Délmagyarország, 1980. február (70. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 70. évfolyam 37. szám 1980, február 14., csütörtök Ára: 1,20 forint MSZMP SZEGED VÁROS I B IZ O T T S Á G Á N A K LAP JA áf i í+s A munkavtrseny hitköznapjai Káliáí lállOS 6S LáZál GyÖCgV Négyszázhúsz perc fogadta Kulikov marsalit A kommunista műszakok kezdettől fogva beletartoz­nak a munkaverseny eszköz­tárába. Ezeket különféle cé­lok érdekében rendezik; hasznuk kettős, a pluszmun­ka hozzájárul a terv teljesí­téséhez, a műszakokra járó munkabért pedig általában humanitárius célok megva­lósítására ajánlják fel a kol­lektívák. Így került például sok-sok forint a szolidaritá­si alap számlájára. Kommu­nista műszakok munkabére is hozzájárult a magyar sport fellendítésének ügyé­hez. A példákat sorolhat­nánk tovább... A legújabb versenyformát, a Magyar Vagon- és Gép­gyár Vörös Csillag Gépgyá­rának Sziklai Sándor szocia­lista brigádja kezdeményez­te. Felhívták az ország va­lamennyi szocialista brigád­ját, hogy pártunk XII. kong­resszusát és felszabadulásunk 35. évfordulóját mindenki ti­zenkétszer harmincöt perc munkával köszöntse, a kom­munista műszak munkabé­rét pedig az ország gyer­mekintézményeinek fejlesz­tésére fordítsák. A felhívás országos vissz­hangra talált. Naponta ér­keznek hozzánk is a csatla­kozásokról szóló hírek. A MÁV szegedi körzeti iizem­főnökségén 50 szocialista bri­gád határozta el, hogy kom­munista műszakot tart; a biztosítóberendezési fenntar­tási főnökségen 35, a MÁV Gépállomásán pedig 12 bri­gád csatlakozott. A DÉLÉP­nél, a Ságvári Endre ács­állványozó brigád volt a kez­deményező. őket követte a nagyvállalat számos bri­gádja. A Dél-magyarországi Vas­és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalat, a Vidia kollek­tívája elhatározta, hogy az áruforgalmi tervet 8 száza­lékkal növelik. Tovább foly­tatják termelésszervező tevé­kenységüket, hogy kevesebb legyen a hiánycikk. Takaré­koskodnak az anyagokkal' és az energiával. A vállalat va­lamennyi szocialista brigád­ja vállalta, hogy dolgozik 420 pcrcct a gyermekintéz­mények javára. Az Országos Takarékpénztár Csongrád megyei Igazgatóságának egyik brigádja — a tanácsi és kommunális osztályon dolgoznak — vállalta, hogy 1980. március 27-én a Sze­gedi Konzervgyárban fognak dolgozni, s hétórányi mun­kájuk ellenértékét óvodafej­lesztésre ajánlják fel. Csat­lakozott a felhíváshoz a Pro­metheus Tüzeléstechnikai Vállalat szegedi kirendeltsé­gének Csonka János brigád­ja is. A Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ tíz brigádja összesen 570 óra társadalmi munkára vállalkozott. Érdemes meg­említeni még, hogy a szövet­kezet dolgozói igyekeznek különös figyelmet fordítani arra, hogy boltjaikban min­dig legyenek olcsó cikkek. A pusztaszeri Hétvezér Terme­lőszövetkezet nyolc brigádja fog dolgozni a felhívásban jelzett napokon, március 22­én és 29-én. Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első tit­kára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Központi Bizottság szék­házában fogadta Viktor Georgijevics ICuii­kovot, a Szovjetunió marsalljai, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnokát és Anatoli) Ivano­vics Gribkov hadseregtábornokot, az egye­sített fegyveres erők törzsfőnökét. A ven­dégek az egyesített fegyveres erőket érin­tő, valamint, a Varsói Szerződés megala­kulásának 25. évfordulójával kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélése vegeit Czincgc Lajos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter meghívására tartózkodnak hazánkban. A fogadáson reszt vett Korom Mihály, az MSZMP KB titkára, Czincge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi mi­niszter és Oláh István altábornagy, vezér­kari főnök, honvédelmi miniszterhelyetles. (MTI) Füstelszívó és kockalap Segítettek caz újítók Javuló eredmények a gépjárműjavító szövetkezetben Három éve épphogy „nul­lára kifutott", azaz hajszálon függött a vesztesége, 1978-ban 413 ezer forintos nyereséget könyveltek el, tavaly pedig 455 ezer forint nyereséggel zárták a gazdasági évet a Sze­gedi Gépjárműjavító Ipari Szövetkezet dolgozói. Az ered­mény árbevételben számol­va 26 millió forint volt, ami a tervezett érték 2,5 száza­lékos túlteljesítését jelenti. A szövetkezet ugyanis az 1978­as évinek 2 százalékos növe­lését irányozta elő, s az év­végi eredmény 4,5 százalék lett. Ez azért is figyelemre­méltó, mert közismert, hogy a gépjárműjavító ipari szö­vetkezet korábban jelentős gondokkal küzdött, s a fejlő­dő eredmények a „talpraál­lást" tükrözik. Miután a fő profiljuk a la­kossági szolgáltatás, érthető módon a termelésnövekedést ebben az ágazatban tervez­ték legnagyobbra, s az 1978­as évhez viszonyítva 9,11 szá­zalékra teljesítették. Az au­tó-, motor- és kerékpártulaj­donosok a megmondhatói, milyen fontos, hogy a javí­tásért felelős üzem megfelelő színvonalon tegyen eleget megrendeléseiknek. A szege­di szövetkezet javuló ered­ményeiben a termelés haté­konyságának növelése is fon­tos tényező volt. A korszerű gépjárműjavító szolgálta­tásban tavaly több mint 70 ezer ügyfele volt a szövetke­zet szegedi, szentesi és csong­rádi javítóműhelyeinek. A nyereséget növeli a hód­mezővásárhelyi üzem terme­lése, amelynek dolgozói ke­rékpárnyerek-takarókat állíta­nak elő belföldi megrende­lésre. Az igazsághoz tartozik, hogy a gépjármű javítása mindeddig —, mint Odor Károly főkönyvelő elmondta — nem hoz annyi jövedel­met, hogy biztonságosan tel­jesítsék az előirányzott ter­vet. Egyszerűbben az áru­előállító tevékenység a meg­élhetésük biztos támasza, te­kintettel a javítási díjak maximált árára. A hatékonv termelés növe­lése érdekében a jövőben Gépkocsijavítás a szövetkezet Cserzy Mihály utcai telepén tovább fejlesztik a lakossági szolgáltatást, és elsősorban a korszerűbb műszerek beszer­zésével igazodnak a követel­ményekhez. Az elmúlt évben, ha nem is könnyen, de si­keresen valósították meg az MSZMP állásfoglalásának megfelelő létszámgazdálko­dást. Tavaly az adminisztra­tív dolgozók létszámát, öttel csökkentették. A tervekben az idén 4 szá­zalékos árbevétel-növelés sze­repel. amelyet főként a ter­melékenység fokozásával kí­vánnak elérni, ezen belül a lakossági szolgáltatás bevéte­lének 6—7 százalékos emel­kedésére számítanak. A Sze­gedi Gépjárműjavító Ipari Szövetkezet Szegeden öt ja­vítóműhelyében, s egy kárpi­tosrészlegében végzi a szol­gáltató munkát, s az idén a Cserzy Mihály utcai autója­vító üzemükben új műhely­csarnok építését kezdik meg a kapacitás bővítése érdeké­ben. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tavaly több újítást adtak be, mint 1978­ban. Az elmúlt esztendőben 127 javaslatot nyújtottak be, amivel a jobb, ésszerűbb munkát segítették. Ezek kö­zül 76-ot elfogadtak, s jó ré­szét már alkalmazzák is. A mennyiségi növekedéssel a minőségi színvonal is emel­kedett. így például a vízügyi műtárgyak és hidak építése­kor új terelőút-készítési mód­szert alkalmaztak. Nem asz­faltozták az utat, helyette házilag gyártott útelemeket : iiasználtak. Ennek egyik elő­(nye — mint dr. Kónya Sán­dor főelőadó tájékoztatott —, j-.ugy legalább harmincszor épuhaínek utat belőlük, ífigyanis mozgathatók, darus,­k ocíi val könnyen szállítha­;őh, és bármilyen időjárás­kor felhasználhatók a bur­kolólapok. Árvízvédekezésnél azért is előnyös a mozgatha­tó út, mert segítségével gyor­sabban megkezdhetik a véde­kezést. Másik előnyös újítást — amellyel csaknem 7 millió forintot takarítottak meg — a szegedi partfal építésénél alkalmaztak. Biztonságos, , könnyen tisztítható szivárgót építettek a támfal háttöltése mögött levő víz elvezetésére. Az energiával okosan kell gazdálkodni, ezt a vízügye­sek is tudják. A szivattyúte­lepeken levő kapcsolószekré­nyeket átalakították és most már kevés az úgynevezett in­duktív meddőfogyasztás. Ez azért is jelentős, mert 15 | kapcsolószekrényben a „sok kicsi sokra megy". vagyis sokkal kevesebb áram fogy el, mint eddig. Találtak megoldást, a nagy átmérőjű csövek belső he­gesztésénél felszabaduló füst elvezetésére is. Ezelőtt több­ször abba kellett hagyni a munkát, hogy a hegesztő le­vegőzzön is egy kicsit. Ami­óta elfogadták és elkészítet­ték a hordozható elszivobe­rendezést, erre nincs szükség. Gyorsabban halad a munka és nem károsodik az ott dol­gozó ember egészsége. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál nem sokáig „hányódnak" az új javasla­tok, mert meghatározott terv szerint bírálják el azokat. Az elfogadott javaslatok nagy része 20 napon belül meg is valósul. Tavaly 79-en adtak be újítást és 51 dolgozó vett részt a javaslatok szakvéle­ményezésében. Segítették az igazgatóság munkáját, ' több mint 6 millió forint költsé­get takarítottak meg. Az új eljárások többségét munká­sok és harminc éven aluli fiatalok „találták ki". Negy­venkét kollektíva is bekap­csolódott a munkába. ' Tavaly négyen megkapták a Kiváló Üjító kitüntetés arany fokozatát. Figyelembe vették az újítómunkát a Kiváló Dolgozó, Kiváló Ifjú Szakember, Szakma Ifjú Mes­tere, lílüzem és Kiváló Osz­tály címek odaítélésénél is. Októberb&n újítási hónapot rendezlek, ahol értékes ju­talmakat adtak át. Tartoltak újítási ankétot, újítók fóru­mát és különböző versenye­ket. Országos rendezvényen, a vízügyi börze- és propa­gandanapon 17 újítással sze­repeltek. Nem mondható, hogy min­den beadott javaslat újítás. Évenként 20—30-at kénytelen visszaadni a bizottság a „fel­adónak''. Nyilvánvaló, hogy ez nem szegi — és nem is szegheti — kedvét a gondol­kodó; újító dolgozónak, hi­szen ha valamelyik ötlet „bejön", abból nemcsak az. igazgatóságnak, hanem ma­gának is haszna származik. Tavaly 12 ezer forint jutal­mat fizettek ki az újítóéi ftá* napban és az éves verseny­ben helyezést élért kollektí­váknak, dolgozóknak. budapesti tudósítás Az épülő Marx tér 1977 elején megkezdték a főváros egyik legnagyobb közlekedési csomópontjá­nak, a Marx térnek átépíté­sét. A tér forgalmi jelentősé­gét a Nyugati pályaudvar és az épülő észak—déli metró­vonal határozza meg. Az építési munkák több szinten és mélységben folynál*. Az elmúlt hónapok legszembetű­nőbb változása a leendő Skála Áruház vázszerkezeté­nek kialakulása, amelynek most öt emelete magasodik a tér fölé. A pincével együtt tizenhárom emeletes lesz, ké­szen majd építészetileg-eszté­tikailag impozáns üvegbúra­ként fog hatni. Ennek az áruházi épületegyüttesnek másik tagja a toronyépület elé tervezett előreugró épü­let helyén ma még a régi háztömb áll forgalmas üzlet, sorával. A munkák befejezéseként készül majd el a teret átíve­lő felüljáró/melynek tartó­pillérei már állnak. Újszerű megoldás az, hogy a híd egyik oldalán széles gyalog­járda is lesz, melyet a Skála Áruház első emeleti teraszá­val kötnek össze. Nem kisebb jelentőségűek a tér felszíne alatt folyó épít­kezesek sem, amelyek meg­határozzák majd a tér gyalo­gosiörgalmi rendjét. Aa aluljárórendszerből két irányból közelíthető majd meg a Metró mélvállomasa. A munkálatok befejezese után csúcsidőben óránként harmincezernél több ember fordul majd meg ezen a cso­móponton. Kereskedelmi megállapodás Eredményesen fejlödnek a magyar—román belkereske­delmi kapcsolatok, az áru­csere-forgalom öt év alatt több mint kétszeresére nö­vekedett — állapították meg a partner minisztériumok ál­landó munkacsoportjának szerdán Budapesten befeje­ződött 12. ülésén. A megbe­széléseken hasznosnak ítél­ték a határ menti területek közötti árucserét is, amely bővíti és egyben színesíti a szomszédos megyék áruellá­tását. A tárgyalások után Mol­nár Károly és Nicolae Boz­dog miniszterhelyettesek ali­írták az 1980. évi magyar— román belkereskedelmi vá­lasztékcsere jegyzökönyvét. A megállapodás értelmében az idén csaknem 1 milliárd forint értékben vásárol ke­reskedelmünk fogyasztási cikkeket, a többi között bú­tort, csillárt, kozmetikai és háztartási vegyiárukat, ajtó­és ablakkeretet, különféle konfekcióárukat, hal- és'i májkrémkonzerveket. A ro­mán árukért cserébe azonos 1 értékben szállítunk különfé­le fogyasztási cikkeket, köz­tük elektromos háztartási készülékeket, kozmetikai ter­mékeket, sport- és játéksze­reket stb. Megállapodtak abban is, hogy az idén 32 magyar és román partneráruházban rendeznek árusítással egybe­kötött kölcsönös árubemuta­tókat. (MTI) A makettról készült kénen jobboldalon tömbje látható az új Skála Áruháa

Next

/
Oldalképek
Tartalom