoltak Ukrajnában, vagy leugrottak ejtőernyővel Magyarország felett, s elestek csendőrgolyóktól. Ha mind összeszámoljuk, nem szégyenkezhetünk. * Minden felhívás és jeladás nélkül alakultak meg az első földieénylő bizottságok. Lehet-e perdöntőbb bizonyítéka annak, hogy a népnek, még a legalacsonyabbaknak. sötétségben tartottaknak sem volt egy pillanatig sem kétségük az iránt, hogy forradalom kezdődik, s hogy ők ennek a forradalomnak természetesen és eleve harcosai. Alig alakult meg Debrecenben az Ideiglenes Kormány, már érkeztek is a küldöttségek az ország addig felszabadult részeiből, hogy sürgessék a földreformot. A forradalmi módom létrejött népi önkormányzat mellett — a szintén történelmi szerepű üzemi bizottságokat is megelőzve —. a földigénylő bizottságok alkották a népi demokratikus forradalom lelrkes. szenvedélyes, harcos rohamcsapatait. A nemzetgyűlés és a kormány — melyek korántsem voltak olv egységesek — kénytelenek voltak velük lépést tartani. A földreformtörvémy egv-két napot szépített történelmi dátuma március tizenöt. Hogy igazán szent lezyen. Itt és ekkor, a „földosztásban" ismertem meg a gyakorlatban a „dolgozó nép okos gyülekezeteit", mennyire okosok, bölcsek, hogyan dolgoznak. Az ő példájuk tette nevetségessé bennem a szikkadt dogmatikus okoskodást: a magyar nép nem érett a rternofcp-áciara. nincsenek demokratikus hagyományai. Dehogy nem érett, dehogy nincsenek! Történelmi feladatot, ekkorát, talán még soha sehol a történelemben nem oldottak meg'ilyen viharos gyorsasággal, néhány hónap alatt, ilyen szakszerűen, ilyen demokratikusan és hibátlanul. A feudalizmus sok évszázados bástyái, a grófi, főpapi (meg a velük oly gyorsan harmóniát talált rész vén v ta rsasági) birtokok hetek alatt omlottak össze a forradalmi nép kérlelhetetlen csapásai alatt. Történelmünk aztán — sajnos — nem úgy alakult, ahogyan alakulhatott volna. Voltak rossz kitérők is. Ha évfordulókon visszaemlékezünk, azt hiszem mégsem az keli, hogy eszünkbe jusson, mennyilel könnyebb is lett volna az utunk a rossz kitérők nélkül, s mennyivel gyorsabban folytathattuk volna haladásunkat a fényes szeílök töretlen szárnyán. Hanem arra kellene gondolnunk. mit hasznosíthatunk még mindig, még ezután is az akkori tapasztalatokból. Mit használhatunk fel. hogy könnyebben megr küzd.iünk mai nehézségeinkkel. Valahogy hasonló módon' kellene feladatokat rónunk a dolgozó nép okos gyülekezeteire. Nem sajnálkoznunk kellene a demokratikus tapasztalataink hiánya miatt, hanem arra törekednünk hogy kibányásszuk és felelevenítsük a valóságosan és tevékenyen működő demokráciánk ma is felhasználható tapasztalatait. * Adjon nekünk ma is erőt. -segítséget — történelmünk sok egvéb dicsőséges emléke mellett, arra. hogy első március tizenötödike mellett is — a bizonyos értelemben összes történelmi tapasztalatunk csúcsán fújó fényes szél, a negyvenötós tavasz méy mindig feltámasztható szele. MOLNÁR ZOLTÁN