Délmagyarország, 1980. március (70. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

4 Péntek, 1980. március 14. postaláda társszerzőnk az olvasó hogy ne legyen beteg, mert sokan vannak, és a doktor­nő nem tudja ellátni őket? Vagy vigyem el betegen a bölcsődébe? Elfogadhatatlan­nak tartom az ilyen megol­dást, még akkor is, ha a vá­róterem akkora, hogy csak hat hét szülő és gyerek fér el benne. Kérem az illetéke­seket, hogy vizsgálják fölül az átadott rendelő kapacitá­sát és a szükségleteket." Javító szolgáltatás? A7 ország 180 ezer lakójának Szeged az otthona. Vala­mennyien itt szeretnének boldogulni; kényelmes körülmé­nyek között lakni, vásárolni, közlekedni, kikapcsolódni, szó­rakozni. Mi sem természetesebb, mint az, hogy az ország­nyi gondokból elsősorban a saját látószögükbe esőket veszik észre, ezek miatt zsőrtfilődnek, mérgelődnek, s ezek jobbí­tásáért harcolnak. Ki tettekkel, ki hivatali kilincselésekkel, ki borítékokba zárt szavakkal. A levelekből jut nekünk is szépszerével. Látszólag nem világrengeio nagy dolgokról ol­vasunk a nehézkesen rajzolt vagy a gépírta sorokban. Lát­szólag. mert emberek okozta, emberek által orvosolható ba­lok kerülnek Itt a felszínre; és lehet-e fontosabb cél nálunk manapság, mint az emberek boldogulása. Amikor vállaljuk a közvetítő szerepét az állampolgár és a hivatal között, bennünket is a segítő szándék vezérel, és bízunk benne, hogy az ügyintézés során az Illetékeseket is. Ezért is köz­lünk örömmel minden hivatalos választ, mint ezúttal is, amely lelkiismeretes, segítőkész hozzáállásról tanúskodik. Kalapos Istvánná (Odessza, Fésű u. 9/'A) elvitte kisrádió­ját a Gelkához,. hogy az el­tört elemet tartó műanyag dobozt kicseréltesse. Javítási határidő: február 26., javítási díj: 100 forint, mondták. A megjelölt időre nem vé­gezték el a munkát, mond­ván, nincs hozzá alkatré­szük. De vegye meg a ked­ves megrendelő a Lenin kör­úti Elektron boltban. Húsz forint 40 fillérért megvásá­rolta olvasónk férje az al­katrészt, s kérte a Gelkátó! a rádiót, most már ő is meg tudja javítani. Az elemeket lezáró kis fedél azonban sző­rén-szálán eltűnt. Férj ós fe­leség fölváltva ment be a szervizbe, napokon át, még mindig nem találták. Ilyen, olyan ürüggyel a következő napra „rendelték be" ügyfe­lüket a szerelők. A hanyag munka, az ud­variatlan bánásmód mellett több órát raboltak el a meg­rendelőtől. aki még a tetejé­ben használni sem tudja rá­dióját. ' Ilyen lenne a lakosságnak végzett Gelka javító szolgál­tatás? Uszodáról, jégpályáról Lakunk — Valamennyien lakunk valahol. Hogy hol és mek­kora lakásban, az sajnos még nem kizárólag rajtunk múlik. De hogy tiszta, egész­séges, lakályos környezet­ben élünk-e, erről már leg­többször magunk tehetünk. Legtöbbször, mert sajnos adódnak olyan körülmé­nyek, amelyekkel szemben egy-egy ember nem veheti löl a küzdelmet. Mint azok, akik az Északi városrész 306/A. számú házban lak­nak, és akik közül tizenné­gyen fordultak segélykérő levéllel hozzánk. Mint írják, karácsony tájékán elárasz­totta az alagsort, a földszin­tet az elrepedt csőből kitö­rő szennyvíz, s azóta, hol süllyedve, hol emelkedve ellepett mindent Az utcai kapun át alig tudnak közle­kedni a lakók, s ők is. meg1 a kinn játszó gyerekek ci­pőjükön hordják be a szennyet a lépcsőházba, a lakásba. Olvasóink azt ír­iák, hogy ,.a hibát több Íz­ben jelentették az illetéke­seknek". Nem tudjuk, ez­úttal melyik intézményt ér­tik ők „illetékesen": meges­het — bár félreértésről és ne felelőtlenségről lenne szó —, hogy nem az igazi illetékeshez fordultak. A KÖJÁL neve előfordul a le­vélben, „egy bizottság" in­tézkedésére „valakik" ki­mentek, cementtel befedték a repedést, de onnan to­vábbra is folyik a szenny­víz« „Mindezt látva fáj az em­bernek a szíve e szép, új, modern ház láttán, hogy milyen gyorsan hagyják tönkremenni. Ez a szenny­víz leszivárog a földbe, el­posványosítja az altalajt, megrongálja az épület alap­ját. fertőzi a környéket, ter­jeszti a betegségeket Kér­jük segítségüket." Ml pedig az azonnali, hat­hatós Intézkedést. Környezetünket nemcsak ilyen drasztikus módon le­het szennyezni. Újszegeden, az Odesszai körúton lakik Törökgyörgy Jázsef. aki mi­nősíthetetlennek véli a la­kóházak környékét: eldobott papírok, hulladékok borítják a házak köz.ti parkokat, de hasonló a kép a Sport­csarnok és a gyermekkór­ház előtt is. Legutóbb, már­cius 7-én, háromnegyed egy körül háborodott föl Igen nagyon olvasónk: az Odesz­szai körút 56. számú ház előtt a virágágyásra tolatva fordult meg az FJ 32-83 forgalmi rendszámú teher­autó. Tönkretette mások munkáját, elcsúfította azt, ami szép volt. „Ez az ember talán sose hallott a környe­zetvédelemről. Javasolnám: a városi tanács kötelezze az üzemeket, intézményeket ar­ra. hogy dolgozóikat tájé­koztassák a környezetvéde­lem tudnivalóiról. Azokkal szemben pedig, akik véte­nek a tisztaság, valamint a, város rendje ellen, szigorú, an járjanak el." A környezetszennyezésnek van olyan módja is. ame­lyet nem a szemünkkel, ha­nem a fülünkkel érzékelünk. A zaj éppúgy ellensége az embernek, mint a kárt oko­zó szemét, a szennyezett víz vagy a levegő. A felső­városi garzonház első eme­leti lakói nevében Katona Károlyné és öt szomszédja panaszkodik: „Mind mun­kában elfáradt. Idős embe­rek vagyunk, de sem nap­pal. sem éjjel pihenni nem tudunk, mert az autók az erkélyek alá parkolnak. A büdös benzingáztól szellőz­tetni sem tudunk. Teljesít­hetetlen kérés lenne, hoev a nyugdíjasház elé Parkíroz­ni tilos táblát helyezzenek el?" T. M. kényelmét nem a környezet tisztátalansága zavarja. Szerinte amióta az IKV tömbházfelügyelőket foglalkoztat, egyes épületek gazdátlanok lettek. Olva­sónk nem a takarításra, lak­bérszedésre gondol, hanem az éjszakai „gazdákat'" hiá­nyolja. Bizonyos épületek­be ugyanis, amelyekben nem lakik házfelügyelő, ka­puzárás után senki sem tud bejutni. Előfordulhat a csa­ládban betegség, amikor a rokon segítségére lenne szükség, de az ablak alatti füttyszónál, a hajnali kiál­tozásnál jobb nem jut ilyen­kor eszébe a bejutni akaró­nak. Az IKV gondoskodhat­na arról, hogy az ilyen épü­letek kapujában minden la­kónak külön csöngője le­gyen. Újszegeden élő nyugdíjas Nagy János (Tárogató u. 10.), így naponta figyelemmel kí­sérheti az új fedett fürdő. építését. Mint írja, neki föl­tűnt, érdekelné, vajon az il­letékeseknek is, hogy igen lassan haladnak az építők a munkával. „Ebben az ener­giatakarékos világban meg szabad-e engedni például, hogy az a drága daru alig legyen kihasználva? Ezen a héten hétfőn, kedden dolgo­zott ugyan, de már szerdától leállt. Ki tudja, melyik nyár­ra lesz már kész a fürdő, pe­dig sok szegedi, gyógyulást váró idős ember is szeretné mihamarabb kipróbálni." Germann Miklós (Felsővá­ros 124/B) a város régi, évek óta hangoztatott óhaját ve­ti ismét papírra: legyen mű­jégpálya Szegeden! Olvasónk két kisgyermekével, ha csak tehette, ott volt a hideg napok mindegyikén a ságváritelepi iskola korcsolyapályáján (amely dicséretére vált azis­lának.) Csakhogy a jég elol­vadt, a sok gyerek mozgás­igénye, korcsolyázó kedve megmaradt. Az nem lehet megoldás, hogy Pestre utaz­gassanak a városligeti mű­jégpályára a családok, ha hódolni szeretnének ennek a sportnak. „Így nem marad más hátra, a szegedi gyere­kek a tévében nézik, fotel­ban ülve a korcsolyázókat, a jégkorongozókat, és irigy­kednek a Pesten és más vá­rosokban élő gyerekekre, akiknek jégpályát ajándékoz a városuk." Válaszol az illetékes Ha beteg a gyerek Köztudott, hogy az Északi városrész körzeti orvosi el­látása, megfelelő hely hiá­nyában még nem megoldott. Épült ugyan egy rendelő, a fölnőttek ellátására szóló előírásoknak megfelelően, ezt azonban Ideiglenesen, a gyerekek gyógyítása érdeké­ben, a kicsinyek használhat­ják. A várost tanács egész­ségügyi osztályának épp az volt a célja, hogy a kör­nyék gyermekei lehetőleg a közelben részesüljenek ke­zelésben, a fölnőttek még­iscsak könnyebben jutnak el íi távolabbi rendelőkbe ifc Mindezt fontosnak tartot­tuk előrebocsátani, mielőtt Pappné Nagy Éva (Északi városrész 311.) levelét — amellyel nem szállhatunk vitába — közöljük. „Csütörtöki napon, febru­ár 28-án mentem orvoshoz, mivel ilyenkor 1—4-ig van rendelés. Odaérve fél négy­kor zárt ajtót találtam. Oda­benn sok szülő és gyermek. Megtudtam, hogy hamarosan 8vége a rendelésnek, több be­teget nem fogadnak. Kérdem én, mit tehet ilyenkor akis­gyermekes anya? Magyaráz­zam meg a gyereknek, hogy Február 8-i Postaládánk­ban közöltük egyik olvasónk panaszát: Petőfitelepen az irányító központban tolató autóbusz majdnem elütötte. Balogh Imre, a Volán üzem­igazgatója válaszolt észrevé­telére és a február 15-i Így is lehet című írásra is. „Az úttest a járművek közlekedését szolgálja. A gyalogos közlekedés a gya­logos átkelőhelyeken történ­het, kellő körültekintés mel­lett. Természetesen a gépko­csivezető felelőssége is egy­értelmű. A tolatás közismer­ten a legveszélyesebb manő­verek egyike ezért azt csak fokozott figyelemmel, a KRESZ erre vonatkozó elő­írásainak betartása mellett szabad végrehajtani. Az ál­lomáson kialakított kocsiál­lásrend szükségessé teszi a mindkét Irányú közlekedést, melyet nem tartunk baleset­veszélyesnek. és változtatását nem tervezzük. Az „Így is lehet" című cikkben olvasójuk kifogásol­ta, hogy február 5-én a 75Y járat nem állt meg, és a Marx téri decentrumban szolgálatot teljesítő dolgo­zónk nem megfelelően orvo­solta panaszát. Utasunk sem a megállóhelyet, sem az idő­pontot nem mondta meg, így a szolgálatot teljesítő dolgo­zónk nem tudta megállapíta­ni, hogy melyik autóbuszve­zető nem állt meg, kl adott panaszra okot. Fentiektől függetlenül a történtekért utasunktól elnézést kérünk." Az Északi városrész busz­közlekedésével foglalkozott a február 15-én közölt olvasói levelek egyike, melyre dr. Benedek Tibor igazgatóhe­lyettes és Sebők Imre főosz­tályvezető válaszolt a Volán­tól. „Az Északi városrész teljes kiépítése még nem történt meg. Jelenleg is folynak la­kásátadások. Természetesen egy épülő városrész autóbusz­közlekedését fokozatosan az utazási Igényeknek megfele­lően tudjuk megoldani. Je­lenleg a kérdéses városrész­ből egyszeri átszállással a város bármely térségébe el lehet jutni. A fentiek értel­mében az Északi városrész autóbusz-közlekedésének végleges megoldása a város­rész teljes kiépítése, vala­tnint az új Északi körút át­adása után lehetséges, mind­ezek ellenére vállalatunk je­lenleg is foglalkozik a vá­rosrész közlekedésének fej­lesztésével. Véleményünk és tapaszta­latunk szerint fokozatosan kapcsoljuk be a városnak ezen részét is a helyi tömeg­közlekedés vérkeringésébe, melyet bizonyítanak, hogy 1979. évben gyorsjáratot in­dítottunk (80 G) és két irány­ban is műszakra szállító já­ratokat állítottunk be (M 81, M 82), melyek közvetlen el­jutást biztosítanak az ipar­körzetbe. A 4l-es járat me­netrendjét elsősorban a Nyit­ra utca—Lomnici utca—öt­halmi utca lakói utazási igé­nyének megfelelően alakítot­tuk ki, és ennek megfelelő­en munkanapokon a Nyitra utcától 5 órától 8 óra 30-ig 30 percenként közlekednek a járatok. A járatoknál fent­maradó szabad férőhely ter­mészetesen az Északi város­rész utazóközönségének is a rendelkezésére áll. A 80-as járatok az Északi városrész­ből munkanapokon a reggeli csúcsidőben 4 óra 30-tól 8 óra 30-ig tíz percenként, 7 óra 05-től 7óra 55-ig a 80 G beállításával ötperces köve­tési idővel közlekednek az autóbuszjáratok. A levélben közölt reggelenkénti 20 per­ces várakozások vélemé­nyünk és tapasztalatunk sze­rint nem helytállóak. Több esetben vizsgáltuk a város­rész közlekedését, és az ese­tek nagy százalékában a 41­es járat a 80-as járat után két perccel később érkezik. Előfordulhat, hogy a forgal­mi akadály miatt a 80-as vo­nal járatai megkésnek, és így egyszerre érkeznek a megál­lóhelyekre. A 4l-es járat Nyílra utcai megállóhely von­záskörzetének egy része sza­nálásra került, s ez maga után vonja a térségben új közlekedési rend kialakítását. Az új menetrend kialakítá­sánál a lehetőség határain belül figyelembe vesszük az Északi városrész utazási igé­nyeit ls." Szegedi geometria „Képzeletbeli beszélgetés egy Szegedre tévedt régi szegedivel. — Jó napot kívánok! — Jó napot. — Mondja uram, hol találom meg a 342. számú épületet? — A Csongrádi sugárút végén, a 303-as épület mellett. — Ne vicceljen! — Ez nem vicc, ez ob­jektív valóság. — Mondja, Szegeden mi­lyen számrendszerben szá­molnak? — Természetesen a tí­zes számrendszerben. Mi­ért kérdi? — Mert az unokám az általános iskolában tanul, és ő mondta, hogy sokféle számrendszer van. Gon­doltam, hogy az ötös. mert ebben a számrendszerben négyesnél nagyobb szám­jegy nem lehet. — Miért? Maga nem tudta, hogy sokféle szám­rendszer van? — Tudja, amikor én gi­mibe jártam — a Tunyo­giba — a matek nagyon gyenge tárgyam volt. Hát­rányos helyzetű tanuló lévén, mindig a bukás szélén álltam. — Miért volt hátrányos helyzetben? — A házi feladatot az iskolában másoltam, dol­gozatíráskor puskáztam, sok matekórát elbliccel­tem, és ezért a tanárom pikkelt rám. — Higgye el, hogy ez tí­zes számrendszer, mert ha ötös volha, akkor a 342 helyett ez állna a táblán: 23 532. — Hű, a nemjóját! Ma­ga így érti? Ilyen sok épü­let nincs ls a környéken. — Mondom, ez ötös számrendszerben van. — Belátom, hogy nincs alapom. — Mint talán a Makkos­erdő soron levő útnak. — Kinek? — Nem kinek, hanem minek. — No, de az előbb vala­milyen úrról beszélt. — Nem úrról, hanem útról. — Hát az nem bliccelhe­tett. — De akik tervezték, azok igen. — Hol van akkor a 341­es? — A 340-es épület után. — De milyen távolság, ra a 342-estől? — Körülbelül másfél ki­lométerre. — Ezt nem értem. — Én sem, és más sem. De kár rágódni rajta. — És milyen reláció alapján rendelték a 342-es épületet a 303-ashoz? — ?? — Előtte minden épület tízemeletes. — Akkor ez függvény. — Hogy képzeli? Elfe­lejtette már, hogy nem minden reláció függvény, de minden függvény relá­ció. — Brr. Ne folytassa, ma­ga kis tudós! — Nem vagyok tudós, de ezt már a hetedik álta­lánosban tudják. Maga pe­dig a gimiben tanulta vol­na. ha nincs hátrányos helyzetben. — De most segítsen rat­tam, ha tud! Végigjártam a sugárutat, egészen a töltésig, keresve a 66-os házszámot, és nem talá­lom. Ha valakit kérdezek, csak hümmög, és a vállát vonogatja. — Itt van egy másik a Csongrádi sugárúton. A házszám pedig nem a homlokzati részen van, hanem hátuL — ?? — Mit csodálkozik? A Makkoserdő soron a szem­ben levő épület az a má­sik Csongrádi sugárúton van. Szóval a Makkoserdő soron van egy másik Csongrádi sugárút, ami egy háztömb hosszúságú. Aztán van a Vág utca. ami két háztömb után derék­szögben Irányt változtat, és csupa páratlan számból áll. — Még egyet. Nagyon régen jártam Szegeden. El­felejtettem, hogy merre kell a Jakab Lajos utcá­ba menni. — Elmegy a Makkoserdő sorra, azaz az új Csongrá­di sugárútra, vagyis a Makkoserdő soron végig a Vág utcán, aztán mindjárt odaér. Most csak azt nem tu­dom, hogy az illető végig­ment-e a derékszögű Vág utcán, mert akkor soha­sem ért el a Jakab Lajos utcába. * Zalavári József Vág utca 3/B A Csongrád megyei Közle­kedésfelügyelet vezetőjétől, Faragó Auréltól érkezett vá­lasz február 15-én megjelent Találós kérdés című cikkünk­re. „Magánszemély gépjármű­vének műszaki felülvizsgála­tánál egyik feltétel 'a vizsga időpontjában esedékes fele­lősségbiztosítás díjának ren­dezettsége. Ennek rendeleti alapja a 42/1970. (X. 27.) Korm. számú rendelet vég­rehajtására kiadott 38/1970. (XII. 2.) PM sz. rendelet módosításáról szóló 44/1976. (XI. 17.) PM sz. rendelet 2. paragrafusa. A hivatkozott és módosítással kiegészített rendelet 1977. január l-től teszi kötelezővé a műszaki vizsgákon a rendeletben fog­lalt díjak (pótlékok) befize­tésének ellenőrzését. Az évi felelősségbiztosítási díj ja­nuár 1-én esedékes, kivéve a magánszemély által üzemben tartott gépkocsikat, melyek után a díj két egyenlő rész­letben, január 1-én és július 1-én esedékes. Az ellenőrzés alapja a ,.Díj­igazoló lap", melynek meg­felelő rovatába a befizetés tényét a postahivatallal iga­zoltatni kell. Műszaki felül­vizsgálat alkalmával, ameny­nylben az esedékes biztosí­tási dijat nem rendezték, és a gépjármű a műszaki kö­vetelményeknek megfelel, az eljárási rendelet értelmében két hónapra hosszabbítható meg a forgalmi engedély ér­vényessége. Ezen az időn be­lül újabb műszaki megvizs­gálása nélkül, a biztosítási díj rendezése után, az autófel­ügyeletnel, az eredeti vizsga­időponttól számított és a gép. jármű évjáratának megfele­lő érvényességet jegyzik be a forgalmi engedélybe. Ehhez a gépjárművel az autófel­ügyeletnél meg kell jelenni, a határidőjelző címke kicse­rélése végett. Amennyiben a két hónap eltelte után a biz­tosítási díjat befizetik, az el­járás ugyanaz, mint két hó­napon belül, csak így a jár­mű üzemeltetője szabályta­lanul vesz részt a forgalom­ban. Ez esetben a BM-től kell útvonalengedélyt kérnie egy alkalomra. A rendezet­len biztosítási díjjal vizsgára érkező gépjárművek száma sajnos nem kevés, az időben történt befizetés sok elfecsé­relt órát szabadíthatna fel. A levélíró panaszával kap­csolatban tájékoztatom önö­ket, hogy amikor a vizsga­biztos közölte, hogy ez nem vizsgaok, helyesen járt el. éa így a befizetett vizsgadíj is v issza téríthető." * Az elmúlt hetekben igen sok levél érkezett Postalá­dánkba a távfűtéssel és a melegvíz-szolgáltatással kap­csolatban. Hogy valamennyi fölvetett kérdésre egyszerre kapjuk meg a választ, kerek­asztal-beszélgetésre hívtuk a szerkesztőségbe az érde­kelt vállalatok, intézmények képviselőit. Hogy mi min­dent hallottunk erről a té­máról, azt elolvashatják az érdeklődök a jövő héten, pénteken Postaláda rova­tunkban. összeállította: Chikán Ágnes *

Next

/
Oldalképek
Tartalom