Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

Szombat, 1980. március 15. 5 Tanácsülés Mórahalmon Mórahalom nagyközség tanácsa tegnap, pénteken Murányi György tanácselnök vezetésével a művelődési házban ülésezett. A testület megvitatta és elfogadta a tanács tavalyi gazdálkodásáról készült beszámolót, értékelte a számvizsgáló bizottság munkáját. Végül előterjesztésekre, interpellációra került sor. A mórahalmi tanács megállapítása szerint a szakigazgatási szervek jól gazdálkodtak az elmúlt évben, és eleget tettek a takarékossági elvárásoknak is. Közel 10 millió forintot fordíthattak az alapellátás biztosítására. A nehezebb, szigorúbb gazdasági körülmények ellenére ís az egészségügyi és kulturális területen előrelépés tapasztalható. A beruházásokra kevesebb pénzt költhettek, mint az intézmények fenntartására, ugyanis a fejlesztésre fordítható összeg nem volt több 3 millió forintnál. De hiába is irányoztak volna elő nagyobb összeget, a kivitelezőkapacitás miatt az elképzelések megvalósíthatatlanok maradtak. Régi igény, hogy egy új óvoda épüljön. Tavaly el is kezdődött a 75 helyes óvoda építése. A tegnap tanácsülésen a kivitelezés meggyorsítását sürgették. Ugyanis a gondok rendkívül feszítőek. A régi óvodába nem tudtak felvenni 73 gyereket, és a rendkívüli zsúfoltság miatt két szükséghelyiséget is ki kellett alakítani. A testület egyértelműen úgy határozott, hogy az idén szeptem' berre a kivitelezőnek be kell fejezni az építkezést. Szó volt a lakásépítkezésről is. Mórahalom évről évre növekszik, egyre többen költöznek oda a környező tanyavilágból. Az eredeti elképzelések szerint az V. ötéves tervben csak négy célcsoportos lakás épült volna. Azonban a megyei tanács még további 16 lakás építésének anyagi fedezetét biztosította. Sajnos, a kivitelezéshez. a CSOMIÉP még hozzá sem kezdett. Csak a terület-előkészítés fejeződött be. A tanács és a lakásIgénylők is arra számítottak, hogy a házak már 1979ben tető alá kerülnek, és az idén a lakók beköltözhetnek új otthonukba. A kivitelezői kapacitás hiánya a tervet meghiúsította, de a tanács reméli, jövőre átadják a lakásokat. A négyemeletes ház földszintién kap majd helyet a Gelka szerviz és a Patyolat. A szolgáltatások fejlesztése is régi igény, többek között ezért sürgetik a munkát. A nagyközségi tanács elégedetlen a felújítások ütemével is. A kivitelezők, a költségvetési üzem és a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet építőbrigádjai nem teljesítették feladatukat. Ennek oka elsősorban az volt, hogy erejük nagyobb részét más beruházásoknál kötötték le. Végül a testület elismérését fejezi ki a lakosságnak társadalmi munkájáért, amelynek értéke 6 és fél millió forint. Különösen a virágosításban, parkosításban az utak, csatornák karbantartásában értek el eredményeket. fiz egészségügyi iskolákról Az egészségügyi szakközépiskolai oktatás eredményességét bizonyítja, hogy az ott érettségizettek 80—85 százaléka az egészségügyben vállal munkát, s jól megállja a helyét. A jövőben elsősorban a gyakorlati képzés hatékonyságának fokozása, valamint az egészségügyi szakoktatók, orvoselőadók továbbképzésének fejlesztése az egyik legfontosabb feladat — állapította meg egyebek között az Országos Oktatási Tanács, amely Polinszky Károly oktatási miniszter elnökletével pénteken tartott ülést. Az ülésen megvitatták az egészségügyi szakközépiskolák és egészségügyi szakiskolák elmúlt ötévi munkáját. Mindkét iskolatípus hallgatói általános ápolói és asszisztensi oklevelet kapnak, melynek birtokában a szakiskolát végzettek 12, a szakközépiskolát végzettek 23 te rületen szerezhetnek további képesítést. A tanács ülésén megtárgyalták a Békés megyei tanács középfokú oktatást irányító tevékenységét is. Meghallgatták a szakmunkásképző intézetek és a szakmunkásképzéssel foglalkozó szakközépiskolák tanműhelyeinek fejlesztéséről, gépi felszerelésének korszerűsítéséről készített tájékoztatót, valamint értékelték a szakközépiskolai szakmunkásképzést (MTI) Zenei naptár Bárdi Sándor és Pál Tamás koncertje A közös muzsikálás derűs Őrömét árasztotta Bárdi Sándor és Pál Tamás koncertje ». Tisza-szállóban. (A tősgyökeres szegedi Bárdi Sándor kiterjedt zenei tevékenységet folytat. Hegedúsként kezdte, magánének-tanári diplomát szerzett Szegeden, majd Pesten, azóta a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola adjunktusa, amatőr kisopera-társulatot vezet, a dalok mellett oratóriumokat és operai karakterszerepeket énekel idehaza. külföldön, a rádióban. Pál Tamás, a szegedi színház igazgatója, mint köztudomású, nemcsak dirigálni szeret, szívesen ül zongorához is.) Máskor tán elválasztani illik 6zólistát és kísérőjét, ha az előadásra választott művek természete rangsort parancsol. Ezúttal azonban annyira egységesnek és oszthatatlannak tűnt az élmény, hogy nehéz még csak finom cezúrát. is vonni, mennyi részt vállalt belőle egyikük vagy másikuk. Goethe-versek. Schubert és fíugo Wolf dalainak szárnyán — ritka lehetősége, adománya a kis formák gyönyöreire szövetkező muzsikusoknak. S bár amott, Schubertnél, a zongora jobbadán hangulati aláfestés, önálló életre inkább Wolf zaklatott lelkületű dalai mögül erősödik föl — Pál zongorázása mindvégig „elmarkolta" hangszerének a zenei tartalom azon hozzájárulásait, melyek gyakorta rejtve maradnak a hallgatóság számára, nem utolsósorban azért, mert az énekesi teljesítményre koncentrál. Bárdi Bándort hallgatva ezt a kifejezetten énekesi teljesítményt fürkészni alig jut eszébe az embernek. Olyan kifinomult dalkultúrával, ha szabad így mondani, zenei intelligenciával rendelkezik, ami úgyszólván észrevétlenül hagyja tenorjának szélső tartományaiban a kopottas, bágyadt felületeket, hogy mezzofortéból nem mindig rugalmasan érkezik vissza pianóra vagy fejhangra, s hogy hangjának intenzitása sem kellően átható. Viszont hajlékony, nemes tónusú és szép, mely igen-igen alkalmassá teszi a daléneklésre. Tulajdonképpen a hangzás arányai keltettek aggodalmat az első pillanatokban. Pál zongorajátéka a szükségesnél markánsabbnak, mellette Bárdi dalolása haloványabbnak hatott, később azonban „helyrerázódtak". S amiért a hallgató készséggel feledni tudja az akusztikus hiányosságokat, azt Bárditól a művek rejtett titkainak föltárásában, s a már-már eszményi frazeálásban bőségesen megkapta. N. L Készülődés az idegenforgalmi szezonra Több szállás és vendéglátóhely Hamarosan megkezdődik az idegenforgalmi szezon, ismét benépesülnek a szállodák, üdülőhelyek. A turizmusban érdekeli vállalatok már készülnek a vendégek fogadására. A fejlesztésekhez jelentős támogatást nyújt az allam: 529 millió forint áll rendelkezésre az idegenforgalmi alapból. Ezt pályázat útján adja az Országos Idegenforgalmi Tanács támogatásként a vállalatoknak, intézményeknek. Elsődleges tennivaló a szállodák bővítése, s ezen belül is az olcsó szálláshelyek fejlesztése. Ennek megfelelően 16—l? ezerrel bővül a fizetővendég szolgálati szállások száma, Budapesten, a Balaton partján és Nyugat-Dunántúlon háromezerrel többen kemringezhetnek egyidöben az idén, mint tavaly, s 709 hellyel gyarapodnak a motelek. A kiemelt területeken tízezer négyzetméternyi új vendéglátóhelyen kereskedelmi egység épül, több lesz a sportolási, szórakozási lehetőség, s a kulturális programok is gazdagodnak. A Duna-kanyarban megnyílik a Visegrád-Mogvoróhegyi kirándulóközpont uj, 300 személyes kempingje. Leányfalun a Budapest Tourist 26 személyes nyaralóházcsoportot és ugyancsak 26 személy számára fogadót alakított ki. A folyamatos élelmiszerellátás érdekében Szentendréről napi több ezer adag gasztrofol étel jut el a környékbeli éttermekbe. A tavaly megkezdett újszerű idegenforgalmi szolgáltatást az idén is megszervezi a Pegazus Tours a Kiskunsági Nemzeti Parkban. A lovastúra útvonalában Dömsödön és Bugacon két új fogadóépületet emelnek. Bővítik a soproni és a győri kempingeket és növelik a fizetővendég-szolgálat férőhelyeit. Győrött a közeljövőben nyílik meg az Arrabona szövetkezeti nagyáruház, Sopronban pedig az Ikva áruház, s új éttermeket adnak át. Befejeződött a Mátrában « autóspihenő-hálózat kiépítése 1980 idegenforgalmi slágerének Ígérkezik a Szilvásváradon felépült új fedett lovarda, amely 1200 nézőt befogadó csarnokával április 26an nyíltk meg. s egész évben lángos lovasversenyeknek nyújt otthont. Korszerűsítve, minden kényelemmel ellátva várja az első táborozókat az egri kemping, amelyet megközelítően 50 millió forintos költséggel modernizáltak, bővítettek, s ennek nyomán ezerrel több lesz itt a férőhely, az Idei nyáron. Fogadóval, száz új sátornellyel és új élelmiszerüzletekkel gazdagodik az idegenforgalmi idény kezdetére a Velencei tó környéké. Az agárdi kemping korszerűsítésére kétmillió forintot költött a Fejér megyei tanács. A Balatonnál a forgalomnövekedéssel járó igények kielégítésére újabb abc-áruházak és önkiszolgáló éttermek épülnek, a többi között Boglárlellén, Balatonfenyvesen, az északi oldalon pedig kilenc új bolttal gyarapodik a kereskedelmi hálózat. Gazdag és színvonalas lesz az idén a Balaton-part nyári kulturális és szórakoztató programja. (MTI) Társadalomtudományi kutatások - vidéken Bakos István tanulmánya a Tiszatájban Vitaindítónak szánta a Tiszatáj márciusi száma Bakos István cikkét: Társadalomtudományi kutatások — vidéken. Az írás tényközlő, problémafelvető és a lehetőségek mérlegelésekor javaslatokkal is szolgáló jellege indokolttá teszi, hogy fontosabb megállapításait, gondolatait az alábbiakban közöljük. Néhány más európai országhoz hasonlóan Magyarországra is a tudományoskulturális intézményeknek és az igazgatási apparátusnak a fővárosba való nagyfokú koncentrálása jellemző. Tudományos közéletünk valós problémája a budapesti és a vidéki tudományos élet lehetőségéinek különbözősége: jelenleg a fővárosban található a kutatóbázis 80 százaléka, ugyanakkor a társadalmi termelés háromnegyede vidéken folyik. A hatvanas évek második felétől vált Horváth András lesz a lemezlovas a KSZV Victor Hugó utcai klubjában ma, szombaton este a 6 órától megrendezendő discóban. Rajzfilmeket vetítenek gyerekeknek az Ifjúsági Ház mesemozijában holnap, március 16-án délután 3 órai kezdettel. Gyermekfoglalkozás lesz a Móra Ferenc Múzeum múzeumi matinék sorozatában is: holnap, március 16-án délelőtt fél 11 órai kezdettel „Bújjunk a színek mögé!" címmel Szekeres Ferenc vezet vizuális ismeretterjesztő és rajzfoglalkozást Elmarad az Országos Filharmónia főiskolai-egyetemi bérletsorozatának hatodik hangversenyeként március 17-ére a zeneművészeti főiskola termébe meghirdetett koncert, amelyen a Bartók vonósnégyes lépett volna fel. A hangversenyt április 14-én tartják meg. Keres Emil Kossuth-díjas színművész lesz az Ifjúsági Ház irodalmi kávéházának vendége március 17-én, hétfőn délután 5 órától. Műsorajánlat József Attila korszerűsége — e címmel dr. Tamás Attila tanszékvezető egyetemi tanár tart előadást a TIT megyei szervezetének irodalmi szabadegyetemén március 17-én, este 7 órai kezdettel a Móra Ferenc Múzeum előadótermében. A Szegedi Hanglemezklub soron következő összejövetelén, március 17-én, délután 6 órakor Várady Zoltán karnagy Wagner műhelytitkairól tart előadást a TIT Kárászt utca 11. szám alatti klubhelyiségében. Alföldi antenna címmel jelerítkezik a szegedi körzeti sútdió műsora március 19 én, szerdán 20 óra 1 perckor a televízió kettes programjában. A műsorban egy négy évvel ezelőtti televíziós vetélkedőn szép sikert elért kollektívának, a szegedi kenderfonógyár fiatal műszaki értelmiségiekből ver buvált csapatának az eltelt időszak alatti előmeneteléről és jelenlegi helyzetéről lesz szó. Triangulum címmel harmadik alkalommal jelentkezik a tevé zenei klubjának vetélkedősorozata Szegedről, Budapestről és Pécsről március 20-án, csütörtökön este 21 óra 25 perckor az egyes műsorban. A téma ezúttal Igor Stravinsky élete és munkássága. A műsorban közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar is. Az adás során a szegedi tévénézők is részt vehetnek a játékban, segíthetik a város csapatát. Vaszy Viktorm 1919 cimű, Andrássy Lajos' és Tóth Béla verseire irt kantátáját sugározza a Kossuth rádió március 21-én, pénteken 11 óra 45 perckor. Közreműködik az MRT énekkara és szimfonikus zenekara, szólót énekel Moldován Stefánia, Réti Csaba és Gregor József, vezényel Vaszy Viktor. tudatos törekvéssé a vidéki szellemi élet fejlesztése, ami megmutatkozik az egyetemifőiskolai bázis növekedésében, olyan tudományos intézetek létesítésében, mint a Szegedi Biológiai Központ, vagy a vidéki közgyűjtemények, országos jelentőségű közművelődési intézmények, fórumok (folyóiratok, színházak, rádió-, tévéstúdiók stb.) fejlődésében. Nagyobb a kutatómunka iránti elvárás a felsőoktatásban és a hátteréül szolgáló könyvtárakban, levéltárakban, múzeumokban, s szélesedtek a publikációs lehetőségek is. Emelkedett a tudományos egyesületek, társaságok vidéki taglétszáma, több ülést tartanak vidéken. A Magyar Tudományos Akadémia a vidéki bizottságok létrehozásával segítette a tudományos kutatás fejlődését, a regionális koordinálást: Pécsett, Szegeden, Debrecenbén, Veszprémben és Miskolcon működnek ilyen bizottságok. Jelenleg hazánk 77 felsőoktatási intézményéből 23 található a fővárosban, a többi szétszórva, harmincöt helységben. Igaz viszont, Budapesten dolgozik az oktatóknak több mint a fele, és ide jár a hallgatók 47 százaléka. Felsőoktatási intézményt valamennyi megyében találhatunk, többségük azonban szűk, szakirányú képzést ad, kedvezőtlen háttérfeltételekkel dolgozik, s a tudományos kutatómunka szükséges féltételeit alig tudja biztosítani. Jobbára a természet- és a műszaki tudományokban találunk jó példákat a területi kooperációra, ilyen például a Szegedi Biológiai Központ, a József Attila Tudományegyetem, a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Szegedi Gabonakutató Intézet együttműködése. A vidéki társadalomtudományi kutatások helyzetét jelentős mértékben meghatározza, hogy az adott tudományterületen milyenek a hagyományok, szakemberek, intézmények, eredmények, illetve, hogy a helyi párt- és állami szervek miféle igényeket, elvárásokat támasztanak a kutatásokkal kapcsolatosan, s persze milye© feltételeket, lehetőségeket teremtenek hozzá. A társadalomtudományi kutatóhelylyel rendelkező huszonegy tárca, illetve országos főhatóság közül mindössze ötnek van vidéki kutatóbázisa. Hazánkban 1978-ban 437 társadalomtudományi kutatóhely működött, 256 a fővárosban. Szélesebb profilú bázis csak nagy egyetemi városainkban alakult ki: Szegeden, Pécsett és Debrecenben találjuk az összes vidéki társadalomtudományi kutatóhely és kutató kétharmadát. Ezek a kutatóhelyek általában kisebb létszámúak, gyengébben felszereltek és ellátottak, s kevesebb itt a minősítéssel rendelkező szakember is. Azok is olyan intézményekben dolgoznak, ahol fő feladat nem a tudományos kutatás, hanem az oktatás, közgyűjteményi, közművelődési feladatok stb. ellátása, így munkaidejüknek csak egy részét fordíthatják tudományos tevékenységre. Kiemelkedő tudós egyéniségek ellenére sem beszélhetünk Szegeden, a társadalomtudományi kutatásokban, jelentősebb iskolákról, melyek kialakítása a jövő feladata. A szegedi régió nagy problémája a közgazdasági, szociológiai kutatások hiánya, amelyet a városban működő öt telsőoktatási intézmény közös marxizmus—leninizmus intézete valamiképpen pótolhatna. Nagy gondja a vidéki kutatásoknak, hogy meglehetősen hiányosak a szélesebb közvéleményhez eljutó színvonalas publikációs lehetőségek. Indokolt lenne megvizsgálni néhány tudományos folyóirat alapításának lehetőségét, melyekre bátorító jó példa lehet a vidéki irodalmi, kulturális folyóiratok helye, növekvő szerepe az ország szellemi életében. A vidéki tudományos élet sajátos gondjait megérzi az egész magyar tudományos élet. Csökkentésükhöz, illetve megoldásukhoz a fővárosban kell megtenni a legfontosabb lépéseket, s erre adottak is a szándékok.