Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-21 / 43. szám

Csűtörlök, 1980. február 21. 5 Meghalt Szerencsés József A vajdasági magyar nyel­vű sajtó kiemelkedő egyé­nisége, Szerencsés József, a vajdasági kormány tájékoz­tatási titkárhelyettese 58 éves korában betegség kö­vetkeztében elhunyt. Évtize­deken át dolgozott különbö­ző sajtószerveknél — az új­vidéki rádió főmunkatársa, a Magyar Szó főszerkesztő­helyettese, az újvidéki tele­vízió főszerkesztője volt ko­rábban —, és Igen jelentős szerepet vállalt a két ország enjtószerveinek együttműkö­désében. egyebek között a Délmagyarország és a Ma­gyar Szó testvérkapcsolatai­nak építésében. A vajdasági sajtóban rendszeresen írt magas színvonalú riportokat Magyarországról s pártfogó propagandistája volt Sze­gednek, és a szegedi ünne­pi heteknek. A kiváló kommunista publicistát ma délután, Új­vidéken, a vajdasági kor­mány saját halottjaként he­lyezik örök nyugalomra. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Földeák János író­nak, költőnek — irodalmi és közéleti munkássága elisme­réseként, 70. születésnapja alkalmából — a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán adta át. Jelen volt Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je és Pozsgay Imre kulturá­lis miniszter. (MTI) Szökőnap — miért? Az idei esztendő 366 napot Számlál, ugyanis az 1980. év szökőév. A csillagászati nap­év, vagyis az az idő, amíg a Napot megkerüli Földünk, nem pontosan 365 nap, ha­nem kb. negyed nappal több. Négyévenként ezekből a ne­gyed napokból kerekedik ki <gy egész, és ebből képződik st szökőév 366. napja. Álta­lában négyévenként ezért je­lölnek a naptárak szökőévet így viszont a naptárak né­mi késést is mutatnak egy­ben, s ennek feloldására 400 évenként három szökőnapot kiiktatnak. Miért éppen február 24. napja a szökőnap, és miért nem a 29.? Nincs rá logikai magyarázat, inkább a romai mitológiába kell visszakanya­rodnunk. A rómaiak féltek isteneik haragjától a többlet­nap miatt, ezért február 23. után, annak másnapját szá­molták, s így látszólag a február 28 napos volt. Ezért maradt mai naptárainkban is a 24. nap szökőnap, és a név­napok szökőévben egy nap­pal eltolódnak. \!gy Edina névnapja az idén nem 26-ra, hanem 27-re esik. Az évek, a hóhapok, a na­pok múlását előbb a Julius Caesar által bevezetett nap­tárral, majd 1582-től a XIII. Gergely pápa által reformált naptárral számoljuk. A Ju­lián-naptár hibáját, a felsza­porodott tíz napot Gergely reformjának sem sikerült tel­jesen kiküszöbölnie, ugyanis a néhány "óra többletet a szökőévben „eltünteti", de •még így is évenként 26 má­sodperc megmarad. Ez vi­szont azt eredményezi, hogy 3300 évenként egy újabb na­pot kellene megjelölni a nap­tárban. Ezt a különböző nap­tárreformok lesznek hivatot­tak kiküszöbölni. Az ENSZ keretén belül ed­dig kb. háromszáz naptár­tervezetet készítettek. Töb­bek között készítettek világ­naptárt, amelynek az a lé­nyege, hogy minden negyed­év első hónapja 31 napos, és minden több hónap 30 na­Oj film Élve vagy halva Színes magyar film. Irta: Rényi Tamás és Zimre Pé­ter. Fényképezte: Szabó Gábor. Zene: Berki Géza. Rendezte: Rényi Tamás. Főbb szereplők: Balázso­vits Lajos, Garas Dezső, Djoko Rosioh, Tordy Géza. Levert forradalom után bujdosva ég tovább egy or­szág. Mi, magyarok ne tud­nánk ezt? (Volt ilyesmiben részünk elég.) A „másik Ma­gyarországon" templomok szekrényeiben egyenruhái? lapulnak, felszedhető padló­deszkák alatt lőszerek és fegyverek, míg odakünn a győztes idegen hódító orszá­gol. S bár úgy mondják, aki vereséget szenved, józanabb — kényszerűen — a győztes­nél, mégis akadtak mindig szent őrültek, akik alig há­rom évvel a bukás után is esztelen, vakmerő akciókon törték a fejüket. És tettek, tenni próbáltak akkor — amikor nem lehetett. Rényi Tamás új filmje a reménytelenségben reményt keresőkről szól. Megpróbál­ván „internacionalizálni" a szabadságharc egykori kor­mánybiztosa, Noszlopi Gás­pár köré gyülteket, sváb fegyverfeltalálót és zsidó ke­reskedőt, szerb grófot és szlovák tisztiszolgát gyűjtve egy csapatba. Az 1852-ben Magyarországra látogató ifjú császár, Ferenc József elleni merényletet előkészítő Nosz­lopi eszelős akciót egyetlen nézői állásfoglalás felé irá­nyítják: szent és őrült cél érdekében semmi sem lehet drága. Hihetnénk, a rendező a meggondolatlan kísérletet kívánna illusztrálni, oly kor­ban mutatván föl mindezt, amikor harc helyett a józan­ság Ryugodt figyelme lehe­tett volna már sajnos az igazán követendő magatar­tásforma minden hazafinak. A film azonban szemmel lát­hatólag tétovázik: így te­gyen, avagy fölmagasztalja azokat, „kik a szolgaságban szabadok valának". Törté­nelmi kalandfilmnek tehát túlzottan erkölcsfilozófiai in­díttatású az Élve vagy halva, gondolati alkotásnak viszont kalandfilmízűen vérszegény és kibontatlan-felszínes. Ami egyértelmű, az a legkevésbé valószínű: hogy éppen az 1848/49-ben ellenünk fellází­tott nemzetiségek lettek vol­na kurtún-furcsán összeto borzott képviselőik útján ilyen egységesen segítőké­szek. A császárt a magyar függetlenség aláírására kény­szerítő magyar akcióban. Hogy mégis hasznos, szép film Rényi Tamásé? Paradox módon az történt, hogy nem tudott ellenállni a kísértés­nek, hogy végül is ne a ki­végző osztag golyóitól talált Noszlopinak, s az őt kétség­beesett reménytelensége mi­att egy másfajta magyar be­tegség következtében eláruló társának intsen végső bú­csút. Tehát fölmagasztalja a történelmietlen, elszigetelt, kilátástalan és anarchisz­tikus kísérlet végrehajtóit. Ha viszont egy jó közepes filmből eszmeileg mégis a hazaszeretet, Magyarország szabadságának és független­ségének harcosait dicsőítő mondandó emelkedik ki, ak­kor az alkotók ösztöne mű­ködött jól. S ugyan mit ér­het az imígyen érzelmi ha­tás alatt álló nézőnek holmi tudálékoskodó-lehűtő ma­gyarázgatás: igen-igen, de a körülmények... S így is van ez rendjén. Domonkos László pot számlál. Eszerint min­den hónap 26 munkanapot tartalmazna. Minden év vé­gén egy, minden szökőévben még egy megnevezetlen nap szerepelne. Ezek a napok a béke világnapjai lennének. Ezt a naptárt csak olyan év­ben lehetne bevezetni, amely­ben az újév vasárnapra esik. Legutóbb ilyen volt az 1978. Rohanó, száguldó világban élünk — szoktuk mondani', így bizony keveset és keve­sen gondolunk arra, hogy naptárunk nincs is szinkron­ban a világegyetemmel. A nagy eltérést, a 10 napot XIII. Gergely pápa annak idején korrigáltatta, hogy minél inkább megközelítsük a 365 napot, az 5 órát, a 48 percet és a 46 másodpercet, míg a Föld a Napot megke­rüli. Ennek a reformnak is, mint minden újnak sok el­lenzője akadt. A Julianus­évet a keleti egyházak kö­vetkezetesen védték, Orosz­országban is ez maradt hasz­nálatban. Ez az oka annak is, hogy Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomról beszé­lünk, és mégis november 7­én ünnepeljük. Lenin 1918. január 18-án rendelte el Szovjet-Oroszország területé­re is a Gergely-naptár hasz­nálatát. Ennek következtében az 1918. esztendőt 13 nappal megrövidítették, január 31. után rögtön február 14-et ír­tak. Az általunk használt nap­tár elve a napév. Holdévet használnak a mohamedánok, a zsidók, és ez volt alapja a régi görögök és rómaiak nap­tárainak. A jó öreg Gergely-naptár tartja magát, megszülettek ugyan a reformok a szökőév, a szökőnap feloldására, azon­ban a körülöttünk zajló jese­mények, az idő múlásának regisztrálására még elég so­káig, tudományosan is alkal­mas. Bátyai Jenő 111 ' Könyvek és olvasóik A Kossuth Könyvkiadó a megyében Évente turális intézményekre esik. A megyei átlagnál nagyobb A propaganda és agitáció gedi Igazgatósága, mindig is fontos eszköze volt mintegy 200 kiadványt bocsát a pártnak az ideológiai és a ki a Kossuth Könyvkiadó, volt a könyvterjesztési for­művelődéspolitikai célkitűzé- Ennek elosztása sem köny- galom növekedése a termelő­párttagok nyű, különcjsen a kurrens szövetkezetekben és állami könyvek esetében, jóllehet a gazdaságokban, tudományos sek elérésében, a és pártonkívüliek szemléleté­nek formálásában. Fontossá- megyei kirendeltség igyek- és kulturális intézményekben, ga változatlan marad a jövő- szik maximálisan kielégíteni A HÖDIKÖT-nél például a ben is. A kongresszusi irány- az igényeket. A terjesztés ki- Kossuth-kiadványok terjesz­elvekben lényeges fejezet így szélesítésére vannak még to- tési forgalma egy főre szá­széi erről: „A propaganda és vábbi lehetőségek. Felszaba- mítva 41, a Szegedi Textil­agitáció továbbra is járuljon dulásunk 35. évfordulójára művekben 31, az apátfalvi hozzá a párt eszmei, politi- megjelenő kiadványok ter- Aranykalász Tsz-ben 25 fo­kai és cselekvési egységének jesztésébe például bekapcso- rint. A megyei kirendeltség szilárdításához, erősödjék lódnak a középiskolai KISZ- törekedett az elmúlt években nevelő szervezetek és szocialista bri- munkájának szemléletformáló és jellege. A pártpropaganda gádok fontos feladata, hogy mégis- lyeken. mertesse és megértesse a tö- Gera megekkel a társadalmi, gaz­dasági folyamatok megjavítására, különböző munkahe- Tevékenységében javult az eladásra kínált könyvállo­mány összetétele, pontosabb elmondotta, ég gyorsabb a kirendeltség és a terjesztők között az elszá­József hogy munkájukat értékelte a összefüggéseit, s ily radont kSzüS^iewS acfonsíád molás' a kö^k kiszállítá­segítse az aktivitás fokozódd- íSK^a-ff- Kezdeményezőbb a sát. A pártoktatásban, az egyetemeken és a főiskolá- átfogva' az elmúlt ötévi megyei pártbizottság agitá- ^..^ ^Tropagálá! SE*. kiálh4ok. konyhá­kon valamint a középisko- pasztalatokat a terjesztésben, lakban jelentősen javuljon a ugyanakkor meghatározta a sárok szervezésében. , . H|| _ A Kossuth Könyvkiadó _ ~ „Pz«„,'„a soros feladatokat. Az értéke- idei tervében számos kiad­lésben a többi között szere- vány szerepel a napi politi­pel, hogy a megyei kirendelt- kai kérdésektől a szépiroda­világnézetl nevelés, s foko­zódjék meggyőző ereje. Fon­, fc'X-i., "VZOJ ** '' .vvrv..—" •..yn.vuv..,^ — -f -- — — tos feladat a magyar es a ség kapcsolat rendszeresebb lomig, a közgazdaságtól a fi­nemzetközi munkásmozgalom a városi és a járá$i páríbi sok évtizedes harcokban zottsáQOkkal, ugyanakkor al szerzett tapasztalatainak meg ismertetése," lozófiáig. Számos kiadvány lát napvilágot az esztétika, kalomszerű az üzemi, az in- az irodalomtörténet, a kultú­tézményi és a lakókörzeti ra sorozatban. Évkönyvet is A politikai irodalom és a pártszervekkel. A pártbizott- ígér a Kossuth Könyvkiadó pártkiadványok terjesztésed- ságok friss tájékoztatást A nemzetközi munkásmozga­" lom történetéből címmel. sősorban a Kossuth Könyv­kiadó Csongrád megyei ki­rendeltségének a feladata. A politikai oktatási évad kez­kapnak a könyvterjesztésről, amelyet felhasználnak az A Kossuth Könyvkiadó ellen­dete előtt ő gondoskodik a őrzésére. tankönyvek és a különböző irodalmak beszerzéséről és Csongrád megyében a Kos­ge a kongresszusi irányelvek­ből tízezer példányt forgal­mazott. A kongresszusi be­suth Könyvkiadó kirendelt- számolót és a határozatokat azok továbbításáról a párt- sége terjesztési forgalmának tartalmazó kiadványból — alapszervezetekhez. A politi kai vitakörök füzetei is köz­közei fele az 500 dolgozót a nagy érdeklődésre tekintet­meghaladó vállalatokra, me­vetítésével jutnak el a hall- zőgazdasági üzemekre, 'tudo gatókhoz. A Kossuth Könyvkiadó me­gyei kirendeltségének vezető­je, Gera József arról tájé­koztatott, hogy múlt évi for­galmuk 3 millió 630 ezer fo­rint volt, 150 ezer forinttal több, mint az előző eszten­dőben. Munkájukat közel 1300 tár­sadalmi texjesztö segíti párt­megbízatásként. Közülük öt­tíz éves tevékenységért so­kan kaptak már kiváló ter­jesztői jelvényt, s mellette értékes könyvjutalmat. A cél az, hogy a politikai irodalom a klasszikusoktól az időszerű kiadványokig azokhoz jusson el, akiknek elsősorban ké­szültek, a párttagokhoz. A kiadványok helyes elosztásá­val is javítani kell a dolgo­zók között végbemenő politi­kai munkát. A terjesztésben nagy szerepet játszanak az üzemi, intézményi, gazdasági munkahelyek, különösen a nagyüzemek. Ilyen tekintet­ben Csongrád megyében 30 nagyüzemre számít biztosan a megyei kirendeltség. A leg­nagyobb forgalmat lebonyo­lítók közé tartozik a Szegedi Textilművek, a HÓDIKÓT, a Szegedi Ruhagyár, a szente­si KONTAKTA, a MÁV Sze­mányos, közoktatási és kul­tel — tizenötezer példányt rendelt. L. F. A klub neve: Galaktika. Sci-fi klub alakítására szánták a keddi estét a No­vember 7. Művelődési Köz­pontban. Mérsékelt érdeklő­désre, s javarészt diákokra számítottak. Végül megtelt a nagyterem, még az er­kélyre is jutottak, s a mintegy százötven érdeklő­dő között alighanem a diá­kok voltak végül kisebbség­ben. Jöttek középiskolások és nyugdíjasok, s a terem­ben akadt fiatal fizikus és biológus is. Az első program csak. amolyan ízelítő volt. A re­pülő csészealjak, általában az UFO-k kérdéséről vetí­tettek egy magyar doku­mentumfilmet, aztán meg­kezdődött a , .közös fejtö­rés": vannak-e vagy nin­csenek, s ha vannak, mik is lehetnek ezek a nem azono­sított repülő tárgyak. A vé­leményeket dr. Kiss József fizikus, a SZOTE tudomá­nyos munkatársa, a TIT megyei csillagászati baráti körének elnöke, a sci-fi klub vezetője kísérelte meg, menet közben, egyeztetni. Szóval: valami elkezdő­dött. S nem is rosszul. A résztvevők abban állapod­tak meg, hogy Szegeden is megalakítják a sci-fi klu­bot, amelyhez hasonló sok működik már az országban. Programjukat az országos sci-fi tanács koordinálja. A klub legközelebbi összejöve­telét három hét múlva, március 11-én tartják meg a November 7. Művelődési Központban, ugyancsak este fél 8-kor. Attól kezdve pe­dig kéthetenként találkoz­nak. Addig is azt kérik hogy aki érdeklődik a klub munkája iránt, s tagja kí­ván lenni, e"v héten belül levelezőlapon tudassa ebbéli szándékát a November 7. Művelődési Központ (Sze­ged, Odesszai krt. 42.) veze­tőjével, Kiss Ernővel. Üdülés téleri, nyáron Csaknem tízezren pihen- sok. A fizikai és szellemi dől­nek ezekben a napokban gozók megfelelő arányának kedvezményesen a SZOT 37 kialakítását is szorgalmaz­tál! üdülőhelyén, a hegyvidé- zák, — ezt azonban a ta­keken, a gyógyvizek mellett, pasztalatok szerint — nem a Balaton partján és a Du- mindenhol sikerül megte­na-kanyarban. Legkelendőbb remteni. Az ellenőrzések so­a hegyvidéki üdülés, ezeken rán kiderült, hogy általá­a helyeken teltház van, csak- ban a magasabb színvonalú úgy, mint a gyógyüdülőhe- üdülőkben marad el a kívá­lyeken. Sok viszont az üres natostól a fizikai dolgozók szoba, a siófoki, boglárlellei részesedése. Ezért a főigaz­és visegrádi üdülőházakban, gatóság felhívta a szakszer­Az idén az elmúlt évhez vezetek figyelmét az elosz­hasonlóan 388 ezren része- tásl elvek következetesebb sülhetnek kedvezményes érvényesítésére, szakszervezeti üdültetésben. Javában formálódnak már A SZOT üdültetési és szana- a főszezon kulturális prog­tóriumi főigazgatósága már ramjai is. Az előzetes adatok szétosztotta a jegyeket a 19 tanúsága szerint növekszik megyei és a 19 szakmai majd a rendezvények szá­szakszervezet kőzött, s ezek- ma. Amíg tavaly 400 müvé­ből az első negyedévre á vál- szeti előadáson vehettek lalatok, üzemek, intézmé- részt az üdülővendégele, ad­nyek dolgozói is megkapták dig az idén több mint 600 a beutalókat. Á SZOT elnök- közül válogathatnak, igaz a ségének állásfoglalása sze- korábbi gyakorlattól eltéró­rint az elosztásnál előnyt él- en belépődíj ellenében, veznek az élenjáró dolgozók, A programokba bevonják a nehéz fizikai, vagy egész- a megyei színházakat, a ségre ártalmas munkát vég- szakszervezeti táncegyütte­zők, a több műszakban fog- seket is. Az első nyári üdü­lalkoztatottak, az alacsony lók' május 9-éa nyitják meg keresetűek és a nagycsaládo- kapuikat.. (MTl) Orosz nyelvi vetélkedő A szegedi Ifjúsági Házban tegnap, szerdán tartották a szakközépiskolai diákok megyei szintű orosz nyelvi versenyét. A magas színvonalú ve­télkedőből Benkő Katalin, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola IV. B osz­tályos diákja került ki győztesen. A versenyre Ré­vész Istvánné tanár készí­tette föl. A második helyre Bullás Mária, a Gutenberg utcai Közgazdasági Szakkö­zépiskola tanulója került (tanára: Basa Zoltánná), míg a harmadik Papp Csa­ba, az Erdészeti Szakközép­iskola versenyzője lett (ta­nára: dr. Fazekas Lajosné), Gyukin Szvetlana, a Tömör­kény István Gimnázium és Szakközépiskola tanulója előtt (tanára: dr. Oláh Já. nosné). A 6zegedi sikereket hozd megyei versenyből az ápri­lisban tartandó országos döntőbe — föltehetően — az első két helyezett jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom