Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

4 Vasárnap, 1980. március 2. 4 (Folytatás a 3. oldalról.) A beszámoló a következő évek fontos feladataként jelölte meg: — az ifjúság tanulási, élet- ás munkakörülményeinek további javítását; — a követelmények reális mértékű növelését a munkában, a tanulásban és a közéletben; — az Ifjúság eszmei, politikai nevelésének erősítését, munkára,' tanulásra való mozgósítását; — a párttagok befolyásának erősítését a közvetlen környezetükben élő dolgozó fiatalokra. A beszámoló részletesen foglalkozott azsal. hogy megyénkben az országosnál magasabb az Idős korúak aránya. A nyugdíjas munkások száma jelenleg közel 45 ezer. Az idős emberek helyzetét befolyásolja, hogy a nyugdíjak átlaga változatlanul alacsonyabb az országosnál. Ezért hangsúlyozza, hogy fontos feladat: — az idős korúakról való szociális gondoskodás erőteljesebb javítása; — a nyugdíjasok nagyobb mértékű bevonása a különböző társadalmi, közéleti feladatok megoldásába. A nemzetiségi lakosság helyzetéről szóira kiemelte a jelentés: elértük, hogy növekedett a nemzetiségiek részvétele a közéletben és a gazdasági építőmunkában. Arányuk a különböző szintű' testületekben ma már meghaladja a lakosságon belüli részarányukat. Politikai és társadalmi helyzetük azonos a többi magyar állampolgáréval. A jövőben el kell érni: — a párt-, állami és társadalmi szervek az eddigi gyakorlatnak megfelelően folyamatosan kísérjék figyelemmel a nemzetiségi lakosság gazdasági, társadalmi és művelődési, helyzetének alakulását; — fordítsunk különös figyelmet anyanyelvi műveltségük fejlesztésére. Kitért a jelentés a cigflny lakosság helyzetére is. Megállapította, hogy megyénk cigány lakossága az összlakosság 1,3 százaléka. Az utóbbi években soraikban nőtt a folyamatosan dolgozók száma, ennek következtében rendszeres, vagy alkalmi munkát végez a cigány lakosság 85 százaléka. Egészségügyi ellátásuk általában megegyezik a nem cigány lakosságéval. A jövőben el kell érnünk, hogy mindenütt ösztönözzék őket a rendszeres munkára. Segítsük elő a telepek felszámolását, javítsuk a gyermekek bölcsődei, óvodai ellátását. • Ursadalmi viszonyok fejlődését cic. ...„.'.....' * tiJOl mezve a jelentés utalt arra is, hogy megyénkben megfelelően alakul az állam és az egyházak közötti kapcsolat. - A .hivők egyenrangú állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építéseben, a megye közéletében. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit. Az állam és az egyházak — kölcsönösen kialakított — viszonyának korrekt megtartása legyen munkánk további alapja. Népi nemzeti egység A pártbizottság beszámolója a többi között megállapította, hogy megyénkben erősödött a munkásosztály vezetésével a munkás-paraszt szövetségen alapuló népi, nemzeti egység, amelyben növekszik az értelmiség szerepe és jelentősége. A párt tagjainak és a dolgozó tömegek legszélesebb méretű együttműködését tovább szilárdítottuk a munkában, a cselekvőkészségben és a közéletiségben egyaránt. A politika eredményeként tarthatjuk számon, hogy a lakosság megértően tudomásul vette azt a körülményt, hogy a jelenlegi életszinvonalunk megőrzésében is az eddiginél hatékonyabb munkát kell végezni. Ugyanakkor még csak kezdeti eredményekről adhatunk számot politikai munkánk azon törekvéseinek széles körű elfogadtatásáról és megvalósulásáról, melyeknek szellemében a hatékonyabb, a takarékosabb és a gazdaságosabb munka alapján következetesebben kell differenciálnunk az elosztásban, az életszínvonalban. A jelentés a jövő feladatai közül kiemelte: — politikai munkánkban változatlanul fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a szocialista népi, nemzeti egység állandó erősítésére, a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalomra és a kQzös munkára épülő, alkotó szövetség gazdagítására; — a következő években a munka szerinti differenciálás a munkaerő-átcsoportosítás társadalmi hatásai következtében bonyolultabb körülmények között is biztosítsuk a dolgozók cselekvési egységét, az osztályok, rétegek politikai szövetségét — foglalkozzunk kiemelten a munkásság, a parasztság és az értelmiség, valamint más dolgozó rétegek politikai szövetségének tudatosításával, a gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális együttműködés formáinak gazdagításával. vei, az Ifjú Gárda alegységeivel, a rendőrséggel és a munkásőrséggel. A közös akcióprogramok jól segítették az ifjúság honvédelmi nevelését, a fiatalok társadalmi, közéleti tevékenységének fejlesztését. Figyelemre méltó a megyénk területén szolgálatot teljesítő határőr egységek tevékenysége. Munkájukhoz jelentős segítséget kaptak a helyi párt- és állami szervektől, a határ mentén levő települések lakóitól. A most következő időszakban is erősítsék tovább kapcsolataikat megyénk párt-, állami, tömegszervezeti szervei, a fegyveres erőkkel és testületekkel, azok irányító szerveivel és segítsék őket hivatásuk teljesítésében. Igényeljék még hatékonyabb közreműködésüket az ifjúság honvédelmi nevelésében. III. Megyénk gazdasági fejlődése, a gazdasági építőmunka feladatai ii. >c í.jn&ís, flz állami szervek pártirányítása és tevékenysége Az állami élet kérdéseiről szólva a beszámoló megállapítja, hogy az elmúlt öt esztendőben tovább erősödött Csongrád megyében az állami szervek pártirányításának hatékonysága. A tanácsi szerveket irányító pártmunkában tovább fejlődött a kollektív jelleg. Javult a tervszerűség. A megyei partbizottság fontos feladatként foglalkozott a közigazgatási hálózat korszerűsítésének kérdésével. Elemezte a továbbfejlesztés lehetőségeit, meghatározta elveit és támogatta azok megvalósítását. Időközbén értékelte a tanácsok irányító, ellenőrző munkáját, népképviseleti és önkormányzati jellegének érvényesülését. Megállapította, hogy a népképviseleti jellegnek megfelelően a tanácsok eredményesebben látták cl a lakosság képviseletit, teljesítették a közérdekű megbízatásokat. Növekedett a városi és a községi tanácsok önállósága és ez pozitív hatású volt a lakosság körülményeinek alakulására. A helyi tanácsok tagjainak túlnyomó többsége eleget tesz beszámolási kötelezettségének. A területi tanácsi tagcsoportok a jelentősebb helyi problémák számbavételével, minősítésével és továbbításával mind eredményesebben segítik megyei szinten is a népképviselet érvényesülését. A lakosság és a tanácsok kapcsolatai A továbbiakban azzal foglalkozott a pártbizottság beszámolója, hogy a lakosság és tanácsok kapcsolatai uj formákkal gazdagodtak. Szegeden a fejlődő tevékenységű tanácskozási központokkal, más városokban lakóterületi tanácskozásokkal, üzemekben tartott megbeszélésekkel és Ügyfélszolgálattal. Valamennyi községben rendszeresen megtartják a falugyűléseket. Rendszeresebben megbeszélik a településfejlesztési terveket a Hazafias Népfront bizottságaival, a szakemberek különböző csoportjaival, a lakossággal. Mindezek eredményeként nyíltabbá vált a város- és községpolttlka. Tovább javult megyénkben az államigazgatási munka hatékonysága. Szakszerűbbé vált és gyorsult a lakossági ügyintézés, A döntések megalapozottabbak, többségük találkozik az ügyfelek egyetértésével, a közvélemény igazságérzetével. A jelentés összegezte a soron levő legfontosabb feladatokat isi ' — a tanácstörvény és a párt jogpolitikai elveinek maradéktalan alkalmazásával következetesebben kell fellépni az elvek tisztázása és megértése érdekében; — a tanácsi testületekben a jövőben tovább kell növelni a fizikai dolgozók, a nők, s a fiatalok arányát A jogpolitikai elvek megvalósulása A jelentés összefoglalta a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkájának tapasztalatait is. Megállapította, hogy a korábbi pártértekezlet határozatainak megfelelően jobban előtérbe került a társadalmi tulajdon, s a népgazdasági érdek védelme. Erre az elmúlt időszakban a különböző bűnüldöző és igazságügyi szervek is nagy figyelmet fordítottak. Ezzel együtt a gazdasági építőmunka egyik fontos feltételének, a szocialista törvényességnek a biztosítására is. Következetesebben törekedtek a bűncselekményekhez vezető okok feltárására és megszüntetésére. Ennek eredményeként megyénk — korábban az országos átlagnál kedvezőtlenebb — bűnügyi helyzete jelentősen javult E szervek munkájukban kiemelt figyelmet fordítottak a jogpolitikai elvek helyes értelmezésére és érvényesítésére. Jogalkalmazási gyakorlatukban érvényesült az állampolgárok személyi és vagyoni érdekeinek törvényes védelme. A beszámolási időszakban tovább szilárdult Csongrád megyében a szocialista törvényesség, érvényesült a közrend és a közbiztonság. A jövőben nagyobb összhangot, és jobb együttműködést kell teremteni a bűnüldöző és igazságügyi, valamint az egyéb állami és gazdálkodó szervek között a társadalmi tulajdon, a népgazdasági érdek és az állampolgárok jogainak hatékonyabb védelmére. A pártértekezlet határozatának szellemében a megyében levő katonai alakulatok és KISZ-'szervezeteik élő kapcsolatot tartanak fenn számos gazdálkodó egység, intézmény, ifjúsági és MHSZ szervezetéGazdaságpolitikai munkánk fő tartalmát a XI. kongresszus, valamint az 1975. március 8-i pártértekezlet határozatai képezték. Megyénk gazdasága a megjelölt irányban fejlődött, az elhatározott célokat gazdaságszervező munkánk javításával, a pártszervezetek, a párttagok és a dolgozó tömegek mozgósításával alapvetően megvalósítottuk. Á gazdálkodás új követelményei Megyénk gazdaságában is előtérbe kerültek a hatékonysági és minőségi követelmények, az előrehaladás intenzív tartalékai. A kitűzött célok eredményes teljesítése érdekében munkánk középpontjába a munkaerő-gazdálkodás javítását, a beruházási tevékenység hatékonyságának növelését, az exportképesség fokozását, a gazdaságtalan termelés csökkentését, az üzem- és munkaszervezés és a vállalaton belüli irányítási rendszer korszerűsítését állítottuk. Gazdasági fejlődésünkben új vonások, tendenciák jelentkeztek. Az extenzív fejlesztési tartalékok kimerülésével a korábbi növekedési ütem lelassult A mennyiségi helyett itt is a" minőségi tényezőket helyeztük előtérbe. Minden területen a meglevő tartalékok feltárása volt a jellemző és a meghatározó. Erőfeszítéseink eredményeként megyénkben is jelentősen fejlődtek a termelési viszonyok, gyarapodtak a termelőerők, javultak a lakosság életkörülményei. Számottevően hozzájárultunk a népgaadtetág-egésze'előtt álló célkitűzések eléréséhez. Előreléptünk a jövőt megalapozó szemlélet és magatartás kialakításában is. ... Csongrád mégye továbbra is erőteljesen fejlődő mezőgazdasággal rendelkező ipari megyék közé tartozik. Az elmúlt négy év alatt a termelőeszközök szocialista tulajdona mintegy 27 milliárd forinttal gyarapodott. A mennyiségi változás mellett jelentős minőségi változás is bekövetkezett, mely elsősorban a koncentrációban, a nagy szakosított állattenyésztési telepekben, a kertészeti ágazat fejlesztésében jelentkezik. A termelés növekedésének főbb bázisai a nagyüzemi gazdaságok voltak, amelyek részaránya a termelésben meghatározó és állandóan növekvő. Emellett azonban következetesen támogattuk a töredék munkaidőt és a meglevő kapacitásokat hasznosító háztáji jellegű termelést. Kistermeléssel mintegy 80 ezer család foglalkozik, amely szorosan kötődik a nagyüzemi mezőgazdasághoz. A gazdálkodás új követelményeinek megfelelően emelkedett a munka társadalmasítottságának foka. Az ésszerű egyesülések következtében csökkent az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi ágazatokhoz tartozó szövetkezetek száma. Az iparban az indokolt átszervezések miatt növekedett a nem megyei székhelyű vállalatok dolgozóinak aránya. A szervezeti változások alapvetően pozitívan hatottak a termelőerők hasznosítására. Minőségi változást eredményeztek az együttműködések új formái (termelési rendszerek, társulások, szerződéses termeltetés, háztáji és kisegítő gazdaságok integrálása stb.). Az új formák nyújtotta lehetőségek azonban még nem bontakoztak ki az elvárható színvonalon. A szocialista bérezés elvének érvényesítésével A beszámoló ezután rámutatott arra, hogy az elosztási viszonyokban is erősödtek a szocialista vonások. Kiemelt figyelmet fordítottunk a szocialista bérezés elveinek érvényesítésére (differenciálás ösztönzése, teljesítménykövetelmények, minőségi bérezés szélesítése stb). A termelőszövetkezetekben is a javadalmazás fő formájává a pénzbeni fizetés vált. A két alapvető osztály jövedelmi viszonyai arányosan fejlődtek. A jelentés utalt a feladatokra: — a termelési viszonyok szocialista vonásainak további erősítésének; — a vállalatok és szövetkezetek közötti együttműködés szélesítésének, a hatékonyság, a kölcsönös érdekeltség megteremtésének; — d gazdálkodó egységek belső irányítási rendszere korszerűsítésének; — az ösztönzési rendszer továbbfejlesztésének, a keresetnek a végzett munka mennyisége és minősége szerinti differenciáltsága növelésének fontosságára. Á termelési tényezők változása A termelőerők jelentősen növekectte* megyénkben és arányaikban is változtak. Négy év alatt 34 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. A rendelkezésre álló fejlesztési források jelentős minőségi változásokat is eredményeztek, mivel alapvetően rekonstrukciós célokat szolgáltak és a magasabb műszaki színvonal létrehozását segítették. A mezőgazdaságban o termőföld és a munkaerő tovább csökkent, az anyag- és eszközfelhasználás, a biológiai potenciál, a föld termőképessége növekedett. A termelési tényezők átrendeződése az intenzív irányú fejlesztés szükségszerű követe kezménye, mivel az extenzív fejlesztés tartalékai már kimerültek. Az anyagi termelésben 2 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. A korábbiakhoz képest bár mérsékelten, de tovább emelkedett a szakképzett és betanított dolgozók aránya. A szakmunkásképzés azonban elmaradt az igényektől. Gyors ütemben növekedett megyénkben a közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek száma is. Jelenleg 5400 műszaki és 1500 agrár diplomás dolgozik. A szakember iránti igény tovább fokozódik, és a vezetés felső és közép szirjtjén egyaránt növekszik a különféle specialisták szerepe. A munkaerő ágazaii átré(egződéSe alapvetően a termelési struktúra igényei szer rint folytatódott.. Az iparban foglalkoztatottak száma mérsékelten, a mezőgazdaságban pedig gyorsabb ütemben csökkent, míg a szolgáltató ágazatokban, valamint az építőiparban növekedett. Javult a munkaerőffelhasználás koncentrációja is. Szerény eredményt értünk el a munkaerő-gazdálkodásban és a munkafegyelem lazaságainak felszámolásában. Céljainkkal ellentétben minden ágazatban emelkedett a nem fizikai munkakörben dolgozók aránya. A megye gazdaságában meggyorsult a tudomány eredményeinek felhasználása, A biológiai, műszaki kutatási eredmények gyakorlati alkalmazásával az ipar és az építőipar számos területén került sor új termékek és termelékenyebb technológiai eljárások bevezetésére, átvételére. Mezőgazdasági üzemeinkben tért hódítottak a hatékony előrehaladást Jelentő úJ műszaki megoldások, a különböző termelési rendszerek, a nagyobb hozamképességű fajták. A megyei agrárkutató bázisok eredményes tevékenysége folytán 29 új növényfajta került köztermesztésbe. Bővült a számítástechnika alkalmazása. Nem léptünk viszont kellően előre a műszaki tudományos eredmények gyakorlati hasznosításában, az ilyen irányú megyei kutatásokban. Bővültek gazdasági kapcsolataink a szomszédos megyékkel, valamint a határ menti jugoszláv és román területekkel. Fontos feladatként jelölte meg a referátum: — a társadalmi termelés minden területén kiemelt célkitűzéssé váljon a foglalkoztatás hatékonyságának emelése; — a munkaerő magasabb színvonalú képzése és továbbképzése; — az üzem- és munkaszervezés, valamint a munkaerő-gazdálkodás színvonalasabbá tétele; — gazdálkodó egységeinkben a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása, felgyorsítása. A vállalatok fejlesszék a termeléssel összefüggő .kutató részlegeiket, s váljanak alkalmasabbá a műszaki fejlesztési feladatok saját erőből történő megoldására, illetve a kutatási eredmények átvételére; — az MTESZ Csongrád megyei Szervezete, valamint a Szegedi Akadémiai Bizottság segítse a gazdasági 4 i