Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

4 ^fmmmmm Csütörtök, 1980. február 14. Dorozsmai 3

A munkaszüneti nap • tevéken ységstrujt túrájában is megtaláljuk az Igen magas óraszámúnak tartott munkavégzést. Nenány százalék vasárnap is ve&ez ke-* resó-, termelőmunkát, és valamennyi munkahelyen kívüli, elsősorban az otthon végezhető munkatevékenységek időtartama, a hétköznaphoz viszonyítva, megnövekszik. A vasa mav 24 ómjának csaknem egyötödét munkatevékenységekkel töltik a dorozsmai munkások. A szabad idő több mint kétszeresére növekszik, megközelíti a 7 órát. üzen belül jelentősen megnő a tévénézésre fordított idd. Átlagosan 3 óra 1 percet ül minden dorozsmai Ipari munkás a képernyő előtt. Vasárnap megjön a dorozsmaiak látogatási, vendégeskedést kedve. Csaknem minden második megkérdezett igen hosszú időt tölt vendégeskedéssel, vagy ő megy, vagy hozzá jönnek. Sajnos, azonban megnövekszik a vendéglátóhelyeket felkeresők és az ott több órát eltöltők száma la. Munkaszüneti napon lényegesen hosszabb időt fordítanak az étxezesek nyugodt, kulturáltabb körülmények közötti eltöitesével. Az elmondottak és a hely szűke miatt nem közölhető táblázatok alapján egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a dorozsmai munkások hétköznapján a munka dominál. A munkával valő elfoglaltság a 24 órás időalap csaknem felét veszi igénybe, a munkaszüneti napon hozzávetőlegesen egyötödét. A munkavégzés időtartamának túlsúlya a napi tevékenységek között kihat a szabadidő nagyságái a. tar. talmára (főleg tévénézésre marad energiájuk), és a személyi ellátásra fordított Időmennyiségre ia. Az életmód milyenségét meghatározó tevékenységek végzése és az ezekre felhasznált Idő nemenként, az életkor, valamint a munkaköri beosztás szerint és egyénenként is differenciálódik. A férfiak több Időt töltenek kereső-, termelőmunkával és jövedelemkiegészítő munkával. A nő* nétköznapl és vasárnapi tevékenységstruktúrájában a kereső-, termelőmunka mellett ural. kodó helyet foglal el a háztartás ellátása és bizonyos ház körüli munka. Ezzel teremtik meg az otthoni hátteret házastársaik jövedelemkiegészítő munkájához. A nőket jobban Igénybe veszi a három műszakkal járó fáradtság. Ezért hétköznap több időt fordítanak pihenésre napközben, mint a férfiak. Vasárnap a helyzet fordított, a férfiak kipihentebben kezdhetik a heti termelőmunkát Á nők és a férfiak időmérlegének összehasonlítása megmutatja azokat az életmódbeli különbségeket amelyekre koráDoan, a dorozsmai munkásság jellemzésekor már utaltunk. Hétköznap a nőknek átlagosan 30 perccel kevesebb szabad idejük van művelődésre, kikapcsolódásra, szórakozásra, mint az — egyébként nem nagy szabad tdő-menynylséggel rendelkező — férfiaknak. A nők biológiai lénye és a három műszakban lokozottabban igénybe vett energiájuk jobban megköveteli a személyt ellátást es a pihenést napközDen. A hétköznap kevese Db szabadidőmennyisége a szeméivi ellátásra. alvásra fordított magasabb. átlag 0,5 órával megnövelt időtartammal egyenlítődik ki. A munkásnők hátrányos helyzete a munkaszüneti nap időbeoszt ásioan még jobban megmutatkozik. Csaknem két óraval többet foglalkoznak a különböző munkatevékenységekkel. A háztartási ír. unka 'eendői. a hagyományos ,hni-»r>t ebéd" elkészítése, a sütés-főzés. takarítás magas Időigénye az életmód hagyományit miatt elsősoiban a nőkre hárul. Ezért több mint egy órával kevesebb szabad ideiük van, mint a munkásoknak. A Szeged-KUKunoorozsmán lakó ipari munkások időmérlegei és más kérdésekre adott válaszaik jól mutatják azt az átmeneti életmódot, amely feltételezésünk szerint a szegedi agglomerációhoz tar'ozó volt községek munkáslakosságának nagy részére jellemző. Az a tény, hogy 95 százalék kisebb-nagyobb kerttel és állattartásra alkalmas udvarral rendelkező családi házban lakik. ienelőséget nyújt valamilyen mértékű mezőgazdasági j+legű munkavégzésre. Ennek termékei vagy a család fogyasztására szolgálnak, vagy piacra kerülnek, de ameilett, hogy növelik a család lővedelmét, előállításuk mindenképpen terheli a rendelkezésre álló időalapot. A meg kérdezettek 43 százaléka állatot tart. 65 százalék kertet művel. 4 százalék házastátsa háztáji földjén. 3 százalék hétvégi telkén dolgozik. Ezenkívül a dorozsmai munkások közöl minden Gtödlkne* lehetősége nyílik rendszeres, pénzkereső mellékmunka végzésére is. A szakmunkásoknak inkább van erre lehetőségük, mint a betanított és a segédmunkásoknak. Bár Dorozsma lakosságának foglalkozási szerkezete inkább ipari jellegű, az ott lakó ipari munkások mindennapi életéne* tevékenységstruktúrája nagymértékben magán viseli a korábbi életmód bizonyos legyeit. Mint erre az előzőekben utaltunk, az Itt lakó ipari munkások kétharmaaa elsőgenerációs munkás, egyötödük még a mezőgazdaságban kezdett dolgozni iskolái befejezése uán. Ezek a körülmények nagymértékben ébren tartják z régi életmód hagyományait. Emellett az átmeneti állapot mellett az objektív körülmények, a kedvező lakáshelyzet járulékaként jelentkező kertművelés és állattartás lehetősége ls elősegítik a kereső-, termelőmunkán kívüli munkavégzést. Sokaknál ez az önhaiszoló munkában jelentkezői. Lényegében tehát azt mondhatjuk, hogy a SzegedK isk un dorozsmán Laxó Iparban foglalkoztatottaknak bizonyos részére — akik ugyan korszerű termelési szervezethez tartoznak — nem jellemző meg az életmód alapvető átalakulása, noha az általános es szakképzettség (éppen Szeged közelsége miatt), valamint a jövedelmi viszonyok kedvező irányba vái'oztak. (A legfontosabb tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottság igen Jónak mondható.) Részben megmaradtak a korábbi, hagyomanyos paraszti, falusi életre íeilemző életmódminták olvan feltételek között, ameivek e minták továbbélését ellentmondásossá teszik és lassitiák a tudati szféra átalakulását, fejlődését. Különösen megmutatkozik ez a munkásnők mindennapi eletében. A művelődési i;evé*envségekre fordított Idő nagyságát és a tevékenységek végzésének gyakoriságát alapvetően két tényező befolyásolja. Egyrészt a régi élet. módm'nták kedvezőtlenül, másrészt a nagyváros kulturális intézményeinek kínálata kedvezően hat. E két tényező hatásán** együttese adja art a felemás képet, amely egyrészt a művelődési tevékenységek rendszeres gyakorlását gátoiia, de hosszabb távon lenetővé teszi a szabad idő szelektív felhasználását, és a nagyváros művelődési intézményei kisugárzó hatásának alkalmankénti befogadását. , A mindennapi élet tevékenységeinek megoszlása sürgető szükségletként követeli a helyt közművelődés lehetőségeinek széles körű kínálatát, a belváros kulturális potenciáljának a lakóhely közelébe történő „Importját". Ennek részletes kifejtése azonban újabb tanulmányt Igényel. Szentirmai László Beszélgetés az energiáról Biztonság és hatásfok — Állami Energetikai és Biztonságtechnikai Felügyelet. * A biztonságtechnikai osztály vezetője Csortos Gyula. Ismerős a neve. — Rokonok voltunk az öreggel. A nagyapám unokatestvére volt Csortos Gyulának. Rajta kívül egy színész volt a családban, Csortos Imre. a nagybátyám, de amikor Kecskeméten ellopták a szín észfelszerelését, otthagyta a pályát... — Elnézést a személyeskedő kitérőért, hisz a színháznak nem sok köze van az energia-biztonságtechnikához. — Hát, ha nagyon, akarom, van. — ??? — Például úgy, hogy a szentesi színházteremben aligha lesz jó meleg a télen. ha a fűtőmű eleget nem tesz az előírásainknak, — Mi történt? — A legutóbbi ellenőrzésnél kiderült, hogy a városgazdálkodási vállalat hőközpontjában a kazánoknak lejárt a biztonságtechnikai vizsgája. s így érvényes használati engedély nélkül üzemeltek. — Működtek? — Igen, de nézze, a lejárt műszaki vizsgás autó is gurul. csak azt nem tudni, meddig, mármint, hogy veszély nélkül. A kazánokban óriási nyomás, robbanásveszély van, ez pedig megköveteli az ellenőrzést, a rendszeres felügyeletet. Anélkül nem lehet velük fűteni. — Leállította a szentesi kazánokat? —- Azt nem lehet. Mi lenne a rákapcsolt távfűtéses lakásokkal, ha egyszerre megszűnne a hőenergia-szolgáltatás? Átállíttattam melegvizes-rendszerre. ami annyit jelent, hogy nem 120. hanem 115 fokos vizet ad a fűtőrendszerbe. A meleg vizes kazánra nem kötelezőek az általunk ellenőrzött biztonságtechnikai előírások. A fűtés tehát nem szünetel. csak pár fokkal hűvösebb lesz... — öt fok különloség, más szabályok. Nem játszadozás ez a számokkal? — Nem. A biztonsági előírásokat az adott berendezés működését figyelembe véve dolgozták ki. s ettől függően állapították meg a veszély lehetőségének mértékét. — Fordult már elő baleset? — Tavalyelőtt Kiskunhalason egy olajfűtésű kazánban tűztéri robbanás volt. A fűtő a kritikus pillanatban éppen távol volt, így megúszta. — Kiderítették a hiba okozóját? — Egy tízfilléres..." — Alkatrész?... — Pénz. Valaki a biztonsági mágnesed epet megbénította egy közbeékelt tízfilléressel. — Jelentkezett a pénz gazdája? — Nem érné meg neki. — Régóta figyelem az Iroda falán kifüggesztett rézlemezeket. — Szegeden és a város környékén a hatvanas években a széntüzelésű gőzkazánokat kiselejtezték, amikor az algyői földgázra átállították a fűtést az egyes üzemek. Az óoskavastelepre küldött gépekről mentettük meg. — Energiatermelés-történelem cégtáblákban elbeszélve. Ez például miről mesél: Röck István. Gépgyára Budapest? — Ilyen táblát viselt a gyufagyári gőzkazán ls hetven éve. Olvassa, mit ír a Tolnai Világlapja! Hajómúzeum Nyugalomba vonult a drezdai Elba-hajózás, a „fehér flotta" egyik legöregebb gőzhajója. Az 1897-ben épült la. pátkerekes vízi jármű, amely 650 utas befogadására volt alkalmas, egészen a múlt év végéig részt vett más lapátkerekes és mai korszerű Diesel-motor meghajtású társaival együtt az elbai vízi forgalomban, a csehszlovák halár é« Mcissen kózötU _ A régi hajó — melyet technikai műemlékként tartanak számon — a Jövőben betonalapzatra helyezve múzeumként fog működni. Egyébként a felső-elbal „fehér flotta" az egyetlen az NDK területén, amelyben még ilyen régi hajók is közlekednek, a vízi kirándulások kedves színfoltjaként. Szegedi mozaik a repülés történetében Egyesek ma már olyan természetesnek tartják és veszik a repülést, mint a levegőt és a vizet, vagy az élet sok más természetes velejáróját. A Magyar Televízió kedden fejezte be sugározni Dániel Costelle nagyszerű alkotását, A repülés történetét, amelyből megtudhattuk, élményszerűen megismerhettük az emberiség egyik ősi álmának csodálatos megvalósulását, Daidalos és Ikaros, Simon mágus, Leonardo da Vinci, Verentlus és mások kezdeti próbálkozásaitól a Montoolfier-fivérek, a két világháború eredményein keresztül, Ciolkovszkij, Oberth és mások munkásságán keresztül egészen a hanghatárt túllépő gépcsodákat, talán már a jövő nagy lehetőségeit is érzékelve, múltról hozott élményekkel és örömökkel, fájdalmunkkal és szorongásokkal. A repülés történetéhez mist egy szegedi mozaikot szeretnénk hozzátenni, Szabiik István (Szeged, 1746. — Kalocsa, 1816) korának legkiválóbb magyar fizikusa, a volt szegedi piarista gimnáziumnak 1786—1790-ig igazgatója munkásságából. Az első magyar léggömb felbocsátását Pándi Lajos 1928-ban készült festménye is megörökíti. A kép ihletője Szabiik kortársának Benyák Bernátnak latin nyelvű verse, a Glóbus aerostaticus). Ebből a versből tudjuk, hogy Nyemetz professzornak harmadik kísérletre sem sikerült Montgolfier-éket reprodukálni. (Benyák énekelte meg az 1801-ben alapított Posonyi Ignác adományát, az L sz. Kórházat, és vereét a szintén ugyanabban az évben megnyílt Grünn Orbán nyomdájában nyomtattá* ki, és a kórházi alapkőben helyezték el.) Szabiik saját költségén 1783. augusztus 15-én eredménnyel végezte el a kísérletet egy két láb átmérőjű gömbbel. A léggömb meleg levegővel történt megtöltés után szállt fel a régi Pest főterén. A nagy eseménynek, a festmény szerint is, számos tanúja: piaci árusok, városi lakók, sőt városi tisztviselők is voltak. A második léggömb kísérletét Szabiik 1784 júliusában hajtotta végre szintén Pesten, a harmadikat Szegeden, 1785-ben és a következőt Győrött, 1786-ban. Ennyi az első magyar léggömb váztörténete, mert aztán Szabiik nem kisebb emberrel kapott hajba, mint II. József császárral, akinek németesítő törekvéseivel és rendeleteivel szembeszállt. A császár halélát követő, Szegvárott megtartott megyegyulés ugyan visszahelyezte igazgatói székébe, ahonnan a következő császár parancsára csak eltávolították, és 1790 januárjában állásától is megfosztották. Ezt követően Makóra ment, rokonai körébe, azonban a helytartótanács elrendelte, hogy ott sem tartózkodhat, és még ugyanaz év szeptemberében Nyltréra vitték, majd Kisszebenre helyezték. Teljesen csalódottan, és visszavonultan embertől, tudománytól Kalocsán halt meg 1816-ban. Móra Ferenc írja róla, a Szegedi tulipános lidá-ban: „Virtusos ember volt, szegedi születés — egyes utóbbi kutatások szerint Kunszentmártonban született —, aki nem kisebb úrral ütközött össze, mint József császár. Az egymásra adogatta ki a nemesítő rendeleteket, a páter rektor azonban egyről sem vett tudomást. A császár Jozéfus nagy lehet Bécsben, de a szegedi kegyesoskolában semminek sem hívják. Itt csak magyar királyt ismernek. ... Ahogy az akkori Magyar Híradó írja, „edgy égi golyóbist, mely vékonyan készített hólygokböl vala elkészítve, veres és fehér színre részszerint kifestve, két lábnyi magasságú, három lat nehézségű, és öt minuták alatt a felhők határira emelkedett mozsárpattogások és tapsolások között. Ezen felyülnevezett úr igy megmutatta ezen szárny nélküli repülő golyóbisnak szerentsés felbocsátásával, hogy valami a francia és más idegeny nemzetek közt lehetséges, az magyarok között sem lehetetlen az. íme, a magyar aeronautika első úttörői közt egy szegedi piarista. Méltó rá kegyelettel emlékezni ezekben az időkben, amikor a magyar szellemi élet munkásai csak a levegőből élnek. (1922)." Valóban, Szabiik István, ha csupán a maga kis mozaikjdval is, de beletartozik a repülés történetébe, hiszen a Montgolfier-testvérek kísérletét kővetően, még ugyanabban az évben, hetven nappal később felbocsátotta az első magyar léggömböt a levegőbe. Bátyai Jcnó — „A szegedi gyufagyárban a múlt héten (1910. április 19-én) borzalmas katasztrófa történt. Felrobbant a kazán, és eltemetett egy egész sereg munkást, akik közül kilencen meghaltak, 18-an pedig — többnyire súlyosan megsebesültek. A szerencsétlenséget mulasztás okozta. Az áldozatok java része szegény munkásnő, akik fejletlenek maradtak a serdülőkor határán túl ls, mert az élet nem adta meg számukra mindazokat az előnyöket, amelyek gcmdnélküliségeel járnak... Egvlk képünkön látható az. a 40— 50 métermázsa súlyú kazándarab. mely a robbanás következtében a 2—300 méter távolságban álló épület tetejére repült..." — Természetesen rendkívüli eset volt. azóta nem történt hasonló, de ez jól mutatja, milyen veszélyes üzem. — Energiatakarékosság és -biztonság. Gyakran előfordul, hogy a különböző előírások Ilyen-olyan kitörések drágítják a termelést, a hozzájuk igazodás súlyos forintokat húz ki a közösség zsebébőL — Ez erre a szakterületre nem érvényes. A biztonságos üzemelés követelményei egybeesnék a gazdaságosabb energiaszolgáltatás iránti igénvekkel. Most már nem csupán a kazánok üzembiztonságát ellenőrizzük. hanem komolex vizsgálatokat is végzünk. — Miért? — Hogy megállapítsuk, m 11 ven a tüzelőberendezések hatásfoka, mennyire hasznosítják az eltüzelt fűtőanyagot hőtermelésre, egyszerűbben „sarkosabban" kormot gyártanak, vagy gőzt. — Korábban nem ellenőrizték? — Nem. Az újabb rendelkezések szerint, arra is kiterjed s munkánk, milyen minőségű kazán vizet használnak. — Nem mindegy? — A vízből sók válnak M, ez a vízkő. A vízkő rossz hővezető, azaz szigetelő, ami annyit Jelent, hogy ugyanolyan hőfokú vizet a lerakódott csövű kazánban több fűtőanyaggal lehet csak termelni. Ez viszont már zsebbevágó téma, — Hogyan ellenőrzik? — Vízkeménységmérő éa tüzeléstechnikai vizsgálóműszerrel. De hadd mondjam el, hogy nemcsak kazánokkal foglalkozik az osztály, hanem például a vegyipari készülékek, a légtartályok, a gázpalackok, nyomástároló edények, a gázfejlesztők , a gáz- és olajtüzelésű berendezések, valamint a villamossági biztonságtechnikai felügyeled tet is mi látjuk el. — Mit ér az önök urad va. segít-e a takarékos enerd giafelhasználásban ? — Remélem! Az előírásainkat be kell tartani. — Mit tesz lehetővé a hld vatalos jogkörük? — Szabálysértési eljárási kezdeményezhetünk annál a vállalatnál, üzemnél. ahol pazarolják az energiát. — Általában ...? — Személyre szólóan. A felelőst nem lesz nehéz megkeresni, s már megjelent a rendelet, amelynek alapján büntetni lehet. — Az mit mond? — „Nehézipari szabályd sértést követ el, aki az energiahordozók felhasználási előírásait megszeg)." Igrlczi Zsigmond